grafika © Bódi Kati
Itt a táborozások ideje, gyerekek és fiatalok, felnőttek és idősek egyaránt felpezsdülnek, ha egy hétre kizökken a megszokott kerékvágásból az idő. S vele együtt megújulnak a kapcsolatok, és Isten felé is megnyílnak a szívek.
Smelka Sándor új kisregénye egy ifjúsági táborba invitál minket, ami az extáborozó gondnok szemszögéből válik a csoda helyszínévé.
A regény főszereplője, Oszi némileg roggyant állapotban van, mint a nagyszülőktől megörökölt háza. Misi, a húszéves unokaöccse, fiatal és lelkes hívő, már egy másik generációhoz tartozik. Mégis együtt töltenek egy egész hetet az említett ifjúsági táborban, aminek Oszi a gondnoka, Misi meg az egyik szervezője. Találkozásuk pillanatától fogva kizökken az idő a megszokott kerékvágásból, és különös események, helyzetek terelik egymás felé a generációk tagjait, a történet szereplőit. Osziról pedig kiderül, hogy bár már középkorú, aki csalódott a gyülekezetben (és a nőkben), és eltávolodott a gyülekezettől (és a nőktől), benne is megszólal a hang, ami megnyitja, elindítja a másik felé.
Hogy hogyan is megy végbe a csoda, az maradjon a derűvel, humorral átszőtt tábori történet titka, amiért érdemes elolvasni ezt a könyvet. Aki olvasta már a szerző Istenem, mi ez a lárma? című kisregényét, nem fog csalódni.
Forrás: Smelka Sándor: Istenem, micsoda tábor!