33-2. Bátor nők és haditettek

, , , Képesség területek:  képalkotás, vizualitás, barkácsolás, kézművesség, ön- és társismeret, kapcsolat, drámajáték, élménypedagógia, nyelvi feladat, játék, természetismeret, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kézműves oldal, lexikon, szótár, kép, galéria, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Bírák 4,1–24; 5,4–5.20–21; Zsoltárok 33,16–18
  • Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, verbális-nyelvi, természeti
  • Tevékenység: Debóra pálmája: papírmakett készítése, variációk; szerepjáték: panasznap, hálaadó nap Debóra előtt; beszélgetés: női tulajdonságok, életpéldák, kreatív írás: portré egy női hősről; csoportmunka: haditerv készítése a bibliai történet harci helyzetéhez; harci hírek, hírösszefoglaló szóban, írásban vagy szerepjátékkal

 

Debóra pálmája (Vizuális-térbeli)

Debóra és pálmája látványos vizuális kép, amiből többféle téri makettet alkothatunk. Összegyűjtöttünk néhány ötletet:

Kép: 123RF

 

 

Debóra pálmája alatt – panasznap, hálaadó nap (Kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli)

A földre szőnyeget vagy takarót terítünk, egyik végében ül Debóra, aki panasznapot tart. Fölötte pálma, ami a játékban lehet egy napernyő, vagy fogasra, székekből rakott gúlára (oszlopra) erősített esernyő. A szőnyeget körben székek veszik körül, ezeken ülnek a játékban részt vevők, mindenki a maga problémájával. Debóra tanácsára várnak, ami a probléma megoldásához vezet. Egyenként járulnak a szőnyeg túlsó végéhez, és mondják el a problémáikat. A sorrendet sorsolással jelölhetjük ki. A soron következő meghajol, és elmondja panaszát. Debóra igyekszik bölcsen válaszolni. Miután mindenki sorra került, ítéletet hoz: Kiválasztja, kinek a megszólalása tanúskodott a legtöbb bölcsességről. Odavezeti a helyére, ő lesz a következő Debóra (ő kerül bíró szerepbe).

A játékot megismételhetjük új panaszkörrel.

Vagy Debóra a panasznap helyett hálaadó napot hirdet. Most mindenki, ki Debóra elé lép, valami olyat mond el, amiért hálát tud adni. Debóra ezt megerősítheti egy biztatással vagy más bölcsességgel, illetve Istennek való hálaadással.

A probléma, panasz, illetve hálaadás témája elsődlegesen a bibliai korra vonatkozik, szerepjátékként elképzelve a korabeli életet. Problémaérzékeny, érett csoporttal játszhatjuk a mai életre vonatkoztatva is, egy mai „Debóra” elé tárva panaszainkat, hálaadásunkat.

 

A „gyengébbik” nem bátorsága (Önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, verbális-nyelvi)

A történetben két asszony is kitűnik férfiakat megszégyenítő bátorságával, Debóra és Jáél.

Miért nevezik a nőket még ma is gyakran „gyengébbik” nemnek? Mik azok a tulajdonságok, amik a nőkre általában jellemzőek, és amiből hamisan úgy ítélhetjük meg, hogy ők gyengébbek, mint a férfiak? (érzékenység, együttérzés, segítőkészség stb.)

Miben bizonyulhatnak a nők erőseknek?

Keressünk mai példákat a nők helytállására, bátorságára, legyen az illető asszony (anya), egyedülálló nő vagy leány.

Népünk történelmében is találunk bátor asszonyokat. Emlékeznek-e a gyerekek ilyen asszonyokra? Keressünk példákat a női helytállásra a történelemből.

  • Az egri nők Eger várának 1552. évi ostrománál mutattak olyan hősies bátorságot, ami a férfiakat is csodálatra késztette. Olvashatunk róluk Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regényében is.
  • Zrínyi Ilona, férje, Thököly Imre kényszerű távollétében férfiakat megszégyenítő bátorsággal védte Munkács várát 1865–1867 között a labancokkal szemben.
  • Bányai Júlia már fiatal lányként kitűnt önállóságával és bátorságával. Műlovarnő lett, majd álruhában beállt az 1848-49-es szabadságharc seregébe, ahol honvédből századosi rangig jutott. S hogy miért kellett álruhában harcolnia? Mert akkoriban a nők nem állhattak be a hadseregbe katonának. Róla és több hasonlóan bátor és önálló nőről olvashatnak a gyerekek „mesébe illő” portrékat a Magyar mesék lázadó lányoknak című könyvben (Móra Kiadó, 2018).

Fogalmazzanak meg a gyerekek írásban egy történetet, mely egy mai, a közelmúltból vagy a történelemből ismert női hősről szól! A téma és a korszak szabadon választható. Az ábrázolt személy lehet valós vagy képzelt alak.

 

Haditervek (Verbális-nyelvi, természeti, vizuális-térbeli, kapcsolati, egzisztenciális)

A Sisera vezette, harci kocsikkal felszerelt sereg a legkorszerűbb és legütőképesebb hadseregnek számított, amivel szemben Izráel csak gyalogos sereggel rendelkezett.

Hogyan lehet legyőzni egy kilencszáz vas harci kocsiból álló sereget egy tízezer fős gyalogos sereggel? Milyen haditervet készítenétek az izraeli sereg vezérkara nevében?

A gyerekek kis csoportokban készítsenek haditervet a következő lépésekben:

  • Tanulmányozzák az ütközet körülményeinek leírását a Bírák 4,1–14 szövegében.
  • Tanulmányozzák a történet helyszínét a térképen, illetve fotókon (lásd: Tábor-hegy).
    A Kíson a Tábór-hegyen eredő, a Jezréel síkságot átszelő, a Földközi-tengerbe ömlő, állandó vizű, keskeny patak.
  • A szerzett információk alapján készítsék el a haditervet, amihez magyarázó ábrát is rajzoljanak, rajta a seregek, hadtestek vázlatos mozgásával (térképszerűen).
  • Végül csoportonként mutassák be a tervüket.

A képeken fent: A Tábór-hegy ma a Jezréel-síkság felől
lent: kilátás a Tábór-hegyről
Képforrás: 123RF

 

A bibliai történetben milyen haditerv érvényesült? A Bírák 4,15–16 elég szűkszavúan tudósít erről. Debóra győzelmi énekéből tudjuk meg pontosabban, hogy mi volt Isten haditerve. Lásd a Bírák 5,4–5 és 20–21. verseit. Olvassuk fel, és értelmezzük együtt a költői képeket. Majd mutassuk be a győztes haditervet is.

Valószínűleg Debóra sem tudta pontosan, mi fog történni, de az Úrra bízta a dolgot: „Támadj, mert ezen a napon kezedbe adja az Úr Siserát! Az Úr vonul előtted!”

Hasonlóan a zsoltáros bizalmához:

Nem a nagy sereg segíti győzelemre a királyt,
nem a nagy erő menti meg a hőst.
Csalódik, aki lovaktól vár segítséget,
mert nagy erejük nem ment meg.
De az Úr szeme ügyel az istenfélőkre,
akik szeretetében bíznak.

(Zsoltárok 33,16–18)

 

Harci hírek (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Izráel győzelme rendkívüli esemény volt. Csoda. Ma úgy mondanánk: Szenzáció! Amiről pillanatokon belül mindenki értesül.

Akkoriban másképp terjedtek a hírek, de bizonyára eljutott a csata híre mindenhová az országban. Képzeld el, hogy te vagy a hírvivő! Fogalmazd meg szóban vagy írásban, hogyan mondanád el a győzelem, illetve vereség hírét

  • az otthon maradt izráelieknek;
  • Jábínnak, Kánaán királyának!

Megfogalmazhatod a hírt mai stílusban egy hírműsor, magazin vagy napilap számára is.

 

Dolgozhatnak a gyerekek csoportmunkában is:

A csoportok a kánaáni „Sisera Idők”, illetve az izráeli „Debóra Magazin” szerkesztőségét alkotják. A szerkesztőségek célja, hogy minél pontosabban, helyszíni tudósítással, szemtanúk megszólaltatásával mutassák be az ütközet előzményeit, lefolyását és kimenetelét. Persze a saját népük, hatalmi érdekeik szemszögéből.

A csoportok végül szerepjátékkal mutatják be hírösszefoglalóikat.

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

33-1. Asszony keze által

, , , Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, gondolkodtató, logikai feladat, ön- és társismeret, kapcsolat, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  énekforrás, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 2Mózes 14,6–7; Bírák 4,1–24; 5,4–5.20–21; Zsoltárok 80,4
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Névbújócska: betűrácsban női nevek keresése, azonosítása a történetekkel; bibliai történetmesélés: Debóra és Bárák legyőzi Siserát; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, könyörgő ének

 

Női névbújócska (Verbális-nyelvi, logikai-matematikai)

Találkoztunk már névbújócskával a 14-1. és 28-1. leckében, ahol némi módosítással Jákób gyermekeinek, illetve fiainak a neve volt elrejtve. Tizenkét fiú, egy lány Jákób gyermekeinek a száma, és hasonlóan, a történetek nagyobb részében is inkább férfiakról van szó, mint nőkről. Pedig az asszonyok minden történet mögött ott vannak a háttérben, róluk is szólnak a bibliai történetek, ha nem is kerülnek mindig előtérbe. A betűrácsban most 12+1 női nevet találunk elrejtve. A tizenkét asszony vagy lány nevével már találkoztunk eddigi történeteinkben (az ősatyáktól kezdve).

Vajon megtalálják-e a gyerekek mind a tizenkettőt? Emlékeznek-e a nevek alapján, hogy ki kicsoda? Kereshetik a megoldást párban vagy kis csoportokban is. A megtalált neveket húzzák át a betűrácsban, és írják a nevet a megfelelő helyre (a feladat nyomtatható formában megtalálható a csatolt mellékletben).

 

Ábrahám felesége: ___________ (Sára)

Sára szolgálója, Ábrahámtól fia született: ___________ (Hágár)

Izsák felesége: ___________ (Rebeka)

Jákób első felesége: ___________ (Lea)

Jákób második felesége, akit jobban szeretett: ___________ (Ráhel)

Ráhel szolgálója, Jákóbtól két fia született: ___________ (Bilha)

Lea szolgálója, Jákóbtól két fia született: ___________ (Zilpa)

Jákób egyetlen leánya: ___________ (Dina)

Mózes édesanyja: ___________ (Jókebed)

Mózes nővére: ___________ (Mirjám)

Mózes felesége: ___________ (Cippóra)

Parázna nő Jerikóban: ___________ (Ráháb)

 

A betűrácsban van egy „kakukktojás” név is. Ki találja meg? – Mai történetünknek ő lesz az egyik főszereplője.

Megoldókulcs:

A tizenkét asszony közül a legtöbb anya volt, aki gyerekeket szült és nevelt, s végezte a családról gondoskodó házimunkát a két kezével, hisz akkoriban még nem voltak gépek. Volt munkája bőven, és abban a korban a pásztorok világában a férfiaknak jutott a vezető szerep. A pásztornak sokszor olyan nehézségekkel kellett megküzdenie, amihez férfierő kellett. Mégis, a tizenkét asszony között is találunk olyat, aki más volt, mint a többiek.

Mózes nővére, Mirjám prófétanő már a csecsemő Mózes megmentésénél is jeleskedett, a Vörös-tengeren való átkelés után pedig az ő vezetésével jártak örömtáncot az asszonyok. Mai történetünk egyik főszereplője, Debóra is prófétanő volt.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

Női névbújócska

1 fájl(ok) 541.67 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

32-2. Jobb- és balkezes játékok

, , , Képesség területek:  mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, gondolkodtató, logikai feladat, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  játékforrás, online játék, online szöveg, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Bírák 3,12–30; 20,15–16
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi, logikai-matematikai
  • Tevékenység: Zsipp-zsupp: Ismerkedő, ön- és társismereti játék; páros tükör- és pantomimjáték; jobb- és balkezes mozdulatpróba, beszélgetés; versolvasás, beszélgetés, rajzolás-nyírás suta kézzel; pirospacsi: kézreflexjáték; lazító kéz- és lábgyakorlat visszaszámlálással

 

Zsipp-zsupp (Testi-mozgásos, kapcsolati, önismereti)

Ismerkedő, névtanulásra, valamint ön- és társismereti tanulásra is alkalmas játék. Az alábbi fokozatok egymásra épülnek, egymás után is játszhatók.

A játékban a zsipp jobb oldali, a zsupp bal oldali szomszédot jelent.

  • Körben állnak a játékosok, a játékvezető a kör közepén áll. Ha rámutat valakire, és zsippet mond, akkor az illető a jobb oldali szomszédja nevével válaszol. Ha zsuppot mond, akkor a bal oldali szomszéd neve a válasz. Ha a játékvezető azt mondja: zsipp-zsupp, akkor mindenki gyorsan helyet cserél, és folytatódik a játék. Azzal a névvel (keresztnévvel, becenévvel) játsszunk, amin szólítják egymást a gyerekek.
  • A következő körben nem a játékosok nevét, hanem egy jellemző külső tulajdonságát kell mondani. A játékosok ügyeljenek arra, hogy sértő, bántó jelzőket ne mondjanak.
  • A harmadik körben belső tulajdonságok következnek, ha az előző körök alapján úgy véljük, a csoport érett erre a megközelítésre is.

Forrás

Végül feltehetjük a kérdést:

Ha a bibliai történet két főszereplője is beállt volna játszani, őket milyen tulajdonságokkal jellemeztétek volna? Pl.:

  • Eglón: kövér, hájas, lassú, mohó, hatalmaskodó, ostoba…
  • Éhúd: balkezes, gyors, ügyes, okos, bátor, merész…

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

32-1. A balkezes szabadító

, , , Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, gondolkodtató, logikai feladat, ön- és társismeret, kapcsolat, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  digitális oktatóanyag, énekforrás, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: Bírák 2,11–23; 3,12–30; Zsoltárok 115,3–8
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Isteni tulajdonságok csoportosítása, beszélgetés, igeolvasás, zenehallgatás; bibliai történetmesélés: Éhúd legyőzi Móábot; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, tanító ének

 

Baal vagy Isten? (Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus)

Kánaánt elfoglalták Izráel fiai, és törzsenként letelepedtek a számukra kisorsolt területen. De nem minden területet foglaltak el, és az ott maradó meg a szomszédos népek más isteneket tiszteltek. Közülük is kiemelkedett Baal, az ő nevéből ered a bálvány szavunk. Mit is jelent ez?

Segít a megértésben a Baal vagy Isten? című tankocka (kattints a címre).

Mi jellemzi Baalt, és mi Istent, akinek Jahve a neve? Válaszd szét a jellemzőiket!

Baal:

  • Kiemelkedik a többi isten közül
  • Neve azt jelenti: úr, tulajdonos
  • Tőle várták a jó termést
  • Szoboralakban ábrázolták
  • A föld és az ég urának tekintették
  • Nincs valóságos hatalma
  • Áldozatot mutattak be a tiszteletére

Jahve:                                                                                                                                          grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Egyedül Ő az Isten
  • Ő a teremtő, a természet Ura
  • Neve azt jelenti: vagyok, aki veled van
  • Törvényt adott a népének, Izráelnek
  • Láthatatlan, nem lehet ábrázolni
  • Bármit megtehet égen és földön
  • Áldozatot mutattak be a tiszteletére

Kép: 123RF

Melyik az a jellemző, ami mindkét oldalra igaz?

A feladat alapján fogalmazzuk meg, mit jelent a bálvány szavunk.

 

A 115 zsoltár szemléletes költői képpel fogalmazza meg a különbséget (3–8. versek):

 

A mi Istenünk a mennyben van,
megalkotott mindent, amit akart!
A bálványok ezüstből és aranyból vannak,
emberi kéz csinálmányai.
Van szájuk, de nem beszélnek,
van szemük, de nem látnak.
Van fülük, de nem hallanak,
van orruk, de nem szagolnak.
Van kezük, de nem tapintanak,
van lábuk, de nem járnak,
nem jön ki hang a torkukon.
Hozzájuk hasonlók lesznek készítőik
és mindazok, akik bennük bíznak.

 

Miklya Zsolt Szobor című verse erre a zsoltárszakaszra épül, hallgassuk meg a Paulik Családi Zenekar előadásában (kattints a címre).

Ha ez ilyen egyértelmű, vajon miért keresték mégis az izráeliek Baal és párja, Aséra segítségét?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

31-2. Választások

, , , Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, gondolkodtató, logikai feladat, ének, zene, ritmus, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  digitális oktatóanyag, énekforrás, hanganyag, 

Képforrás: Sweet Publishing / FreeBibleimages.org

  • Bibliai történet: 5Mózes 30,19–20; Józsué 24,1–28
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, zenei-ritmikus, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális
  • Tevékenység: Honfoglaló-kvíz feleletválasztással; dramatikus, felelgető éneklés; kreatív írás: választásaim

 

Honfoglaló-kvíz feleletválasztással (Verbális-nyelvi, logikai-matematikai)

Józsué arról beszélt a sikemi országgyűlésen, mi mindent tett velük az Úr történetük során. Emlékeztette a népet arra, hogy Isten mindaddig velük volt. Hogy velük marad-e, az a választásukon is múlik.

Honfoglaló-kvízünkkel mi is felidézzük Isten tetteit, amit népével cselekedett Abrám elhívásától a honfoglalás küszöbéig. A kvízjáték követhető a Honfoglaló-kvíz című tankockán (kattints a címre) vagy letölthető a csatolt mellékletből nyomtatható formátumban.

Értékelés: Ahány jó választás, annyi törzsi területet járt be a játékos, (amit a térképen is jelölhet). Ki járta be az Ígéret földjének minden területét?

 

Kép forrása, további képekkel a történethez
(a Sweet Publishing engedélyével)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

Honfoglaló-kvíz

1 fájl(ok) 254.71 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

31-1. Az Ígéret földjén

, , , Képesség területek:  ének, zene, ritmus, nyelvi feladat, játék, képalkotás, vizualitás, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  énekforrás, hanganyag, kép, galéria, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 5Mózes 30,19–20; Józsué 24,1–28; Zsoltárok 80,2–3
  • Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, kapcsolati, egzisztenciális
  • Tevékenység: Énekelt imádság, ének- és zsoltárszöveg összehasonlítása; tájékozódás térképen: Izráel törzsi területei; bibliai történetmesélés: kánaáni istenek, a sikemi országgyűlés; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, élet és halál útja

 

Honfoglalás (Zenei-ritmikus, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli)

Énekeljük el újra a 80. genfi zsoltár első versszakát az új református énekeskönyv szövegváltozatával:

Hallgasd meg, Izráel pásztora,
És Józsefnek vezérlő Ura,
Kit őrzöl, mint egy juhnyájat,
Fordítsd hozzánk szent orcádat!
Aki ülsz a kérubokon,
Jelenjél meg világoson!

 

Kérdezzük meg a gyerekektől:

Emlékeztek, hogy kik azok a kérubok? És hol vannak ők? – A szövetség ládáján volt két színarany kérub kiterjesztett szárnyakkal. A szövetség ládáját Isten trónusának tartották, amit ezek a szárnyas angyali lények őriztek. A trónuson maga Isten trónolt láthatatlanul.

Olvassuk el a Bibliából a 80. zsoltár bibliai kezdő szakaszát, amire a dalszöveg épül:

Figyelj ránk, Izráel pásztora,
aki úgy terelgeted Józsefet,
mint egy nyájat!
Te, aki kerúbokon trónolsz,
jelenj meg ragyogva
Efraimnak, Benjáminnak és Manassénak!
Mutasd meg hatalmadat,
jöjj segítségünkre!

(Zsolt 80,2–3)

 

Ismerős és kevésbé ismert neveket is találunk az igeszakaszban. Kiket ismerünk? Kiket nem ismerünk?

József és Benjámin kinek volt a fia? Emlékeztek-e a többi fiú nevére is? – Gyűjtsük össze! Ez a tizenkét fiú lett Izráel törzseinek az ősatyja.

Efraim és Manassé pedig Józsefnek volt a két fia.

Amikor Izráel népe megérkezett Kánaánba, először Jerikó városát foglalta el. Majd Isten segítségével elfoglalta Kánaán területének nagy részét. A harcok végeztével felosztották a területeket 12 részre a törzsek között. Lévi törzse a szentély körüli szolgálatot kapta feladatul, így ők nem kaptak külön területet az országból. Ők városokat kaptak, ahol a családjukkal letelepedhettek. József két fia, Efraim és Manassé viszont külön területet kapott, hogy a 12 rész teljes legyen.

Páronként vagy néhány fős kis csoportokban kapjanak a gyerekek egy-egy munkalapot: a 365 bibliai történet 72. leckéjének felsős munkalapját, amin Kánaán térképe található, törzsi területekre osztva. Letölthető innen: 365/72***

Írják be a törzsek neveit a kezdőbetűvel jelölt megfelelő helyre, majd színezzék ki a területeket. A területek azonosításában segít többek között ez a térkép:
Izrael tizenkét törzse

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

30-2. Nagyheti kézműves

, , , , Képesség területek:  képalkotás, vizualitás, , természetismeret, érzékszervi játék, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, drámajáték, élménypedagógia, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, családi alkalmak, ünnepi műsorok, programok, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kézműves oldal, lexikon, szótár, 

Kép: 123RF

  • Bibliai történet: 2Mózes 12,1–42; Márk 14,12–64; 15,1–39; János 1,29; 3,14–16
  • Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, természeti, verbális-nyelvi, kapcsolati, vizuális-térbeli, testi-mozgásos, egzisztenciális
  • Tevékenység: Bárányfigurák készítése; bibliai történetmesélés: a széderest rendje, ízfelismerő játék, szédertál készítése, maceszsütés, széderesti játék; kereszt alakú ablakképek készítése papírmozaik-technikával

 

Húsvéti bárány (Vizuális-térbeli, természeti)

Készítsünk a gyerekekkel kifújt tojásalapra egy kis húsvéti bárányt. A tojás felületére ragasszunk fehér pompomgolyókat vagy vattapamacsokat, az arc helyét hagyjuk ki. Rajzoljuk meg a bari arcát alkoholos filccel, vágjuk ki és ragasszuk fel a füleket. Zseníliadrótból készítsük el a négy lábat, amit a pompom- vagy vattagolyók közé ragaszthatunk.

Ha erősebb lábakat szeretnénk, kezdhetjük a lábak felerősítésével. Egy pár lábhoz így kétszer olyan hosszú zseníliadrót kell, mint a tojás kerülete. A dróttal kerítsük körbe a tojást, és csavarjuk meg úgy, hogy két láb kifelé álljon a tojás alján. Ezt ismételjük meg még egyszer, majd ragasszuk a tojásra a pompomgolyókat, vattapamacsokat úgy, hogy csak a lábak látszódjanak ki.

Lásd itt képekkel együtt: Húsvéti bárányok

Kép: 123RF

Hasonló barit készíthetünk tojás nélkül is, ha alaptestnek összegyűrt újságpapírt használunk. A papírt gyúrjuk össze gombóccá, ragasztószalaggal tekerünk körbe, majd pompomgolyókkal, vattapamacsokkal ragasszuk tele. A fej kartonból, a lábak szívószálból kivágva készíthetők el.

Képekkel és leírással elérhető itt: Pamut bárány

 

Széderest, szédertál (Verbális-nyelvi, kapcsolati, természeti, vizuális-térbeli, testi-mozgásos)

A zsidó páska (peszah) középpontjában a páskavacsora, más néven széderest (széder = rend, széderest → a rend éjszakája) áll, melynek legfőbb célja: a családfő elmeséli gyermekeinek az ősi megszabadulás történetét, így adva tovább a hagyományt.

A szédertálon a különböző ízek, ételek is az Egyiptomból való szabadulásra emlékeztetnek.
Bővebben lásd itt: A Széder tál

 

A széderest rendje, főbb elemei (A „Halljad Izrael” c. könyv alapján – MIOK, Budapest, 1988, 81–83. old.):

  • Ünnepet köszöntő ima
  • A házigazda kézmosása
  • Sós vízbe mártott zöldségek fogyasztása (A sós víz az egyiptomi szolgaság idején hullatott könnyekre emlékeztet.)
  • A középső macesz kettétörése
  • A gyerek kérdése: Miben különbözik ez az éjszaka a többitől? Az apa válasza: elmeséli az egyiptomi csodás szabadulás történetét
  • Étkezés előtti kézmosás
  • Áldás a maceszra
  • Keserűfű, általában torma kerül két macesz közé, úgy eszik
  • Terített asztal – vacsora (az eddig említetteken kívül sült hús, sült tojás)
  • Étkezés utáni ima
  • Hálaadó zsoltárok, ünnepi énekek

 

Felismerik-e a gyerekek a szédertálra kerülő ételeket az ízük alapján? Játsszunk ízfelismerést az alábbi ételekkel. (Behunyt szemmel kell az ételt szájba venni vagy adni, anélkül, hogy az ízlelő a falatot a kezével megérintené.)

  • sült hús (csirke)
  • főtt tojás
  • reszelt torma
  • alma
  • dió
  • hagyma
  • főtt krumpli
  • zeller
  • retek
  • saláta

Kép: 123RF

Készítsenek a gyerekek szédertálat igaziból (kis csoportokban), vagy rajzzal, papírkollázzsal (egyénileg).

Süthetünk a gyerekekkel kovásztalan kenyeret, maceszt, amit megkóstolhatunk egy kis reszelt tormával. A macesz az Egyiptomból való sietős kivonulására emlékeztet, a torma pedig az egyiptomi rabszolgaélet keserűségére.

A kovásztalan kenyér készítése egyszerű: Gyúrjuk össze a lisztet vízzel, kicsi sóval (esetleg olajjal), majd készítsünk a tésztából lapos, vékony lepényformákat. Tepsiben, sütőlapon süthetjük ki.

 

A páskavacsora szertartását el is játszhatjuk, amiben központi szerepe van a gyerek kérdésének és az apa válaszának.

 

Kereszt ablakképek (Vizuális-térbeli, egzisztenciális)

Készítsünk kereszt alakú ablakképeket papírmozaik-technikával. Egy-egy keresztforma kontúrvonalán belül különböző színhatású papírmozaik jelenhet meg, amit a napfény az ablakon átvilágít.

A keresztkép színkompozíciójával az alábbi hangulatokat is kifejezhetjük:

  • nagycsütörtök éjjelének sötétsége,
  • nagypéntek véres tragédiája,
  • nagyszombat gyásza,
  • a húsvéti feltámadás csodája és öröme.

A papírmozaik alapja átlátszó fehér pausz-, selyem-, sütő- vagy zsírpapír. Erre ragasztjuk a vékony, áttetsző színes papírdarabkákat (legalkalmasabb a színes selyempapír). A keresztforma kontúrja fehér, színes vagy fekete kartonból készül.

Néhány ajánlott weboldal:

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

30-1. Páska és áldozat

, , , , Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, természetismeret, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, énekforrás, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 2Mózes 12,1–42; 20,2–3; Márk 14,12–64; 15,1–39; János 1,29; 3,14–16
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, természeti, kapcsolati, egzisztenciális
  • Tevékenység: Bárányhívogató mondóka felelgetve, képzeletjáték, válaszkeresés; bibliai történetmesélés: páskavacsora, a nagyhét eseményei az utolsó vacsorától Jézus haláláig; beszélgetés a történet alapján; énektanulás, nagypénteki dicséret

 

Bárányhívogató (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, természeti, kapcsolati)

Rákos Sándor: Bárányhívogató c. verse így kezdődik:

 

A szép nap az égen,
bárányom, bárányom,
már lemenőben,
bárányom, bárányom,
domb mögül hold kél,
bárányom, bárányom,
lomb mögül csillag kél,
bárányom, bárányom,
alszik már minden,
bárányom, bárányom,
nem vagy mellettem,
bárányom, bárányom…

 

Olvassuk fel idáig a verset (elérhető a címre kattintva), és kérdezzük meg a gyerekektől, szerintük ki beszél a versben. Ki ismételgeti, hogy „bárányom, bárányom”?

Hallgassuk meg a gyerekek válaszait, majd válasszunk szereplőt (pl. pásztor). A felolvasást felelgető versolvasással folytassuk: a pedagógus olvassa az új sorokat, a gyerekek kórusban feleljenek rá a refrénnel. (A refrént ismétlők lehetnek a pásztor társai, a bojtárok vagy a pásztorcsalád gyermekei.)

Mi mindent csinálna a bárány egy nap? Miért nem teszi? Mi történhetett vele? Elveszett? Eladták? Levágták? Felfalta a farkas? Vagy valami más történt?

Mi történhetett a báránnyal, ha egy héber, zsidó család bárányáról van szó, az Egyiptomból való szabadulás éjszakáján? – Idézzük fel újra az Egyiptomból való szabadulás eseményeit! Milyen szerepe volt ebben a páskabáránynak? (A „páska” azt jelenti: átugrik, elkerül, megkímél.) Mit jelzett a páskabárány vére ezen az éjszakán?

 

Isten Báránya (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Izráel népének szabadulása Egyiptomból, majd a pusztai vándorlás és az Ígéret földjére érkezés az áldozati bárány motívumán keresztül kapcsolható a nagyhét eseményeihez.

Történetmesélés a 2Mózes 12,1–42; Márk 14,12–64; 15,1–39 alapján:

Mai szemmel kegyetlennek tűnik az állatok levágása és áldozatként való bemutatása. Az állatvédő egyesületek bizonnyal tiltakoznának az ilyen szertartás ellen. Az ókorban viszont természetes volt minden nép számára, hogy az isteneiknek áldozatot mutatnak be a termésből, az állatok szaporulatából, méghozzá annak a legjavából. Így fejezték ki hálájukat az istenség felé.

Izráel népe számára Isten – a Vagyok – az egyedüli Úr, aki népének az Egyiptomból való szabadítással mutatkozott be igazán. A tíz csapás, különösen a tizedik, megmutatta mindenható hatalmát, ami előtt a fáraónak is meg kellett hajolnia.

Népét viszont megvédte Isten a csapásoktól, és a szabadulás éjszakáján olyan jelet hagyott, ami később is emlékeztette őket erre. A páskabárány, a kovásztalan kenyér, amit keserű füvekkel fogyasztottak el, mind az Egyiptomból való szabadulásra emlékeztette őket nemzedékről nemzedékre. És ők megőrizték ezt az emlékezetükben, sőt a három fő ünnepük egyike lett a páska – a zsidó húsvét – vagy más néven: kovásztalan kenyerek ünnepe.

Jézus korában is így volt, pedig Mózes óta közel másfél ezer év telt el, a páskavacsora és a szabadítás emlékezete mégis elevenen megmaradt. Jézus már 12 éves korában részt vett a páska ünnepén a Templomban, s felnőttként, miután megkeresztelkedett, szintén Jeruzsálemben töltötte a páska napjait.

Amikor Jézus tudta, hogy elérkezett szenvedésének ideje, úgy vonult be Jeruzsálembe, szamárháton, mint egy király. Már egy nappal az ünnep előtt páskavacsorára hívta össze a tanítványait. Ez volt az utolsó vacsora, amit együtt költöttek el. Persze a tanítványok ezt még nem is sejtették. Jeruzsálemben készítették elő a vacsorát egy ház emeleti termében. Minden úgy zajlott, ahogy szokásban volt, mégis valami különös várakozás töltötte el őket. Jézus nagyon titokzatos volt. Amikor asztalhoz telepedtek, és enni kezdtek, Jézus megszólalt: „Bizony mondom nektek, egy közületek, aki együtt eszik velem, elárul engem.” Tanítványai ledöbbentek. „Csak nem én? Ugye, nem én?” – kérdezgették. Ő talányosan felelt: „Aki velem együtt mártogat a tálba.” Még mindig nem tudták, kiről beszél, hiszen a tálból közösen mártogattak mindannyian.

Ezután fogta a kenyeret, áldást mondott, megtörte, és odaadta nekik ezekkel a szavakkal: „Vegyétek, ez az én testem.” Fogta a poharat is, hálát adott, és odaadta nekik: „Ez az én vérem, amely sokakért kiontatik.”

Tanítványai nem mertek tiltakozni, együtt énekelték el Jézussal a vacsora utáni zsoltárokat. Aztán kimentek az Olajfák hegyére, és a Gecsemáné-kertben töltötték az éjszakát. Jézus egész éjjel imádkozott, a tanítványai elaludtak, nem bírtak vele virrasztani. Itt ért őket a rajtaütés. Kardokkal, botokkal felfegyverzett tömeg tört rájuk az éjszaka közepén, Júdás vezette őket a pihenőhelyükre. Jézust elfogták, a tanítványok elmenekültek.

Jézust a főpap házába vitték, ahol még hajnalban összeült a vének és írástudók tanácsa, hogy ítélkezzen. Hamis tanúkat állítottak, de a vallomások nem egyeztek. Kérdésekkel provokálták, végül a főpap nyíltan megkérdezte: „Te vagy a Krisztus, az Áldottnak Fia?” „Én vagyok” – felelte Jézus. Isten Fiának vallotta magát, ami a nagytanács számára egyenlő volt az istenkáromlással. Kimondták rá, hogy méltó a halára. Ám a halálos ítéletet a római helytartónak kellett helyben hagyni.

Pilátus, a helytartó elé vezették Jézust. Pilátus megkérdezte: „Te vagy a zsidók királya?” „Te mondod” – válaszolt Jézus, és ez volt az utolsó szó, amit vádlói előtt kimondott. Pilátus próbálta őt menteni, mert látta, hogy ártatlanul vádolják. Szokása volt, hogy ünnepenként szabadon bocsát egy foglyot, akit a nép kíván. „Akarjátok-e, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?” – kérdezte tőlük. De ők a főpapok nyomására egy lázadó gyilkos, Barabbás szabadon bocsátását követelték, aki szintén fogoly volt akkor. S mivel egyre hangosabban követelték Jézus megfeszítését, Pilátus kiszolgáltatta őt az ítélet végrehajtására.

A katonák elvitték Jézust, fejére tövisből font koronát tettek, így gúnyolódtak rajta. Vállára tették a keresztfát, hogy maga vigye a vesztőhelyre, a Golgotára. Ott keresztre feszítették, két rabló közé, akiket szintén kereszten végeztek ki. Jézus keresztfájára felkerült a felirat: „A ZSIDÓK KIRÁLYA”. A bámészkodók csúfolták és gyalázták őt, de Jézus szelíd maradt. Nem jajgatott, nem gyalázkodott.

Déli tizenkét órakor hirtelen sötétség támadt, ami eltartott egészen három óráig. Jézus akkor felkiáltott: „Elói, elói, lámá sabaktáni!” – ami ezt jelenti: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” Ezután kilehelte a lelkét.

A római százados, aki a kivégzést vezette, elcsodálkozott. Sok elítéltet látott már meghalni, de ilyet még nem tapasztalt. „Bizony, ez az ember Isten Fia volt!” – mondta. Nem tudta, hogy Jézus halála a szeme előtt érte is történt. De beleborzongott, mert megérezte az áldozat erejét.

grafika © Kelemen Czakó Rita

Így szerette Isten a világot (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Beszélgessünk:

Mi történt az első páskavacsorán? Mit jelentett a páska ünnepe Izráel népe számára?
Miben különbözött Izráel a többi néptől? – Gondoljunk az első parancsolatra: „Én, az Úr vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. Ne legyen más istened rajtam kívül!” (2Mózes 20,2–3)
Jézus mit mondott, mit tett a páskavacsorán? Miben különbözött ez a többi páskavacsorától? Miért nevezzük ezt utolsó vacsorának?
Hol töltötte Jézus az éjszakát, és mi történt ott? Mit gondoltok, miért éjszaka fogták el őt? Miért nem nappal, a templomban?
Mi volt a fő vád, amiért elítélte Jézust a nagytanács? Milyen váddal állították őt a római helytartó elé? Miért és hogyan akarta őt Pilátus megmenteni? Miért nem sikerült?
Jézus a kivégzés során végig szelíd maradt. Hogy lehet ez? Milyen szavakkal távozott?
Mit mondott róla a kivégzés vezetője, a római százados? Mit jelentenek a szavai?

Jézus utolsó kiáltását így is érthetjük: „Én Istenem, én Istenem, miért áldoztál fel engem?” – Ti hogyan válaszolnátok erre a kérdésre?
János apostol evangéliumában így válaszol: „…ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie, hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3,14–16)

 

Ó, ártatlanság Báránya (Zenei-ritmikus, egzisztenciális)

Jézus az ártatlan és hibátlan áldozati bárány, akit Isten maga adott oda, hogy áldozatáért megbocsáthasson nekünk „rosszaságaink”, bűneink miatt. Erre utal Keresztelő János szava: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!” (János 1,29)

Énekeljük erre emlékezve Ó, ártatlanság Báránya című énekünk alábbi szakaszait (Ref. énekeskönyv, 495:1–2.5; elérhető a címre kattintva):

 

Ó, ártatlanság Báránya,
E világnak ki vagy ára,
Megtartója, táplálója,
Áldott légy, egek Királya!

Hogy érdemlettük ezt tőled,
Hogy miértünk ezt felvégyed?
Hogy szent tested vereséget,
Szenvedjen ennyi sérelmet?

Áldott légy ezért, Jézusunk,
Édes megváltó Krisztusunk,
Fő tanítónk és orvosunk,
Megszabadító Királyunk!

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

29-2. Jerikói hangok és kövek

, , , Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, barkácsolás, kézművesség, mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  énekforrás, hanganyag, kézműves oldal, kép, galéria, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 5Mózes 34,3; Józsué 2; 6
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli, testi-mozgásos, kapcsolati, egzisztenciális
  • Tevékenység: A sófár megismerése, papírkürt készítése, ritmusgyakorlat énekkel, vonulással; híradás, hír megfogalmazása nézőpontváltással; Jerikó kőemlékeinek, régészeti leleteinek megfigyelése

 

Sófárhangok (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli, testi-mozgásos)

A bibliai történetben szereplő kürt héber neve: sófár. Kosszarvból készül, melyet megtisztítanak, a hegyét levágják, és már fújható is. A sófárral különböző jeleket fújnak, van köztük éles, egyenes hang, amit a bibliai időkben akkor szólaltattak meg, ha egybe kellett hívni a népet. Három elcsukló, sóhajtáshoz hasonló kürtszó volt a gyász jele. És hét apró, szaggatott hang volt a riadó, ami harci készenlétet jelentett. Forrás

Érdemes a sófár hangját meghallgatni: Sófárfújás (hang és képek)

Kép: 123RF

A sófár hangját egyszerű papírtölcsér hangjával idézhetjük meg:

Készítsünk papírtölcséreket A4-es vagy nagyobb, A3-as, negyedíves lapból, csomagolópapírból. A tölcsér szűk része kb. szájnyílás méretű legyen, míg a táguló vége lehet 10-15 cm átmérőjű is. Egyszerűen össze kell csavarni a papírt, beállítani a tágulás mértékét, majd cellux ragasztóval kívülről több helyen megerősíteni, hogy szét ne csússzon.

A videón látható egy papírkúp készítése: Kúpforma elkészítése papírból

Hasonlóra van szükség most is, de a táguló nyílás körívét nem szükséges kivágni, és nagyobb szájnyílást kell hagyni (vagy utólag méretre vágni).

 

Ha a papírtölcsérbe belebeszélünk, beletutulunk, rezonátorként viselkedik, a szánkkal és kezünkkel érezni lehet a rezgést. A hang pedig felerősödik, és torzul is kicsit. Igazi hangélmény, amit előbb csak próbálgassanak a gyerekek.

Majd kitartva a hangot, kiáltsanak bele ilyeneket: Túúúúú… Tűűűűű… Tíííííí… stb.

Végül ismertessük meg velük a tanulandó harci dal – Hogyha felindul az Isten – alapritmusát:

tá-ti-ti-ti-ti-ti-ti-tá
tá-ti-ti-ti-ti-ti-ti-tá
tá-ti-ti-ti-ti-tá-tá.

 

Most ezt tutulják bele a papírkürtbe, megfelelő ritmusértékekkel. Ha sikerül, olyan lesz, mint egy hívójel vagy harci jel.

A kürthangot vonulással, sőt énekléssel is egybeköthetjük. Válasszunk ki hét jól szóló kürtöt, ők fújják a harci ritmust, a többiek énekelnek. A vonulással tehetünk egy nagy kört a teremben.

 

Jerikó és Izráel hangja (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Adjunk hírt a jerikóiak és az izraeliták szemszögéből is az eseményekről. Mintha a mai média hangján szólalnának meg. A jerikóiakat a Jerikó Hangja, az izraelitákat a Hetedik Kürtszó című hírlap vagy rádiócsatorna cikkei, illetve híradásai képviselik (a város ostromáról és pusztulásáról pedig hírt adhat a Kánaán Hangja). A gyerekek válasszanak az alábbi lehetőségek közül. Egy személy ugyanannak a hírnek az írott és mondott változatát is megoldhatja.

Írjatok hírt, vagy adjatok élő híradást a két médium (hírlap/rádió) nézőpontja szerint

  • az Egyiptomból való szabadulásról a Vörös-tengeren keresztül;
  • a pusztai vándorlásról a kezdeti kudarcoktól az emóriak legyőzéséig;
  • a Jordánon való csodás átkelésről;
  • a legújabb kémhistóriáról;
  • a hét napon át tartó városkerülő akcióról;
  • a város ostromáról.

Végül a vállalkozók olvassák fel vagy mondják el a híreiket.

 

Jerikó kőemlékei (Verbális-nyelvi, vizuális-térbeli)

Nézzünk utána azoknak a leleteknek, amit a régészek Jerikóból találtak és feltártak (a lelőhely neve: Tell-esz-Szultan).

Leghíresebb az a kőtorony, ami a régi városfalhoz tartozott.

Lásd:

Kép: 123RF

Jerikó nemcsak a kövek, hanem a „pálmák városa” is (5Mózes 34,3) – a képen (kattints a névre) a házak mögötti domb rejti az ókori Jerikó romjait.

 

 

 

 

[/elofizeto]

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

29-1. Jerikó körül

, , , Képesség területek:  mozgásos játék, érzékszervi játék, ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  énekforrás, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 5Mózes 34,3; Józsué 2; 6
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, vizuális-térbeli, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Páros kémjáték a teremben; bibliai történetmesélés: kémek Jerikóban, a város ostroma; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; harci és hálaadó ének ritmuskísérettel

 

Kémpárok (Testi-mozgásos, vizuális-térbeli, kapcsolati)

Józsué, mielőtt átkeltek volna a Jordánon, kiküldött két kémet a kánaáni városba, Jerikóba. Hogy mit kell pontosan megfigyelniük, arra nem kaptak utasítást. Bármi felkelthette a figyelmüket, amit jelként olvashatnak.

Páros kémjátékot játszunk. Kiválasztunk két kémet, akik félrehúzódnak vagy kimennek a teremből, és megbeszélik, mit fognak megfigyelni a teremben. Ezután visszatérnek, körben sétálnak, nézelődnek, de nem árulják el a gesztusaikkal sem, mi az, amit megfigyelnek. Majd visszahúzódnak ismét, és maguk közt megbeszélik, pontosan mi lesz a kikémlelt tárgy.

Újból visszatérnek, és elmondják a megfigyelt tárgy egy jellemzőjét (pl. színe, formája, funkciója, elhelyezkedése, mennyisége, mérete stb.) vagy más különleges ismertetőjegyét. A többiek tippelhetnek, mi lehet az. Ha nagyon mellélőnek a tippelők, a kémek megadnak egy újabb jellemzőt. Ha most sem sikerül kitalálni, jöhet egy új, most már rávezető információ (pl. kié vagy hol van a tárgy). Akinek először sikerül kitalálni és megnevezni a tárgyat, az lesz az egyik következő kém. Választ maga mellé egy társat, és kezdődik újra a játék.

 

Józsué kémeinek igazából az volt a feladata, hogy figyeljék meg, milyen a közhangulat a városban. A jelek pedig arra utaltak, hogy a jerikóiak igencsak félnek Izráel népétől.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.