grafika © Bódi Kati
– Mi a kegyelem?
– Olyan fehér, mint a koriandermag, az íze a mézeskalácshoz hasonlít. A reggeli harmat után marad a földön.
– Mi a hit?
– Az a folyamat, melynek során a vágyainkból valóságot állítunk elő, miközben a kételyeink elpárolognak.
– Kicsoda Jézus Krisztus?
– A legerősebb szupermágnes. Mindenkit magához vonz, és megszabadít minket mindentől, ami lehúz.
Így vizsgáztatom hittanosaimat, s okos válaszaikért nagyon megdicsérem őket. Már tudjuk, hogy a Jóisten minden élet alapja, színtelen, szagtalan, íztelen. Testünk nagy részének alkotója, három megjelenési formája ismert. A csoda pedig nagy energiájú, természetes légköri kisülés, mely akkor keletkezik, amikor a hit aktiválja az elemi részecskéket. Az ördög a Ness-tóban él, Skóciában, és ott ijesztgeti híveit. De mi ezt csak hallottuk, még nem jártunk arra. Nem is szeretnénk.
Gyakran azonban ők faggatnak engem, miközben megmossuk egymás lábát:
– Tiszi néni, mi a mennyország?
– Pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet.
– Arra gondolsz, amikor mezítláb szaladok a réten, esetleg amikor anyu ölbe vesz vagy apu a nyakába?
– Igen, arra.
– Tiszi néni, és mi a pokol?
– Az a meggyőződés, hogy a dolgok nem javulhatnak, vagy nem sikerülhetnek.
– Az csak akkor van, amikor egyedül vagyok. Pontosabban azt hiszem, hogy senki sincs velem.
– Mit érzel akkor?
– Félek.
– Mi a félelem ellenszere?
– A szeretet.
– És mi a szeretet?
– Ez – mondja, és a nyakamba ugrik.
Így tanulgatunk és tapasztalunk a Jóistenről a hittanosaim meg én.
Megjelent a szerző Oldás-kötés című kötetében (lásd a címre kattintva).
Ódor Fanna: Alternatív kiskáté
/Kategória: Média, Ünnepgrafika © Bódi Kati
– Olyan fehér, mint a koriandermag, az íze a mézeskalácshoz hasonlít. A reggeli harmat után marad a földön.
– Mi a hit?
– Az a folyamat, melynek során a vágyainkból valóságot állítunk elő, miközben a kételyeink elpárolognak.
– Kicsoda Jézus Krisztus?
– A legerősebb szupermágnes. Mindenkit magához vonz, és megszabadít minket mindentől, ami lehúz.
Így vizsgáztatom hittanosaimat, s okos válaszaikért nagyon megdicsérem őket. Már tudjuk, hogy a Jóisten minden élet alapja, színtelen, szagtalan, íztelen. Testünk nagy részének alkotója, három megjelenési formája ismert. A csoda pedig nagy energiájú, természetes légköri kisülés, mely akkor keletkezik, amikor a hit aktiválja az elemi részecskéket. Az ördög a Ness-tóban él, Skóciában, és ott ijesztgeti híveit. De mi ezt csak hallottuk, még nem jártunk arra. Nem is szeretnénk.
Gyakran azonban ők faggatnak engem, miközben megmossuk egymás lábát:
– Tiszi néni, mi a mennyország?
– Pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet.
– Arra gondolsz, amikor mezítláb szaladok a réten, esetleg amikor anyu ölbe vesz vagy apu a nyakába?
– Igen, arra.
– Tiszi néni, és mi a pokol?
– Az a meggyőződés, hogy a dolgok nem javulhatnak, vagy nem sikerülhetnek.
– Az csak akkor van, amikor egyedül vagyok. Pontosabban azt hiszem, hogy senki sincs velem.
– Mit érzel akkor?
– Félek.
– Mi a félelem ellenszere?
– A szeretet.
– És mi a szeretet?
– Ez – mondja, és a nyakamba ugrik.
Így tanulgatunk és tapasztalunk a Jóistenről a hittanosaim meg én.
Megjelent a szerző Oldás-kötés című kötetében (lásd a címre kattintva).
Pünkösdi szívvel
/Kategória: Média, ÜnnepÁldott Pünkösdünnepet kívánunk, gyermeki szívvel!
grafika © Bódi Kati
Szentlélek, végy körül bennünket,
Szenteld meg szívünket,
Készíts neved imádására,
Magasztalására,
Hogy téged szívből imádhassunk,
Hálákat adhassunk:
Hisszük, a mi szánknak szózatja
Egeid meghatja.
Hangzó forrás
25-2. A két nővér
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Márta és Mária éneke (Zenei-ritmikus, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)
Márta a vendéglátó munkát és segítséget helyezte fókuszba, Mária Jézus tanítását. Az egyik terített asztalhoz vezet, a másik Isten országához, ami velünk és köztünk van (Lukács 17,21).
Énekeljük el a Szívem csendben az Úrra figyel című éneket kánonban (Dicsérjétek az Urat! 71; kattints a címre), kétféle szövegváltozattal. Az eredeti lehet Márta szólama, akinek a segítség, a cselekvés a fontos. A másik változat pedig Mária szólama, aki Jézus tanítására figyel. A két szólam a kánonban mégis kiegészíti egymást, és együtt alkot harmóniát.
Szívem csendben az Úrra figyel, ki segít,
Szívem csendben az Úrra figyel, ki segít,
Szívem csendben az Úrra figyel.
Szívem csendben az Úrra figyel, ki tanít,
Szívem csendben az Úrra figyel, ki tanít,
Szívem csendben az Úrra figyel.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
25-1. Mária és Márta vendége
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Kelemen Czakó Rita
Mit tennél? (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti)
Kezdjük az alkalmat beszélgetéssel:
Mit tennél, ha egy rég látott és nagyon kedves rokonod vagy barátod érkezne hozzád látogatóba? Hogyan készülnél a fogadására? Hogyan fogadnád?
És ha nem tudnád előre, hogy jön, hanem csak úgy betoppanna váratlanul? Akkor hogyan fogadnád? Mit tennél, mi lenne a legfontosabb?
Ha a családotokhoz toppanna be egy ilyen vendég, hogyan fogadnátok? Mi lenne a családi „munkamegosztás”?
Manapság könnyebb dolgunk van, ha vendéget várunk, vagy váratlan vendég toppan be hozzánk. Általában van egy-két csomag finomság, valami innivaló, amivel meg tudjuk őt kínálni. Főzni sem muszáj, ha elő tudunk kapni a hűtőből egy lefagyasztott ételt. Legfeljebb a boltba kell leszaladni, ha minden elfogyott. De a Biblia korában ez nem így volt, a vendéglátás sem volt ilyen egyszerű.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
24-2. Felebarátok közt
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Felebarát-kérdés (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)
A példázat arról is tanít, hogy éljük bele magunkat a másik ember, a felebarátunk helyzetébe.
Jó, de ki az a felebarát? – tehetik fel a gyerekek is a kérdést.
Felebarát az embertársunk, akivel kapcsolatba kerülünk. A Tízparancsolat megtiltja az ellene való hamis tanúskodást, valamint a tulajdonát érintő sérelmet (2Mózes 20,16–17). Mózes törvénye a felebarát kizsákmányolását, kirablását is tiltja (3Mózes 19,13), valamint az életét védi, tiltva a gyűlöletét is (3Mózes 19,16–18). Itt szerepel a történetben idézett mondat: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” (18. v.)
Kérdés csupán az, hogy ezt a törvény és a törvény magyarázója csapán a saját népére érti, vagy kiterjeszthető más népekre is. A példázat is ezt feszegeti, amikor a történet hősének egy samáriai embert tesz meg. Aki a zsidók szemében gyűlölt, félpogány személy volt. Aki mégis emberségesebb módon cselekszik, mint a pap vagy a lévita, akik a tisztátalantól való félelmükben (lásd: 4Mózes 19,11.16) inkább kikerülték segítségre szoruló embertársukat. Hiszen lehet, hogy már halott.
Kép: 123RF
Vizsgáljuk meg, hogy a példázat helyzetében ki mennyire volt embertelen vagy emberséges: a rabló, a pap és templomi szolga, illetve a gyűlölt idegen (samáriai) közül. A vizsgálat folyhat csoportmunkában, eredményéről vitát is rendezhetünk.
Keressünk mai párhuzamokat a bántalmazás, cserbenhagyás és segítségnyújtás helyzeteire.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
24-1. Az irgalmas samaritánus
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Kelemen Czakó Rita
Életmentő tutaj (Testi-mozgásos, kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi)
Jézus történetei között több vizes történettel találkoztunk már, köztük olyannal is, amikor a tanítványok viharba, életveszélybe kerültek. Akkoriban nem volt mentőhajó, se mentőcsónak, Jézus hatalommal kimondott szava mentette meg őket. Bevezető játékunk is „vizes” és veszélyhelyzetre utal, ugyanakkor az együttműködés és egymásra utaltság próbája is.
A játékterület – a terem padlója – a vízfelület, amin elszórtan kiterített újságpapírokat (vagy negyedíves csomagolópapírokat) helyezünk el, ezek a tutajok. A játékosok közül kiválasztunk egy őszemet, aki a partról figyel. A többiek „úszkálnak” (szabadon mozognak) a vízben, a tutajok között. Az őr egyszer csak hangosan kiált: „Cápa!” Ekkor az úszkálók igyekeznek felkapaszkodni egy tutajra, közben segítenek egymásnak, összekapaszkodnak, hogy elférjenek a tutajon. Az őr közben számol, megegyezés alapján ötig vagy tízig, s akinek számolás után hozzáér valamelyik testrésze a vízhez (padlóhoz), azt megette a cápa (kiáll a játékból). Minden cápatámadás után kiveszünk egy tutajt (újságlapot), és hasonlóan folytatódik a játék. A játékból kiállók az őr munkáját segíthetik az ellenőrzés során: hozzáér-e valaki a vízhez.
Játékforrás
A játék jól modellezi a szűkös helyzetben való együttműködés, segítségnyújtás csoporton belüli dinamikáját. Játék közben az elutasítás is előfordulhat, amikor valaki nem fér fel a tutajra, nem tudják felvenni. Játék után beszéljük meg az adódó helyzeteket: Ki hogyan érezte magát benne? Mi az, ami jó érzéssel töltött el, és mi volt kellemetlen? Mit csinálnál másképp?
Cápatámadáskor számított-e, ki kerül veled egy tutajra, kin kell segíteni? Mi volt a fontosabb?
Vészhelyzetben számít-e, ki került bajba? Ilyenkor mi a legfontosabb?
Bizony, vannak életveszélyhelyzetek, amikor az ember nem méricskéli, ki került bajba, hanem azonnal segít. Vagy nem segít. Erről szól a mai történet.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
23-2. Hullámok között, ellenszélben
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Ellenszél a tavon (Verbális-nyelvi, természeti, logikai-matematikai, kapcsolati, zenei-ritmikus)
A Galileai-tenger (ma Kineret-tó) hullámai naplementekor – kép: 123RF
A tanítványok sokáig küszködtek ellenszélben, ezért lassan haladtak. Ha este indultak, hány órát tölthettek a tavon, mire Jézus hozzájuk érkezett a „negyedik éjszakai őrváltáskor”? (Vö. Máté 14,23b. 25)
Számítsuk ki, mennyi idő telhetett el a tavon az indulástól fogva.
Ehhez tisztázzuk az éjszakai őrváltás fogalmát: Az újszövetségi korban az éjszakát négy részre osztották, Márk 13,35 szerint a ház ura megjöhet este vagy éjfélkor, kakasszókor vagy reggel. A negyedik őrváltás, a negyedik szakasz kezdete hajnali 3 órakor volt.
Este (napnyugtától): 18:00 – 21:00
Éjfél: 21:00 – 00:00
Kakasszó: 00:00 – 03:00
Hajnal: 03:00 – 06:00 (napkeltéig)
Kreatív szövegalkotás szóban és írásban a bibliai történet alapján:
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
23-1. A vízen járó Jézus
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Kelemen Czakó Rita
Nagy szél fúj azokra (Kapcsolati, önismereti, testi-mozgásos, verbális-nyelvi)
A vihar lecsendesítése történetéhez ajánlottuk ezt a játékot (20-2) aktiváló, mozgásos játékformaként, ami oldja félelmeink komorabb témáját, és egyfajta levezetésként, megnyugvásként szolgál. Most bevezető, ráhangoló játékként ajánljuk, és az sem baj, ha már játszottuk a közelmúltban a gyerekekkel. Egy bevált, jó játékot érdemes többször megismételni, amikor annak helye és szerepe van. Szeles-viharos témánk előkészítéséhez ezért is ajánlott.
A játékhoz rendezzünk hajóalakzatba és befelé fordítva annyi széket (a hajó körvonalának megfelelően), ahány gyerek részt vesz a játékban. A hajóorr helyére kerüljön egy előre néző szék, erre a játék során nem ülhet senki. Mindenki üljön be a hajóba, a pedagógus álljon középre, ő kezdi a játékot. Elkiáltja magát: „Nagy szél fúj azokra…” – és folytatja valamilyen tulajdonsággal, pl.: „Nagy szél fúj azokra, akiknek kék szeme van.” Vagy: „Nagy szél fúj azokra, akik szemüvegesek.” Akire jellemző a mondat, annak át kell ülni egy másik székre, miközben a mondatot kiáltó is igyekszik helyet foglalni. Valakinek nem jut hely, ő lesz a következő kiáltó, és a játék hasonlóan folytatódik. Ha már ismerős a játék, kezdhetjük rögtön belső tulajdonságokkal vagy egyéb érdekességekkel is. Pl.: „Nagy szél fúj azokra, akik sokat nevetnek.” Vagy: „Nagy szél fúj azokra, akik ma kakaót reggeliztek.”
Játék forrása
Jó néhány játékkör után legyen szélvihar, amit a pedagógus kiáltással jelez: SZÉLVIHAR! Ekkor mindenkinek helyet kell változtatnia. A pedagógus közben befelé fordítja a hajóorr székét, leül, és belefog a történetbe.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
22-2. Kenyerek, halak áldása
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Micsoda egy nap! (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)
A tanítványok kiküldése – az apostoli túra – után sem állt meg az élet. Az apostolok elmesélhették élményeiket, de pihenésre már nem maradt idő. Egy még különösebb kirándulás következett a Genezáret-tó lakatlan partvidékére, ami, csodák csodája, tele volt emberrel. Az itt töltött nap pedig tanítással és gyógyítással. Amit betetőzött a csodálatos vacsora: több ezer ember vendéglátása öt árpakenyérrel és két hallal.
Milyen élménybeszámolók születhettek erről a napról?
Képzeljük bele magunkat egy-egy szemtanú helyébe. És meséljük el, miután hazatértünk, az otthon maradt családtagoknak vagy barátoknak, szomszédoknak, hogy mi történt a tó partján.
A szemtanúk lehetnek felnőtt férfiak és nők, de lehetnek gyerekek is. Azon a gyermeken kívül, aki odaadta az öt kenyeret és két halat, bizonyára többen voltak még gyerekek: „Aki pedig evett, mintegy ötezer férfi volt, az asszonyokat és a gyermekeket nem számítva.” (Máté 14,21) És lehetnek a szemtanúk maguk a tanítványok is.
Az élménybeszámolót megalkothatják a gyerekek
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
22-1. Tóparti vendégség
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Kelemen Czakó Rita
Élménybeszámolók (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati)
Kezdjük a foglalkozást beszélgetéssel:
Előfordult-e már veled, hogy több napra (esetleg hétre) távol váltál a szüleidtől? Mondjuk egy osztálykiránduláson, nyári táborban vagy mikor a nagyszüleinél voltál.
Milyen élményekben volt itt részed? Amikor visszatértél, miről meséltél a szüleidnek?
Akiben frissen él még egy élmény, elmesélheti nekünk is.
Emlékeztek? Jézus tanítványai is különös „túrán” vettek részt: A Mester kiküldte őket a zsidó városokba és falvakba, hogy gyógyítsanak, és beszéljenek Isten országáról. Vajon milyen élményekkel térhettek vissza? Miről mesélhettek a mesterüknek?
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.