Blog oldal - Oldal 33 a 217-ből

Krisztus halála…

2024-07-11/Kategória: Napi áhítat

Gal 1,3–5

Egy hittanóra után, amikor Krisztus engesztelő haláláról volt szó, odajött hozzám egy fiú, és megkérdezte: miért volt feltétlenül szükséges Jézus áldozata? Nem lehetett volna kihagyni? A megváltás szükségességéről a Heidelbergi Káté szavai is már mint tényről beszélnek a 12. kérdés-feleletben: „Isten igazsága elégtételt kíván. Ezért annak vagy mi magunk, vagy valaki más által eleget kell tennünk.”

Nem lehetett más megoldást találni, feltétlenül kellett a keresztáldozat? Itt is valami mély titok rejlik, hiszen alig láthatunk valamit az Atya és a Fiú kapcsolatából. De azt tudjuk, hogy az Atya gyönyörködik a Fiúban: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm.” (Mt 3,17) Jézus pedig magasztalja az Atyát: „Én megdicsőítettelek téged a földön azzal, hogy elvégeztem azt a munkát, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem.” (Jn 17,4) Nagy csoda, hogy Isten még szeretett Fiánál is jobban szeret bennünket, és föláldozta értünk. Ezt a szeretet-kapcsolatot, ezt a harmóniát összetörte értünk…

A Biblia „szívében”, a János 3,16-ban kifejezhetetlen az „úgy” szó! Mérték- és módhatározó is egyben! „Úgy szerette Isten…” Isten igazságánál (a bűn büntetést érdemel) nagyobb az Ő szeretete. Ezt nagyon nehéz megérteni, éppen ezért csak elfogadni lehet…

Egy erdélyi templom úrasztalán a fiait vérével tápláló pelikán intarziája alatt áll:

Krisztus halála – az én életem.

8-2. Szent hegyek

2024-07-10/Kategória: Mit üzen a nyár, Vakáció

Képforrás: 123RF

Bibliai történet: 2Mózes 3,1; 19,1–6; 4Mózes 10,33; Zsoltárok 98,8–9; 121,1–2; 90,1–2; 1Királyok 18,20–39; 19,1–18
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális
Tevékenység: A hegy képe, jelképe: irodalmi és bibliai párhuzamok; a hegy és környezeti változásainak megfigyelése; Isten hegye, a Hóreb egy bibliai történeten keresztül; vallástörténet: az istenek lakhelye a kánaáni népek kultuszában és a görög mitológiában

Tekintetem a hegyekre emelem (Verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális)

Jón Kalman Stefánsson Ásta című regényében két testvér így emlékszik vissza az édesapjára:

„Apjuk órákig tudott üldögélni a hegyet nézve, nem csinált mást, csak figyelte, hogyan változik körülötte a fény, felette az ég elsötétült vagy kivilágosodott. Látta, hogy minden változik, csak a hegy áll a maga tökéletességében.

»A hegyhez igazítom magam – mondogatta –, tanulok a mozdulatlanságából.« Mert az ég színt vált, az esőből hó lesz, a szélcsendből vihar, a hegy pedig csak áll nyugodtan. »A hegy az én tanítómesterem.«”

(Jelenkor, Bp., 2021, 98-99- o., ford.: Egyed Veronika)

Összecseng ez a tapasztalat a bibliai zsoltárok Isten- és hegyképével, elég csak néhány igehelyet említeni:

Tekintetem a hegyekre emelem:
Honnan jön segítségem?
Segítségem az Úrtól jön,
aki az eget és a földet alkotta.

Zsoltárok 121,1–2

Uram, te voltál hajlékunk
nemzedékről nemzedékre.
Mielőtt hegyek születtek,
mielőtt a föld és a világ létrejött,
öröktől fogva mindörökké
vagy te, ó, Isten!

Zsoltárok 90,1–2

Kép: 123RF

Figyeljük meg mi is a hegyet úgy, mint a változatlan nyugalom helyét. Mint ami Isten örökkévaló nyugalmát ábrázolja ki.

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Mit üzen a nyár menüpont alatt.

A mártírok vére

2024-07-10/Kategória: Napi áhítat

Zsid 11,32–40

„A mártírok vére magvetés” – hangzott az apostoli korban, a keresztyénüldözések idején. Sajnos a világtörténelem során sok embert égettek el, nyilaztak le, köveztek meg Isten nevében. Sok katona övére volt írva: „Isten velünk”, sok háború indult „Isten nevében”, a fegyverek megáldásával. Ez mindmáig terheli az Egyház lelkiismeretét, s ezért találkozunk néha olyan esettel, amiről Németországban hallottam, hogy bűnbánati istentiszteletet tartottak a boszorkányperekben megölt nőkért. Sokan kérdezik: Isten miért nem lépett közbe akkor?

Ám a másik oldalon is nagy a veszteség. Hiszen sok embert üldöztek, sokakat börtönöztek be, és végeztek ki hitükért, Uruk melletti kiállásukért. Ez végigvonul a bibliai kortól egészen máig, hiszen számos országban üldözik ma is a keresztyéneket. Sőt hazánkban sem volt olyan régen, amikor valakinek akadályt, esetleg az egyetemi felvételi elutasítását jelentette, hogy hitt Istenben. Ennél többet jelentett a mártírok élete, s különösképpen a haláluk. Hiszen, amikor a császárok tövestől ki akarják irtani a keresztyénséget, növekszik az arénaporondok áldozatainak száma, de növekszenek a gyülekezetek, és növekszik Isten országa is.

A Zsidókhoz írott levél mártír-tablója emberileg borzalmas dolgokat mutat be. Mégis valahol általuk növekedett az Egyház, s általuk vagyunk mi is. Hiszen „Isten számunkra valami különbről gondoskodott”.

Ma nyugalom van, de ha egyszer újra üldözni fogják Isten népét, vajon ki tudunk-e állni Urunk mellett?

Ímhol vagyok, édes Uram, Istenem,

Kész vagyok mindenben néked engednem.

Szent nevedért szörnyű halált szenvednem,

Csak az igaz hitben ne hagyj tőled elesnem.

Szepetneki János

8-1. Hegyek között

2024-07-09/Kategória: Mit üzen a nyár, Vakáció

Képforrás: 123RF

Bibliai történet: Zsoltárok 24,1–3
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, logikai-matematikai, zenei-ritmikus, kapcsolati, vizuális térbeli, testi-mozgásos
Tevékenység: Találós kérdés megfejtése, számmondókák kreatív folytatása, előadása és írása; kirándulásképek és kirándulástervek csoportmunkában; kirándulás a környéken

Hegyek és völgyek (Verbális-nyelvi, természeti, logikai-matematikai, zenei-ritmikus, kapcsolati)

Tegyük fel a gyerekeknek a találós kérdést:

Mindenütt van, ahol hegy van. Mi az?

Ki tudja a választ? – Megfelelő indoklással elfogadhatjuk a logikus válaszokat akkor is (pl. ösvény, erdő, szikla), ha nem egyezik az eredeti válasszal. Persze ezek csak részleges megoldások. Mert ami biztosan van, ha csak nem egyedülálló hegyről van szó, az a völgy.

Miért tartozik hozzá a hegyhez a völgy?

Ki járt már hegyek-völgyek között? Milyen volt? Ki tudna mesélni róla?

Hallgassuk meg a gyerekek élménybeszámolóit, majd olvassuk fel Markó Béla Hegymászók című versének első hat sorát:

Egy:
magas ez a hegy.
Kettő:
sűrű ez az erdő.
Három:
mégis megpróbálom.

Kép: 123RF

Ki tudná folytatni? Hogyan? Keressünk megoldásokat a folytatásra számonként, egészen a tízig! Feljutottunk-e a csúcsra?

Olvassuk fel a teljes verset, figyeljük meg a számlépéseit! (A vers megtalálható a szerző A Hold fogyókúrája című kötetében, vagy elérhető a Szivárvány újság 2012. szeptemberi számában, a 2. oldalon, a vers címére kattintva.)

Miért alkalmas a hegymászás érzékeltetésére a számmondóka?

Alkossanak kis túracsoportokat a gyerekek, és adják elő együtt a verset hangjátékként. Találják ki ehhez a szereposztást (szóló-kórus), az előadás dinamikáját (hangerő, tempó, hangmagasság), a kísérő hangokat, zörejeket, visszhangot stb.

Majd a túracsoportok adják elő a hangjátékaikat.

Végül beszéljük meg, melyik csoportnak és hogyan sikerült jól érzékeltetni a túra hangulatát, nehézségeit, élményeit stb.

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Mit üzen a nyár menüpont alatt.

A betlehemi gyermekgyilkosság

2024-07-09/Kategória: Napi áhítat

Mt 2,16–18

Nem árnyékolja be a karácsony hangulatát, örömhírét, a Jézus megszületése fölötti örvendezést a betlehemi gyermekgyilkosság? A vér, a könny valósága, a kisgyermekek halálsikolya nem zavarja az örvendező angyalok énekét? Miért kellett nekik meghalniuk? Hiszen ők még nem sok mindent követhettek el. Egy lelkész számára legnehezebb temetés a néhány napos csecsemőé. Hiszen az emberek szemében ott a kérdés vagy a vád: miért?

Jézus Krisztus megszületése a Sátán vereségét jelenti. Nem csoda, ha kitombolja magát, hiszen kevés ideje marad… S ugye mindennapi tapasztalatunk is az, hogy ha valami jó kezdeményezés történik, rögtön ott terem a gonosz, és veti a maga konkolyát. Ha támadás ér bennünket, akkor tudhatjuk: Isten szeretne valamit kezdeni velünk.

Hány és hány kisgyermek esett áldozatul felnőttek háborúinak, ellentéteinek? A keresztes hadjáratoktól kezdve a gázkamrákig. És hány gyermek van ma is kiszolgáltatva annak, hogy a szülei elvessék maguktól, kukába tegyék, megöljék. Egy újsághírt olvasva két percre megálltam, s próbáltam felfogni a tartalmát, de nem sikerült. Egy férfi azért csapott agyon egy kétéves gyermeket, mert zavarta a sírása…

Jézus Krisztus azért született meg, hogy meghaljon. Értünk, értük…

Álltam némán, hírhozó katonájuk,

már azt forgatva, hogy én mit kapok,

nem is őtőlük magyarázatot:

a tettektől, melyek – akár a gyermek –

magukért csak felnőttsorban felelnek.

Illyés Gyula

Egy emberi megoldás

2024-07-08/Kategória: Napi áhítat

2Móz 2,11–14

Mondhatjuk, hogy Mózes olyan korban születik meg, ami a halált hordozza. Hiszen sok társával ellentétben ő életben marad a „mózeskosárban”, sőt teljes biztonsággal élheti meg gyermekkorát a fáraó palotájában. Amikor felnő, meglátogatja népét, akik kényszermunkát végeznek. Meglát egy egyiptomit, aki egy hébert ütlegel. Körülnéz, és amikor látja, hogy senki sincs ott, agyonüti az egyiptomit, és elrejteti a homokban. Saját népe azonban fél tőle, hogy majd közöttük is így tesz „igazságot”, ezért menekülnie kell a leleplezés elől. Tehát Mózesnek, az Ószövetség egyik legfőbb vezetőjének, a Tízparancsolat hozójának múltját súlyos bűn terheli.

Miért követte el Mózes ezt a gyilkosságot? Sokak szerint nem csupán „erős felindulásból” tette, hanem már akkor vállalta a szabadító szerepét (saját elgondolása szerint), amivé később Isten tényleg teszi. Ő lesz az, aki kivezeti Isten népét a fogságból. De nem akkor és nem úgy, ahogyan ő gondolta. Hanem akkor és úgy, ahogyan Isten gondolja. Sokszor jellemző ránk is, hogy valamit vagy túl korán teszünk meg, aminek még nincs itt az ideje, vagy a magunk elgondolása szerint, s folyamatosan elrontjuk az életünket.

Ha Isten vezet bennünket, megélhetjük, hogy akkor és ott cselekszünk, ahol kell, s nem „ölünk”, hanem építünk.

Mit használ az embernek, ha bibliai alapelvekkel foglalkozik, de nem cselekszi, amit Jézus parancsolt?

Johnson Gnanabaranam

Dávid vétke

2024-07-07/Kategória: Napi áhítat

2Sám 11,2–5.14–17.26–27

A Bibliában, s mondhatjuk nyugodtan, az üdvtörténet szereplőinek történetei közül ez az egyik legmegdöbbentőbb, mai szóval: nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság. Szándékosan írtam így, hiszen a történet éppen arról szól, hogy Dávidnak „abszolút alibije” van az emberek előtt, ugyanakkor teljesen világos a szándéka Isten előtt. S Nátán próféta bölcs rávezetése után Dávid rádöbben: Én vagyok a gyilkos! És vezekel. A bűnben fogant gyermek meghal. Ám Isten kegyelme tovább tart ennél. Ő helyreállíthatja a megromlott kapcsolatot. Nem hagyja büntetés nélkül, hiszen meghal a gyermek, de a megbocsátás után, Dávid Betsabéval kötött szövetségéből származik az utód Salamon, és földi mérték szerint a Messiás is Dávid házából, Dávid törzséből való. (Ézs 11,1)

Valódi csoda, hogy Isten így állítja helyre Dávid életét. S ebben az az üzenet, hogy a miénket is helyreállíthatja. Nincs olyan dolog, amit Isten el ne rendezhetne, s újjá ne tehetne az életünkben. Mi talán feladjuk, és azt mondjuk: „ezt nem bocsátja meg nekem Isten”. Gondoljunk ilyenkor Dávidra: még ezt is megbocsátotta neki Isten. S Dávid elsírhatta az 51. zsoltárt. Mert én úgy hiszem, zokogva írta.

Könyörülj rajtam kegyelmeddel Istenem, töröld el hűtlenségemet nagy irgalmaddal! Teljesen mosd le rólam bűnömet, és vétkemtől tisztíts meg engem! Mert tudom, hogy hűtlen voltam és vétkem mindig előttem van. Egyedül ellened vétkeztem, azt tettem, amit rossznak tartasz. Ezért igazad van, ha szól, és jogos az ítéleted. Lásd én bűnben születtem, anyám vétekben fogant engem.

(ifjúsági ének az 51. zsoltár alapján)

Sikem és Dina

2024-07-06/Kategória: Napi áhítat

1Móz 34

Vérbosszú nélkül élni, sok családban elképzelhetetlen. Önmagukat szinte nem is tartják embernek, ha nem állhatnak bosszút. Mintha ősi ösztön lenne, mely mindent elpusztít inkább. Gabriel Garcia Marquez az „Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája” c. híres kisregényében éppen ezt a problémát veti fel a XX. század derekán. Az az indulat, melyet egyes népekhez, családokhoz és korokhoz kötünk, mennyire él ma is, köztünk is?

Hiszen nemcsak vadnyugati és maffia történetekben találkozunk a vérbosszúval, hanem a „soha meg nem bocsátok” kifejezésében és indulatában is. Marquez hősei húguk becsületét vélik megvédeni azzal, hogy megölik megrontóját, s jellemző a társadalomra, hogy a vizsgálóbíró egyetlen szemtanút sem talál, aki látta volna a gyilkosságot – az elbújó emberek képében valahol a társadalom rejtett egyetértése fejeződik ki.

Mondhatni, modern parafrázisa ez Sikem és Dina történetének. Dinát, Jákób Leától született egyetlen leányát megszereti az idegen Sikem, s elviszi magához. Dina testvérei a hazugság leple alatt, az Istennel kötött szövetség jelével, a körülmetélés okozta sebláz segítségével hajtják végre a véres bosszút: egész Sikem lakosságát kiirtják.

Sokan elborzadnak a történet olvastán, s hiszem, hogy ezért is került a Bibliába. A vérbosszú nem lehet a mi utunk még gondolatban sem, inkább a megbocsátó szeretet jézusi útja.

Aki viszonozza a gyűlöletet, az legyőzetett.

Ancsel Éva

Sikem és Dina

2024-07-06/Kategória: Napi áhítat

1Móz 34

Vérbosszú nélkül élni, sok családban elképzelhetetlen. Önmagukat szinte nem is tartják embernek, ha nem állhatnak bosszút. Mintha ősi ösztön lenne, mely mindent elpusztít inkább. Gabriel Garcia Marquez az „Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája” c. híres kisregényében éppen ezt a problémát veti fel a XX. század derekán. Az az indulat, melyet egyes népekhez, családokhoz és korokhoz kötünk, mennyire él ma is, köztünk is?

Hiszen nemcsak vadnyugati és maffia történetekben találkozunk a vérbosszúval, hanem a „soha meg nem bocsátok” kifejezésében és indulatában is. Marquez hősei húguk becsületét vélik megvédeni azzal, hogy megölik megrontóját, s jellemző a társadalomra, hogy a vizsgálóbíró egyetlen szemtanút sem talál, aki látta volna a gyilkosságot – az elbújó emberek képében valahol a társadalom rejtett egyetértése fejeződik ki.

Mondhatni, modern parafrázisa ez Sikem és Dina történetének. Dinát, Jákób Leától született egyetlen leányát megszereti az idegen Sikem, s elviszi magához. Dina testvérei a hazugság leple alatt, az Istennel kötött szövetség jelével, a körülmetélés okozta sebláz segítségével hajtják végre a véres bosszút: egész Sikem lakosságát kiirtják.

Sokan elborzadnak a történet olvastán, s hiszem, hogy ezért is került a Bibliába. A vérbosszú nem lehet a mi utunk még gondolatban sem, inkább a megbocsátó szeretet jézusi útja.

Aki viszonozza a gyűlöletet, az legyőzetett.

Ancsel Éva

Az első gyilkosság

2024-07-05/Kategória: Napi áhítat

1Móz 4,1–8

A gyilkosság a bűneset következménye. Erről szól Káin és Ábel története, a történelem első gyilkossága. Azóta sem sokat változott a világ. A délszláv háborúban a káini gyilkossághoz hasonló esetekről számoltak be a háborút átélt emberek, csak a fegyverek, a technikai eszközök lettek modernebbek, az indulat ugyanaz.

Hiszen ki gondolná, hogy a családban egymásra utalva élők egyszer csak egymás ellen fordulnak? Ki gondolná, hogy a békés szomszédok egyszer csak egymásnak esnek? S milyen figyelmeztető jel számunkra, hogy ez az első gyilkosság nem idegenek között lezajló, nem harci cselekményben történt halál, hanem testvérgyilkosság. Milyen felkiáltó jel számunkra, hogy mennyire nem tud az ember uralkodni az indulatain.

Sok művész ragadja meg az emberölés dilemmáját, akár az írók, akár a színházi vagy filmrendezők közül. Egy híres rendező filmje már címében is a káini indulatot sugallja: „Született gyilkosok”. Pedig Isten – látva Káin szívét – még figyelmezteti is: „Ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta.” Isten már az Ószövetségben is felajánlja a „másik utat”, a békesség lehetőségének útját!

Hogyne inkább nekünk, akik Jézus Krisztus – maga az út – által kaphatunk békességet! S milyen szörnyű belegondolni, hogy ez a békesség is Jézus megölése által lett a miénk! Akkor lesz az enyém is, ha rálépek az Ő útjára!

„Mert ő a mi békességünk, aki a két nemzetséget eggyé tette, és az ő testében lebontotta az elválasztó falat, az ellenségeskedést.” (Ef 2,14)