grafika © Kelemen Czakó Rita
- Bibliai történet: Máté 25,14–30
- Intelligenciatípus: Logikai-matematikai, önismereti, kapcsolati, testi mozgásos, verbális-nyelvi, egzisztenciális, zenei-ritmikus
- Tevékenység: Testsúlymérés, becslés, a talentum mint súlymérték; bibliai történetmesélés: a talentumok példázata; a példázathoz kapcsolódó kérdések, beszélgetés, bátorító ének
Talentum-mérés (Logikai-matematikai, önismereti, kapcsolati, testi mozgásos)
A foglalkozáshoz szerezzünk néhány testsúly mérésére alkalmas szobamérleget. Jó lenne annyi, hogy a gyerekek kis csoportokban tudjanak együtt dolgozni.
Ma a talentumok példázatáról lesz szó. Ki tudja, mi az a talentum? – Lehet tippelni is.
Gondolt-e valaki arra, hogy a talentum egy súlymérték? Mit gondoltok, hány kg lehet egy talentum? – 50 kg felett már jó tippnek számít, 60 kg kiváló, 59 kg pedig telitalálat (hajszálpontosan: 58,944 kg).
Ti hány kilósak vagytok? Tippeljétek meg: ki áll legközelebb az 59 kilóhoz?
Mérjetek meg egymást kis csoportokban szobamérleggel! Mérés alapján ki az, aki közel van az 59 kilóhoz?
Aki kevesebb, mivel pótolhatja ki a hiányt? Pl. felvesz egy hátizsákot, iskolatáskát, vagy kezébe vesz egy súlyosabb tárgyat. Esetleg két könnyebb gyerek egyszerre lép fel a mérlegre, és a súlyuk összeadódik. Lényeg az, hogy a csoportok kreatívan oldják meg, hogy több kb. 59 kilós eredmény szülessen.
A legtöbb ember előbb-utóbb eléri az 59 kilót, vagyis az egy talentum súlyt. Ő ekkor egy talentumos ember.
Forrás: Tóthné Csömöri Andrea: Gyűjtsünk kincset a mennybe. (Parakletos Könyvesház)
A bibliai időkben a nemesfémeket használták pénz gyanánt, főleg az ezüstöt. A pénz értéke és súlya egyet jelentett, és fizetésnél általában meg is mérték a pénzérmeket.
Eredetileg a talentum is súlymérték volt, pénzértékben 59 kg ezüstöt jelentett. Ez igen nagy érték volt, ami 6000 dénárnak, vagyis 6000 napi munka bérének felelt meg. (Ma kb. 25 ezer Ft a napi átlagbér Magyarországon, amivel számolva az egy talentum kb. 150 millió Ft.)
Na de mire jó mindez Jézus példázatában?
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
Kuckóév – 1. rész
/Kategória: AjánlásokKuckóév – 1. rész
Játékos hittan az oviban, 1. osztályban
A Kuckóév éves programját főleg óvodai nagycsoportok iskola-előkészítő évéhez ajánljuk, de vegyes életkorú óvodai csoportokkal, illetve az iskola 1. osztályában is jól alkalmazható. A tanévet 12 kuckóra osztottuk, az első kötetben az 1-6. kuckó anyaga található. A „kuckózás” a korosztály alapélménye, amivel könnyebben megszólíthatjuk, aktiválhatjuk a gyerekeket. A tanévet kuckókra osztva 3-4 hét jut egy kuckótémára, témakuckóra. Egy-egy téma úgy fogja össze a tevékenységeket, mint egy kis kuckó: ahova jó betelepedni, mert otthonérzetet, bensőséges csoportélményt jelent, így a gyerekek biztonságérzete, bizalomkapcsolata együtt növekszik tapasztalati úton szerzett ismereteikkel. A Biblia „kuckózó” megközelítése erre a bizalomkapcsolatra épül, ami személyes és társas viszonylatokban, a sokrétű intelligencián alapuló változatos tevékenységeken keresztül, befogadó és alkotó, kommunikációra nyitott formákban növekedhet és erősödhet.
Az első félév kuckói:
A második rész várhatóan az ősz folyamán, valószínűleg októberben jelenik meg.
Vásárlás és bővebb információk itt: Parakletos Könyvesház
40-2. Imaharc olajfák között
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Nagycsütörtökön (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli)
A keresztény hagyomány szerint csütörtökön volt az utolsó vacsora, ami után Jézus a Gecsemáné-kertben töltötte tanítványaival az éjszakát. Ezért a Nagyhétnek ezt a napját Nagycsütörtöknek nevezik. Dsida Jenő verse az első nagycsütörtök éjszakájába vezet minket:
Dsida Jenő: Nagycsütörtökön
A szél suhogva borzong
az olajfa-lombokon.
A kanyargós úton, által az erdőn
tömöttsorú fáklyások jönnek.
Testemet ételül adtam,
véremet italul adtam,
könnyel mostam meg lábaitokat;
Mégis egyedül maradtam.
Hajnal-derengés borzong
a sötét lombokon.
Judás után, által az erdőn
sátánarcú fáklyások jönnek.
Testvéreim, tanítványaim!
Égignyúló kemény kereszten
holnap megölnek engem!
És ti alusztok, mélyen alusztok!
Forrás
Mi utal a versben
Lépjünk be mi is a történetbe, beleképzelve magunkat a tanítványok helyzetébe. A gyerekek az alábbi (vagy hasonló) feladatok közül választhatnak:
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
40-1. A legsötétebb éjszaka
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Kelemen Czakó Rita
Amikor esténként… (Önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, verbális-nyelvi)
Kérdezzük meg a gyerekektől, mit szoktak csinálni esténként?
Hogyan folytatnák ezt a mondatot: Amikor esténként…
Ha már ekkor felmerül a félelem – sötéttől vagy bármi mástól – folytathatjuk innen a beszélgetést.
Ha nem kerül szóba a félelem, olvassuk fel Hétvári Andrea Amikor esténként című versének indító sorait (a teljes vers elérhető a címre kattintva):
Ha nem volna este,
koromsötét sem volna,
és nem volna mitől félni.
Így viszont
egészen más a helyzet.
Amikor esténként
a szobámban ülök,
mindig azon kell
gondolkodnom,
hol rejtőzhet
A SZÖRNY,
aki nálunk lakik.
Mitől fél a versben beszélő gyerek? Indokolt-e a félelme? Valójában mitől félhet? A félelmének mi a forrása?
Ki az, aki átélt már hasonló félelmet közületek? Ki szokott félni a sötéttől? Ki szokott félni ilyenkor valamilyen szörnytől?
Mit gondoltok, miért kelthet bennünk félelmet a sötét? Mit lehet tenni ilyenkor?
Te mit szoktál csinálni, ha félsz? Ki az, aki, vagy mi az, ami ilyenkor segíteni tud?
Ha nincs más, aki segítsen, Istenhez akkor is imádkozhatunk. A legbátrabb ember, a legnagyobb hős is kerülhet olyan helyzetbe, hogy rátör a félelem. Úgy érzi, hogy minden elveszett, és csak az imádság segít.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
39-2. Az utolsó vacsora képei
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Bódi Kati
Utolsó vacsora ábrázolások (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, testi-mozgásos)
A festő szemével
Nézzük meg a gyerekekkel Kovács Tibor Utolsó vacsora (2004) című festményét, anélkül, hogy ismernék a címét (elérhető a címre kattintva).
Cím nélkül bevetíthető: lásd itt
A gyerekek írják le egy-egy cédulára, milyen címet adnának a képnek.
Majd gyűjtsük össze a cédulákat, és olvassuk fel a címeket.
Hányan írták az eredeti címet: Utolsó vacsora (vagy: Az utolsó vacsora)?
Hányan írtak mást? Vizsgáljuk meg először ezeket: Milyen jellemző vonásra utal a cím?
És az Utolsó vacsora mire utal? Miért utolsó? Mivel lehetne ezt a szót helyettesíteni? (Pl. végső, záró, búcsú stb.)
Miből lehet könnyen kitalálni, hogy miről szól a kép?
Melyik alakot a legkönnyebb felismerni? Kit lehet még beazonosítani a tanítványok közül?
Felismerhető-e közöttük Júdás? Mit fejeznek ki a kezek?
Figyeljük meg Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora (1495–1498) című képét is (kattints a címre), ami ugyanezt a címet viseli.
Miben hasonlít a két kép? Miben különbözik? Melyik a beszédesebb?
Leonardo da Vinci képe vajon miről beszél? Mit tudtok leolvasni róla?
A képen azt láthatjuk, amikor Jézus kijelenti: „közületek egy elárul engem”. Hogyan reagálnak erre a tanítványok?
Melyik alak lehet Júdás? (Balról a negyedik alak, Jézustól kicsit elhúzódik, jobb kezében pénzeszacskót tartva az asztalra könyököl. Arca feszült, nem látszik rajta meglepetés.)
Emil Nolde Utolsó vacsora (1909) című festményét is érdemes megnézni (kattints a címre).
Miben különbözik az előző képektől?
Poszterként melyiket akasztanád inkább a szobád falára? Miért?
Melyiket osztanád meg inkább a barátaiddal a közösségi médiában? Milyen kommentet írnál hozzá?
Kereshetünk még az interneten utolsó vacsora ábrázolásokat, és készíthetünk belőlük egy webes galériát.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
39-1. Vacsora új szövetséggel
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Kelemen Czakó Rita
Mindenki a barátom, aki… (Testi-mozgásos, kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi)
Körben ülnek a gyerekek, mindenki, aki részt vesz a játékban, kivéve egy személyt. Neki nincs széke, ő középre áll. A játék kezdetén ezt kiáltja: „Mindenki a barátom, aki…” és hozzátesz valamit, pl. „…farmerben van.” Akikre illik az elhangzó tulajdonság, felállnak, és villámgyorsan helyet cserélnek, miközben a középen álló játékos is igyekszik elfoglalni egy széket. Akinek nem marad hely, az áll középre, és hasonló módon folytatódik a játék. A „Mindenki a barátom, aki…” mondatot mindig egy új tulajdonsággal kell folytatni. Törekedjünk arra, hogy a tulajdonságok változatosak, érdekesek legyenek (pl. Mindenki barátom, aki kék szemű, …fürdött már tengerben, …kedvence a kakaós csiga, …szeret focizni, …jobb lábbal kelt fel, stb.).
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
38-2. Az ember „ára”
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Árulkodó Júdás (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, testi mozgásos)
Júdás neve még a gyerekmondókába is belopta magát:
Árulkodó Júdás,
Nem kap piros tojást.
Forrás
A mondóka kifejezi, hogy az árulkodás már a kisgyerekek között is csúfolni való tett. Nem is nagyon szeretik egymás között a gyerekek az árulkodókat. Mégis gyakran előfordul, a nagyobb gyerekek között is, csak ott másképp nevezik. Pl. beköpni valakit. Vagy besúgni, besúgóvá lenni. Az ilyen gyereket vagy felnőttet a nagyok sem becsülik.
De mi vehet rá valakit az árulkodásra, beköpésre, besúgásra, árulásra – nevezzük bárminek is?
A gyerekek kis csoportokban keressenek egy-egy konkrét szituációt, amikor ez történik. Keressék meg a kiváltó okot, a motivációt is az árulásra. Gondolkodjanak el a következményein is. Majd játsszák el az élethelyzetet a többieknek.
Miután megnéztük egymás szituációit, beszélgessünk:
Aki árulkodott, miért tette? Védhető-e a motivációja?
Lehet-e egy beárulás jogos, sőt szükséges? Tudunk-e erre példát mondani? Mikor helytelen és elítélendő?
Milyen következménye lehet az árulásnak arra a személyre, akit elárultak? És milyen következménye lehet az árulóra?
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
38-1. Az árulás bére
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Kelemen Czakó Rita
Árazd be (Logikai-matematikai, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)
A talentumok példázatából megtudtuk, hogy a talentum igen nagy érték. Egy talentum ezüst 6000 dénárnak, vagyis 6000 napi munka bérének felelt meg Jézus korában. Ha dénárban kéne átszámolni, vajon mennyit érnének (hány napi bért) az alábbi (vagy hasonló) értékek?
Készítsünk előre egy 10-12 tételből álló értéklistát, amit vetítsünk vagy nyomtassunk ki a gyerekeknek. Mindenki egyénileg „árazza be”, hogy melyiket hány dénár értékűnek tartja. A legértékesebb kapja a legmagasabb árat, a következő érték valamennyivel kevesebbet, és így tovább. Fontos, hogy minden érték kapjon valamilyen árat, de azonos áron ne szerepeljenek az értékek. A „beárazással” a cél egyfajta értéksorrend-választás, aminek az eredményét az egyéni munka után beszéljük is meg.
Nem baj, ha a vélemények ütköznek egymással, ami vitát vált ki. Az sem baj, ha felmerül a kérdés, hogy lehet a kapcsolati vagy más létfontosságú értékeket beárazni? Mérhető-e pénzben a barátság és a szeretet? Vagy az egészség, békesség? Van-e olyan érték, amiért mindenedet odaadnád, és még az is kevés lenne érte?
Javaslat, példa az értéklistára, felsős korosztály számára:
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
37-2. Talentum-fejlesztés
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Talentum-tervek (Logikai-matematikai, kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi)
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
37-1. Talentum-próba
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetséggrafika © Kelemen Czakó Rita
Talentum-mérés (Logikai-matematikai, önismereti, kapcsolati, testi mozgásos)
A foglalkozáshoz szerezzünk néhány testsúly mérésére alkalmas szobamérleget. Jó lenne annyi, hogy a gyerekek kis csoportokban tudjanak együtt dolgozni.
Ma a talentumok példázatáról lesz szó. Ki tudja, mi az a talentum? – Lehet tippelni is.
Gondolt-e valaki arra, hogy a talentum egy súlymérték? Mit gondoltok, hány kg lehet egy talentum? – 50 kg felett már jó tippnek számít, 60 kg kiváló, 59 kg pedig telitalálat (hajszálpontosan: 58,944 kg).
Ti hány kilósak vagytok? Tippeljétek meg: ki áll legközelebb az 59 kilóhoz?
Mérjetek meg egymást kis csoportokban szobamérleggel! Mérés alapján ki az, aki közel van az 59 kilóhoz?
Aki kevesebb, mivel pótolhatja ki a hiányt? Pl. felvesz egy hátizsákot, iskolatáskát, vagy kezébe vesz egy súlyosabb tárgyat. Esetleg két könnyebb gyerek egyszerre lép fel a mérlegre, és a súlyuk összeadódik. Lényeg az, hogy a csoportok kreatívan oldják meg, hogy több kb. 59 kilós eredmény szülessen.
A legtöbb ember előbb-utóbb eléri az 59 kilót, vagyis az egy talentum súlyt. Ő ekkor egy talentumos ember.
Forrás: Tóthné Csömöri Andrea: Gyűjtsünk kincset a mennybe. (Parakletos Könyvesház)
A bibliai időkben a nemesfémeket használták pénz gyanánt, főleg az ezüstöt. A pénz értéke és súlya egyet jelentett, és fizetésnél általában meg is mérték a pénzérmeket.
Eredetileg a talentum is súlymérték volt, pénzértékben 59 kg ezüstöt jelentett. Ez igen nagy érték volt, ami 6000 dénárnak, vagyis 6000 napi munka bérének felelt meg. (Ma kb. 25 ezer Ft a napi átlagbér Magyarországon, amivel számolva az egy talentum kb. 150 millió Ft.)
Na de mire jó mindez Jézus példázatában?
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
36-2. Jobb adni…
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Adni vagy kapni? (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális)
„Nagyobb boldogság adni, mint kapni” – mondja Jézus (ApCsel 20,35). „Jobb adni, mint kapni” – tartja a közmondás.
Igaz-e ma is ez a bölcsesség? Vitassuk meg!
A vitát szervezhetjük úgy is, hogy két kisebb csoportban felkészülnek a gyerekek érvek és ellenérvek gyűjtésével. Majd a pedagógus moderálásával folytathatjuk le a vitát, ahol az érvek és ellenérvek egyenlő arányban szólalhatnak meg. A vita végén nem kell „eredményt hirdetni”. Nem az a fontos, melyik csapat győzte le érveivel a másikat. Hanem az, hogy egy sarkított állítást megvizsgálunk mindkét oldaláról, mielőtt ítélkeznénk vagy véleményt mondanánk.
Majd a vitahelyzetből kilépve beszélgessünk:
Hogyan és kinek tudunk a magunk lehetőségeiből adni? Mit jelent odaadónak lenni?
Miről tudnátok lemondani, hogy adjatok másoknak, hogy valakinek segítsetek?
Keressünk példákat a mindennapi életből.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.