grafika © Bódi Kati
– Mi a kegyelem?
– Olyan fehér, mint a koriandermag, az íze a mézeskalácshoz hasonlít. A reggeli harmat után marad a földön.
– Mi a hit?
– Az a folyamat, melynek során a vágyainkból valóságot állítunk elő, miközben a kételyeink elpárolognak.
– Kicsoda Jézus Krisztus?
– A legerősebb szupermágnes. Mindenkit magához vonz, és megszabadít minket mindentől, ami lehúz.
Így vizsgáztatom hittanosaimat, s okos válaszaikért nagyon megdicsérem őket. Már tudjuk, hogy a Jóisten minden élet alapja, színtelen, szagtalan, íztelen. Testünk nagy részének alkotója, három megjelenési formája ismert. A csoda pedig nagy energiájú, természetes légköri kisülés, mely akkor keletkezik, amikor a hit aktiválja az elemi részecskéket. Az ördög a Ness-tóban él, Skóciában, és ott ijesztgeti híveit. De mi ezt csak hallottuk, még nem jártunk arra. Nem is szeretnénk.
Gyakran azonban ők faggatnak engem, miközben megmossuk egymás lábát:
– Tiszi néni, mi a mennyország?
– Pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet.
– Arra gondolsz, amikor mezítláb szaladok a réten, esetleg amikor anyu ölbe vesz vagy apu a nyakába?
– Igen, arra.
– Tiszi néni, és mi a pokol?
– Az a meggyőződés, hogy a dolgok nem javulhatnak, vagy nem sikerülhetnek.
– Az csak akkor van, amikor egyedül vagyok. Pontosabban azt hiszem, hogy senki sincs velem.
– Mit érzel akkor?
– Félek.
– Mi a félelem ellenszere?
– A szeretet.
– És mi a szeretet?
– Ez – mondja, és a nyakamba ugrik.
Így tanulgatunk és tapasztalunk a Jóistenről a hittanosaim meg én.
Megjelent a szerző Oldás-kötés című kötetében (lásd a címre kattintva).
29-2. Mai elveszettek
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Mai példázatok (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli)
A gyerekek alakítsanak kis csoportokat, és válasszanak egy-egy példázatot. Olvassák el a megfelelő részt a Bibliából, keressék meg a példázat mai párhuzamát, és dolgozzák ki az élethelyzetet dramatizálva. Majd a csoportok játsszák el egymásnak példázataikat.
Ötletadó gondolatok:
Egyéni alkotómunkával is feldolgozhatjuk a példázatokat:
Írják le a gyerekek egy valós vagy képzelt veszteség történetét, amihez készíthetnek rajzot is. Röviden, lényegre törően fogalmazzanak, mintha egy mai példatörténet – példázat lenne.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
29-1. Az elveszettek
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Kelemen Czakó Rita
Elveszett a mobilom… (Testi-mozgásos, önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)
Előzetesen rejtsük el úgy a mobiltelefonunkat a teremben, hogy ne legyen könnyű megtalálni.
Kezdjük a foglalkozást kapkodva, ideges hangon: „Képzeljétek, elveszett a mobilom itt a teremben. Foglalkozás előtt pakolgattam, és letettem valahova. Kerestem már mindenhol, fogalmam sincs, hol lehet. Segítenétek megkeresni?”
Keressük a gyerekekkel együtt a telefont, nézzük meg, ahol csak lehet. Ha sikerül megtalálni, kezdődhet a beszélgetés. Ha nem sikerül, egy idő után hívja fel valaki a mobiljáról a keresett telefont. Valószínű, hogy ez a megoldás a gyerekeknek is eszébe fog jutni. Ha nehezíteni akarjuk a helyzetet, a telefont előzetesen állítsuk rezgőre. Így nem lesz olyan egyszerű felhívni, de a rezgő hang így is nyomra vezethet.
Miután meglett a telefon, beszélgessünk:
Kinek van mobil- vagy okostelefonja?
Előfordult-e már veletek, hogy nem találtátok? Mit tettetek? Megtaláltátok-e végül? Hogyan?
Miért olyan fontos ma számunkra az okostelefon? Kinek mit jelent?
Ha keresünk valakit vagy valamit, hogyan segíthet benne az okostelefon?
Ha téged keresnek, elérhetnek-e mindig telefonon?
Kerültél-e már olyan helyzetbe, hogy eltévedtél, nem tudtad, hol vagy, és telefonkapcsolaton keresztül kaptál segítséget? Milyen helyzetben lehet különösen fontos a telefonkapcsolat?
Ma szinte már elképzelhetetlen az életünk állandó telefonkapcsolat nélkül. Ha nincs nálunk a mobil, vagy nincs térerő, elveszettnek érezzük magunkat. Pedig a telefon, különösen a mobiltelefon, nem olyan régi találmány. És a telefon előtti korokban sokkal nehezebb volt elérni vagy megkeresni valakit, ha elveszett.
Jézus mégis azt mondta, hogy ő az elveszettekért jött. Akit ő megtalál, akivel helyreáll a kapcsolat, az meg van mentve.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
28-2. Hol a te kincsed?
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Kép: 123RF
Hol a te kincsed? (Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)
A spontán válaszkör nyomán beszélgessünk: Mi mindent tartunk vagy tarthatunk kincsnek? Miért lehet értékes a kincs a számunkra? Miért ragaszkodunk a kincseinkhez? Könnyű-e a kincset megosztani vagy a kincsről lemondani?
Beszélgetés után a lap másik oldalán írják le újra, bővebben kifejtve: Hol a te kincsed? Mi a te kincsed?
A kincsleírásokat ragasszuk egy falfelületre, szekrényajtóra vagy faliújságra, ahol mindenki elolvashatja.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
28-1. A gazdag ifjú
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Kelemen Czakó Rita
Jó itt lenni (Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)
A megdicsőülés hegyén elhangzott Péter szájából: „Uram, jó nekünk itt lenni!” – Emberi megnyilvánulás, érzelmekkel teli reakció.
Mi is elmondhatjuk sokszor: „Jó itt nekünk.” „Jó itt lenni.”
Kezdjük a foglalkozást azzal, hogy mindenki egészítse ki egy gondolattal a mondatot (választva az alábbiak közül):
Tanév végén, az utolsó hittanórán a kérdés az évet felidéző morzsaszedegetést is elindíthat:
S ha már nyár van, és táborban vagyunk, akár táborindító játék is lehet:
A gyerekek válaszaiból máris kiderülhet, milyen sokféle lehet a „jó”. Mindenkinek mást jelent, sőt az is előfordul gyakran, hogy ami az egyik embernek jó, az a másiknak rossz vagy kellemetlen.
Mégis, emberi módon mindenki a jóra törekszik, ami jó neki, jó érzéssel tölt el, vagy ami jó a másiknak is.
A Bibliában is kulcsfogalom a jó. Isten már a teremtéskor naponta megállapította teremtményeit látva, „hogy ez jó”, sőt „igen jó” (1Mózes 1,11.18.24.31) A Zsoltárok könyve pedig tele van a dicsőítő mondattal: „Mert jó az Úr, örökké tart szeretete” (Zsolt 100,5)
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
27-2. Mint a fényesség
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Őt hallgassátok (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)
Beszéltünk már róla, hogy milyen zenéket hallgatunk. Mit szoktunk még hallgatni ezen kívül?
Ki az, akinek a szavára ma leginkább hallgatunk?
Mi az, amit csak meghallgatunk (egyik fülön be, a másikon ki)?
Mi az, amire hallgatunk is (megtesszük, megfogadjuk)?
Mit jelent a mai ember számára Isten szava, az Ige?
Mit mond nekünk Jézus, a „szeretett Fiú”? Milyen életigazságaira hallgathatunk?
A megdicsőülés története előtt Jézus arról beszél, mit jelent az ő követése (lásd többek között: Máté 16,24–26). Mit jelent ez a mai ember számára? Mit jelent a számotokra?
A Jézus követése című tankockán értelmező kvízjátékkal egészíthetjük ki az igét (elérhető a címre kattintva).
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
27-1. Jézus megdicsőülése
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Kelemen Czakó Rita
Mit hallgatsz? (Zenei-ritmikus, önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)
Gyakran látunk fiatalokat fülükben fülhallgatóval, átszellemült arccal, mint aki nincs ott, ahol van éppen. Vajon mit hallgathat? Mitől ilyen „elszállt”?
Ki az, akinek a telefonján, laptopján ott van a kedvencek listája, amit szívesen hallgat?
Írja le mindenki egy lapra a három kedvenc zenéjét, zeneszámát (szerző, cím), amit a legszívesebben hallgat. Majd háromfős csoportokban készítsenek a gyerekek közös listát a zenéik alapján. A lista elején szerepeljenek a legfontosabb zenék. (Az értéksorrendben meg kell egyezni.)
Ezután a kis csoportok ismertessék a listáikat, és válasszuk ki, milyen zenék a legnépszerűbben a hittancsoportban.
Van-e köztük klasszikus zene vagy népzene? Van-e köztük evangéliumi, keresztény zene?
Mennyire befolyásolja az életünket, gondolkodásunkat, hogy milyen zenét hallgatunk?
És az, hogy kire hallgatunk?
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
26-2. Gyerekek és felnőttek
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
„Ha én felnőtt volnék” (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati)
A mondatkezdet, amit a bevezető játékban folytatni kellett, Janikovszky Éva egyik népszerű gyerekkönyvének címe. Keressük meg a könyvet, és olvassunk fel belőle egy jellemző részletet. Interneten is beleolvashatunk: Ha én felnőtt volnék.
Beszélgessünk:
A könyv mulatságos „görbe tükröt” tart a gyerek és felnőttek elé. Milyennek mutatja a felnőtteket, és milyennek a gyerekeket?
Ki gondolhatja ezeket: gyerek vagy felnőtt?
Mit gondoltok ezek alapján, gyereknek jobb lenni vagy felnőttnek? Miért?
Ti mit csinálnátok, ha felnőttek lennétek? Mit csinálnátok másként, mint a felnőttek?
Mi az, amit nem szabad a gyerekeknek? Miért vannak a tiltások az életünkben (a gyerekek és a felnőttek számára is)?
Milyen szabályok vannak nálatok a családban, és milyenek az iskolában?
Van-e olyan szabály, amin változtatnátok? Miért és hogyan?
Kép: 123RF
Írjanak most a gyerekek ilyen „görbe tükör” elképzeléseket ugyanezzel a mondatkezdettel: „Ha én felnőtt volnék…”
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
26-1. Jézus és a gyermekek
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Kelemen Czakó Rita
Ha én felnőtt volnék… (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti)
Folytassák a gyerekek a megkezdett mondatot írásban: „Ha én felnőtt volnék…”
A válasz több mondat terjedelmű is lehet, de ne legyen túl hosszú.
A vállalkozó gyerekek olvassák fel leírt mondataikat, majd beszélgessünk arról, hogyan képzelik el magukat felnőttként? Mi a különbség a felnőttek és a gyerekek között? Mi a gyerek és mi a felnőtt dolga? Kinek mit engednek meg a szülők, és mit nem?
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
Ódor Fanna: Alternatív kiskáté
/Kategória: Média, Ünnepgrafika © Bódi Kati
– Olyan fehér, mint a koriandermag, az íze a mézeskalácshoz hasonlít. A reggeli harmat után marad a földön.
– Mi a hit?
– Az a folyamat, melynek során a vágyainkból valóságot állítunk elő, miközben a kételyeink elpárolognak.
– Kicsoda Jézus Krisztus?
– A legerősebb szupermágnes. Mindenkit magához vonz, és megszabadít minket mindentől, ami lehúz.
Így vizsgáztatom hittanosaimat, s okos válaszaikért nagyon megdicsérem őket. Már tudjuk, hogy a Jóisten minden élet alapja, színtelen, szagtalan, íztelen. Testünk nagy részének alkotója, három megjelenési formája ismert. A csoda pedig nagy energiájú, természetes légköri kisülés, mely akkor keletkezik, amikor a hit aktiválja az elemi részecskéket. Az ördög a Ness-tóban él, Skóciában, és ott ijesztgeti híveit. De mi ezt csak hallottuk, még nem jártunk arra. Nem is szeretnénk.
Gyakran azonban ők faggatnak engem, miközben megmossuk egymás lábát:
– Tiszi néni, mi a mennyország?
– Pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet.
– Arra gondolsz, amikor mezítláb szaladok a réten, esetleg amikor anyu ölbe vesz vagy apu a nyakába?
– Igen, arra.
– Tiszi néni, és mi a pokol?
– Az a meggyőződés, hogy a dolgok nem javulhatnak, vagy nem sikerülhetnek.
– Az csak akkor van, amikor egyedül vagyok. Pontosabban azt hiszem, hogy senki sincs velem.
– Mit érzel akkor?
– Félek.
– Mi a félelem ellenszere?
– A szeretet.
– És mi a szeretet?
– Ez – mondja, és a nyakamba ugrik.
Így tanulgatunk és tapasztalunk a Jóistenről a hittanosaim meg én.
Megjelent a szerző Oldás-kötés című kötetében (lásd a címre kattintva).
Pünkösdi szívvel
/Kategória: Média, ÜnnepÁldott Pünkösdünnepet kívánunk, gyermeki szívvel!
grafika © Bódi Kati
Szentlélek, végy körül bennünket,
Szenteld meg szívünket,
Készíts neved imádására,
Magasztalására,
Hogy téged szívből imádhassunk,
Hálákat adhassunk:
Hisszük, a mi szánknak szózatja
Egeid meghatja.
Hangzó forrás