Grafika © Bódi Kati
- Bibliai történet: Máté 26,17–30; Márk 14,12–26; Lukács 22,7–22; János 13,18–35; 1Korinthus 11,20
- Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, testi-mozgásos
- Tevékenység: Az utolsó vacsora képi ábrázolásainak megfigyelése, összehasonlítása, címadó játék; szoborjáték, papírmakett készítése; versolvasás, kreatív írás: a történet személyes fókusszal; az úrvacsora eredete és jelképei, úrvacsorai terítő tervezése
Utolsó vacsora ábrázolások (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, testi-mozgásos)
A festő szemével
Nézzük meg a gyerekekkel Kovács Tibor Utolsó vacsora (2004) című festményét, anélkül, hogy ismernék a címét (elérhető a címre kattintva).
Cím nélkül bevetíthető: lásd itt
A gyerekek írják le egy-egy cédulára, milyen címet adnának a képnek.
Majd gyűjtsük össze a cédulákat, és olvassuk fel a címeket.
Hányan írták az eredeti címet: Utolsó vacsora (vagy: Az utolsó vacsora)?
Hányan írtak mást? Vizsgáljuk meg először ezeket: Milyen jellemző vonásra utal a cím?
És az Utolsó vacsora mire utal? Miért utolsó? Mivel lehetne ezt a szót helyettesíteni? (Pl. végső, záró, búcsú stb.)
Miből lehet könnyen kitalálni, hogy miről szól a kép?
Melyik alakot a legkönnyebb felismerni? Kit lehet még beazonosítani a tanítványok közül?
Felismerhető-e közöttük Júdás? Mit fejeznek ki a kezek?
Figyeljük meg Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora (1495–1498) című képét is (kattints a címre), ami ugyanezt a címet viseli.
Miben hasonlít a két kép? Miben különbözik? Melyik a beszédesebb?
Leonardo da Vinci képe vajon miről beszél? Mit tudtok leolvasni róla?
A képen azt láthatjuk, amikor Jézus kijelenti: „közületek egy elárul engem”. Hogyan reagálnak erre a tanítványok?
Melyik alak lehet Júdás? (Balról a negyedik alak, Jézustól kicsit elhúzódik, jobb kezében pénzeszacskót tartva az asztalra könyököl. Arca feszült, nem látszik rajta meglepetés.)
Emil Nolde Utolsó vacsora (1909) című festményét is érdemes megnézni (kattints a címre).
Miben különbözik az előző képektől?
Poszterként melyiket akasztanád inkább a szobád falára? Miért?
Melyiket osztanád meg inkább a barátaiddal a közösségi médiában? Milyen kommentet írnál hozzá?
Kereshetünk még az interneten utolsó vacsora ábrázolásokat, és készíthetünk belőlük egy webes galériát.
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
41-2. Igaz-hamis mérlegen
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Bírósági tárgyalások (Kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, verbális-nyelvi)
Játsszák el a gyerekek Jézus elítélésének perét úgy, mintha a vád és a védelem egyaránt és egyforma súllyal szerepet kaphatott volna. A képzeletbeli tárgyaláson legyen egy ügyész, aki a vádat képviseli, és legyen egy védőügyvéd is. Az ügyésznek és az ügyvédnek is lehetnek segítői (csapatban dolgozhat). A bíró független személy legyen (nem a főpap), aki mérlegre teszi az igazságot. A vádnak és védelemnek is legyenek tanúi. Lehetnek hamis tanúvallomások is, de ezeket a másik fél nyugodtan leleplezheti. Jézus a vádlott, de ő ezen a tárgyaláson is hallgat. Szereposztás után a vád és a védelem képviselői tartsanak egy kis tanácskozást, gyűjtsenek érveket, bizonyítékokat, aztán a bíró vezetésével indulhat a tárgyalás. A pedagógus moderátorként a bíró munkáját segítheti.
Eljátszhatnak a gyerekek egy mai bírósági tárgyalást is, ahol koholt vádak alapján próbálnak elítélni valakit. Válasszunk szereplőket: bíró, ügyész, vádlott, ügyvéd, tanúk. Az ügyésznek és az ügyvédnek is legyen egy kis csapata. Az ügyészség először vonuljon félre, és fogalmazzon meg egy vádat. Majd az ügyészség és a védelem gyűjtsön érveket, bizonyítékokat, keressen (válasszon ki) tanúkat, és tisztázzák a tanúk szerepét. Majd a bíró vezetésével kezdődhet a tárgyalás. Hogy mi lesz a tárgyalás kimenetele, születik-e ítélet, azt rábízhatjuk a gyerekekre! A pedagógus moderáló jelenléttel segíti a bíró munkáját.
Végül beszéljük meg a játék tanulságait. Miért van szükség arra, hogy egy bírósági tárgyaláson a vád és a védelem is egyenlő súllyal, egyenlő eséllyel szerepelhessen?
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
41-1. Vád és ítélet
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Kelemen Czakó Rita
Vádlottak padján (Önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, verbális-nyelvi)
Mindenkinek rosszul esik, ha megvádolják valamivel. Akkor is, ha igaz a vád. De főleg akkor, ha hamis. Egy-egy önként vállalkozóval kipróbálhatjuk, milyen érzés vád alá kerülni, ha csak játékból is.
Kérjünk egy-egy önként vállalkozót a vádlott és a bíró szerepére. Ha többen is jelentkeznek, sorsolással döntsük el, ki kapja a szerepet.
Ezután a vádlott menjen ki a teremből. A bíró kérdezze meg a többieket, mivel vádolják az illetőt. A vád lehet csak kitalált, hamis, de lehet valós alapja is, amivel véleményt mondanak a társukról a gyerekek. A bíró az elhangzott vádak közül kiválaszt hármat, és felírja egy papírra. Majd behívják a vádlottat, és a bíró felolvassa neki vádpontokat. A vádlott szabadon védekezhet, magyarázatot adhat, vagy tagadhatja a vádat. De csak akkor tagadhatja valamelyik vádpontban a bűnösségét, ha meg tudja mondani, ki vádolta meg. Ha sikerül eltalálni, a vádló lesz a következő vádlott. A bíró a vádlott védekezését meghallgatja, arra reagál, de nem hirdet ítéletet.
A játékot idő és kedv függvényében egy vagy több vádlottal és bíróval is eljátszhatjuk.
Játék forrása
Játék után beszélgessünk:
Ki hogy érezte magát vádlottként? …vádlóként?
A bírónak mennyire volt nehéz a vádak közül választani? …a vádlott érveire válaszolni?
Milyen érzés (lehet), ha nem játékból, hanem igazán megvádolnak a többiek előtt?
Mindig tud-e az ember ilyenkor jól válaszolni, védekezni? Szerintetek mi a legjobb stratégia ilyenkor?
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
Kuckóév – 1. rész
/Kategória: AjánlásokKuckóév – 1. rész
Játékos hittan az oviban, 1. osztályban
A Kuckóév éves programját főleg óvodai nagycsoportok iskola-előkészítő évéhez ajánljuk, de vegyes életkorú óvodai csoportokkal, illetve az iskola 1. osztályában is jól alkalmazható. A tanévet 12 kuckóra osztottuk, az első kötetben az 1-6. kuckó anyaga található. A „kuckózás” a korosztály alapélménye, amivel könnyebben megszólíthatjuk, aktiválhatjuk a gyerekeket. A tanévet kuckókra osztva 3-4 hét jut egy kuckótémára, témakuckóra. Egy-egy téma úgy fogja össze a tevékenységeket, mint egy kis kuckó: ahova jó betelepedni, mert otthonérzetet, bensőséges csoportélményt jelent, így a gyerekek biztonságérzete, bizalomkapcsolata együtt növekszik tapasztalati úton szerzett ismereteikkel. A Biblia „kuckózó” megközelítése erre a bizalomkapcsolatra épül, ami személyes és társas viszonylatokban, a sokrétű intelligencián alapuló változatos tevékenységeken keresztül, befogadó és alkotó, kommunikációra nyitott formákban növekedhet és erősödhet.
Az első félév kuckói:
A második rész várhatóan az ősz folyamán, valószínűleg októberben jelenik meg.
Vásárlás és bővebb információk itt: Parakletos Könyvesház
40-2. Imaharc olajfák között
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Nagycsütörtökön (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli)
A keresztény hagyomány szerint csütörtökön volt az utolsó vacsora, ami után Jézus a Gecsemáné-kertben töltötte tanítványaival az éjszakát. Ezért a Nagyhétnek ezt a napját Nagycsütörtöknek nevezik. Dsida Jenő verse az első nagycsütörtök éjszakájába vezet minket:
Dsida Jenő: Nagycsütörtökön
A szél suhogva borzong
az olajfa-lombokon.
A kanyargós úton, által az erdőn
tömöttsorú fáklyások jönnek.
Testemet ételül adtam,
véremet italul adtam,
könnyel mostam meg lábaitokat;
Mégis egyedül maradtam.
Hajnal-derengés borzong
a sötét lombokon.
Judás után, által az erdőn
sátánarcú fáklyások jönnek.
Testvéreim, tanítványaim!
Égignyúló kemény kereszten
holnap megölnek engem!
És ti alusztok, mélyen alusztok!
Forrás
Mi utal a versben
Lépjünk be mi is a történetbe, beleképzelve magunkat a tanítványok helyzetébe. A gyerekek az alábbi (vagy hasonló) feladatok közül választhatnak:
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
40-1. A legsötétebb éjszaka
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Kelemen Czakó Rita
Amikor esténként… (Önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, verbális-nyelvi)
Kérdezzük meg a gyerekektől, mit szoktak csinálni esténként?
Hogyan folytatnák ezt a mondatot: Amikor esténként…
Ha már ekkor felmerül a félelem – sötéttől vagy bármi mástól – folytathatjuk innen a beszélgetést.
Ha nem kerül szóba a félelem, olvassuk fel Hétvári Andrea Amikor esténként című versének indító sorait (a teljes vers elérhető a címre kattintva):
Ha nem volna este,
koromsötét sem volna,
és nem volna mitől félni.
Így viszont
egészen más a helyzet.
Amikor esténként
a szobámban ülök,
mindig azon kell
gondolkodnom,
hol rejtőzhet
A SZÖRNY,
aki nálunk lakik.
Mitől fél a versben beszélő gyerek? Indokolt-e a félelme? Valójában mitől félhet? A félelmének mi a forrása?
Ki az, aki átélt már hasonló félelmet közületek? Ki szokott félni a sötéttől? Ki szokott félni ilyenkor valamilyen szörnytől?
Mit gondoltok, miért kelthet bennünk félelmet a sötét? Mit lehet tenni ilyenkor?
Te mit szoktál csinálni, ha félsz? Ki az, aki, vagy mi az, ami ilyenkor segíteni tud?
Ha nincs más, aki segítsen, Istenhez akkor is imádkozhatunk. A legbátrabb ember, a legnagyobb hős is kerülhet olyan helyzetbe, hogy rátör a félelem. Úgy érzi, hogy minden elveszett, és csak az imádság segít.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
39-2. Az utolsó vacsora képei
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Bódi Kati
Utolsó vacsora ábrázolások (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, testi-mozgásos)
A festő szemével
Nézzük meg a gyerekekkel Kovács Tibor Utolsó vacsora (2004) című festményét, anélkül, hogy ismernék a címét (elérhető a címre kattintva).
Cím nélkül bevetíthető: lásd itt
A gyerekek írják le egy-egy cédulára, milyen címet adnának a képnek.
Majd gyűjtsük össze a cédulákat, és olvassuk fel a címeket.
Hányan írták az eredeti címet: Utolsó vacsora (vagy: Az utolsó vacsora)?
Hányan írtak mást? Vizsgáljuk meg először ezeket: Milyen jellemző vonásra utal a cím?
És az Utolsó vacsora mire utal? Miért utolsó? Mivel lehetne ezt a szót helyettesíteni? (Pl. végső, záró, búcsú stb.)
Miből lehet könnyen kitalálni, hogy miről szól a kép?
Melyik alakot a legkönnyebb felismerni? Kit lehet még beazonosítani a tanítványok közül?
Felismerhető-e közöttük Júdás? Mit fejeznek ki a kezek?
Figyeljük meg Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora (1495–1498) című képét is (kattints a címre), ami ugyanezt a címet viseli.
Miben hasonlít a két kép? Miben különbözik? Melyik a beszédesebb?
Leonardo da Vinci képe vajon miről beszél? Mit tudtok leolvasni róla?
A képen azt láthatjuk, amikor Jézus kijelenti: „közületek egy elárul engem”. Hogyan reagálnak erre a tanítványok?
Melyik alak lehet Júdás? (Balról a negyedik alak, Jézustól kicsit elhúzódik, jobb kezében pénzeszacskót tartva az asztalra könyököl. Arca feszült, nem látszik rajta meglepetés.)
Emil Nolde Utolsó vacsora (1909) című festményét is érdemes megnézni (kattints a címre).
Miben különbözik az előző képektől?
Poszterként melyiket akasztanád inkább a szobád falára? Miért?
Melyiket osztanád meg inkább a barátaiddal a közösségi médiában? Milyen kommentet írnál hozzá?
Kereshetünk még az interneten utolsó vacsora ábrázolásokat, és készíthetünk belőlük egy webes galériát.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
39-1. Vacsora új szövetséggel
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Kelemen Czakó Rita
Mindenki a barátom, aki… (Testi-mozgásos, kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi)
Körben ülnek a gyerekek, mindenki, aki részt vesz a játékban, kivéve egy személyt. Neki nincs széke, ő középre áll. A játék kezdetén ezt kiáltja: „Mindenki a barátom, aki…” és hozzátesz valamit, pl. „…farmerben van.” Akikre illik az elhangzó tulajdonság, felállnak, és villámgyorsan helyet cserélnek, miközben a középen álló játékos is igyekszik elfoglalni egy széket. Akinek nem marad hely, az áll középre, és hasonló módon folytatódik a játék. A „Mindenki a barátom, aki…” mondatot mindig egy új tulajdonsággal kell folytatni. Törekedjünk arra, hogy a tulajdonságok változatosak, érdekesek legyenek (pl. Mindenki barátom, aki kék szemű, …fürdött már tengerben, …kedvence a kakaós csiga, …szeret focizni, …jobb lábbal kelt fel, stb.).
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
38-2. Az ember „ára”
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Árulkodó Júdás (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, testi mozgásos)
Júdás neve még a gyerekmondókába is belopta magát:
Árulkodó Júdás,
Nem kap piros tojást.
Forrás
A mondóka kifejezi, hogy az árulkodás már a kisgyerekek között is csúfolni való tett. Nem is nagyon szeretik egymás között a gyerekek az árulkodókat. Mégis gyakran előfordul, a nagyobb gyerekek között is, csak ott másképp nevezik. Pl. beköpni valakit. Vagy besúgni, besúgóvá lenni. Az ilyen gyereket vagy felnőttet a nagyok sem becsülik.
De mi vehet rá valakit az árulkodásra, beköpésre, besúgásra, árulásra – nevezzük bárminek is?
A gyerekek kis csoportokban keressenek egy-egy konkrét szituációt, amikor ez történik. Keressék meg a kiváltó okot, a motivációt is az árulásra. Gondolkodjanak el a következményein is. Majd játsszák el az élethelyzetet a többieknek.
Miután megnéztük egymás szituációit, beszélgessünk:
Aki árulkodott, miért tette? Védhető-e a motivációja?
Lehet-e egy beárulás jogos, sőt szükséges? Tudunk-e erre példát mondani? Mikor helytelen és elítélendő?
Milyen következménye lehet az árulásnak arra a személyre, akit elárultak? És milyen következménye lehet az árulóra?
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
38-1. Az árulás bére
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Kelemen Czakó Rita
Árazd be (Logikai-matematikai, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)
A talentumok példázatából megtudtuk, hogy a talentum igen nagy érték. Egy talentum ezüst 6000 dénárnak, vagyis 6000 napi munka bérének felelt meg Jézus korában. Ha dénárban kéne átszámolni, vajon mennyit érnének (hány napi bért) az alábbi (vagy hasonló) értékek?
Készítsünk előre egy 10-12 tételből álló értéklistát, amit vetítsünk vagy nyomtassunk ki a gyerekeknek. Mindenki egyénileg „árazza be”, hogy melyiket hány dénár értékűnek tartja. A legértékesebb kapja a legmagasabb árat, a következő érték valamennyivel kevesebbet, és így tovább. Fontos, hogy minden érték kapjon valamilyen árat, de azonos áron ne szerepeljenek az értékek. A „beárazással” a cél egyfajta értéksorrend-választás, aminek az eredményét az egyéni munka után beszéljük is meg.
Nem baj, ha a vélemények ütköznek egymással, ami vitát vált ki. Az sem baj, ha felmerül a kérdés, hogy lehet a kapcsolati vagy más létfontosságú értékeket beárazni? Mérhető-e pénzben a barátság és a szeretet? Vagy az egészség, békesség? Van-e olyan érték, amiért mindenedet odaadnád, és még az is kevés lenne érte?
Javaslat, példa az értéklistára, felsős korosztály számára:
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
37-2. Talentum-fejlesztés
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Talentum-tervek (Logikai-matematikai, kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi)
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.