Képforrás: 123RF
- Bibliai történet: Zsoltárok 35,1; 42,2–3; 50,10–11; 57,8–11; 65,10–14; 90,1–2; 96,10–13; 121,1–4; 126,5; 127,1–2
- Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
- Tevékenység: Igeolvasás: szemelvények a Zsoltárok könyvéből; a gondolatritmus felismerése a zsoltárigékben, kreatív zsoltárírás; egy zsoltárparafrázis és az igeszakasz összehasonlítása, zenehallgatás, éneklés
’Zsoltár’ szavunk a latin psalterium (‘zsoltárkönyv; hárfaféle hangszer’), illetve a görög pszaltérion (‘hárfa’) szóból eredt – kép: 123RF
Ébredj, lant és hárfa (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)
A Biblia leginkább úgy él bennünk, mint történetek könyve, mint Isten népének a története. Pedig a történetekben, a történetek között számos imádság, áldás, prófécia is található, amelyek jelentős része költemény. A Zsoltárok könyve a Biblia ima- és énekgyűjteménye, csak a dallamok nem maradtak fenn. A zsoltárokat énekmondók és dalköltők írták. Leghíresebb közülük Dávid, aki több mint hetven zsoltár szerzője a feliratok szerint. De Mózes és Salamon, Dávid fia is írt zsoltárokat. Ászáf híres énekmondó volt, Dávid az énekesek vezetőjévé tette, tizenkét zsoltár fűződik a nevéhez. Kórah fiai, akik szintén énekesek voltak, tizenegy zsoltár feliratában szerepelnek szerzőként. Sok zsoltárszerzőnek nem maradt fenn a neve. A próféták könyveiben is sok olyan részt találunk, amelyeket nyugodtan át lehetne emelni a zsoltárok közé. Mert a próféták legtöbbször költők is voltak.
Mert mik is a zsoltárok? Énekelt imádságok. Himnuszok, dicséretek. Vallomások és könyörgések. Amik életre kelnek, megszólalnak ma is. Reformáció ünnepén is érdemes rájuk így tekinteni: Mai füllel hallgatni régi idők újjáéledő hangjait:
Uram, te voltál hajlékunk
nemzedékről nemzedékre.
Mielőtt hegyek születtek,
mielőtt a föld és a világ létrejött,
öröktől fogva mindörökké
vagy te, ó, Isten!
Zsoltárok 90,1–2 – Mózes imádsága
Kész a szívem, Istenem,
kész a szívem arra,
hogy énekeljek és zengedezzek!
Ébredj, lelkem,
ébredj, lant és hárfa,
hadd ébresszem a hajnalt!
Magasztallak, Uram, a népek közt,
zsoltárt zengek rólad a nemzetek közt,
mert szereteted az égig ér,
hűséged a magas fellegekig.
Zsoltárok 57,8–11 – Dávid zsoltáréneke
Gondoskodsz a földről, megöntözöd,
nagyon meggazdagítod,
Isten patakja tele van vízzel.
Gabonával látod el az embereket,
így gondoskodsz a földről.
Barázdáit megitatod,
göröngyeit elegyengeted,
záporesővel porhanyítod,
növényzetét megáldod.
Zsoltárok 65,10–14 – Dávid zsoltáréneke
Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez,
úgy kívánkozik a lelkem hozzád, Istenem!
Isten után szomjazik lelkem,
az élő Isten után:
Mikor mehetek el,
hogy megjelenjek Isten előtt?
Zsoltárok 42,2–3 – Kórah fiainak tanítókölteménye
Ha az Úr nem építi a házat,
hiába fáradoznak az építők.
Ha az Úr nem őrzi a várost,
hiába óvják azt az őrök.
Hiába keltek korán,
és feküsztök későn:
fáradsággal szerzett kenyeret esztek.
De akit az Úr szeret,
annak álmában is ad eleget.
Zsoltárok 127,1–2 – Salamon zarándokéneke
Tekintetem a hegyekre emelem:
Honnan jön segítségem?
Segítségem az Úrtól jön,
aki az eget és a földet alkotta.
Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék,
nem szunnyad az, aki védelmez téged.
Bizony nem szunnyad, nem alszik az,
aki védelmezi Izráelt!
Zsoltárok 121,1–4 – zarándokének
Mondjátok el a népeknek,
hogy uralkodik az Úr!
Bizony, szilárdan áll a világ, nem inog.
Igazságosan ítéli a népeket.
Örüljön az ég, örvendezzen a föld,
zúgjon a tenger a benne levőkkel!
Ujjongjon a mező és minden, ami rajta van!
Ujjongnak majd az erdő fái mind
az Úr előtt, amikor eljön…
Zsoltárok 96,10–13 – a babiloni fogságból hazatértek magasztaló éneke
A zsoltárköltészet alapja: a gondolatritmus (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)
A bibliai korban a költészetnek sokkal nagyobb szerepe volt, mint manapság. Gyakran elvont és mély értelmű teológiai szövegeket, sőt történeteket is ritmikus költői nyelven mondtak el és adtak tovább, az imádságokról nem is beszélve. Így könnyebb volt megjegyezni, a ritmikus ismétlődés segített rögzíteni a memóriában. Hiszen a szövegek jelentős részét szájhagyomány útján adták tovább, csak később jegyezték le írásos formában.
A bibliai héber költészet alapja a gondolatritmus (más néven gondolatpárhuzam), ami a szövegek belső lüktetését adja. Alapegysége a kéttagú vers, amelyben a verssor két tagja ugyanazt a gondolatot ismétli meg különböző módon. Főbb típusai:
Ismétlő gondolatpárhuzam: a vers két tagja ugyanazt mondja el más szavakkal. Pl.:
Perelj, Uram, a velem perlőkkel,
harcolj az ellenem harcolókkal!
Zsoltárok 35,1
Ellentétes gondolatpárhuzam: a vers két tagja ugyanarról beszél, de ellentétes oldalról. Pl. a 30. zsoltár 6. verse két ellentétes gondolattal kezdődik:
Akik könnyezve vetettek,
ujjongva fognak majd aratni.
Zsoltárok 126,5
Építkező, fokozó gondolatpárhuzam: az első verstag mondanivalóját a második kiegészíti, majd továbbépül a folytatásban. Pl.:
Hiszen enyém az erdő minden vadja,
és ezernyi hegynek minden állata.
Ismerem a hegyek minden madarát,
enyém a mező vadja is.
Zsoltárok 50,10–11
Keressünk a gyerekekkel hasonló gondolatpárhuzamokat az említett vagy más zsoltárokban.
A megismert példák alapján írjanak a gyerekek gondoltritmusra épülő zsoltárverset saját gondolatokkal.
A Teremtő éneke (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)
Miklya Zsolt A Teremtő éneke című verse a fent idézett Zsoltárok 50,10–11-re épül. Hasonlítsuk össze a vers és az igeszakasz sorait, gondolatait.
Hogyan működik a versben a gondolatritmus? Mivé épül, építkezik a vers végére?
Milyen csodákra lelhetünk a szívünkkel a világban? Miért adhatunk hálát a Teremtőnknek?
Hallgassuk meg a vers megzenésített változatát a Paulik Családi Zenekar feldolgozásában (elérhető a verscímre kattintva). Majd tanuljuk meg a dalt, együtt énekelve az előadóval.
Miklya Zsolt
A Teremtő éneke
Enyém az erdő minden vadja,
ezernyi hegynek, ezernyi völgynek
kicsinye-nagyja.
Enyém a mező minden népe,
ezernyi fűszál, ezernyi virág
ékessége.
Enyém a világ, s mi betölti,
növény és állat, csillag és ember,
égi és földi.
S enyém az ember szíve benne,
hálaadásra, magasztalásra,
csodára lelve.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.
02-1. Angyali üdvözlet
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetséggrafika © Kelemen Czakó Rita
Örömhír-súgó (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)
Üljünk körbe a gyerekekkel, és egymás fülébe súgva adjuk körbe az alábbi híreket. A bővülő mondatok egymás után következnek, miután az előző mondat „célba ért”. A pedagógus indítja mindhárom mondatot:
„Gyermek születik.”
„Gyermek születik, fiú.”
„Gyermek születik, fiú adatik nekünk.”
Végül mondjuk ki együtt, hangosan a harmadik változatot. Mindenkihez elérkezett pontosan a hír? Mit jelent ez a számunkra?
Mit jelent egy ilyen hír abban a családban, ahol a gyermek születését régóta várják? Mit jelentett Zakariás és Erzsébet számára fiuk születésének a híre?
Mit jelent egy ilyen hír abban a családban, ahol a gyermek születésére nem számítanak? Mit jelent ott, ahol a szülők nem is házasok?
Mit jelent, ha megtudják, hogy a gyermek fiú lesz?
Mit jelent egy ilyen hír, ha bejárja az egész országot, mert egy híres embernek fia születik?
Mit jelenthetett régen egy királyságban, amikor híre ment, hogy a várva várt trónörökös megszületik?
Az időszámításunk előtti évszázadokban a Messiás születését mindennél jobban várták a zsidók. Születését megjövendölték a próféták, Ézsaiás így adott hírt róla:
Mert egy gyermek születik nekünk,
fiú adatik nekünk.
Az uralom az ő vállán lesz,
és így fogják nevezni:
Csodálatos Tanácsos, Erős Isten,
Örökkévaló Atya,
Békesség Fejedelme!
Ézsaiás 9,5
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
01-2. A Templom körül
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Heródes építkezései (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi)
A Heródes korabeli Jeruzsálem épületei a korabeli várost ábrázoló városmaketten (Izrael Múzeum, Jeruzsálem). Elérhető a Jeruzsálem városmakettje című tankockán:
Képek forrása: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
01-1. Zakariás és Erzsébet
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetséggrafika © Kelemen Czakó Rita
Városnézés Jeruzsálemben (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi)
Zakariás próféta akkor kezdte működését, amikor a templomépítés folytatódott (Kr. e. 520-ban), majd öt év múlva befejeződött. Utána teltek az évszázadok, Jeruzsálem falait is kijavították, újjáépült a város. A perzsák után új hódítók jelentek meg a térségben, a macedón Nagy Sándor és utódai, majd a Római Birodalom. Izráel, illetve Júda királysága nem nyerte vissza régi önállóságát és fényét, de az izraelitákban nem szunnyadt a remény, hogy majd eljön egy nagy király, akit az Úr küld, és visszaállítja a Izráel királyságát.
Kr. e. 37-től római fennhatóság alatt Nagy Heródes lett Júdea királya. Kegyetlen uralkodó és nagy építkező volt. Királyi palotát, színházat építtetett és erődöt a római helyőrségnek. Majd Kr. e. 19-ben hozzáfogott a templom felújításához, és a templom teljesen megújult.
Tegyünk egy virtuális városnézést a Heródes korabeli Jeruzsálemben, a korabeli várost ábrázoló városmakett segítségével. Tankockán elérhető itt: Jeruzsálem városmakettje
Képek forrása: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
57-2. Prófétai jövőképek
/Kategória: alsós, felsős, Ószövetség, Történetmesélő BibliaKépforrás: 123RF
Jövőképek (Önismereti, egzisztenciális, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli)
A bátorító prófécia a jelennek szól, de a jövő felé tekint. Felvázol egy olyan jövőképet, amit érdemes követni, ami reménységet ad. Minden embernek van valamilyen jövőképe, enélkül nem is igazán tudnánk élni. Csak nem mindegy, hogy milyen.
A gyerekek hogyan képzelik el a jövőjüket? Milyenek lesznek 15, 20, 30 vagy még több év múlva? Egyáltalán, milyen lesz az élet, amikor már felnőttek lesznek? – Beszélgessünk az elképzeléseikről.
Majd válasszanak az alábbi kreatív feladatok közül:
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.
57-1. A fogságból hazatértek prófétája
/Kategória: alsós, felsős, Ószövetség, Történetmesélő Bibliagrafika © Kelemen Czakó Rita
Ki Istenének átad mindent (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus)
Hogyan lehetne folytatni ezt a mondatot: Ki Istenének átad mindent…? – Hallgassuk meg a gyerekek gondolatait, majd folytassuk a beszélgetést:
Kikkel találkoztunk az Ószövetség történeteiben, akikre elmondható, hogy mindent átadtak Istennek? Ők hogyan tapasztalták meg Isten segítségét?
Találkoztunk-e olyanokkal, akik nem adták oda mindenüket Istennek? Mi lett ennek a következménye?
Énekeljük el a Ki Istenének átad mindent című énekünk első szakaszát az alábbi változatban (Református énekeskönyv 741:1; kattints a címre). Az utolsó sor átirata – „Az nem hiába épített” – most elsősorban a templomépítésre és Jeruzsálem várfalainak építésére, felújítására vonatkozik. De vonatkozik a gyülekezet, az ország, a közösség építésére is, így a gyerekeknek többet mond, mint a fövenyre (homokra) építés képe (amihez ismerni kell a jézusi példázatot). Ezért ezt a változatot javasoljuk:
Ki Istenének átad mindent,
Bizalmát csak belé veti,
Azt csudaképpen őrzi itt lent,
Ínség, baj közt is élteti.
Ki mindent szent kezébe tett,
Az nem hiába épített.
Istennek átadott életet éltek a próféták is, ezért úgy is szokták a prófétát nevezni, hogy Isten embere. A próféta úgy él és cselekszik, ahogy azt Isten a tudtára adja. Néha harcos fellépéssel, mint Illés próféta. Máskor látnoki, álomfejtő képességekkel, mint Dániel próféta. Néha Isten fenyegető ítéletét közvetítve, máskor az elcsüggedt népet bátorítva, mint Jeremiás próféta.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.
56-2. Zsoltár-hangoló
/Kategória: alsós, felsős, Ószövetség, Történetmesélő Bibliagrafika © Bódi Kati
Hangszerek házilag (Zenei-ritmikus, vizuális-térbeli, kapcsolati)
Készítsünk a gyerekekkel egyszerű hangszereket, majd a hangszereinket próbáljuk is ki egy-egy zsoltárdallamot kísérve. Alkalmas erre többek között a 136. zsoltár (lásd alább).
A gyerekek dolgozhatnak csoportmunkában, választva a hangszertípusok között:
Csörgőkészítés
Forrás
grafika © Bódi Kati
Dobkészítés
Egyszerű dobokat készíthetünk konzervdobozra vagy virágcserépre feszített lufival vagy puha bőrdarabbal:
Lantkészítés
Különböző méretű és minőségű papír-, fém- és műanyag dobozokból készítsünk dobozlantot. Egy-egy dobozt gumiszalagokkal, befőttes gumikkal kell felhúrozni, és kipróbálni, melyik milyen hangot ad. A doboz rezonátorként felerősíti a hangot, a húrok feszessége és vastagsága pedig a hangmagasságot határozza meg. Ügyes válogatással egy dobozlanton négy-öt hangmagasság is megszólaltatható, amivel egyszerű, ritmikusan visszatérő dallamokat játszhatunk.
Magyarázórajzokat, angol nyelvű leírást és videofelvételt találunk itt a dobozlant készítéséhez:
Dobozgitár gumiszalagokkal
Lásd még: Hogyan készíts saját gitárt
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.
56-1. Ébredj, lant és hárfa
/Kategória: alsós, felsős, Ószövetség, Történetmesélő BibliaKépforrás: 123RF
’Zsoltár’ szavunk a latin psalterium (‘zsoltárkönyv; hárfaféle hangszer’), illetve a görög pszaltérion (‘hárfa’) szóból eredt – kép: 123RF
Ébredj, lant és hárfa (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)
A Biblia leginkább úgy él bennünk, mint történetek könyve, mint Isten népének a története. Pedig a történetekben, a történetek között számos imádság, áldás, prófécia is található, amelyek jelentős része költemény. A Zsoltárok könyve a Biblia ima- és énekgyűjteménye, csak a dallamok nem maradtak fenn. A zsoltárokat énekmondók és dalköltők írták. Leghíresebb közülük Dávid, aki több mint hetven zsoltár szerzője a feliratok szerint. De Mózes és Salamon, Dávid fia is írt zsoltárokat. Ászáf híres énekmondó volt, Dávid az énekesek vezetőjévé tette, tizenkét zsoltár fűződik a nevéhez. Kórah fiai, akik szintén énekesek voltak, tizenegy zsoltár feliratában szerepelnek szerzőként. Sok zsoltárszerzőnek nem maradt fenn a neve. A próféták könyveiben is sok olyan részt találunk, amelyeket nyugodtan át lehetne emelni a zsoltárok közé. Mert a próféták legtöbbször költők is voltak.
Mert mik is a zsoltárok? Énekelt imádságok. Himnuszok, dicséretek. Vallomások és könyörgések. Amik életre kelnek, megszólalnak ma is. Reformáció ünnepén is érdemes rájuk így tekinteni: Mai füllel hallgatni régi idők újjáéledő hangjait:
Uram, te voltál hajlékunk
nemzedékről nemzedékre.
Mielőtt hegyek születtek,
mielőtt a föld és a világ létrejött,
öröktől fogva mindörökké
vagy te, ó, Isten!
Zsoltárok 90,1–2 – Mózes imádsága
Kész a szívem, Istenem,
kész a szívem arra,
hogy énekeljek és zengedezzek!
Ébredj, lelkem,
ébredj, lant és hárfa,
hadd ébresszem a hajnalt!
Magasztallak, Uram, a népek közt,
zsoltárt zengek rólad a nemzetek közt,
mert szereteted az égig ér,
hűséged a magas fellegekig.
Zsoltárok 57,8–11 – Dávid zsoltáréneke
Gondoskodsz a földről, megöntözöd,
nagyon meggazdagítod,
Isten patakja tele van vízzel.
Gabonával látod el az embereket,
így gondoskodsz a földről.
Barázdáit megitatod,
göröngyeit elegyengeted,
záporesővel porhanyítod,
növényzetét megáldod.
Zsoltárok 65,10–14 – Dávid zsoltáréneke
Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez,
úgy kívánkozik a lelkem hozzád, Istenem!
Isten után szomjazik lelkem,
az élő Isten után:
Mikor mehetek el,
hogy megjelenjek Isten előtt?
Zsoltárok 42,2–3 – Kórah fiainak tanítókölteménye
Ha az Úr nem építi a házat,
hiába fáradoznak az építők.
Ha az Úr nem őrzi a várost,
hiába óvják azt az őrök.
Hiába keltek korán,
és feküsztök későn:
fáradsággal szerzett kenyeret esztek.
De akit az Úr szeret,
annak álmában is ad eleget.
Zsoltárok 127,1–2 – Salamon zarándokéneke
Tekintetem a hegyekre emelem:
Honnan jön segítségem?
Segítségem az Úrtól jön,
aki az eget és a földet alkotta.
Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék,
nem szunnyad az, aki védelmez téged.
Bizony nem szunnyad, nem alszik az,
aki védelmezi Izráelt!
Zsoltárok 121,1–4 – zarándokének
Mondjátok el a népeknek,
hogy uralkodik az Úr!
Bizony, szilárdan áll a világ, nem inog.
Igazságosan ítéli a népeket.
Örüljön az ég, örvendezzen a föld,
zúgjon a tenger a benne levőkkel!
Ujjongjon a mező és minden, ami rajta van!
Ujjongnak majd az erdő fái mind
az Úr előtt, amikor eljön…
Zsoltárok 96,10–13 – a babiloni fogságból hazatértek magasztaló éneke
A zsoltárköltészet alapja: a gondolatritmus (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)
A bibliai korban a költészetnek sokkal nagyobb szerepe volt, mint manapság. Gyakran elvont és mély értelmű teológiai szövegeket, sőt történeteket is ritmikus költői nyelven mondtak el és adtak tovább, az imádságokról nem is beszélve. Így könnyebb volt megjegyezni, a ritmikus ismétlődés segített rögzíteni a memóriában. Hiszen a szövegek jelentős részét szájhagyomány útján adták tovább, csak később jegyezték le írásos formában.
A bibliai héber költészet alapja a gondolatritmus (más néven gondolatpárhuzam), ami a szövegek belső lüktetését adja. Alapegysége a kéttagú vers, amelyben a verssor két tagja ugyanazt a gondolatot ismétli meg különböző módon. Főbb típusai:
Ismétlő gondolatpárhuzam: a vers két tagja ugyanazt mondja el más szavakkal. Pl.:
Perelj, Uram, a velem perlőkkel,
harcolj az ellenem harcolókkal!
Zsoltárok 35,1
Ellentétes gondolatpárhuzam: a vers két tagja ugyanarról beszél, de ellentétes oldalról. Pl. a 30. zsoltár 6. verse két ellentétes gondolattal kezdődik:
Akik könnyezve vetettek,
ujjongva fognak majd aratni.
Zsoltárok 126,5
Építkező, fokozó gondolatpárhuzam: az első verstag mondanivalóját a második kiegészíti, majd továbbépül a folytatásban. Pl.:
Hiszen enyém az erdő minden vadja,
és ezernyi hegynek minden állata.
Ismerem a hegyek minden madarát,
enyém a mező vadja is.
Zsoltárok 50,10–11
Keressünk a gyerekekkel hasonló gondolatpárhuzamokat az említett vagy más zsoltárokban.
A megismert példák alapján írjanak a gyerekek gondoltritmusra épülő zsoltárverset saját gondolatokkal.
A Teremtő éneke (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)
Miklya Zsolt A Teremtő éneke című verse a fent idézett Zsoltárok 50,10–11-re épül. Hasonlítsuk össze a vers és az igeszakasz sorait, gondolatait.
Hogyan működik a versben a gondolatritmus? Mivé épül, építkezik a vers végére?
Milyen csodákra lelhetünk a szívünkkel a világban? Miért adhatunk hálát a Teremtőnknek?
Hallgassuk meg a vers megzenésített változatát a Paulik Családi Zenekar feldolgozásában (elérhető a verscímre kattintva). Majd tanuljuk meg a dalt, együtt énekelve az előadóval.
Miklya Zsolt
A Teremtő éneke
Enyém az erdő minden vadja,
ezernyi hegynek, ezernyi völgynek
kicsinye-nagyja.
Enyém a mező minden népe,
ezernyi fűszál, ezernyi virág
ékessége.
Enyém a világ, s mi betölti,
növény és állat, csillag és ember,
égi és földi.
S enyém az ember szíve benne,
hálaadásra, magasztalásra,
csodára lelve.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.
55-2. Örömből gyász, gyászból öröm
/Kategória: alsós, felsős, Ószövetség, Történetmesélő BibliaEmberalakok Perszepolisz palotaromjain – képforrás: 123RF
Zene a palotában (Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, kapcsolati)
Emberalakok Perszepolisz palotaromjain – kép: 123RF
Ahasvérós király hét napon át tartó lakomát rendezett palotájában és a palota kertjében, ahol volt étel-ital bőven, és minden bizonnyal szólt a zene és volt tánc is. Az óperzsa idők zenéjéről keveset tudunk, a kutatók az iszlám hódítás előtti perzsa zene alapján próbálják meg rekonstruálni a Perzsa Birodalom zeneiségét. Egy ilyen kísérletet hallgathatunk meg a gyerekekkel ezen a felvételen: Ókori perzsa zene
Hallgassák a gyerekek behunyt szemmel a felvételt vagy annak részletét, majd mindenki mondja el, mit érzett a zene hallgatása alatt.
Próbáljuk ki, milyen mozgással lehetne a zenét kísérni?
A gyerekek kis csoportokban találjanak ki és mutassanak be a zene egy-egy részletére mozgásos, táncos koreográfiát.
Névkeresés lóugrással
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.
55-1. Eszter királyné
/Kategória: alsós, felsős, Ószövetség, Történetmesélő Bibliagrafika © Kelemen Czakó Rita
Városok lóugrással (Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, vizuális-térbeli)
Kép: 123RF
Az alábbi betűjáték a lóugrás szabálya szerint fejthető meg, ha a lovas a zöld mezőből indul, és a középső bíbor mezőbe érkezik úgy, hogy közben minden mezőt érint. Az útvonalon érintett mezőkön városnevek íródnak ki. Keressük meg a városok nevét.
A gyerekek kereshetik az útvonalat önállóan, amihez használhatjuk a letölthető mellékletet (egy lapon 12 azonos rejtvényrács található). Kereshetjük közösen is, illetve közös ellenőrzéssel járhatjuk be a lovas útját. A lépések sorrendjét a jobb oldali megfejtéskód mutatja meg.
A rejtvény tankockán is elérhető (képe kattintással nagyítható): Városok lóugrással
Az Óperzsa Birodalom – kép: 123RF
Történeteinkkel ott tartunk, hogy perzsa királyok uralkodnak Babilonban és Mezopotámia többi területén is, a zsidók egy része pedig visszatérhetett Jeruzsálembe, ahol romjaiból felépítették a templomot. A perzsák is hatalmas birodalmat építettek, Indiától az Égei-tengerig, délen egészen Etiópiáig terjedt a birodalmuk. Nagy királyuk volt I. Dárius (Kr. e. 522–485), aki megtámadta a görögöket is, de Marathonnál vereséget szenvedett Kr. e. 490-ben. Fia, Xerxész követte a trónon (Kr. e. 485–465), akit a Biblia Ahasvérós néven említ. Ő legyőzte a görögöket Thermopülénél Kr e. 480-ban, de tartósan nem tudta Görögországot meghódítani. A Biblia szerint birodalmának 127 tartománya volt, amit a királyi székhelyről, Súsánból kormányoztak. Mai történetünk Súsán várába vezet minket.
Városok lóugrással
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.
54-2. Városépítők
/Kategória: alsós, felsős, Ószövetség, Történetmesélő BibliaKépforrás: 123RF
Tegyünk egy virtuális sétát a Kövek és városok című tankockán (elérhető a címre kattintva) Babilon, a perzsa királyi városok: Szúza, Perszepolisz, valamint Jeruzsálem kövei között. A képek kattintással nagyíthatók, képfelirat az „i” fölött:
Képek: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.