Képforrás: 123RF
- Intelligenciatípus: Természeti, testi-mozgásos
- Tevékenység: Biblia- és növényismeret: zöldségfélék; interaktív multimédiás feladatok: párosítás, csoportosítás; ételkészítés
Ezékiel szükségkenyerébe a gabonafélék mellett bab és lencse is került (Ezékiel 4,9), pedig ezek hüvelyes növények. A szükséghelyzet – éhínség, ostrom – azonban megkívánta, hogy minden lehetséges őrleményből lepénykenyeret süssenek. Ám a zöldségfélék, konyhakerti növények nemcsak szükséghelyzetben váltak fontossá. A Biblia híradása szerint hozzátartoztak a mindennapi táplálkozáshoz. Jákób lencsét főzött, amikor bátyja fáradtan megérkezett a vadászatból (1Mózes 25,29–34). A pusztában vándorló zsidó nép, szintén szükséghelyzetben, így emlékezett vissza az egyiptomi kertek bőségére:
Emlékszünk, hogy Egyiptomban ingyen ettünk halat, uborkát, dinnyét, póréhagymát, vöröshagymát és fokhagymát. Most pedig elepedünk, mert semmit sem látunk a mannán kívül.
4Mózes 11,5
Dániel és társai, a Babilonba deportált zsidó ifjak vallási okokból nem fogadták el a király ételét, ezért „zöldségféléket” kértek és kaptak a főudvarmestertől. A héber kifejezés (zeroah, zeroim) vagy hüvelyesekre utal, vagy általános értelemben, gyűjtőfogalomként értendő. Nézzük meg sorban, mi minden tartozhatott a bibliai kor emberének zöldségféléi közé.
Hüvelyesek
A hüvelyesek, azon belül a pillangósvirágúak családjába sok élelmiszernövény tartozik. Ezek alapvető táplálékként és fehérjeforrásként szolgálnak. A bibliai időkben a borsó, lencse, lóbab és csicseriborsó volt jelentős. A borsót nem említi a Biblia, de szentföldi jelenléte a régészeti leletek alapján valószínű.
Lencse (Lens culinaris)
Az egyik legrégebben termesztett főzeléknövény, Kr. e. 8000 körül kezdték termeszteni a Közel-Keleten, innen terjedt el más földrészekre. A forró, száraz nyarú, téli-tavaszi bő csapadékú éghajlatot kedveli. Felálló vagy terpeszkedő, pillangós virágú egynyári növény, apró kacsokkal, párosan összetett keskeny, hosszú levélkékkel. Kicsi, lapos hüvelyterméseiben 1-2 korong alakú mag található. A lencse méretben és színben is változatos, magas fehérjetartalmú, sokoldalúan elkészíthető, ma is fontos főzeléknövény. Ézsau egy tál vörös lencséért adta el Jákóbnak elsőszülöttségi jogát (1Mózes 25,29–34).
Képek: 123RF
Lóbab (Vicia faba)
Kb. 9000 évvel ezelőtt kezdték termeszteni, Délnyugat-Ázsiából vagy a Földközi-tenger mellékéről származik, az ókori Egyiptomban nagyon kedvelt alapélelmiszer volt. A kenyérgabona megjelenése után veszített értékéből, és a szegények eledele lett. Európában is fontos babféle volt Amerika felfedezéséig, ahonnan a ma ismert közönséges bab származik. A lóbab felálló, vastag, üreges szárú, összetett levelű, pillangós fürtvirágzatú, egynyári növény. Hüvelytermése duzzadt, 2-5 szabálytalanul lapos magot rejt magában. A Biblia az alapélelmiszerek között sorolja fel a Dávid seregének hozott élelemadományban (2Sámuel 17,27–29).
Képek: 123RF
Csicseriborsó (Cicer arietinum)
A Közel-Keleten kezdték termeszteni 7-8000 évvel ezelőtt, a babiloni függőkertekben is nevelték, hatalmas termőterületei voltak az ókori Egyiptomban. Szétterülő vagy felálló szárú, párosan összetett levelű, pillangós virágú, egynyári növény. Ujjperc méretű hüvelytermései gömbölyű, borsó alakú magokat rejtenek. Nyersen és szárítva is fogyasztható. Amikor a próféta arról beszél, hogy a megváltott nép körében az igavonó állatok is „sózott abrakot” fognak enni (Ézsaiás 30,24), akkor valójában csicseriborsóról van szó a kor mezőgazdaságát kutató tudósok szerint.
Tökfélék
A tökfélék többsége földön futó, kacsokkal felkapaszkodó, egynyári, lágyszárú növény. Jellegzetes kabaktermésük változatos méretű, színű és formájú, de mind vastag héjú, sokmagvú bogyótermés. Fontos táplálék- és gyógynövények a tökök, uborkák és dinnyék. A közönséges tök Észak-Amerikából származik, ezért nem szerepel a Bibliában.
Uborkák (Cucumis fajok)
A közönséges uborka (Cucumis sativus) a Himalája vidékéről származik, több ezer éve elterjedt a Közel-Keleten, de a kutatók szerint az ószövetségi időkben még nem ismerték. Rokona a sárgadinnye (Cucumis melo), amit már az ókortól termesztenek a Nílus völgyében. Virága halványsárga, termése ovális vagy gömb alakú. Gyümölcshúsa illatos, édes, lédús, leginkább frissen fogyasztható.
Képek: 123RF
Az egyiptológusok véleménye szerint a Nílus völgyének uborkája a Kelet-Afrikából származó uborkadinnye (Cucumis melo var. chate) volt, aminek hosszúkás, az uborkánál nagyobb és lédúsabb, édesebb termése van. A zsidók Egyiptomban ismerhették meg, a pusztai vándorlás során a vágyott egyiptomi finomságok között szerepel (4Mózes 11,5). De Izráel földjén is termesztették, a Ézsaiás próféta uborkaföldről beszél (Ézsaiás 1,8).
Görögdinnye (Citrullus lanatus)
Egyiptomban közel 5000 éve termesztik a Kalahári-sivatagból származó futónövényt. Rózsaszín, piros vagy sárga húsú, zöld héjú termése a nagyobb fajtáknál 50 cm hosszú és 20 kg tömegű is lehet. Magas víztartalmú, üdítő, vitamindús nyári gyümölcs. A Bibliában a már említett egyiptomi finomságok között szerepel (4Mózes 11,5).
Hagymák
A hagymák a legősibb zöldségfélék közé tartoznak, közel 5000 éve használják őket. A Biblia egy helyen említi a fokhagymát, vöröshagymát és póréhagymát, a vágyott egyiptomi ételek között (4Mózes 11,5). Egyiptomban mindhárom hozzátartozott a piramiskészítők napi kosztjához. Biztosak lehetünk benne, hogy Izráel földjén is termesztették ezeket.
Fokhagyma (Allium sativum)
Közép-Ázsiából származó, 30-80 cm magas, gerezdes hagymájú növény, keskeny, kékeszöld levelekkel. Átható szagú hagymája elengedhetetlen fűszer és alapvetően fontos gyógynövény. Megtalálták Tutanhamon fáraó sírkamrájában is.
Vöröshagyma (Allium cepa)
Valószínűleg Közép-Ázsiában kezdték termeszteni évezredekkel ezelőtt. 30-60 cm magas, nagy, gömbölyű hagymájú, üreges, kékeszöld levelű növény. Fehér virágai gömbös virágzatba tömörülnek. Szintén jelentős a gyógyhatása, az ókori egyiptomiak a mumifikálásnál is használták.
Póréhagyma (Allium porrum)
A Közel-Keletről és a Földközi-tenger medencéjéből származik. 60-120 cm magas növény, hosszú, hengeres hagymája van, amiből lapos, egymásra boruló levelek fejlődnek. Egy 4000 éves babiloni kőtábla receptleírásában is szerepel, Egyiptomban ételként és gyógynövényként használták.
Képek: 123RF
Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2020, 142–157.)
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/
17. A Biblia konyhakertje
/Kategória: alsós, Sokrétű játékok, Természeti intelligenciaKépforrás: 123RF
Ezékiel szükségkenyerébe a gabonafélék mellett bab és lencse is került (Ezékiel 4,9), pedig ezek hüvelyes növények. A szükséghelyzet – éhínség, ostrom – azonban megkívánta, hogy minden lehetséges őrleményből lepénykenyeret süssenek. Ám a zöldségfélék, konyhakerti növények nemcsak szükséghelyzetben váltak fontossá. A Biblia híradása szerint hozzátartoztak a mindennapi táplálkozáshoz. Jákób lencsét főzött, amikor bátyja fáradtan megérkezett a vadászatból (1Mózes 25,29–34). A pusztában vándorló zsidó nép, szintén szükséghelyzetben, így emlékezett vissza az egyiptomi kertek bőségére:
Emlékszünk, hogy Egyiptomban ingyen ettünk halat, uborkát, dinnyét, póréhagymát, vöröshagymát és fokhagymát. Most pedig elepedünk, mert semmit sem látunk a mannán kívül.
4Mózes 11,5
Dániel és társai, a Babilonba deportált zsidó ifjak vallási okokból nem fogadták el a király ételét, ezért „zöldségféléket” kértek és kaptak a főudvarmestertől. A héber kifejezés (zeroah, zeroim) vagy hüvelyesekre utal, vagy általános értelemben, gyűjtőfogalomként értendő. Nézzük meg sorban, mi minden tartozhatott a bibliai kor emberének zöldségféléi közé.
Hüvelyesek
A hüvelyesek, azon belül a pillangósvirágúak családjába sok élelmiszernövény tartozik. Ezek alapvető táplálékként és fehérjeforrásként szolgálnak. A bibliai időkben a borsó, lencse, lóbab és csicseriborsó volt jelentős. A borsót nem említi a Biblia, de szentföldi jelenléte a régészeti leletek alapján valószínű.
Lencse (Lens culinaris)
Képek: 123RF
Lóbab (Vicia faba)
Képek: 123RF
Csicseriborsó (Cicer arietinum)
Tökfélék
A tökfélék többsége földön futó, kacsokkal felkapaszkodó, egynyári, lágyszárú növény. Jellegzetes kabaktermésük változatos méretű, színű és formájú, de mind vastag héjú, sokmagvú bogyótermés. Fontos táplálék- és gyógynövények a tökök, uborkák és dinnyék. A közönséges tök Észak-Amerikából származik, ezért nem szerepel a Bibliában.
Uborkák (Cucumis fajok)
A közönséges uborka (Cucumis sativus) a Himalája vidékéről származik, több ezer éve elterjedt a Közel-Keleten, de a kutatók szerint az ószövetségi időkben még nem ismerték. Rokona a sárgadinnye (Cucumis melo), amit már az ókortól termesztenek a Nílus völgyében. Virága halványsárga, termése ovális vagy gömb alakú. Gyümölcshúsa illatos, édes, lédús, leginkább frissen fogyasztható.
Képek: 123RF
Görögdinnye (Citrullus lanatus)
Hagymák
A hagymák a legősibb zöldségfélék közé tartoznak, közel 5000 éve használják őket. A Biblia egy helyen említi a fokhagymát, vöröshagymát és póréhagymát, a vágyott egyiptomi ételek között (4Mózes 11,5). Egyiptomban mindhárom hozzátartozott a piramiskészítők napi kosztjához. Biztosak lehetünk benne, hogy Izráel földjén is termesztették ezeket.
Fokhagyma (Allium sativum)
Közép-Ázsiából származó, 30-80 cm magas, gerezdes hagymájú növény, keskeny, kékeszöld levelekkel. Átható szagú hagymája elengedhetetlen fűszer és alapvetően fontos gyógynövény. Megtalálták Tutanhamon fáraó sírkamrájában is.
Valószínűleg Közép-Ázsiában kezdték termeszteni évezredekkel ezelőtt. 30-60 cm magas, nagy, gömbölyű hagymájú, üreges, kékeszöld levelű növény. Fehér virágai gömbös virágzatba tömörülnek. Szintén jelentős a gyógyhatása, az ókori egyiptomiak a mumifikálásnál is használták.
A Közel-Keletről és a Földközi-tenger medencéjéből származik. 60-120 cm magas növény, hosszú, hengeres hagymája van, amiből lapos, egymásra boruló levelek fejlődnek. Egy 4000 éves babiloni kőtábla receptleírásában is szerepel, Egyiptomban ételként és gyógynövényként használták.
Képek: 123RF
Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2020, 142–157.)
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/
16. Kenyérkérdés
/Kategória: alsós, Sokrétű játékok, Természeti intelligenciaKépforrás: 123RF
Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazzal él az ember, ami az Úr szájából származik.
5Mózes 8,3
A Deuteronomium nevezetes igéje tagadó formában beszél a kenyérről, ami nem a kenyér jelentőségét kisebbíti, hanem inkább az Istennel való kapcsolatát hangsúlyozza. Amikor Ézsaiás próféta Isten igéjét a kenyérhez hasonlítja, annak (lelki) éhséget (is) csillapító, életre tápláló tartalmára utal, ami „nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem.” (Ézsaiás 55,11)
A kenyér és az ember szoros kapcsolatát, „sorsközösségét” fejezi ki Jézus gesztusa is, amivel megtöri és megáldja a kenyereket (Márk 6,41); ahogy az Úri imában a „legyen meg a te akaratod” után kéri a „mindennapi kenyerünket” (Máté 6,10-11); és ahogy az „Én vagyok az élet kenyere” kijelentéssel „mutatkozik be” (6,35).
A „régi” ember számára a kenyér = élet, élet = kenyér evidenciája ezzel a tétellel is egyenértékű volt: kenyér = élet = Isten (ajándéka). A magyar tájnyelv is őrzi az életadó kenyér szakralitását, hiszen több magyar vidéken a búza egyik neve, elnevezése „élet”. Hosszú évezredeken keresztül valóban a kenyérgabona termesztése és feldolgozása jelentette a mindennapi munka és tevékenység alapját, az ember életével, életfeltételeivel összefonódva.
Hiába keltek korán,
és feküsztök későn:
fáradsággal szerzett kenyeret esztek.
De akit az Úr szeret,
annak álmában is ad eleget.
Zsoltárok 126,2
Annak a fiúnak is elég lehetett ebédre öt árpakenyér és két hal, akitől Jézus elkérte az elemózsiáját, hogy megvendégeljen vele több mint ötezer embert (János 6,9). Árpából készült kenyeret a bibliai korban inkább a szegények fogyasztottak, mivel az árpaliszt kisebb gluténtartalmú, a belőle készült kenyér keményebb és nehezebben emészthető. Az árpát egy jó hónappal a búza előtt aratták, ezért a kora tavaszi időszak fő eledele volt az árpakenyér.
Ha a Bibliában kenyérről olvasunk, nem a mi cipókenyerünkre kell gondolni. A kenyérsütés legősibb módja az volt, hogy a sűrű árpa- vagy búzakását forró kőlapon megsütötték. Ez a lisztből, sóból és vízből gyúrt, kelesztés nélküli lepénykenyér bármilyen gabonából elkészíthető. Kelesztett tésztából is lehet lángost, kenyérlepényt készíteni, de a búzalisztből készült kelesztett tésztából már különféle péksütemények, magasabb kenyerek is süthetők. A kelesztést Kr. e. 2600 körül fedezték fel Egyiptomban, és már a 3. évezredben többféle pékterméket állítottak elő. József történetében szerepel a fáraó fűsütőmestere, aki kalácsot, „mindenféle” süteményt vitt kosaraiban (1Mózes 40,16–17). A régészeti leletek tanúsága szerint a kelesztett kenyeret formában sütötték.
Lásd: Kenyeret kezében tartó nő (Egyiptom, Kr. e. 1353-1336 körül)
A kelesztést „végző” élesztő valójában élesztőgomba, amit a sörkészítésnél is használnak, ez indítja be az alkoholos erjedési folyamatot, ami során szén-dioxid szabadul fel. A kovász korpából vagy szőlőszármazékokból készül. Az ősi kenyérkészítéshez házilag készített élesztőt vagy úgynevezett kovászmagot használtak, amit az érett tésztából vagy teknőkaparékból tettek el szárítva a következő sütéshez. A kovászt az új tésztához vízben áztatták, majd ezzel kovászolták a következő tésztaadagot. A kelesztés időigényes folyamat, és azonnali sütést igényel. Ezért is kellett az Egyiptomból való kivonuláskor kovásztalan, keletlen kenyértésztát magukkal vinnie a zsidóknak, hiszen az hosszabb időn keresztül felhasználható. (2Mózes 12,34.39)
Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia ételei (Scolar, Bp, 2020, 50–59.)
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/
15. Gabonamunka
/Kategória: felsős, Sokrétű játékok, Természeti intelligenciagrafika © Bódi Kati
A part alatt, a part alatt
három varjú kaszál, három varjú kaszál.
Róka gyűjti, róka gyűjti,
Szúnyog kévét köti, szúnyog kévét köti.
Bolha ugrik, bolha ugrik,
Hányja a szekérre, hányja a szekérre.
Mén a szekér, mén a szekér,
Majd a malomba ér, majd a malomba ér.
A malomba, a malomba
Három tarka macska, három tarka macska.
Egyik szitál, másik rostál,
Harmadik követ vág, harmadik követ vág.
Szürke szamár vizet hoz már,
Tekenőbe tölti, tekenőbe tölti.
Tehén dagaszt, tehén dagaszt,
Kemencébe rakja, kemencébe rakja.
Medve várja, medve várja,
Kisült-e a cipó, kisült-e a cipó.
Tyúk a cipót csipegeti,
Hangya morzsát szedi, hangya morzsát szedi.
Forrás
„A part alatt három varjú kaszál” – indítja az aratást a kenyéren át a morzsákig eljutó gyermekdalunk. Szereplői olyan állatkakarterek, amelyek mesei-mítoszi világot teremtve jelenítik meg az életet adó és jelentő munkafolyamatot.
De miből is áll ez a folyamat? Nézzük végig egy többezer éves forrás, a Biblia tükrében, elsősorban Palesztina (a Szentföld) területére figyelve.
Gabonamunka a Szentföldön
Források:
Aratási jelenetek Menna sírjából (18. dinasztia, Újbirodalom, Théba) – Bódi Kati grafikája
Aratástól a kenyérig – szövegkiegészítés
A part alatt, a part alatt… Ugye tudnád folytatni a dalt? A dal szövegét most ismétlések nélkül és hiányosan olvashatod. Keresd meg és illeszd helyükre a hiányzó szavakat! Így végigkövetheted a kenyér útját az aratástól a morzsaszedésig.
A tankocka elérhető itt: Aratástól a kenyérig
Lásd: A part alatt – diafilmkockákon
Gabonamunka Egyiptomban – a munkafázisok megfigyelése
Hogyan került az asztalra a kenyér az ókori Egyiptomban? A korabeli ábrázolások megőrizték a munka lépéseit. Figyeljük meg az alábbi weboldalakon található ábrázolásokat:
Óegyiptomi szántás-vetés
Gazdálkodás a Nílus völgyében – aratás jelenetei
Női munkák az ókori Egyiptomban – konyha
Kenyeret nyújtó hercegnő
Gabonamunka igéi – képek és igék párosítása
Az alábbi bibliai igék is a gabonamunka fázisaira utalnak. Párosítsuk a megfigyelt képeket és igéket!
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/
14. Gabonakérdés
/Kategória: felsős, Sokrétű játékok, Természeti intelligenciaKépforrás: 123RF
Adjon neked az Isten égi harmatot, zsíros földet, sok gabonát és mustot! – így áldja meg Izsák az elsőszülöttjének hitt Jákóbot. (1Mózes 27,28) Az áldást nem lehet visszavonni. Zsíros föld – bő termés – csak az elsőszülöttnek jár. Ez a megkülönböztető momentum is arra utal, mennyire kiszolgáltatott volt a korabeli ember az időjárásnak, a természet erőinek. Mert hiába a fáradságos munka, arcának verítéke, ha az Úr nem áldja meg harmattal, égi vizekkel a termőföldet.
Nem véletlen hát, hogy amikor Ézsaiás próféta Isten és ember gondolatainak – létmódjának – különbségéről szól, azt a megöntözött termőföld hasonlatával teszi:
Mert ahogyan az eső és a hó
lehull az égből,
és nem tér oda vissza,
hanem megöntözi a földet,
termővé és gyümölcsözővé teszi;
magot ad a magvetőnek
és kenyeret az éhezőnek,
ilyen lesz az én igém is,
amely számból kijön…
Ézsaiás 55,10–11
De milyen magról, milyen gabonáról van szó? Ezékiel „kenyérreceptjében”, amivel Isten Jeruzsálem ostromára készíti fel a prófétát, felsorol mindenféle növényi magot, ami csak felhasználható erre a célra:
Azután végy búzát, árpát, babot, lencsét, kölest és tönkölyt, tedd azokat egy edénybe, és készíts magadnak belőlük kenyeret!
Ezékiel 4,9
A felsorolásba hüvelyesek – bab, lencse – is kerültek, a többi mind gabona. A bibliai időkben a Közel-Kelet gabonaféléje volt a búza több faja, valamint az árpa, köles, cirok.
Egy kis gabonaismeret
A gabona a szemterméséért ültetett pázsitfűféle, lágyszárú növény. Jellegzetes szalmaszára van, sok apró virága kalász vagy buga virágzatba csoportosul. A termesztett gabona ősének törékeny kalásza volt, és csépléskor a szemeken maradt a toklász, amit még hántolni kellett. A földművelés kezdetén – Kr. e. 8000-7000 körül – válogatni kezdték a nagyobb szemű és szilárdabb kalászú példányokat, így indult meg a nemesítés, és alakultak ki a különböző gabonafajták.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/
13. Kenyér és bor
/Kategória: felsős, Természeti intelligenciaKépforrás: 123RF
Ess, eső, ess!
Holnap délig ess!
Búza bokrosodjon,
zab szaporodjon!
Az én hajam olyan legyen,
mint a csikó farka,
még annál is hosszabb,
mint a Tisza hossza!
Még annál is hosszabb,
mint a Duna hossza!
Még annál is hosszabb,
mint a tenger hossza!
Forrás
Így szól az esőkérő mondóka és számos változata a magyar néphagyományban, ami valójában áldáskérésnek felel meg. Hiszen már az újévi köszöntés így hangzik:
Újesztendő, vígság szerző,
most kezd újulni;
Újulása víg örömöt
kezdett hinteni.
Hirdeti már a Messiást
eljöttnek lenni.
Legyetek a nagy Istennek
igaz hívei.
Áldott Jézus, dicső Krisztus
kedvezz népednek
áldásoddal, bor, búzával,
látogasd őket.
Hajtsad hozzánk szent életre
a te képedet,
hogy érhessünk víg örömmel
több esztendőket!
Forrás
A bor, búza, békesség, bő termés alliteráló összecsengése több köszöntőváltozatban, áldásformulában visszatér, és a pünkösdi énekszóban teljesedik ki:
Bor, búza és gyümölcs
Földetökben legyen,
Az Úr Messiásnak
Kibimbózott ága,
Juda nemzetének
Királyné pálczája.
Király koronája;
Szálljon erre házra
Az Isten áldása,
Mint régente szállott
Szent apostolokra.
Forrás
Kép: 123RF
Nem magyar sajátosságról van szó, hiszen már Melkisédek, Sálem királya, a Felséges Isten papja is kenyeret és bort vitt az ellenséget legyőző Ábrahám elé, és megáldotta őt (1Mózes 14,18–19).
Ábrahám fia, Izsák pedig e szavakkal adta tovább az elsőszülöttnek járó áldást:
Adjon neked az Isten égi harmatot,
zsíros földet, sok gabonát és mustot!
1Mózes 27,28
A teremtő és megtartó Istent dicsérő 104. zsoltár az áldás képét az egész teremtettségre kiterjeszti, amiből az ember is részesül munkája által:
Megöntözöd onnan fentről a hegyeket,
alkotásaid gyümölcsével jól tartod a földet.
Füvet sarjasztasz az állatoknak,
növényeket a földművelő embernek,
hogy kenyeret termeljen a földből,
és bort, amely felvidítja az ember szívét,
és ragyogóbbá teszi arcát az olajnál,
a kenyér pedig erősíti az ember szívét.
Zsoltárok 104,13–15
Pünkösd ünnepét a legrégebbi forrás „aratás ünnepének” nevezi, amikor a termés első zsengéjét betakarították, és két kenyeret hoztak felmutatási áldozatul az állat-, étel- és italáldozat mellett (2Mózes 23,16; 3Mózes 23,17–20). Az italáldozat jó borból készült (28,7).
A kenyér és bor mind az áldás, mind az áldozat fő elemei voltak tehát, akár a bárány vagy a gödölye. Áldás és áldozat már az ősi, az ószövetségi gondolkodásban is szorosan összekapcsolódik, egymást feltételezi, Isten és az ember párbeszédeként értelmezhető. Isten megáldja az embert, amiből ő válaszként áldozatot mutat be, a legjavát.
Az újszövetségben ez Krisztus személyében teljesedik ki: Az ő teste a kenyér, vére a bor, Isten ajándéka a benne megtestesülő szeretet, az Emberfia áldozata pedig, amivel odaadja magát az emberekért. A pünkösd így válik új aratásünneppé, az új ember zsengéjének ünnepévé:
Az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, vette a kenyeret, és hálát adva megtörte, és ezt mondotta: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Hasonlóképpen vette a poharat is, miután vacsoráltak, és ezt mondta: „E pohár amaz új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.” Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úr halálát hirdessétek, amíg eljön.
1Korinthus 11,23–26
Lásd: Csók István: Úrvacsora
A magyar néphagyomány így emlékezik Krisztus testére és vérére a búza és a szőlő képében. Nálunk ez az ének – a virágok vetélkedése – a nyári napforduló ünnepéhez kapcsolódik, hiszen a mi éghajlatunkon az aratás később, a hagyomány szerint Péter-Pál napján (június 29-én) kezdődik, nem pünkösd idején:
A búzamezőbe,
Háromféle virág.
A legelső virág,
A szép búzavirág.
A második virág,
A szíp szőlővirág.
A harmadik virág,
A szíp szëkfűvirág.
Szóval fölfelelé
A szíp búzavirág:
– Szëbb vagyok, jobb vagyok,
Annyival náladnál.
Mërt engëm ëlvisznëk
Az oltári hejrë.
Ott neveznëk engëm
Jézus szënt testénëk.
Szóval fölfelelé
A szíp szőlővirág:
– Szëbb vagyok, jobb vagyok,
Annyival náladnál.
Mërt engëm ëlvisznëk
Az oltári hejrë.
Ott neveznëk engëm,
Jézus szënt vérénëk.
Szóval fölfelelé
A szíp szëkfűvirág:
– Szëbb vagyok, jobb vagyok,
Annyival náladnál.
Mërt engëm lëszëdnëk,
Koszorúba kötnëk.
Legínyëk, lëjányok,
Kalapjukra tűznëk.
Forrás
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/
12. Savanyú és kincses szőlő
/Kategória: alsós, Sokrétű játékok, Természeti intelligenciaKépforrás: 123rF
„Hogy mondhattok ilyen közmondást Izráel földjéről: Az apák ettek egrest, és a fiak foga vásott el tőle?!” – szólal meg a kérdés a próféták által. – Mindenki a saját életéért felelős – érkezik meg a válasz (Ezékiel 18,1–4; vö. Jeremiás 31,29–30).
A közmondásban szereplő egrest (Ribes uva-crispa) azonban hiába keressük Izraelben, téves fordításként került bele az igébe. Valójában az éretlen, savanyú szőlőt jelenti az itt szereplő kifejezés (bocher-omphach).
Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 92.)
Savanyú szőlő
A mese Sarkady János fordításában így szól:
A róka a felfuttatott szőlőn érett fürtöket látott, és szerette volna megenni, de nem sikerült elérnie. Az egér ezt látva mosolygott rajta, és így szólt: „Semmit sem ehetsz.” A róka nem akart szégyenben maradni az egér előtt, és ezért így szólt: „Mert még éretlenek.” Forrás
Kép: 123RF
Nálunk a mese La Fontaine (17. század) által átdolgozott változata ismert, Rónay György fordításában, melynek utolsó sora így szól: „Nem kellett. Utálom a savanyút.”
A teljes mesét Chagall illusztrációjával megtaláljuk itt: Marc Chagall: La Fontaine meséi
Hogy a róka megkívánja az édest, és megeszi a szőlőt, az viszont nem mese. A Bibliában is megtaláljuk ennek a nyomát:
Fogjátok meg a rókákat,
a kölyökrókákat,
mert pusztítják szőlőinket,
virágzó szőlőinket!”
Énekek 2,15
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/
11. Mint a termő szőlőtő
/Kategória: felsős, Sokrétű játékok, Természeti intelligenciaKépforrás: 123RF
„Feleséged olyan házad belsejében, mint a termő szőlőtő” – mondja az istenfélő ember feleségéről a zarándokének (Zsoltárok 128,3). Az áldás, áldottság képe mutatkozik itt meg, a növekvő olajfacsemeték képével összefonódva a családi élet kiteljesedésében. A szőlő, a must Izsák elsőszülött fiának szóló áldásában is fontos szerepet tölt be:
Lám, fiam illata olyan, mint a mező illata,
amelyet megáldott az Úr.
Adjon neked az Isten égi harmatot,
zsíros földet, sok gabonát és mustot!
1Mózes 27,28
A későbbiekben is szorosan összekapcsolódik ez a növény a zsidó nép életével. Olyannyira, hogy a zsoltáros a szőlő képével szemlélteti Izráel sorsát:
Egy szőlőtőt hoztál el Egyiptomból.
Népeket űztél el, ezt meg elültetted.
Helyét elegyengetted,
gyökeret vert, és ellepte a földet.
Árnyéka hegyeket borított be,
vesszői vetekednek
a hatalmas cédrusokkal.
Indáit a tengerig növesztette,
hajtásait a Folyamig.
Miért romboltad le kerítéseit,
hogy szedhessen róla,
aki csak arra jár?!
Lerágja az erdei vadkan,
és abból legel a mezei vad.
Seregek Istene, fordulj hozzánk!
Tekints le az égből, lásd meg
és gondozd ezt a szőlőt!
Zsoltárok 80,9 – 15 kép: 123RF
A szőlő termesztése közel 7000 évvel ezelőtt kezdődhetett a Kaukázus vidékén, és innen terjedt el az ókor fejlett államaiba. Az óegyiptomi, mezopotámiai ábrázolások, a homéroszi eposzok vagy a bibliai leírások is fejlett szőlőkultúrára utalnak. A szőlő a Biblia leggyakrabban említett növénye, már az őstörténetekben megjelenik, ahol Nóét mint az első szőlőművest látjuk (1Mózes 9,20).
Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 90–99. o.)
Kép: 123RF
Kedvesem szőlője
A Biblia részletesen is bemutatja a szőlő telepítésének, gondozásának feladatait:
Szőlője volt kedvesemnek kövér hegyoldalon.
Fölásta és megtisztította a kövektől,
beültette nemes vesszővel.
Közepére tornyot emelt,
sajtót is vágatott benne.
Várta, hogy jó szőlőt teremjen,
de az vadszőlőt termett!
…Hagyom, hogy elvaduljon:
nem metszik, nem kapálják,
fölveri a tövis és a gaz.
Ézsaiás 5,1–2
Volt egy gazda, aki szőlőt ültetett,
kerítéssel vette körül,
borsajtót készített,
és őrtornyot épített,
azután bérbe adta szőlőmunkásoknak…
Máté 21,33
Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda.
Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem,
lemetszi, és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja,
hogy még több gyümölcsöt teremjen.
János 15,1–2
Odalett az öröm
és a vigadozás a gyümölcsöskertben,
nem ujjonganak a szőlőkben, nem kiáltoznak.
Nem tapos bort sajtókban a taposó,
a kurjantást megszüntetem.
Ézsaiás 16,10
Eljön majd az idő – így szól az Úr –,
amikor nyomon követi a szántó az aratót,
a szőlőtaposó a magvetőt;
must csorog majd a hegyekről,
folyik mindenütt a halmokról.
…Szőlőket ültetnek, és isszák azok borát,
kerteket művelnek, és eszik azok gyümölcsét.
Ámósz 9,13–14
A szőlőkultúra nyomában
A Szőlőmunkák című tankockán a szőlő telepítésének, gondozásának műveleteit találjuk a fenti igékből, illetve ezek alapján. Rakják a gyerekek sorrendbe, ahogy a munkálatok követik egymást.
A tankocka elérhető itt: Szőlőmunkák
Figyeljük meg a szőlőkultúra néhány ókori ábrázolását és tárgyi emlékét az alábbi weboldalakon:
Nagyobb és érdeklődő gyerekek csoportmunkában olvassanak el egy-egy cikket. Beszéljék meg, és készüljenek fel egy szóbeli beszámolóra a cikk alapján. Majd tartsanak egymásnak kiselőadást az ókori szőlőkultúráról az olvasottak és a képek alapján.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/
10. Mint a viruló olajfa
/Kategória: alsós, Sokrétű játékok, Természeti intelligenciaKépforrás: 123RF
A Szentírás viruló olajfához hasonlítja az istenfélő ember életét, szemben a gazdagságában és rontó hatalmában bízóval:
De én olyan vagyok,
mint a viruló olajfa,
Isten házában lehetek,
bízom Isten szeretetében
most és mindenkor.
Zsoltárok 52,10
Nem véletlenül, hiszen az olajfa nemcsak az egyik legősibb kultúrnövényünk, amit több mint ötezer éve termesztenek, és már a Biblia első lapjain is szerepel, mint a Teremtő békekötését jelképező növény (1Mózes 8,11), hanem maga is nemzedékeken átívelő, matuzsálemi kort megélő nemes gyümölcsfa, a maga ezer évet is megélő példányaival. Léte elemei módon összefügg tehát a „most és mindenkor” idővel.
Nem lehet véletlen az sem, hogy az istenfélő ember családi képében is megjelenik az olajfa, méghozzá a gyermekekben:
Feleséged olyan házad belsejében,
mint a termő szőlőtő;
gyermekeid olyanok asztalod körül,
mint az olajfacsemeték.
Ilyen áldásban részesül az az ember,
aki féli az Urat.
Zsoltárok 128,3–4
Az olajfa hosszú életű, de lassan növő fa, első gyümölcsére legalább tíz évet kell várni, általában 10-20 éves korában fordul termőre. Akárcsak az ember. Borzongató, ugyanakkor jóleső érzés, hogy egy olajfa együtt növekedhet a gyerekekkel, egyszerre lesznek ifjak, egyszerre teremnek gyümölcsöt, ki olajbogyót, ki a hitnek és szeretetnek gyümölcseit, ha az áldás forrásánál marad. És ez az áldottság az egész népre vonatkozik:
Mit akarsz, kedves népem, templomomban?
Zöldellő, szép gyümölcsű
és formás olajfának
nevezett el téged az Úr.
Jeremiás 11,15.16
Nézzük meg közelebbről ezt a zöldellő, szép gyümölcsű, formás fát:
Olajfa (Olea europaea)
Lassú növésű, nagyon hosszú életű, örökzöld fa. Az olajfafélék családjában az olajfa (Olea) nemzetség egyik faja. Őse a vadolajfa (Olea europaea var. sylvestris), ennek nagyobb termésű, finomabb olajat adó példányait válogatták ki több ezer évvel ezelőtt. Őshazája feltehetőleg Kis-Ázsia vagy Észak-Afrika, de már az ókorban meghonosodott az
egész Mediterráneumban. A fagyot nem tűri, ezért hazánkban nem termeszthető.
Alacsonyan elágazó, göcsörtös ágai vannak, általában 10-15 m magas, de kedvező körülmények között 25 m-re is megnő. Törzse ezüstszürke, csavarodó, széthasadozó. Átellenesen álló levelei lándzsásak, hegyesek, matt szürkészöld színűek. Fürtös virágai a levelek hónaljában nyílnak. Csonthéjas termése ovális, nagyra nőtt cseresznyéhez hasonlít, ami kezdetben zöld, majd lilásbarna, végül érett fekete. Olajos gyümölcshúsa miatt termesztik. Az olajfa májusban virágzik, és ősszel érik be.
Képek: 123RF
Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 100–107. o.)
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/
09. Gyümölcspróba, gyümölcsáldás
/Kategória: alsós, Sokrétű játékok, Természeti intelligenciaKépforrás: 123RF
Izráel népe a pusztában vándorolva elérkezett Kánaán határához. Az Úr akkor azt mondta Mózesnek, küldjön kémeket Kánaánba. Mózes ezekkel a szavakkal indította útnak a 12 kémet: „Nézzétek meg, hogy milyen az a föld, és a rajta lakó nép erős-e vagy gyenge, kevés-e vagy sok! Milyen az a föld, amelyen lakik: jó-e vagy rossz? Milyenek a városok, amelyekben lakik: táborfélék vagy megerősített helyek? Milyen a föld: kövér-e vagy sovány, van-e rajta fa vagy nincs? Legyetek bátrak, és hozzatok a föld gyümölcseiből! Akkor éppen az első szőlőfürtök érésének az ideje volt.” (4Mózes 13,18-20)
Elmentek a kémek, megszemlélték azt a földet, és hoztak gránátalmát, fügét és egy akkora szőlőfürtöt, hogy ketten vitték egy rúdon. És hoztak még valamit, legalábbis a többség: félelmet a szívükben. Akkorát, hogy túltett a gyümölcsök édességén és bőségén. Félelem termett tíz kém szívében, nyomában pedig a nép szívében is, aminek a következménye bizalomvesztés, kishitűség, félelem, keserűség. Ez lett a próbatétel gyümölcse.
A lelki értelemben vett tulajdonságok, jellemvonások hasonlóak a gyümölcshöz. Hosszú érlelési folyamaton keresztül formálódnak ki, érett formában pedig meghatározzák az illető személyiségét, karakterét.
Isten próbára tette a népét: negyven évig a pusztában kellett élnie, szűkölködve, hogy kiderüljön: megtartja-e Isten parancsait, vagy sem. Mielőtt bementek volna Kánaánba, meg kellett tapasztalniuk, hogy „nemcsak kenyérrel él az ember” (vö. 5Mózes 8,1–6). Hogy aztán meg tudják becsülni az Úr áldásait:
„Mert jó földre visz be most téged Istened, az Úr: folyóvizek és mélyből fakadó források földjére, amelyek hegyen-völgyön a felszínre törnek; búzát és árpát, szőlőt, fügét és gránátalmát termő földre, olajfáknak és méznek a földjére. Olyan földre, ahol nem kell szűkösen enned a kenyeret, és nem szenvedsz hiányt semmiben…” (5Mózes 8,7–9)
Ez a hét termés számított Izráel legfőbb és legbővebben termő növényeinek, amit pünkösdkor mint első termést vittek áldozatként a jeruzsálemi templomba. Az első termés (első zsenge) Isten áldását és eljövendő megváltását is jelképezte a zsidóság számára.
Felfedezed a képen a hét termést? Milyen termés lehet a méz?
Képforrás: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/
08. Gyümölcs-találósok
/Kategória: alsós, Sokrétű játékok, Természeti intelligenciaKépforrás: 123RF
A találós kérdések igen népszerűek voltak az ókori Keleten – Izráelben is –, és nemcsak a nép körében. Sába királynője is ezért kereste fel Salamon királyt, hogy próbára tegye őt találós kérdésekkel (1Királyok 10,1.3). Salamon királyról tudjuk, hogy „bölcsebb volt minden embernél”, és mintegy „háromezer példabeszédet mondott”, beszélt „a fákról, a libánoni cédrustól kezdve a falból kinövő izsópig” (1Királyok 5,11–13). Az Énekek éneke szerelmi dalait is Salamonnak tulajdonítja a könyv felirata, és ez a könyv a növényi, köztük a gyümölcshasonlatok gazdag tárháza. Feltűnő hát, hogy míg példabeszédből és hasonlatból, költői képből van bőven a Bibliában, találós kérdést csupán egyet találunk, a Sámson esküvőjén elmondottat (Bírák, 14,14.18).
A találós kérdések ma is népszerűek a gyerekek körében. Összegyűjtöttünk egy kosárra való bibliai és hazai gyümölcstalálóst, amivel akár találóspárbajt, találósversenyt is rendezhetünk.
Bibliai találósok
Forrás: Miklya Zsolt: Füleden be, szádon ki 1-3. (Parakletos, Kiskunfélegyháza, 2003-2005)
Zamatos és illatos,
harapásod várja.
Ha a szívedben terem,
senki meg nem bánja.
(gyümölcs)
Pál, de mégse ember,
édeset terem,
sokat találhatsz belőle
oázis-helyen.
(datolyapálma)
Apró ember mászott
fel rá Jézust látni.
Gyümölcséért szoktak
máskor rá felmászni.
(fügefa)
Piros vagyok, ékes,
érett korban édes,
ha valaki belém harap,
nem lesz olyan éhes.
(alma)
Kép: 123RF
Gránát, mégse robbanó,
édes létől duzzadó
vérvörös gyümölcs.
Borából ne tölts!
(gránátalma)
Sok szeme van, mégse lát,
tőkét ismer, sose fát.
Szeméből, ha könny csorog,
lesz belőle jó borod.
(szőlő)
Faágon kemény,
torokban puha.
Megtörve finom
ez a ………………
(mandula)
Melyik per édes?
(eper)
Népi találósok
Forrás: Sző, fon, nem takács. Mi az? (Móra, Bp, 1975)
Hold elejti, nap felkapja (Kibédi találós kérdések) Gyűjt.: Ráduly János (Kriterion, Bukarest, 1990)
Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés (Csengőkert Kiadó, Debrecen, 2014)
Gágyor József: Játékos növényvilág (Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2005)
Kép: 123RF
(almafa, almák)
Gyümölcs vagyok, édes vagyok,
ha megértem, piros vagyok.
Télen elrejt jól a kamra,
mi volnék, ha nem az ……
(alma)
Kívül bőr,
belül hús,
legbelül kő.
(szilva)
Zöldes héja illatos,
fent karcsú, lent pocakos.
(körte)
Olyan, mint a körte,
finom, édes, mégsem körte. Mi az?
(füge)
Kívül szúrós, belül fényes,
sülve illatos, fenséges!
(gesztenye)
Egy kis házban négyen laknak,
ajtó, ablak nélkül vannak,
senki se lát ki belőle.
(dió)
Zöld burokba születik,
ha a burok kifeslik,
az úrficska kiesik.
(dió)
Sok szemével mosolyog,
kipréseled, kicsorog.
(szőlő)
Sok a szeme,
eggyel se lát.
(szőlő vagy ribizli)
Hétfőn zöld,
szerdán piros,
szombaton fekete.
Mi az?
(meggy)
Kicsi lányka ül a fán,
piros szoknya derekán.
Közepe akár a kő,
ki mondja meg, hogy ki ő?
(meggy vagy cseresznye)
Kívül szőrös, belül nedves,
mindenkinek nagyon kedves.
Mi az?
(barack)
Erdőbe, mezőbe, veres húst árulnak.
Mi az?
(csipkebogyó)
Medve szereti,
ember is megeszi,
farkas, róka, nyúl
hozzá sem nyúl.
(málna)
Se nem eszik, se nem iszik,
kötélen áll, mégis hízik.
Mi az?
(dinnye)
Találós gyümölcskosár
A Találós gyümölcskosár című tankockán egy kosárra való (10) gyümölcs találósa szerepel, a megfejtés-gyümölcsök képeivel együtt. A találósokat és a képeket kell párosítani.
A tankocka elérhető itt: Találós gyümölcskosár
Képek forrása: 123RF
Találós-kitaláló
Egy fokozattal nehezebb, ha mi magunk találunk ki találós kérdéseket. Válasszanak ki a gyerekek egy kedvenc vagy érdekes gyümölcsöt. Gyűjtsenek össze róla információkat, legyen ezek között egy érdekes infó. Végül ezek segítségével írjanak vagy gondoljanak ki egy új találós kérdést. Lehet benne ismétlődés, gondolatritmus, de nem fontos, hogy rímeljen. Persze nem baj, ha mégis rímel.
Pl.: cédrát
A citrom rokona,
rücskös arcú bátyja,
héjhúsa fenséges
sátrak ünnepén.
Mi az?
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/