Grafika © Kelemen Czakó Rita
- Bibliai történet: Ezékiel 34,15–16; Lukács 15,1–32; 19,10
- Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális, zenei-ritmikus
- Tevékenység: Telefonkeresés és beszélgetés a kapcsolatról; bibliai történetmesélés: Három példázat az elveszettről; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hálaadó ének
Elveszett a mobilom… (Testi-mozgásos, önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)
Előzetesen rejtsük el úgy a mobiltelefonunkat a teremben, hogy ne legyen könnyű megtalálni.
Kezdjük a foglalkozást kapkodva, ideges hangon: „Képzeljétek, elveszett a mobilom itt a teremben. Foglalkozás előtt pakolgattam, és letettem valahova. Kerestem már mindenhol, fogalmam sincs, hol lehet. Segítenétek megkeresni?”
Keressük a gyerekekkel együtt a telefont, nézzük meg, ahol csak lehet. Ha sikerül megtalálni, kezdődhet a beszélgetés. Ha nem sikerül, egy idő után hívja fel valaki a mobiljáról a keresett telefont. Valószínű, hogy ez a megoldás a gyerekeknek is eszébe fog jutni. Ha nehezíteni akarjuk a helyzetet, a telefont előzetesen állítsuk rezgőre. Így nem lesz olyan egyszerű felhívni, de a rezgő hang így is nyomra vezethet.
Miután meglett a telefon, beszélgessünk:
Kinek van mobil- vagy okostelefonja?
Előfordult-e már veletek, hogy nem találtátok? Mit tettetek? Megtaláltátok-e végül? Hogyan?
Miért olyan fontos ma számunkra az okostelefon? Kinek mit jelent?
Ha keresünk valakit vagy valamit, hogyan segíthet benne az okostelefon?
Ha téged keresnek, elérhetnek-e mindig telefonon?
Kerültél-e már olyan helyzetbe, hogy eltévedtél, nem tudtad, hol vagy, és telefonkapcsolaton keresztül kaptál segítséget? Milyen helyzetben lehet különösen fontos a telefonkapcsolat?
Ma szinte már elképzelhetetlen az életünk állandó telefonkapcsolat nélkül. Ha nincs nálunk a mobil, vagy nincs térerő, elveszettnek érezzük magunkat. Pedig a telefon, különösen a mobiltelefon, nem olyan régi találmány. És a telefon előtti korokban sokkal nehezebb volt elérni vagy megkeresni valakit, ha elveszett.
Jézus mégis azt mondta, hogy ő az elveszettekért jött. Akit ő megtalál, akivel helyreáll a kapcsolat, az meg van mentve.
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
31-2. Segítő kezek
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Kelemen Czakó Rita
Bartimeus-történetek (Verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, kapcsolati, egzisztenciális, testi-mozgásos)
Grafika © Kelemen Czakó Rita
Itt egy képes-szöveges Bartimeus-történet a Városszéli mesékből, eredeti címe: A koldus botja. Megtekinthető, meghallgatható ezen a videón:
Jézus meggyógyítja a vak koldust
A „városszéli mese” arról árulkodik, hogy egy történetet többféleképpen is el lehet mesélni.
Ti hogyan mesélnétek el Bartimeus történetét
Mit mesélnétek egy mai Bartimeusról, akivel az utcán vagy az aluljáróban lehet találkozni?
Mesélhettek egymásnak szóban, vagy fogalmazhattok írásban. Akinek nehezen megy a beszéd, készíthet rajzot is. Vagy bemutathatja pantomimmozgással a mai Bartimeus életét.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
31-1. Bartimeus tekintete
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Kelemen Czakó Rita
Belső szemmel (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)
Legutóbb a vakon született ember meggyógyításáról volt szó. Mivel a szembetegségeket Jézus korában nem tudták gyógyítani, sokan voltak vakok vagy gyengén látók, akiknek „meghomályosodott a szeme” (vö. 1Mózes 27,1). Munkát végezni nem nagyon tudtak, és sokan közülük az út szélére kényszerültek, könyöradományokból éltek. Milyen élete lehet egy ilyen embernek? Képzeljük bele magunkat a helyzetébe, legalább pár percre.
A gyerekek hunyják le a szemüket, tenyerükkel is eltakarhatják, és lehajthatják fejüket az asztalra. Képzeljék el, hogy ők most vak koldusok, és ott ülnek a többi koldus közt a városkapu mellett. Sokan járnak arra, vándorok, kereskedők, földművesek vagy éppen zarándokok. Sok ember és sok állat. Van, ki rá sem néz a nyomorultakra. Van, aki megszánja őket, és dob-egy-két fillért, aztán továbbsiet. És előfordul, hogy valaki meg is szólítja őket. De csak nagyon ritkán. Képzeld el, hogy mit élsz át vak koldusként a városkapu mellett. Mit hallasz, milyen szagokat érzel, hogy érzed magad?
Adjunk időt a belső szemlélődésre, figyelemre, akár több percet is. Amikor érzékeljük, hogy lazul a figyelem, többen mocorogni kezdenek, kérjük meg a gyerekeket, hogy emeljék fel a fejüket, és meséljenek a benyomásaikról:
Milyen hangokat hallottatok? Milyen illatok terjengtek a levegőben? Milyen volt az idő? Fújt-e a szél? Meleg volt, vagy inkább hűvös? Hogy bírtátok a napsütést? Volt-e ott valamilyen árnyék? Szólt-e valaki hozzátok? Szóltatok-e egymáshoz? Mit láttatok a „belső” szemetekkel? Mire gondoltatok? Stb.
Miután belehelyezkedtünk kicsit egy vak koldus élethelyzetébe, hallgassuk meg új bibliai történetünket, ami egy ilyen koldusról szól.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
30-2. Látás nélkül, belső látással
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Szólások, igék nyomán (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)
A bevezető feladat szólásai, közmondásai közül melyik hogyan kapcsolódik a vakon született ember történetéhez?
Mit gondoltok, melyik lehet bibliai eredetű?
Keressünk a szólásokhoz, közmondásokhoz kapcsolódó mai élethelyzeteket. A gyerekek kis csoportokban készüljetek fel egy-egy választott élethelyzet dramatizálására, majd játsszák el a többieknek.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
30-1. A vakon született
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Kelemen Czakó Rita
Mit látnak szemeim! (Verbális-nyelvi, önismereti)
„Mit látnak szemeim!” – Mikor mondjuk ezt? Nem arról van szó, hogy nem ismerjük fel a tárgyat vagy jelenséget. Nagyon is jól látjuk. De csodálkozunk, hogy itt van, hogy ez megtörténik. A kérdő jelleg csodálkozóvá alakul át, ezt fejezi ki a felkiáltójel is a végén.
A szólásokban, közmondásokban mindig van egy kis csavar, nyelvi játék. Ezzel irányítja figyelmünket a lényegre: hogy amiről szól, az nem azonos a szó szerinti, konkrét jelentéssel.
Fejtsük meg együtt, miről szólnak az alábbi szólások, közmondások:
A szemünkkel látunk, de hogy mit látunk, és hogy mit fogunk fel a látványból, az nem csak a szemünkön múlik. Létezik belső, lelki látás is, ami igazabb képet mutathat, mint a testi. De akinek a testi látása sérült, akinek a szeme beteg, az minden bizonnyal egészséges szemre vágyik.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
29-2. Mai elveszettek
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Mai példázatok (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli)
A gyerekek alakítsanak kis csoportokat, és válasszanak egy-egy példázatot. Olvassák el a megfelelő részt a Bibliából, keressék meg a példázat mai párhuzamát, és dolgozzák ki az élethelyzetet dramatizálva. Majd a csoportok játsszák el egymásnak példázataikat.
Ötletadó gondolatok:
Egyéni alkotómunkával is feldolgozhatjuk a példázatokat:
Írják le a gyerekek egy valós vagy képzelt veszteség történetét, amihez készíthetnek rajzot is. Röviden, lényegre törően fogalmazzanak, mintha egy mai példatörténet – példázat lenne.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
29-1. Az elveszettek
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Kelemen Czakó Rita
Elveszett a mobilom… (Testi-mozgásos, önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)
Előzetesen rejtsük el úgy a mobiltelefonunkat a teremben, hogy ne legyen könnyű megtalálni.
Kezdjük a foglalkozást kapkodva, ideges hangon: „Képzeljétek, elveszett a mobilom itt a teremben. Foglalkozás előtt pakolgattam, és letettem valahova. Kerestem már mindenhol, fogalmam sincs, hol lehet. Segítenétek megkeresni?”
Keressük a gyerekekkel együtt a telefont, nézzük meg, ahol csak lehet. Ha sikerül megtalálni, kezdődhet a beszélgetés. Ha nem sikerül, egy idő után hívja fel valaki a mobiljáról a keresett telefont. Valószínű, hogy ez a megoldás a gyerekeknek is eszébe fog jutni. Ha nehezíteni akarjuk a helyzetet, a telefont előzetesen állítsuk rezgőre. Így nem lesz olyan egyszerű felhívni, de a rezgő hang így is nyomra vezethet.
Miután meglett a telefon, beszélgessünk:
Kinek van mobil- vagy okostelefonja?
Előfordult-e már veletek, hogy nem találtátok? Mit tettetek? Megtaláltátok-e végül? Hogyan?
Miért olyan fontos ma számunkra az okostelefon? Kinek mit jelent?
Ha keresünk valakit vagy valamit, hogyan segíthet benne az okostelefon?
Ha téged keresnek, elérhetnek-e mindig telefonon?
Kerültél-e már olyan helyzetbe, hogy eltévedtél, nem tudtad, hol vagy, és telefonkapcsolaton keresztül kaptál segítséget? Milyen helyzetben lehet különösen fontos a telefonkapcsolat?
Ma szinte már elképzelhetetlen az életünk állandó telefonkapcsolat nélkül. Ha nincs nálunk a mobil, vagy nincs térerő, elveszettnek érezzük magunkat. Pedig a telefon, különösen a mobiltelefon, nem olyan régi találmány. És a telefon előtti korokban sokkal nehezebb volt elérni vagy megkeresni valakit, ha elveszett.
Jézus mégis azt mondta, hogy ő az elveszettekért jött. Akit ő megtalál, akivel helyreáll a kapcsolat, az meg van mentve.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
28-2. Hol a te kincsed?
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Kép: 123RF
Hol a te kincsed? (Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)
A spontán válaszkör nyomán beszélgessünk: Mi mindent tartunk vagy tarthatunk kincsnek? Miért lehet értékes a kincs a számunkra? Miért ragaszkodunk a kincseinkhez? Könnyű-e a kincset megosztani vagy a kincsről lemondani?
Beszélgetés után a lap másik oldalán írják le újra, bővebben kifejtve: Hol a te kincsed? Mi a te kincsed?
A kincsleírásokat ragasszuk egy falfelületre, szekrényajtóra vagy faliújságra, ahol mindenki elolvashatja.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
28-1. A gazdag ifjú
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Kelemen Czakó Rita
Jó itt lenni (Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)
A megdicsőülés hegyén elhangzott Péter szájából: „Uram, jó nekünk itt lenni!” – Emberi megnyilvánulás, érzelmekkel teli reakció.
Mi is elmondhatjuk sokszor: „Jó itt nekünk.” „Jó itt lenni.”
Kezdjük a foglalkozást azzal, hogy mindenki egészítse ki egy gondolattal a mondatot (választva az alábbiak közül):
Tanév végén, az utolsó hittanórán a kérdés az évet felidéző morzsaszedegetést is elindíthat:
S ha már nyár van, és táborban vagyunk, akár táborindító játék is lehet:
A gyerekek válaszaiból máris kiderülhet, milyen sokféle lehet a „jó”. Mindenkinek mást jelent, sőt az is előfordul gyakran, hogy ami az egyik embernek jó, az a másiknak rossz vagy kellemetlen.
Mégis, emberi módon mindenki a jóra törekszik, ami jó neki, jó érzéssel tölt el, vagy ami jó a másiknak is.
A Bibliában is kulcsfogalom a jó. Isten már a teremtéskor naponta megállapította teremtményeit látva, „hogy ez jó”, sőt „igen jó” (1Mózes 1,11.18.24.31) A Zsoltárok könyve pedig tele van a dicsőítő mondattal: „Mert jó az Úr, örökké tart szeretete” (Zsolt 100,5)
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
27-2. Mint a fényesség
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Őt hallgassátok (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)
Beszéltünk már róla, hogy milyen zenéket hallgatunk. Mit szoktunk még hallgatni ezen kívül?
Ki az, akinek a szavára ma leginkább hallgatunk?
Mi az, amit csak meghallgatunk (egyik fülön be, a másikon ki)?
Mi az, amire hallgatunk is (megtesszük, megfogadjuk)?
Mit jelent a mai ember számára Isten szava, az Ige?
Mit mond nekünk Jézus, a „szeretett Fiú”? Milyen életigazságaira hallgathatunk?
A megdicsőülés története előtt Jézus arról beszél, mit jelent az ő követése (lásd többek között: Máté 16,24–26). Mit jelent ez a mai ember számára? Mit jelent a számotokra?
A Jézus követése című tankockán értelmező kvízjátékkal egészíthetjük ki az igét (elérhető a címre kattintva).
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
27-1. Jézus megdicsőülése
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Kelemen Czakó Rita
Mit hallgatsz? (Zenei-ritmikus, önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)
Gyakran látunk fiatalokat fülükben fülhallgatóval, átszellemült arccal, mint aki nincs ott, ahol van éppen. Vajon mit hallgathat? Mitől ilyen „elszállt”?
Ki az, akinek a telefonján, laptopján ott van a kedvencek listája, amit szívesen hallgat?
Írja le mindenki egy lapra a három kedvenc zenéjét, zeneszámát (szerző, cím), amit a legszívesebben hallgat. Majd háromfős csoportokban készítsenek a gyerekek közös listát a zenéik alapján. A lista elején szerepeljenek a legfontosabb zenék. (Az értéksorrendben meg kell egyezni.)
Ezután a kis csoportok ismertessék a listáikat, és válasszuk ki, milyen zenék a legnépszerűbben a hittancsoportban.
Van-e köztük klasszikus zene vagy népzene? Van-e köztük evangéliumi, keresztény zene?
Mennyire befolyásolja az életünket, gondolkodásunkat, hogy milyen zenét hallgatunk?
És az, hogy kire hallgatunk?
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.