Képforrás: 123RF
- Bibliai történet: Zsoltárok 35,1; 42,2–3; 50,10–11; 57,8–11; 65,10–14; 90,1–2; 96,10–13; 121,1–4; 126,5; 127,1–2
- Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
- Tevékenység: Igeolvasás: szemelvények a Zsoltárok könyvéből; a gondolatritmus felismerése a zsoltárigékben, kreatív zsoltárírás; egy zsoltárparafrázis és az igeszakasz összehasonlítása, zenehallgatás, éneklés
’Zsoltár’ szavunk a latin psalterium (‘zsoltárkönyv; hárfaféle hangszer’), illetve a görög pszaltérion (‘hárfa’) szóból eredt – kép: 123RF
Ébredj, lant és hárfa (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)
A Biblia leginkább úgy él bennünk, mint történetek könyve, mint Isten népének a története. Pedig a történetekben, a történetek között számos imádság, áldás, prófécia is található, amelyek jelentős része költemény. A Zsoltárok könyve a Biblia ima- és énekgyűjteménye, csak a dallamok nem maradtak fenn. A zsoltárokat énekmondók és dalköltők írták. Leghíresebb közülük Dávid, aki több mint hetven zsoltár szerzője a feliratok szerint. De Mózes és Salamon, Dávid fia is írt zsoltárokat. Ászáf híres énekmondó volt, Dávid az énekesek vezetőjévé tette, tizenkét zsoltár fűződik a nevéhez. Kórah fiai, akik szintén énekesek voltak, tizenegy zsoltár feliratában szerepelnek szerzőként. Sok zsoltárszerzőnek nem maradt fenn a neve. A próféták könyveiben is sok olyan részt találunk, amelyeket nyugodtan át lehetne emelni a zsoltárok közé. Mert a próféták legtöbbször költők is voltak.
Mert mik is a zsoltárok? Énekelt imádságok. Himnuszok, dicséretek. Vallomások és könyörgések. Amik életre kelnek, megszólalnak ma is. Reformáció ünnepén is érdemes rájuk így tekinteni: Mai füllel hallgatni régi idők újjáéledő hangjait:
Uram, te voltál hajlékunk
nemzedékről nemzedékre.
Mielőtt hegyek születtek,
mielőtt a föld és a világ létrejött,
öröktől fogva mindörökké
vagy te, ó, Isten!
Zsoltárok 90,1–2 – Mózes imádsága
Kész a szívem, Istenem,
kész a szívem arra,
hogy énekeljek és zengedezzek!
Ébredj, lelkem,
ébredj, lant és hárfa,
hadd ébresszem a hajnalt!
Magasztallak, Uram, a népek közt,
zsoltárt zengek rólad a nemzetek közt,
mert szereteted az égig ér,
hűséged a magas fellegekig.
Zsoltárok 57,8–11 – Dávid zsoltáréneke
Gondoskodsz a földről, megöntözöd,
nagyon meggazdagítod,
Isten patakja tele van vízzel.
Gabonával látod el az embereket,
így gondoskodsz a földről.
Barázdáit megitatod,
göröngyeit elegyengeted,
záporesővel porhanyítod,
növényzetét megáldod.
Zsoltárok 65,10–14 – Dávid zsoltáréneke
Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez,
úgy kívánkozik a lelkem hozzád, Istenem!
Isten után szomjazik lelkem,
az élő Isten után:
Mikor mehetek el,
hogy megjelenjek Isten előtt?
Zsoltárok 42,2–3 – Kórah fiainak tanítókölteménye
Ha az Úr nem építi a házat,
hiába fáradoznak az építők.
Ha az Úr nem őrzi a várost,
hiába óvják azt az őrök.
Hiába keltek korán,
és feküsztök későn:
fáradsággal szerzett kenyeret esztek.
De akit az Úr szeret,
annak álmában is ad eleget.
Zsoltárok 127,1–2 – Salamon zarándokéneke
Tekintetem a hegyekre emelem:
Honnan jön segítségem?
Segítségem az Úrtól jön,
aki az eget és a földet alkotta.
Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék,
nem szunnyad az, aki védelmez téged.
Bizony nem szunnyad, nem alszik az,
aki védelmezi Izráelt!
Zsoltárok 121,1–4 – zarándokének
Mondjátok el a népeknek,
hogy uralkodik az Úr!
Bizony, szilárdan áll a világ, nem inog.
Igazságosan ítéli a népeket.
Örüljön az ég, örvendezzen a föld,
zúgjon a tenger a benne levőkkel!
Ujjongjon a mező és minden, ami rajta van!
Ujjongnak majd az erdő fái mind
az Úr előtt, amikor eljön…
Zsoltárok 96,10–13 – a babiloni fogságból hazatértek magasztaló éneke
A zsoltárköltészet alapja: a gondolatritmus (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)
A bibliai korban a költészetnek sokkal nagyobb szerepe volt, mint manapság. Gyakran elvont és mély értelmű teológiai szövegeket, sőt történeteket is ritmikus költői nyelven mondtak el és adtak tovább, az imádságokról nem is beszélve. Így könnyebb volt megjegyezni, a ritmikus ismétlődés segített rögzíteni a memóriában. Hiszen a szövegek jelentős részét szájhagyomány útján adták tovább, csak később jegyezték le írásos formában.
A bibliai héber költészet alapja a gondolatritmus (más néven gondolatpárhuzam), ami a szövegek belső lüktetését adja. Alapegysége a kéttagú vers, amelyben a verssor két tagja ugyanazt a gondolatot ismétli meg különböző módon. Főbb típusai:
Ismétlő gondolatpárhuzam: a vers két tagja ugyanazt mondja el más szavakkal. Pl.:
Perelj, Uram, a velem perlőkkel,
harcolj az ellenem harcolókkal!
Zsoltárok 35,1
Ellentétes gondolatpárhuzam: a vers két tagja ugyanarról beszél, de ellentétes oldalról. Pl. a 30. zsoltár 6. verse két ellentétes gondolattal kezdődik:
Akik könnyezve vetettek,
ujjongva fognak majd aratni.
Zsoltárok 126,5
Építkező, fokozó gondolatpárhuzam: az első verstag mondanivalóját a második kiegészíti, majd továbbépül a folytatásban. Pl.:
Hiszen enyém az erdő minden vadja,
és ezernyi hegynek minden állata.
Ismerem a hegyek minden madarát,
enyém a mező vadja is.
Zsoltárok 50,10–11
Keressünk a gyerekekkel hasonló gondolatpárhuzamokat az említett vagy más zsoltárokban.
A megismert példák alapján írjanak a gyerekek gondoltritmusra épülő zsoltárverset saját gondolatokkal.
A Teremtő éneke (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)
Miklya Zsolt A Teremtő éneke című verse a fent idézett Zsoltárok 50,10–11-re épül. Hasonlítsuk össze a vers és az igeszakasz sorait, gondolatait.
Hogyan működik a versben a gondolatritmus? Mivé épül, építkezik a vers végére?
Milyen csodákra lelhetünk a szívünkkel a világban? Miért adhatunk hálát a Teremtőnknek?
Hallgassuk meg a vers megzenésített változatát a Paulik Családi Zenekar feldolgozásában (elérhető a verscímre kattintva). Majd tanuljuk meg a dalt, együtt énekelve az előadóval.
Miklya Zsolt
A Teremtő éneke
Enyém az erdő minden vadja,
ezernyi hegynek, ezernyi völgynek
kicsinye-nagyja.
Enyém a mező minden népe,
ezernyi fűszál, ezernyi virág
ékessége.
Enyém a világ, s mi betölti,
növény és állat, csillag és ember,
égi és földi.
S enyém az ember szíve benne,
hálaadásra, magasztalásra,
csodára lelve.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.
03-2. Beszédes nevek, dajkarímek
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Névtükör (Verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális)
„Nomen est omen”, szól a latin mondás. Szó szerint azt jelenti: „A név előjel”, de jelenti azt is, hogy: „Nevében a sorsa” vagy „A név maga az ember”. A név tehát beszédes, amely elárulja viselője fő tulajdonságát, karakterét.
Kérdezzük meg a gyerekektől:
Mit jelent számodra a neved? Mit fejez ki belőled?
Milyen formában szereted használni? Miért éppen úgy?
Mesélj el vagy írj le egy jellemző történetet, ami a nevedről szól, vagy amiben fontos szerepet játszik a neved.
Ha újra születnél, milyen nevet adnál magadnak? Ha újra a régit (a mostanit) választanád, miért? Ha új nevet adnál, mit fejezne ki az új neved, amit a régi nem?
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
03-1. Keresztelő János születése
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetséggrafika © Kelemen Czakó Rita
Jelentés-névkártyák (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)
Tudják-e a gyerekek, hogy a keresztnevük jelent valamit? És azt tudják-e, hogy mi a jelentése?
Előzetesen a csoportba tartozó valamennyi gyerek számára készítsünk egy kártyát, aminek egyik oldalára írjuk a keresztnevet, másik oldalára a név jelentését. (Több keresztnévvel rendelkező gyerek számára azt, amelyiket használja.) Ha a név jelentése nem ismert vagy bizonytalan, azt is jelöljük, pl.: „jelentése ismeretlen”, „valószínűleg azt jelenti: …”
A névkártyák készítésében segít a Magyar utónévkönyv (Vince Kiadó) vagy a Keresztnevek eredete és jelentése című internetes forrás (kattints a címre).
A névkártyákkal az alábbi módon játszhatunk (nagy létszám esetén kisebb csoportokban egy-egy asztal körül):
A játék után beszélgessünk:
Ki az, aki már ismerte a neve jelentését? Ki az, aki most tudta meg, mit jelent a neve?
Ki az, akit meglep, hogy mit jelent a neve? Miért? Mi okozza a meglepetést?
Ki az, aki nincs megelégedve a neve jelentésével? Ha megtehetné, milyen névjelentést választana?
Ki az, aki tudja, miért kapta a keresztnevét? Ki szeretne mesélni róla?
Keresztnevünket a szüleinktől kapjuk, aminek általában megvan az oka és története, akkor is, ha a szülők nem ismerik a név eredetét és jelentését. Utólag ezen már nem tudunk változtatni, így mindenki a saját nevével együtt élve növekszik, és válik felnőtt emberré.
Vannak családok, ahol a nevek hagyományozódnak, és az első fiú vagy lány neve apáról apára, anyáról anyára száll. A bibliai korokban sokkal inkább figyeltek a név jelentésére, mint manapság, ez a mai történetünkből is kiderül.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
02-2. Áldott a te méhed gyümölcse!
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Üdvözlégy és társai (Verbális-nyelvi, kapcsolati)
A bibliai történetben előfordulnak olyan kifejezések, amelyek nem feltétlenül érthetőek a mai ember – főleg a gyerekek – számára.
Kérdezzük meg a gyerekektől:
Mire emlékeztek Gábriel angyal és Mária beszélgetéséből? Próbáljátok meg felidézni!
Milyen szavakkal fogadta Erzsébet Máriát? Emlékeztek a köszöntésére és áldására?
Próbálják meg a gyerekek „lefordítani” mai nyelvre az alábbi mondatokat:
Melyik kifejezés a kakukktojás? Miért? – Az utolsó mondat a 127. zsoltárból való (3. vers), Erzsébet a zsoltár szavaival fogadja Máriát.
Mária és Erzsébet is babát várt. Hogyan nevezzük ma, és hogyan nevezték régen ezt az állapotot? Keressünk szinonimákat. Többek között:
Ugyanazt jelentik, mégis van különbség. Melyiket mikor használjuk? Próbálják meg a gyerekek mondatba illeszteni a kifejezéseket.
Hogyan üdvözöljük ma a rég látott, kedves rokont, barátot? Milyen szavakkal, milyen gesztusokkal?
Játsszanak el a gyerekek néhány mai találkozást.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
02-1. Angyali üdvözlet
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetséggrafika © Kelemen Czakó Rita
Örömhír-súgó (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)
Üljünk körbe a gyerekekkel, és egymás fülébe súgva adjuk körbe az alábbi híreket. A bővülő mondatok egymás után következnek, miután az előző mondat „célba ért”. A pedagógus indítja mindhárom mondatot:
„Gyermek születik.”
„Gyermek születik, fiú.”
„Gyermek születik, fiú adatik nekünk.”
Végül mondjuk ki együtt, hangosan a harmadik változatot. Mindenkihez elérkezett pontosan a hír? Mit jelent ez a számunkra?
Mit jelent egy ilyen hír abban a családban, ahol a gyermek születését régóta várják? Mit jelentett Zakariás és Erzsébet számára fiuk születésének a híre?
Mit jelent egy ilyen hír abban a családban, ahol a gyermek születésére nem számítanak? Mit jelent ott, ahol a szülők nem is házasok?
Mit jelent, ha megtudják, hogy a gyermek fiú lesz?
Mit jelent egy ilyen hír, ha bejárja az egész országot, mert egy híres embernek fia születik?
Mit jelenthetett régen egy királyságban, amikor híre ment, hogy a várva várt trónörökös megszületik?
Az időszámításunk előtti évszázadokban a Messiás születését mindennél jobban várták a zsidók. Születését megjövendölték a próféták, Ézsaiás így adott hírt róla:
Mert egy gyermek születik nekünk,
fiú adatik nekünk.
Az uralom az ő vállán lesz,
és így fogják nevezni:
Csodálatos Tanácsos, Erős Isten,
Örökkévaló Atya,
Békesség Fejedelme!
Ézsaiás 9,5
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
01-2. A Templom körül
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Heródes építkezései (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi)
A Heródes korabeli Jeruzsálem épületei a korabeli várost ábrázoló városmaketten (Izrael Múzeum, Jeruzsálem). Elérhető a Jeruzsálem városmakettje című tankockán:
Képek forrása: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
01-1. Zakariás és Erzsébet
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetséggrafika © Kelemen Czakó Rita
Városnézés Jeruzsálemben (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi)
Zakariás próféta akkor kezdte működését, amikor a templomépítés folytatódott (Kr. e. 520-ban), majd öt év múlva befejeződött. Utána teltek az évszázadok, Jeruzsálem falait is kijavították, újjáépült a város. A perzsák után új hódítók jelentek meg a térségben, a macedón Nagy Sándor és utódai, majd a Római Birodalom. Izráel, illetve Júda királysága nem nyerte vissza régi önállóságát és fényét, de az izraelitákban nem szunnyadt a remény, hogy majd eljön egy nagy király, akit az Úr küld, és visszaállítja a Izráel királyságát.
Kr. e. 37-től római fennhatóság alatt Nagy Heródes lett Júdea királya. Kegyetlen uralkodó és nagy építkező volt. Királyi palotát, színházat építtetett és erődöt a római helyőrségnek. Majd Kr. e. 19-ben hozzáfogott a templom felújításához, és a templom teljesen megújult.
Tegyünk egy virtuális városnézést a Heródes korabeli Jeruzsálemben, a korabeli várost ábrázoló városmakett segítségével. Tankockán elérhető itt: Jeruzsálem városmakettje
Képek forrása: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
57-2. Prófétai jövőképek
/Kategória: alsós, felsős, Ószövetség, Történetmesélő BibliaKépforrás: 123RF
Jövőképek (Önismereti, egzisztenciális, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli)
A bátorító prófécia a jelennek szól, de a jövő felé tekint. Felvázol egy olyan jövőképet, amit érdemes követni, ami reménységet ad. Minden embernek van valamilyen jövőképe, enélkül nem is igazán tudnánk élni. Csak nem mindegy, hogy milyen.
A gyerekek hogyan képzelik el a jövőjüket? Milyenek lesznek 15, 20, 30 vagy még több év múlva? Egyáltalán, milyen lesz az élet, amikor már felnőttek lesznek? – Beszélgessünk az elképzeléseikről.
Majd válasszanak az alábbi kreatív feladatok közül:
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.
57-1. A fogságból hazatértek prófétája
/Kategória: alsós, felsős, Ószövetség, Történetmesélő Bibliagrafika © Kelemen Czakó Rita
Ki Istenének átad mindent (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus)
Hogyan lehetne folytatni ezt a mondatot: Ki Istenének átad mindent…? – Hallgassuk meg a gyerekek gondolatait, majd folytassuk a beszélgetést:
Kikkel találkoztunk az Ószövetség történeteiben, akikre elmondható, hogy mindent átadtak Istennek? Ők hogyan tapasztalták meg Isten segítségét?
Találkoztunk-e olyanokkal, akik nem adták oda mindenüket Istennek? Mi lett ennek a következménye?
Énekeljük el a Ki Istenének átad mindent című énekünk első szakaszát az alábbi változatban (Református énekeskönyv 741:1; kattints a címre). Az utolsó sor átirata – „Az nem hiába épített” – most elsősorban a templomépítésre és Jeruzsálem várfalainak építésére, felújítására vonatkozik. De vonatkozik a gyülekezet, az ország, a közösség építésére is, így a gyerekeknek többet mond, mint a fövenyre (homokra) építés képe (amihez ismerni kell a jézusi példázatot). Ezért ezt a változatot javasoljuk:
Ki Istenének átad mindent,
Bizalmát csak belé veti,
Azt csudaképpen őrzi itt lent,
Ínség, baj közt is élteti.
Ki mindent szent kezébe tett,
Az nem hiába épített.
Istennek átadott életet éltek a próféták is, ezért úgy is szokták a prófétát nevezni, hogy Isten embere. A próféta úgy él és cselekszik, ahogy azt Isten a tudtára adja. Néha harcos fellépéssel, mint Illés próféta. Máskor látnoki, álomfejtő képességekkel, mint Dániel próféta. Néha Isten fenyegető ítéletét közvetítve, máskor az elcsüggedt népet bátorítva, mint Jeremiás próféta.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.
56-2. Zsoltár-hangoló
/Kategória: alsós, felsős, Ószövetség, Történetmesélő Bibliagrafika © Bódi Kati
Hangszerek házilag (Zenei-ritmikus, vizuális-térbeli, kapcsolati)
Készítsünk a gyerekekkel egyszerű hangszereket, majd a hangszereinket próbáljuk is ki egy-egy zsoltárdallamot kísérve. Alkalmas erre többek között a 136. zsoltár (lásd alább).
A gyerekek dolgozhatnak csoportmunkában, választva a hangszertípusok között:
Csörgőkészítés
Forrás
grafika © Bódi Kati
Dobkészítés
Egyszerű dobokat készíthetünk konzervdobozra vagy virágcserépre feszített lufival vagy puha bőrdarabbal:
Lantkészítés
Különböző méretű és minőségű papír-, fém- és műanyag dobozokból készítsünk dobozlantot. Egy-egy dobozt gumiszalagokkal, befőttes gumikkal kell felhúrozni, és kipróbálni, melyik milyen hangot ad. A doboz rezonátorként felerősíti a hangot, a húrok feszessége és vastagsága pedig a hangmagasságot határozza meg. Ügyes válogatással egy dobozlanton négy-öt hangmagasság is megszólaltatható, amivel egyszerű, ritmikusan visszatérő dallamokat játszhatunk.
Magyarázórajzokat, angol nyelvű leírást és videofelvételt találunk itt a dobozlant készítéséhez:
Dobozgitár gumiszalagokkal
Lásd még: Hogyan készíts saját gitárt
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.
56-1. Ébredj, lant és hárfa
/Kategória: alsós, felsős, Ószövetség, Történetmesélő BibliaKépforrás: 123RF
’Zsoltár’ szavunk a latin psalterium (‘zsoltárkönyv; hárfaféle hangszer’), illetve a görög pszaltérion (‘hárfa’) szóból eredt – kép: 123RF
Ébredj, lant és hárfa (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)
A Biblia leginkább úgy él bennünk, mint történetek könyve, mint Isten népének a története. Pedig a történetekben, a történetek között számos imádság, áldás, prófécia is található, amelyek jelentős része költemény. A Zsoltárok könyve a Biblia ima- és énekgyűjteménye, csak a dallamok nem maradtak fenn. A zsoltárokat énekmondók és dalköltők írták. Leghíresebb közülük Dávid, aki több mint hetven zsoltár szerzője a feliratok szerint. De Mózes és Salamon, Dávid fia is írt zsoltárokat. Ászáf híres énekmondó volt, Dávid az énekesek vezetőjévé tette, tizenkét zsoltár fűződik a nevéhez. Kórah fiai, akik szintén énekesek voltak, tizenegy zsoltár feliratában szerepelnek szerzőként. Sok zsoltárszerzőnek nem maradt fenn a neve. A próféták könyveiben is sok olyan részt találunk, amelyeket nyugodtan át lehetne emelni a zsoltárok közé. Mert a próféták legtöbbször költők is voltak.
Mert mik is a zsoltárok? Énekelt imádságok. Himnuszok, dicséretek. Vallomások és könyörgések. Amik életre kelnek, megszólalnak ma is. Reformáció ünnepén is érdemes rájuk így tekinteni: Mai füllel hallgatni régi idők újjáéledő hangjait:
Uram, te voltál hajlékunk
nemzedékről nemzedékre.
Mielőtt hegyek születtek,
mielőtt a föld és a világ létrejött,
öröktől fogva mindörökké
vagy te, ó, Isten!
Zsoltárok 90,1–2 – Mózes imádsága
Kész a szívem, Istenem,
kész a szívem arra,
hogy énekeljek és zengedezzek!
Ébredj, lelkem,
ébredj, lant és hárfa,
hadd ébresszem a hajnalt!
Magasztallak, Uram, a népek közt,
zsoltárt zengek rólad a nemzetek közt,
mert szereteted az égig ér,
hűséged a magas fellegekig.
Zsoltárok 57,8–11 – Dávid zsoltáréneke
Gondoskodsz a földről, megöntözöd,
nagyon meggazdagítod,
Isten patakja tele van vízzel.
Gabonával látod el az embereket,
így gondoskodsz a földről.
Barázdáit megitatod,
göröngyeit elegyengeted,
záporesővel porhanyítod,
növényzetét megáldod.
Zsoltárok 65,10–14 – Dávid zsoltáréneke
Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez,
úgy kívánkozik a lelkem hozzád, Istenem!
Isten után szomjazik lelkem,
az élő Isten után:
Mikor mehetek el,
hogy megjelenjek Isten előtt?
Zsoltárok 42,2–3 – Kórah fiainak tanítókölteménye
Ha az Úr nem építi a házat,
hiába fáradoznak az építők.
Ha az Úr nem őrzi a várost,
hiába óvják azt az őrök.
Hiába keltek korán,
és feküsztök későn:
fáradsággal szerzett kenyeret esztek.
De akit az Úr szeret,
annak álmában is ad eleget.
Zsoltárok 127,1–2 – Salamon zarándokéneke
Tekintetem a hegyekre emelem:
Honnan jön segítségem?
Segítségem az Úrtól jön,
aki az eget és a földet alkotta.
Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék,
nem szunnyad az, aki védelmez téged.
Bizony nem szunnyad, nem alszik az,
aki védelmezi Izráelt!
Zsoltárok 121,1–4 – zarándokének
Mondjátok el a népeknek,
hogy uralkodik az Úr!
Bizony, szilárdan áll a világ, nem inog.
Igazságosan ítéli a népeket.
Örüljön az ég, örvendezzen a föld,
zúgjon a tenger a benne levőkkel!
Ujjongjon a mező és minden, ami rajta van!
Ujjongnak majd az erdő fái mind
az Úr előtt, amikor eljön…
Zsoltárok 96,10–13 – a babiloni fogságból hazatértek magasztaló éneke
A zsoltárköltészet alapja: a gondolatritmus (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)
A bibliai korban a költészetnek sokkal nagyobb szerepe volt, mint manapság. Gyakran elvont és mély értelmű teológiai szövegeket, sőt történeteket is ritmikus költői nyelven mondtak el és adtak tovább, az imádságokról nem is beszélve. Így könnyebb volt megjegyezni, a ritmikus ismétlődés segített rögzíteni a memóriában. Hiszen a szövegek jelentős részét szájhagyomány útján adták tovább, csak később jegyezték le írásos formában.
A bibliai héber költészet alapja a gondolatritmus (más néven gondolatpárhuzam), ami a szövegek belső lüktetését adja. Alapegysége a kéttagú vers, amelyben a verssor két tagja ugyanazt a gondolatot ismétli meg különböző módon. Főbb típusai:
Ismétlő gondolatpárhuzam: a vers két tagja ugyanazt mondja el más szavakkal. Pl.:
Perelj, Uram, a velem perlőkkel,
harcolj az ellenem harcolókkal!
Zsoltárok 35,1
Ellentétes gondolatpárhuzam: a vers két tagja ugyanarról beszél, de ellentétes oldalról. Pl. a 30. zsoltár 6. verse két ellentétes gondolattal kezdődik:
Akik könnyezve vetettek,
ujjongva fognak majd aratni.
Zsoltárok 126,5
Építkező, fokozó gondolatpárhuzam: az első verstag mondanivalóját a második kiegészíti, majd továbbépül a folytatásban. Pl.:
Hiszen enyém az erdő minden vadja,
és ezernyi hegynek minden állata.
Ismerem a hegyek minden madarát,
enyém a mező vadja is.
Zsoltárok 50,10–11
Keressünk a gyerekekkel hasonló gondolatpárhuzamokat az említett vagy más zsoltárokban.
A megismert példák alapján írjanak a gyerekek gondoltritmusra épülő zsoltárverset saját gondolatokkal.
A Teremtő éneke (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)
Miklya Zsolt A Teremtő éneke című verse a fent idézett Zsoltárok 50,10–11-re épül. Hasonlítsuk össze a vers és az igeszakasz sorait, gondolatait.
Hogyan működik a versben a gondolatritmus? Mivé épül, építkezik a vers végére?
Milyen csodákra lelhetünk a szívünkkel a világban? Miért adhatunk hálát a Teremtőnknek?
Hallgassuk meg a vers megzenésített változatát a Paulik Családi Zenekar feldolgozásában (elérhető a verscímre kattintva). Majd tanuljuk meg a dalt, együtt énekelve az előadóval.
Miklya Zsolt
A Teremtő éneke
Enyém az erdő minden vadja,
ezernyi hegynek, ezernyi völgynek
kicsinye-nagyja.
Enyém a mező minden népe,
ezernyi fűszál, ezernyi virág
ékessége.
Enyém a világ, s mi betölti,
növény és állat, csillag és ember,
égi és földi.
S enyém az ember szíve benne,
hálaadásra, magasztalásra,
csodára lelve.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.