grafika © Bódi Kati
– Mi a kegyelem?
– Olyan fehér, mint a koriandermag, az íze a mézeskalácshoz hasonlít. A reggeli harmat után marad a földön.
– Mi a hit?
– Az a folyamat, melynek során a vágyainkból valóságot állítunk elő, miközben a kételyeink elpárolognak.
– Kicsoda Jézus Krisztus?
– A legerősebb szupermágnes. Mindenkit magához vonz, és megszabadít minket mindentől, ami lehúz.
Így vizsgáztatom hittanosaimat, s okos válaszaikért nagyon megdicsérem őket. Már tudjuk, hogy a Jóisten minden élet alapja, színtelen, szagtalan, íztelen. Testünk nagy részének alkotója, három megjelenési formája ismert. A csoda pedig nagy energiájú, természetes légköri kisülés, mely akkor keletkezik, amikor a hit aktiválja az elemi részecskéket. Az ördög a Ness-tóban él, Skóciában, és ott ijesztgeti híveit. De mi ezt csak hallottuk, még nem jártunk arra. Nem is szeretnénk.
Gyakran azonban ők faggatnak engem, miközben megmossuk egymás lábát:
– Tiszi néni, mi a mennyország?
– Pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet.
– Arra gondolsz, amikor mezítláb szaladok a réten, esetleg amikor anyu ölbe vesz vagy apu a nyakába?
– Igen, arra.
– Tiszi néni, és mi a pokol?
– Az a meggyőződés, hogy a dolgok nem javulhatnak, vagy nem sikerülhetnek.
– Az csak akkor van, amikor egyedül vagyok. Pontosabban azt hiszem, hogy senki sincs velem.
– Mit érzel akkor?
– Félek.
– Mi a félelem ellenszere?
– A szeretet.
– És mi a szeretet?
– Ez – mondja, és a nyakamba ugrik.
Így tanulgatunk és tapasztalunk a Jóistenről a hittanosaim meg én.
Megjelent a szerző Oldás-kötés című kötetében (lásd a címre kattintva).
27-2. Mint a fényesség
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Őt hallgassátok (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)
Beszéltünk már róla, hogy milyen zenéket hallgatunk. Mit szoktunk még hallgatni ezen kívül?
Ki az, akinek a szavára ma leginkább hallgatunk?
Mi az, amit csak meghallgatunk (egyik fülön be, a másikon ki)?
Mi az, amire hallgatunk is (megtesszük, megfogadjuk)?
Mit jelent a mai ember számára Isten szava, az Ige?
Mit mond nekünk Jézus, a „szeretett Fiú”? Milyen életigazságaira hallgathatunk?
A megdicsőülés története előtt Jézus arról beszél, mit jelent az ő követése (lásd többek között: Máté 16,24–26). Mit jelent ez a mai ember számára? Mit jelent a számotokra?
A Jézus követése című tankockán értelmező kvízjátékkal egészíthetjük ki az igét (elérhető a címre kattintva).
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
27-1. Jézus megdicsőülése
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Kelemen Czakó Rita
Mit hallgatsz? (Zenei-ritmikus, önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)
Gyakran látunk fiatalokat fülükben fülhallgatóval, átszellemült arccal, mint aki nincs ott, ahol van éppen. Vajon mit hallgathat? Mitől ilyen „elszállt”?
Ki az, akinek a telefonján, laptopján ott van a kedvencek listája, amit szívesen hallgat?
Írja le mindenki egy lapra a három kedvenc zenéjét, zeneszámát (szerző, cím), amit a legszívesebben hallgat. Majd háromfős csoportokban készítsenek a gyerekek közös listát a zenéik alapján. A lista elején szerepeljenek a legfontosabb zenék. (Az értéksorrendben meg kell egyezni.)
Ezután a kis csoportok ismertessék a listáikat, és válasszuk ki, milyen zenék a legnépszerűbben a hittancsoportban.
Van-e köztük klasszikus zene vagy népzene? Van-e köztük evangéliumi, keresztény zene?
Mennyire befolyásolja az életünket, gondolkodásunkat, hogy milyen zenét hallgatunk?
És az, hogy kire hallgatunk?
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
26-2. Gyerekek és felnőttek
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
„Ha én felnőtt volnék” (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati)
A mondatkezdet, amit a bevezető játékban folytatni kellett, Janikovszky Éva egyik népszerű gyerekkönyvének címe. Keressük meg a könyvet, és olvassunk fel belőle egy jellemző részletet. Interneten is beleolvashatunk: Ha én felnőtt volnék.
Beszélgessünk:
A könyv mulatságos „görbe tükröt” tart a gyerek és felnőttek elé. Milyennek mutatja a felnőtteket, és milyennek a gyerekeket?
Ki gondolhatja ezeket: gyerek vagy felnőtt?
Mit gondoltok ezek alapján, gyereknek jobb lenni vagy felnőttnek? Miért?
Ti mit csinálnátok, ha felnőttek lennétek? Mit csinálnátok másként, mint a felnőttek?
Mi az, amit nem szabad a gyerekeknek? Miért vannak a tiltások az életünkben (a gyerekek és a felnőttek számára is)?
Milyen szabályok vannak nálatok a családban, és milyenek az iskolában?
Van-e olyan szabály, amin változtatnátok? Miért és hogyan?
Kép: 123RF
Írjanak most a gyerekek ilyen „görbe tükör” elképzeléseket ugyanezzel a mondatkezdettel: „Ha én felnőtt volnék…”
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
26-1. Jézus és a gyermekek
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Kelemen Czakó Rita
Ha én felnőtt volnék… (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti)
Folytassák a gyerekek a megkezdett mondatot írásban: „Ha én felnőtt volnék…”
A válasz több mondat terjedelmű is lehet, de ne legyen túl hosszú.
A vállalkozó gyerekek olvassák fel leírt mondataikat, majd beszélgessünk arról, hogyan képzelik el magukat felnőttként? Mi a különbség a felnőttek és a gyerekek között? Mi a gyerek és mi a felnőtt dolga? Kinek mit engednek meg a szülők, és mit nem?
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
Ódor Fanna: Alternatív kiskáté
/Kategória: Média, Ünnepgrafika © Bódi Kati
– Olyan fehér, mint a koriandermag, az íze a mézeskalácshoz hasonlít. A reggeli harmat után marad a földön.
– Mi a hit?
– Az a folyamat, melynek során a vágyainkból valóságot állítunk elő, miközben a kételyeink elpárolognak.
– Kicsoda Jézus Krisztus?
– A legerősebb szupermágnes. Mindenkit magához vonz, és megszabadít minket mindentől, ami lehúz.
Így vizsgáztatom hittanosaimat, s okos válaszaikért nagyon megdicsérem őket. Már tudjuk, hogy a Jóisten minden élet alapja, színtelen, szagtalan, íztelen. Testünk nagy részének alkotója, három megjelenési formája ismert. A csoda pedig nagy energiájú, természetes légköri kisülés, mely akkor keletkezik, amikor a hit aktiválja az elemi részecskéket. Az ördög a Ness-tóban él, Skóciában, és ott ijesztgeti híveit. De mi ezt csak hallottuk, még nem jártunk arra. Nem is szeretnénk.
Gyakran azonban ők faggatnak engem, miközben megmossuk egymás lábát:
– Tiszi néni, mi a mennyország?
– Pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet.
– Arra gondolsz, amikor mezítláb szaladok a réten, esetleg amikor anyu ölbe vesz vagy apu a nyakába?
– Igen, arra.
– Tiszi néni, és mi a pokol?
– Az a meggyőződés, hogy a dolgok nem javulhatnak, vagy nem sikerülhetnek.
– Az csak akkor van, amikor egyedül vagyok. Pontosabban azt hiszem, hogy senki sincs velem.
– Mit érzel akkor?
– Félek.
– Mi a félelem ellenszere?
– A szeretet.
– És mi a szeretet?
– Ez – mondja, és a nyakamba ugrik.
Így tanulgatunk és tapasztalunk a Jóistenről a hittanosaim meg én.
Megjelent a szerző Oldás-kötés című kötetében (lásd a címre kattintva).
Pünkösdi szívvel
/Kategória: Média, ÜnnepÁldott Pünkösdünnepet kívánunk, gyermeki szívvel!
grafika © Bódi Kati
Szentlélek, végy körül bennünket,
Szenteld meg szívünket,
Készíts neved imádására,
Magasztalására,
Hogy téged szívből imádhassunk,
Hálákat adhassunk:
Hisszük, a mi szánknak szózatja
Egeid meghatja.
Hangzó forrás
25-2. A két nővér
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Márta és Mária éneke (Zenei-ritmikus, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)
Márta a vendéglátó munkát és segítséget helyezte fókuszba, Mária Jézus tanítását. Az egyik terített asztalhoz vezet, a másik Isten országához, ami velünk és köztünk van (Lukács 17,21).
Énekeljük el a Szívem csendben az Úrra figyel című éneket kánonban (Dicsérjétek az Urat! 71; kattints a címre), kétféle szövegváltozattal. Az eredeti lehet Márta szólama, akinek a segítség, a cselekvés a fontos. A másik változat pedig Mária szólama, aki Jézus tanítására figyel. A két szólam a kánonban mégis kiegészíti egymást, és együtt alkot harmóniát.
Szívem csendben az Úrra figyel, ki segít,
Szívem csendben az Úrra figyel, ki segít,
Szívem csendben az Úrra figyel.
Szívem csendben az Úrra figyel, ki tanít,
Szívem csendben az Úrra figyel, ki tanít,
Szívem csendben az Úrra figyel.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
25-1. Mária és Márta vendége
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Kelemen Czakó Rita
Mit tennél? (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti)
Kezdjük az alkalmat beszélgetéssel:
Mit tennél, ha egy rég látott és nagyon kedves rokonod vagy barátod érkezne hozzád látogatóba? Hogyan készülnél a fogadására? Hogyan fogadnád?
És ha nem tudnád előre, hogy jön, hanem csak úgy betoppanna váratlanul? Akkor hogyan fogadnád? Mit tennél, mi lenne a legfontosabb?
Ha a családotokhoz toppanna be egy ilyen vendég, hogyan fogadnátok? Mi lenne a családi „munkamegosztás”?
Manapság könnyebb dolgunk van, ha vendéget várunk, vagy váratlan vendég toppan be hozzánk. Általában van egy-két csomag finomság, valami innivaló, amivel meg tudjuk őt kínálni. Főzni sem muszáj, ha elő tudunk kapni a hűtőből egy lefagyasztott ételt. Legfeljebb a boltba kell leszaladni, ha minden elfogyott. De a Biblia korában ez nem így volt, a vendéglátás sem volt ilyen egyszerű.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
24-2. Felebarátok közt
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségKépforrás: 123RF
Felebarát-kérdés (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)
A példázat arról is tanít, hogy éljük bele magunkat a másik ember, a felebarátunk helyzetébe.
Jó, de ki az a felebarát? – tehetik fel a gyerekek is a kérdést.
Felebarát az embertársunk, akivel kapcsolatba kerülünk. A Tízparancsolat megtiltja az ellene való hamis tanúskodást, valamint a tulajdonát érintő sérelmet (2Mózes 20,16–17). Mózes törvénye a felebarát kizsákmányolását, kirablását is tiltja (3Mózes 19,13), valamint az életét védi, tiltva a gyűlöletét is (3Mózes 19,16–18). Itt szerepel a történetben idézett mondat: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” (18. v.)
Kérdés csupán az, hogy ezt a törvény és a törvény magyarázója csapán a saját népére érti, vagy kiterjeszthető más népekre is. A példázat is ezt feszegeti, amikor a történet hősének egy samáriai embert tesz meg. Aki a zsidók szemében gyűlölt, félpogány személy volt. Aki mégis emberségesebb módon cselekszik, mint a pap vagy a lévita, akik a tisztátalantól való félelmükben (lásd: 4Mózes 19,11.16) inkább kikerülték segítségre szoruló embertársukat. Hiszen lehet, hogy már halott.
Kép: 123RF
Vizsgáljuk meg, hogy a példázat helyzetében ki mennyire volt embertelen vagy emberséges: a rabló, a pap és templomi szolga, illetve a gyűlölt idegen (samáriai) közül. A vizsgálat folyhat csoportmunkában, eredményéről vitát is rendezhetünk.
Keressünk mai párhuzamokat a bántalmazás, cserbenhagyás és segítségnyújtás helyzeteire.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
24-1. Az irgalmas samaritánus
/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, ÚjszövetségGrafika © Kelemen Czakó Rita
Életmentő tutaj (Testi-mozgásos, kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi)
Jézus történetei között több vizes történettel találkoztunk már, köztük olyannal is, amikor a tanítványok viharba, életveszélybe kerültek. Akkoriban nem volt mentőhajó, se mentőcsónak, Jézus hatalommal kimondott szava mentette meg őket. Bevezető játékunk is „vizes” és veszélyhelyzetre utal, ugyanakkor az együttműködés és egymásra utaltság próbája is.
A játékterület – a terem padlója – a vízfelület, amin elszórtan kiterített újságpapírokat (vagy negyedíves csomagolópapírokat) helyezünk el, ezek a tutajok. A játékosok közül kiválasztunk egy őszemet, aki a partról figyel. A többiek „úszkálnak” (szabadon mozognak) a vízben, a tutajok között. Az őr egyszer csak hangosan kiált: „Cápa!” Ekkor az úszkálók igyekeznek felkapaszkodni egy tutajra, közben segítenek egymásnak, összekapaszkodnak, hogy elférjenek a tutajon. Az őr közben számol, megegyezés alapján ötig vagy tízig, s akinek számolás után hozzáér valamelyik testrésze a vízhez (padlóhoz), azt megette a cápa (kiáll a játékból). Minden cápatámadás után kiveszünk egy tutajt (újságlapot), és hasonlóan folytatódik a játék. A játékból kiállók az őr munkáját segíthetik az ellenőrzés során: hozzáér-e valaki a vízhez.
Játékforrás
A játék jól modellezi a szűkös helyzetben való együttműködés, segítségnyújtás csoporton belüli dinamikáját. Játék közben az elutasítás is előfordulhat, amikor valaki nem fér fel a tutajra, nem tudják felvenni. Játék után beszéljük meg az adódó helyzeteket: Ki hogyan érezte magát benne? Mi az, ami jó érzéssel töltött el, és mi volt kellemetlen? Mit csinálnál másképp?
Cápatámadáskor számított-e, ki kerül veled egy tutajra, kin kell segíteni? Mi volt a fontosabb?
Vészhelyzetben számít-e, ki került bajba? Ilyenkor mi a legfontosabb?
Bizony, vannak életveszélyhelyzetek, amikor az ember nem méricskéli, ki került bajba, hanem azonnal segít. Vagy nem segít. Erről szól a mai történet.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.