Képforrás: 123RF
- Bibliai történet: 2Sámuel 2,18; Példabeszédek 18,10; Ézsaiás 52,7; János 20,1.3–8; ApCsel 20,24; Filippi 2,16
- Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, kapcsolati, testi-mozgásos, önismereti
- Tevékenység: Olimpiai kisokos: futóversenyek az olümpián, két futóportré az ókori és újkori olimpiáról; futó- és fogójátékok; meseolvasás, beszélgetés, önismereti edzésterv készítése, mezei váltófutás
Olimpiai kisokos 2 (Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, kapcsolati)
Futóversenyek Olümpiában
Kezdetben volt a futás. Legalábbis az olümpiai játékokon. A Kr. e. 776-ból ismert első olümpiai játék, aminek írásos nyoma van, csupán egy napig tartott, és egyetlen versenyszámból állt, a stadionfutásból.
Így ment ez évtizedeken át, majd csatlakozott a kettős stadionfutás egy fordulóval (kb. 365-385 méter) és a hosszútávfutás, ami kezdetben hét stadionhossznyi volt, később pedig 24-szer futották végig a stadion hosszát a versenyzők.
Kr. e. 708-ban, a 18. olümpiai játékok programja az ötpróbával (pentatlon) bővült, amiben a stadionfutás volt az első, majd távolugrás, diszkoszvetés, gerelyhajítás és birkózás következett. Legkésőbb, Kr. e. 520-ban vették fel a versenyszámok közé a fegyveres futást is, ami két stadionhossznyi volt. Forrás
Kép: 123RF
Két hosszútávfutó – a régmúltból és a múltból:
Kr. e. 328-ban, a 113. olümpiai játékokon hosszútávfutásban Ageász lett a bajnok. Győzelme után még aznap hazafutott kb. 100 km-re fekvő szülővárosába, hogy minél hamarabb elmondhassa az örömhírt. Állítólag kilenc óra alatt futotta le a maratoni táv két és félszeresét. Ezzel „versenyen kívül” teljesítve az „ultramaratont”. (A maratoni futótávolság bő 42 km. Minden futóversenyt, ami ennél hosszabb távon zajlik, ultramaratonnak neveznek. A magyar Bérczes Edit, aki 2000-ben világbajnok lett 100 km-en, kb. 7 óra 25 perces egyéni csúcsot ért el ezen a távon.)
Kr u. 1952-ben a helsinki olimpián Emil Zátopek, aki ekkor már egyszeres olimpiai bajnok és többszörös világcsúcstartó volt tízezer méteren, megnyerte az öt- és tízezer méteres futást. Ezután úgy döntött, hogy ha már arra jár, elindul a maratoni versenyszámban is. Igaz, hogy még nem próbálta, de itt az ideje. És persze megnyerte azt is. Pedig úgy volt, hogy ki sem jut az olimpiára. Barátját ugyanis, aki ötezer méteren volt csehszlovák csúcstartó, nem akarták kiengedni az olimpiára politikai okokból. Emi Zátopek kijelentette, hogy akkor ő sem indul az olimpián. Végül győzött a barátág és a szolidaritás: mindketten kimehettek az olimpiára.
Források: Kubány Éva: Az olimpiai játékokról gyerekeknek (Kalligram, Pozsony, 1998, 9., 27. o.)
HVG: Emil Zátopek különleges élete
Futó- és fogójátékok (Testi-mozgásos, kapcsolati)
Néhány ismert és kevésbé ismert, de jól bevált futó- és fogójátékot ajánlunk kisebbeknek és nagyobbaknak egyaránt:
Mókusok, ki a házból!
Kiszámolunk egy kikiáltót. A többiek a mókusok, akik a játéktéren rajzolnak egy-egy kört, vagy letesznek egy-egy hulahoppkarikát egymástól legalább egy-egy méterre. Ezek a mókusházak. Minden mókus beáll a maga házába, a kikiáltó pedig a házak közé. Váratlanul elkiáltja magát: „Mókusok, ki a házból!” Erre minden mókusnak egy másik házba kell átszaladnia. Aki először belép az új házba, azé a ház, kilökni nem szabad. Közben a kikiáltó is igyekszik beugrani egy házba. Aki nem talál magának helyet, a következő játékban az lesz az új kikiáltó.
Változat: Nagyobb létszám esetén a mókusok párban vagy hárman is lehetnek egy-egy házban. Ebben az esetben a párok vagy hármasok rajzolnak egy-egy kört maguk köré. A játék hasonlóan zajlik: helycsere után egy házban nem állhat több mókus, mint amennyiben a játék elején megegyeztünk.
Forrás: Bújj, bújj, zöld ág… Népi gyermekjátékok (Móra, Bp, 1976, 64. o.)
Sapkacserélő fogó
Kijelölünk egy fogót és egy menekülőt, a menekülő fejére sapka (pl. baseballsapka) kerül. A fogó csak azt üldözheti, akinek a fején van a sapka. A menekülő a sapkát igyekszik valamelyik társa fejére helyezni. Ha sikerül, akkor a fogónak a sapkást kell tovább üldöznie. Csak az lehet új fogó, akinek a sapka a fején volt, amikor a fogó üldözte. Akit a fogó nem tudott megfogni, az a játék győztese (többen is lehetnek).
Forrás: Mozgásos játékok (Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet, Eger, 2015, 48. o.)
Üsd a harmadikat!
Játszhatja egy nagyobb csoport, páros létszámban. Kiszámolunk vagy kijelölünk egy fogót és egy menekülőt. A többi játékos párosan befelé néző kettős kört alkot úgy, hogy a párok egymás mögött állnak, kb. egy lépés távolságra. Jelre a fogó üldözni kezdi a menekülőt a körön kívül. Ha sikerül megérintenie, szerepcsere történik a menetirány megváltozásával. A menekülő úgy szabadulhat, ha sikerül valamelyik pár elé belépni a körbe, mielőtt a fogó megérintené. A fogó ettől kezdve a pár külső körben lévő tagját üldözi, aki a menekülő beállásával harmadik taggá vált. Győztes az a játékos, aki a játék ideje alatt egyszer sem lesz fogó.
A körön belül futni vagy a párok között átfutni nem szabad. A harmadik játékos nem állhat rögtön az előző menekülő, azaz a saját oszlopa elé (legalább egy kört meg kell tennie).
Csalogató
Két egyenlő számú csapatot alakítunk, akik felállnak egymással szemben 10-15 méter távolságra, és felváltva küldenek a másik csapathoz csalogatót. A kezdő csapat első csalogatója elindul a másik csapat felé, akik egyik karjukat csípőmagasságban tenyérrel felfelé előrenyújtják. A csalogató beleüt az egyik játékos tenyerébe, majd igyekszik minél gyorsabban visszafutni saját csapata vonalán túlra. A megérintett ellenfél próbálja őt viszont megérinteni, mielőtt a csapatát elérné. Ez már a tenyérbe csapás után megtörténhet, de a menekülő az ellenfél vonaláig elérhető. Ha sikerül utolérni a menekülőt, akkor az üldöző foglyul ejti. Ha nem sikerül, ő lesz a csalogató foglya. Rendeződnek a sorok, és a másik csapat csalogatója indul. Az a csapat győz, aki megadott idő alatt több foglyot gyűjt, vagy az ellenfél minden játékosát foglyul ejti.
Keresztező fogó
A fogó üldözőbe vesz egy játékost, aki úgy menekül meg az üldözéstől, ha közte és a fogó között egy másik játékos átszalad. A keresztező játékosnak ezt jeleznie kell hangos kiáltással: „Engem kergess!” A fogónak ekkor a keresztben átfutó játékost kell tovább üldöznie. A játék önfeláldozást kíván, és akkor működik jól, ha ezt a játékosok gyakran be is vállalják. Összeszokott, „haladó” játékcsoporttal érdemes kipróbálni.
Változat: A játékot játszathatjuk párokban kézfogással is.
Az utolsó három játék forrása: Testnevelési és népi játékok – egyszerű fogók
Győzd le önmagad! (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, testi-mozgásos)
Lázár Ervin Ló Szerafin legyőzi önmagát című meséje elég hosszú, ezért „hosszútávolvasást” kíván, amit „bekuckózva” hallgathatnak végig a gyerekek a mesemondó- vagy beszélgetőhelyen (elérhető a címre kattintva, illetve az író A Négyszögletű Kerek Erdő című kötetében). Bevezetésül kérdezzük meg tőlük, hogy hallottak-e már a Négyszögletű Kerek Erdő lakóiról. Beszélgetéssel idézzük fel a szereplőket, vagy mutassuk be, ha kevesen ismerik őket. Majd indulhat az olvasás. Figyeljék meg a gyerekek, mit jelent Ló Szerafinnak a győzelem.
Majd beszélgessünk a mese alapján:
Mivel vádolták a társai Ló Szerafint? Miért nem volt igazuk? Mit értettek félre?
Hányszor győzött Ló Szerafin? Mivel győzött? Mi igazolta a gyorsaságát és a szerénységét?
Mi a véleményetek Bruckner Szigfrid viselkedéséről?
Mit jelent Bruckner Szigfrid tanácsa: „Győzd le önmagad!”
Hogyan győzte le magát Ló Szerafin? Hogyan győzhette volna le magát Bruckner Szigfrid?
Ti hogyan, miben győzhetitek le magatokat?
Készítsetek „edzéstervet” magatok legyőzésére, ami a rossz tulajdonságok gyengítésére, az jó tulajdonságok erősítésére szolgál.
Mezei futás
Menjünk ki a szabadba, keressünk egy helyet, ami „éppen versenyfutásra való”. Tartsunk „mezei” futóversenyt, amelyben a gyerekek egyéni képességeiket mérik össze.
Ennél izgalmasabb, és az egymásra figyelést erősíti a váltófutás, amit sorverseny formájában bonyolíthatunk le. A váltást egy átadott szalag vagy zöld gally jelezheti.
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.
3-1. Ez ám a próba!
/Kategória: Az olimpia lángja, VakációKépforrás: 123RF
Ötpróba, öttusa (Verbális-nyelvi, egzisztenciális)
Kr. e. 708-ban, a 18. olümpiai játékok programjába beiktatták a pentatlont, ami ötpróbát vagy öttusát jelent, mert öt különböző versenyszámban kellett a versenyzőknek összemérni a képességeiket, úgymint a stadionfutás, távolugrás, diszkoszvetés, gerelyhajítás és birkózás.
A versenyek során így a gyorsaság, ügyesség, rugalmasság, helyzetfelismerés, erő egyaránt szerepet kapott, tehát egy összetett versenyformáról van szó. Az életben sem különülnek el ezek a képességek, s egy harcedzett katonának bizony mindezekre együtt van szüksége ahhoz, hogy nehéz helyzetekben vitézként helytálljon.
A pentatlon adta a mintát az öttusa sportág megalkotásához, amiben szintén a harci, katonai küzdelem volt az irányadó. Annyira, hogy egy harci „mesét” is kitaláltak hozzá: „Egy katonai futár fontos küldetést kap: egy levelet kell eljuttatnia a folyó túloldalán elhelyezkedő szövetségeseknek. Lovon indul útnak, de az ellenség felfedezi, ezért karddal majd pisztollyal kell utat vágnia a harcmezőn. Lovát az ellenség kilövi, ezért úszva kel át a folyón, végül futva juttatja el az üzenetet a címzettnek.”
A katonás sportág elemei így a lovaglás, úszás, vívás, céllövészet és futás lettek, később a lövészetet és futást összevonták, és nemsokára a lovaglástól is búcsút veszünk. A párizsi olimpián szerepel utoljára az öttusában a lovaglás.
Forrás
Dávid győzelmi énekében így mutatja be ezt az összetett (komplex) harckészséget, aminek a forrása – a képességfejlesztő gyakorlatok mellett – maga az Úr:
Veled a rablóknak is nekirontok;
ha Isten segít, a kőfalon is átugrom.
[…] Isten ruház föl engem erővel,
ő teszi tökéletessé utamat.
Lábamat a szarvaséhoz hasonlóvá teszi,
magaslatokra állít engem.
Ő tanítja kezemet a harcra,
karjaim ércíjat feszítenek.
[…] Biztossá teszed lépteimet,
és nem inognak bokáim.
Zsoltárok 18,30.33–35.37
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.
Kezek
/Kategória: Napi áhítatMt 17,22–23
Áhítatos könyvünk jelképe a két kéz, melyek ujjai egy-egy parancsolatot fejeznek ki. Kezek a főszereplői e rövid elmélkedésnek is, melyet jó, ha lassan olvasol:
Isten megteremtette az embert és kezet adott neki.
Kezet adott arra, hogy építsen,
de az ember megtanult rombolni.
Kezet adott arra, hogy simogasson,
de az ember megtanult ütni.
Kezet adott arra, hogy vigasztaljon,
és ő bánt.
Kezet adott arra, hogy adjon,
és ő megtanult lopni.
Kezet adott arra, hogy hívjon,
és az ember elutasítja magától a másikat.
Kezet adott arra, hogy fölemeljen,
és ő sokszor tétlen marad.
Kezet adott arra, hogy azzal az életet óvja,
és ő megtanult ölni.
Kezet adott arra, hogy imádkozzon,
és ő megtanult átkozni.
Ezért Isten adott Valakit, akinek a keze:
simogat – vigasztal – ad – hív – fölemel – áld.
De a többi kéz átszegezte az Ő kezét.
Pilátus keze,
a katonák keze,
a tanítványok keze,
a mi kezünk,
a te kezed,
az én kezem!
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Levetett saruval
/Kategória: Napi áhítatJób 38,1–5.31–38
Eddig az ölésről volt szó.
De mi van az élet létrehozásával? Nem az ölés valamiféle változata ez? Sok etikai kérdés merül fel ezzel kapcsolatban is. E témával foglalkozik többek között a „Genetika – Génetika” c. könyv, mely a szórím mellett nagyon is komoly kérdéseket vet föl. Aldous Huxley: „Szép új világ” c. könyve olvastán megretten az ember szinte saját magától is, mire képes az ember?
Valósággá válik egyszer, hogy az emberek is keltetőben „születnek”? Vagy előállítható egy ember, mint gépek terméke? Megengedhető az, hogy emberek belenyúljanak a teremtés rendjébe, s genetikai manipulációkkal hozzanak létre egyedeket? (Külföldi tudósok megjelentették az ember géntérképét, mely segítségével „irányítani” lehet genetikai folyamatokat.) Megengedhető az, hogy 5–6 megtermékenyített petesejtből kiválasszák a legideálisabbat? Teremthet a teremtmény? De ide tartozik a fajnemesítés és a klónozás kérdése is, melyek ma már nemcsak fantasztikus filmek témái, hanem tudományos kutatások „eredményei” is.
Szabad-e megtennünk, amire eljutottunk a tudomány terén, amire képesek lettünk? Életet alkotni, teremteni? A tudomány kérdését is alázattal kell kezelni. Sok tudós volt a történelem során, aki valóban Isten iránti alázattal kutatta a titkokat.
S a mai tudományból ez a megállás, a levett sarukkal való megállás hiányzik.
Ádám: Oh, Lucifer, jőj, jerünk;
nem bírja lelkem e látványt tovább.
Aggastyán: Ma két gyerek tölti be az időt,
Melyben szükséges volt az anyagond.
Most a közös növelde várja őket,
Elő, elő.
Madách Imre
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
„Isten halála”
/Kategória: Napi áhítatZsolt 14
A XX. századi filozófiában nagy hangsúlyt kapott az „Isten halott” gondolat. Sokan a felvilágosodással hozzák kapcsolatba, hiszen ott kezdődött Isten tekintélyének megkérdőjelezése. Folytatódott azzal, hogy a különböző tudományok megkérdőjelezték Isten létét, máshonnan közelítették meg a kérdést az egzisztencialista filozófusok, majd mások azt kérdezték: „Hol volt Isten Auschwitz idején?”
Mindezek leginkább Isten hiányáról szólnak. Sokan nem a filozófia magasságaiból ismerik a szállóigét, hanem a falfirka gyűjteményből, melynek „szellemes” mondása így hangzik: „Isten halott – Nietzsche” – „Nietzsche halott – Isten”. Nietzsche, a múlt században élt filozófus nevéhez kapcsolják „Isten halálának” kimondását, de ő nem csupán azt állította, hogy meghalt, hanem azt, hogy az emberek ölték meg őt. „Hallottatok arról a bolond emberről, aki fényes délelőtt lámpát gyújtott, a piacra futott és szüntelenül kiáltozott: – Istent keresem! Istent keresem! Mivel ott épp sokan álltak, akik nem hittek Istenben, nagy hahotázást váltott ki viselkedése. – Hát elveszett? – mondta az egyik… A bolond ember közéjük ugrott, s átfúrta őket tekintetével. – Hová lett Isten? – ordította. – Én megmondom nektek! Mi öltük meg őt, ti is és én! Mi valamennyien az Ő gyilkosai vagyunk!”
A Biblia bolondnak mondja azt, aki nem hisz Istenben. S ha mélyebben belegondolunk: valóban milyen rossz az, hogy sokan megfosztják magukat Isten megismerésétől. Ezáltal élve szegényebb, „bolondabb” életet.
Ültem az Isten sírján,
megkönnyebültem:
enyém a lelkem s irhám,
megmenekültem.
Fölálltam, s viszarogytam,
nem volt hová mennem,
erőm sem volt, a harcban
megöregedtem.
Kányádi Sándor
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Bűn és bűnhődés
/Kategória: Napi áhítatEz 33,7–9
Dosztojevszkij klasszikus regénye egy kettős gyilkosság elkövetését, s annak lelki következményét vizsgálja: a bűnhöz mennyire tartozik hozzá a bűn megbánása és megvallása? Lehetséges-e valamilyen „ideológiával” megmagyarázni tettünket? El lehet-e kerülni a bűnbánatot? S mi van, ha valaki meg van arról győződve, hogy nem követett el vétket?
Ezeket a kérdéseket teszi fel az író is a regényben. Hiszen Raszkolnyikov, noha elkövet egy szörnyű gyilkosságot, magát mégsem érzi bűnösnek. Gyárt magában egy elméletet arról, hogy kétféle ember van: gyilkos és áldozat, s egy uzsorás vénasszony halála senkinek sem árt. De már a kezdet kezdetén hiba csúszik számításába, hiszen meg kell ölnie az idős asszony húgát is, amire ő sem talál magyarázatot. Először a „mért nincs bűnöm, ha van” költői kérdést látjuk megvalósulni, majd feltámad mardosóan a lelkiismerete, s nem tud szabadulni tettének súlyától. Többször visszamegy a helyszínre, logikátlanul cselekszik, s nem nyúl a rablott pénzhez. Ahhoz, hogy végül feladja magát, mások is kellenek. S ezért lesz a nyolcéves büntetésben társa Szonya, aki vállalja vele a terhet, a bűnhődést.
Isten ma is másokon keresztül figyelmeztet bűneinkre és mulasztásainkra, s ezzel együtt megadja a kimenekedés útját.
Raszkolnyikov kénytelen feladni magát. Kénytelen, még ha belepusztul is a száműzetésbe, de újra az emberekhez közeledni; az emberiségtől való elszakítottság, a magányba taszítottság érzése oly elviselhetetlenül kínozza. Az igazság törvénye és az emberi természet megköveteli a magáét, kiöli a meggyőződést, ellenállás nélkül. A tettes maga határoz úgy, hogy vállalja a szenvedést, hogy kiválthassa bűnét. A gyilkosság az Istentől való eltávolodást jelenti Szonya szemében, bevallása a feltámadás záloga.
Dosztojevszkij
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Hideg szeretet
/Kategória: Napi áhítatMt 24,3–14
Kiránduljunk egyet az irodalom területére, hiszen sok író ragadja meg éppen az emberölés problematikáját, mint etikai kérdést!
Lev Tolsztoj: „Kreutzer szonáta” c. novellája, és Németh László: „Iszony” c. regénye ugyanazt a kérdést közelíti meg más-más oldalról: A házastárs meggyilkolásának megdöbbentő valóságát. Lehetséges, hogy akit az ember legjobban szeret, akivel összekapcsolja életét: mégis elpusztítsa? Hasonló családi tragédiákra sajnos sok példát tudnánk ma is mondani. Tolsztoj „hőse”, a férj vonaton utazva meséli el egy fiatalembernek a történetét. Németh László pedig Kárász Nelli Takaró Sándorral való házasságát az asszony belső vívódásain keresztül mutatja be, gyilkosságával együtt. Egyik műben sem találjuk a tettes egyértelmű elítélését. Tolsztoj egyáltalán nem ír róla, az Iszonyban pedig balesetként tűnik fel a gyilkosság. Mert mindkét mű egy dologról szól: a szeretet meghidegüléséről. Az ölés másodlagossá, mintegy szükségszerű következménnyé válik, sokkal borzasztóbb valóságra mutat rá a két mű: a szeretet hiányára.
Az utolsó idők jelei között mondja Jézus a ma is átélhető borzalmat: „Mivel pedig megsokasodik a gonoszság, a szeretet sokakban meghidegül.” Nem magán a tetten van hát a hangsúly, hanem azon az időn, amíg oda eljut valaki. A bűn nem a tettet jelenti elsősorban, hanem azt az időszakot, amikor még szeretni lehetett volna egymást.
Tudok-e az egyre hidegebb világban a szeretet melegségével közelíteni másokhoz?
Minden szeretet fölkelés. Minden falak és minden határok és minden végességek ellen. Szelíd, de leverhetetlen fölkelés.
Ancsel Éva
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Aki gyűlöli testvérét…
/Kategória: Napi áhítat1Jn 3,15
A 107. Káté-kérdés így hangzik: „De elég-e az, ha felebarátunkat az említett módon meg nem öljük?” És a felelet: „Nem elég; mert amikor Isten az irigységet, gyűlöletet és haragot kárhoztatja, ezzel már azt kívánja, hogy szeressük felebarátunkat, mint magunkat, iránta türelemmel, békességgel, szelídséggel, könyörületességgel, és szívességgel viseltessünk, kárát tőlünk telhetően elhárítsuk, és még ellenségeinkkel is jót tegyünk.”
A Hegyi beszédben Jézus nem azt akarja elmondani, hogy mit ne tegyünk, sokkal inkább azt, hogy mit tegyünk. A parancsolatnak sem csupán tiltása van, hanem ott rejtőzik „mögötte”: mit tehetünk a másikért. Hiszen azzal még nem lehetünk elégedettek, ha nem gyűlölünk valakit, csupán akkor, ha teszünk is valamit érte. Van, akinek ez módjában áll, aki több emberen tud segíteni, van, aki csak egyen. Ám: „Aki megment egy embert a pusztulástól, az egész világot megmenti” – szólal meg a Schindler listája c. film üzenete a XX. század végén. Orwell megdöbbentő politikai látomás-regényében, az „1984”-ben a totalitárius hatalom még az emberek fejébe is bele akar látni, s arra kényszeríti őket, hogy a gondolatban elkövetett vétkeket is bevallják.
Lehetetlenséget kér hát Jézus? Ki az, aki ennek meg tudna felelni?
Szabad kérnünk Istent, hogy tisztítsa meg gondolatainkat, s az Ő akarata valósuljon meg életünkben!
„Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúskodások és az istenkáromlások. Ezek teszik tisztátalanná az embert.” (Mt 15,19–20)
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
2-2. Futni jó!
/Kategória: Az olimpia lángja, VakációKépforrás: 123RF
Olimpiai kisokos 2 (Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, kapcsolati)
Futóversenyek Olümpiában
Kezdetben volt a futás. Legalábbis az olümpiai játékokon. A Kr. e. 776-ból ismert első olümpiai játék, aminek írásos nyoma van, csupán egy napig tartott, és egyetlen versenyszámból állt, a stadionfutásból.
Kr. e. 708-ban, a 18. olümpiai játékok programja az ötpróbával (pentatlon) bővült, amiben a stadionfutás volt az első, majd távolugrás, diszkoszvetés, gerelyhajítás és birkózás következett. Legkésőbb, Kr. e. 520-ban vették fel a versenyszámok közé a fegyveres futást is, ami két stadionhossznyi volt. Forrás
Kép: 123RF
Két hosszútávfutó – a régmúltból és a múltból:
Kr. e. 328-ban, a 113. olümpiai játékokon hosszútávfutásban Ageász lett a bajnok. Győzelme után még aznap hazafutott kb. 100 km-re fekvő szülővárosába, hogy minél hamarabb elmondhassa az örömhírt. Állítólag kilenc óra alatt futotta le a maratoni táv két és félszeresét. Ezzel „versenyen kívül” teljesítve az „ultramaratont”. (A maratoni futótávolság bő 42 km. Minden futóversenyt, ami ennél hosszabb távon zajlik, ultramaratonnak neveznek. A magyar Bérczes Edit, aki 2000-ben világbajnok lett 100 km-en, kb. 7 óra 25 perces egyéni csúcsot ért el ezen a távon.)
Kr u. 1952-ben a helsinki olimpián Emil Zátopek, aki ekkor már egyszeres olimpiai bajnok és többszörös világcsúcstartó volt tízezer méteren, megnyerte az öt- és tízezer méteres futást. Ezután úgy döntött, hogy ha már arra jár, elindul a maratoni versenyszámban is. Igaz, hogy még nem próbálta, de itt az ideje. És persze megnyerte azt is. Pedig úgy volt, hogy ki sem jut az olimpiára. Barátját ugyanis, aki ötezer méteren volt csehszlovák csúcstartó, nem akarták kiengedni az olimpiára politikai okokból. Emi Zátopek kijelentette, hogy akkor ő sem indul az olimpián. Végül győzött a barátág és a szolidaritás: mindketten kimehettek az olimpiára.
Források: Kubány Éva: Az olimpiai játékokról gyerekeknek (Kalligram, Pozsony, 1998, 9., 27. o.)
HVG: Emil Zátopek különleges élete
Futó- és fogójátékok (Testi-mozgásos, kapcsolati)
Néhány ismert és kevésbé ismert, de jól bevált futó- és fogójátékot ajánlunk kisebbeknek és nagyobbaknak egyaránt:
Mókusok, ki a házból!
Kiszámolunk egy kikiáltót. A többiek a mókusok, akik a játéktéren rajzolnak egy-egy kört, vagy letesznek egy-egy hulahoppkarikát egymástól legalább egy-egy méterre. Ezek a mókusházak. Minden mókus beáll a maga házába, a kikiáltó pedig a házak közé. Váratlanul elkiáltja magát: „Mókusok, ki a házból!” Erre minden mókusnak egy másik házba kell átszaladnia. Aki először belép az új házba, azé a ház, kilökni nem szabad. Közben a kikiáltó is igyekszik beugrani egy házba. Aki nem talál magának helyet, a következő játékban az lesz az új kikiáltó.
Változat: Nagyobb létszám esetén a mókusok párban vagy hárman is lehetnek egy-egy házban. Ebben az esetben a párok vagy hármasok rajzolnak egy-egy kört maguk köré. A játék hasonlóan zajlik: helycsere után egy házban nem állhat több mókus, mint amennyiben a játék elején megegyeztünk.
Forrás: Bújj, bújj, zöld ág… Népi gyermekjátékok (Móra, Bp, 1976, 64. o.)
Sapkacserélő fogó
Kijelölünk egy fogót és egy menekülőt, a menekülő fejére sapka (pl. baseballsapka) kerül. A fogó csak azt üldözheti, akinek a fején van a sapka. A menekülő a sapkát igyekszik valamelyik társa fejére helyezni. Ha sikerül, akkor a fogónak a sapkást kell tovább üldöznie. Csak az lehet új fogó, akinek a sapka a fején volt, amikor a fogó üldözte. Akit a fogó nem tudott megfogni, az a játék győztese (többen is lehetnek).
Forrás: Mozgásos játékok (Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet, Eger, 2015, 48. o.)
Üsd a harmadikat!
Játszhatja egy nagyobb csoport, páros létszámban. Kiszámolunk vagy kijelölünk egy fogót és egy menekülőt. A többi játékos párosan befelé néző kettős kört alkot úgy, hogy a párok egymás mögött állnak, kb. egy lépés távolságra. Jelre a fogó üldözni kezdi a menekülőt a körön kívül. Ha sikerül megérintenie, szerepcsere történik a menetirány megváltozásával. A menekülő úgy szabadulhat, ha sikerül valamelyik pár elé belépni a körbe, mielőtt a fogó megérintené. A fogó ettől kezdve a pár külső körben lévő tagját üldözi, aki a menekülő beállásával harmadik taggá vált. Győztes az a játékos, aki a játék ideje alatt egyszer sem lesz fogó.
A körön belül futni vagy a párok között átfutni nem szabad. A harmadik játékos nem állhat rögtön az előző menekülő, azaz a saját oszlopa elé (legalább egy kört meg kell tennie).
Csalogató
Két egyenlő számú csapatot alakítunk, akik felállnak egymással szemben 10-15 méter távolságra, és felváltva küldenek a másik csapathoz csalogatót. A kezdő csapat első csalogatója elindul a másik csapat felé, akik egyik karjukat csípőmagasságban tenyérrel felfelé előrenyújtják. A csalogató beleüt az egyik játékos tenyerébe, majd igyekszik minél gyorsabban visszafutni saját csapata vonalán túlra. A megérintett ellenfél próbálja őt viszont megérinteni, mielőtt a csapatát elérné. Ez már a tenyérbe csapás után megtörténhet, de a menekülő az ellenfél vonaláig elérhető. Ha sikerül utolérni a menekülőt, akkor az üldöző foglyul ejti. Ha nem sikerül, ő lesz a csalogató foglya. Rendeződnek a sorok, és a másik csapat csalogatója indul. Az a csapat győz, aki megadott idő alatt több foglyot gyűjt, vagy az ellenfél minden játékosát foglyul ejti.
Keresztező fogó
A fogó üldözőbe vesz egy játékost, aki úgy menekül meg az üldözéstől, ha közte és a fogó között egy másik játékos átszalad. A keresztező játékosnak ezt jeleznie kell hangos kiáltással: „Engem kergess!” A fogónak ekkor a keresztben átfutó játékost kell tovább üldöznie. A játék önfeláldozást kíván, és akkor működik jól, ha ezt a játékosok gyakran be is vállalják. Összeszokott, „haladó” játékcsoporttal érdemes kipróbálni.
Változat: A játékot játszathatjuk párokban kézfogással is.
Az utolsó három játék forrása: Testnevelési és népi játékok – egyszerű fogók
Győzd le önmagad! (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, testi-mozgásos)
Lázár Ervin Ló Szerafin legyőzi önmagát című meséje elég hosszú, ezért „hosszútávolvasást” kíván, amit „bekuckózva” hallgathatnak végig a gyerekek a mesemondó- vagy beszélgetőhelyen (elérhető a címre kattintva, illetve az író A Négyszögletű Kerek Erdő című kötetében). Bevezetésül kérdezzük meg tőlük, hogy hallottak-e már a Négyszögletű Kerek Erdő lakóiról. Beszélgetéssel idézzük fel a szereplőket, vagy mutassuk be, ha kevesen ismerik őket. Majd indulhat az olvasás. Figyeljék meg a gyerekek, mit jelent Ló Szerafinnak a győzelem.
Majd beszélgessünk a mese alapján:
Mivel vádolták a társai Ló Szerafint? Miért nem volt igazuk? Mit értettek félre?
Hányszor győzött Ló Szerafin? Mivel győzött? Mi igazolta a gyorsaságát és a szerénységét?
Mi a véleményetek Bruckner Szigfrid viselkedéséről?
Mit jelent Bruckner Szigfrid tanácsa: „Győzd le önmagad!”
Hogyan győzte le magát Ló Szerafin? Hogyan győzhette volna le magát Bruckner Szigfrid?
Ti hogyan, miben győzhetitek le magatokat?
Készítsetek „edzéstervet” magatok legyőzésére, ami a rossz tulajdonságok gyengítésére, az jó tulajdonságok erősítésére szolgál.
Menjünk ki a szabadba, keressünk egy helyet, ami „éppen versenyfutásra való”. Tartsunk „mezei” futóversenyt, amelyben a gyerekek egyéni képességeiket mérik össze.
Ennél izgalmasabb, és az egymásra figyelést erősíti a váltófutás, amit sorverseny formájában bonyolíthatunk le. A váltást egy átadott szalag vagy zöld gally jelezheti.
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.
A kimondott szó hatalma
/Kategória: Napi áhítatEf 4,29–32
A Hegyi beszédben Jézus két kifejezést használ, ami ma nehezen érthető. Mindegyik arra utal, hogy valaki indulatosan megbántja, megsérti a másikat. Az eredeti szöveg szerint a „ráka” (ostoba) szó üreset jelent. S hiába enyhítjük ezt kedvesebb kifejezésekkel (fajankó, tökfej), az indulattal kimondott szó is tud ölni. A másik szó a „bolond”, ami mindennapos szóhasználatunkban a „hülyét” jelenti. Tágabb értelemben hitehagyottat, gazembert is. (Mt 5,21–22)
E parancsolat súlyát magunkon tudjuk lemérni. Hogy esik nekünk, ha ilyen jelzővel illetnek minket? Ha a szemünkbe, vagy a hátunk mögött mondják nekünk? A Tízparancsolatban többször is szó van nyelvünkről, beszédünkről, kimondott szavainkról, ezért itt a szó, csak mint ölésre alkalmas eszköz kerül elő. S tényleg lehet, hogy valaki szavak miatt lesz öngyilkos, hal meg benne egy barátság, egy házasság, vagy maga a hit. (lásd a Kátéban)
Hány gyilkossági hír elején áll ez a mondat: „Szóváltásba elegyedett…” S hány példát tudnánk mondani a közlekedésből, áruházi tülekedésből, a mindennapi életünkből erre. Gimnazista koromban történt, hogy karácsony ünnepére készülve olyat mondtam valakinek, akit pedig szerettem, hogy utána nagyon nehezemre esett bocsánatot kérni. Pedig még konfliktus sem volt köztünk, hanem barátság. Még ma is szomorúan gondolok erre a beszélgetésre.
Vegyük hát komolyan: „Semmiféle bomlasztó beszéd ne jöjjön ki a szátokon, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják.”
Réka: Istenem, Istenem, ó én fennvaló Istenem!
Bódi: Mit tettetek, mit csináltatok?
Réka: Gábor odalett. Megöltem, Vencel bácsi. Az igazamat kiáltottam utána, s megöltem! Megöltem!
Sütő András
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
2-1. A nagy futás
/Kategória: Az olimpia lángja, VakációKépforrás: 123RF
Nagy futók a Bibliában (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)
„Mily szép, ha feltűnik a hegyeken az örömhírt hozó lába!” – olvassuk Ézsaiás könyvében a zsoltárba illő sorokat (újfordítású Biblia, Ézs 52,7). A képhez hozzátartozik, hogy a hírvivők általában futva tették meg a távot, tehát az örömhírrel érkező futva közeledik. Számos élethelyzetben volt szükség futásra a bibliai korokban, így a futás a mindennapi élethez tartozott, nem különült el az élettevékenységektől. Mégis, egy-egy kiváló harcos, vitéz vagy kivételes esemény kapcsán a Biblia is hírt ad nagy futókról és futásokról. Ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat:
Írjuk fel a fenti (kiemelt) neveket egy-egy cédulára a kapcsolódó igehellyel együtt. A gyerekek párban vagy kis csoportban választhatnak egy-egy névkártyát. Feladatuk, hogy a rajta szereplő személy(ek)nek nézzenek utána a Bibliában, és keressék a választ az alábbi kérdésekre:
Milyen élethelyzetben vállalkozott vagy kényszerült az illető futásra? Miért és hová futott? Mi lett futásának az eredménye?
A válaszkereséshez elolvashatják az egész történetet, amibe az igehely ágyazódik. Majd a párok/csoportok mutassák be a saját futójukat, mintha egy hírműsorban szólalnának meg.
A bemutatások végén egyéni titkos szavazással válasszuk ki, ki a legszimpatikusabb futó a bemutatottak közül. Az első három helyezettet külön emeljük ki, és keressük az okát: Vajon miért ők kerültek a dobogóra?
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.