72. Kánaán meghódítása; „Nap, állj meg!”
Üzenet – Téma:
* Az Úr harcol Izráelért: elűzi előle a kánaáni népeket.
* Józsué hite: a csodára nyitott bizalom példája.
Előzmények:
A gibeóniak csele sikerült: Izráel szövetséget kötött velük. Meg nem támadhatták ugyan őket, de büntetésből az izráeliták szolgálatában favágók és vízhordók lettek az oltár körül.
Történet:
Már a Józs 9,1–2-ben olvastuk, hogy a kánaáni népek összefogtak Izráel ellen.
Ám előbb a távolabb fekvő Gibeónnal akartak leszámolni, amiért Izráellel szövetséget kötött. Gibeón nagy város volt, sokkal nagyobb, mint Aj. Nagy veszélyt jelent, ha nem melléjük fog állni, sőt Izráelt támogatja.
Adónicedek, Jeruzsálem* királya négy másik emóri királlyal, Hebrón*, Jarmút, Lákis és Eglón királyával együtt megtámadta hát Gibeónt.
A gibeóniak követeket küldtek Józsuéhoz a Gilgálban lévő táborba: „Gyere föl hozzánk gyorsan, és szabadíts meg! Segíts rajtunk, mert a hegyvidéken lakó emóriak királyai összefogtak ellenünk.” Tudták, hogy Józsué kénytelen lesz nekik segíteni.
Józsuét Isten biztatta, hogy szálljon szembe az ellenséggel. Ne féljen, Ő megígéri, hogy segíteni fog. Ezek a királyok nem bírnak el Izráellel.
Józsué serege egész éjjel menetelt. Amikor másnap reggelre váratlanul megérkezett Gibeónba, az ellenség megrettent. „Az Úr megzavarta az ellenséget Izráel előtt.” Isten harcolt Izráelért!
Józsué emberei üldözőbe vették a kánaániakat, és sok embert megöltek közülük. De az Úr másképpen is harcolt. Az Azéká és Makkédá irányába menekülőkre (e két város később Júda birtoka lesz – vö. Józs 15,35–41) iszonyatos jégeső zúdult. Olyan hatalmas jégdarabok hullottak, hogy többen haltak meg a jégesőtől, mint az izráeliták kardjától.
Esteledni kezdett, s abba kellett volna hagyni az ellenség üldözését. De Józsué az Úrhoz kiáltott: „Nap, maradj veszteg Gibeónban, te is hold, az Ajjálón-völgyben*!” Józsué a katonái füle hallatára imádkozott, biztos volt benne, hogy Isten meghallgatja.
S valóban, bekövetkezett a természeti csoda: a Nap nem hanyatlott le, és a Hold nem bújt elő. Nappal maradt! Ez a különleges helyzet kb. egy napig tartott. Ilyen hosszú nappal sosem volt azelőtt, és azóta sem fordult elő, hogy az Úr ilyen csodát tett. Íme a bizonyíték, hogy az Úr hadakozik népéért. Így Izráel teljesen megsemmisíthette az ellenséget.
Az öt király elbújt egy makkédai barlangba. A barlang szája elé hatalmas köveket gördítettek, a harcosok pedig tovább folytatták az üldözést.
Miután az ellenség legnagyobb részét megsemmisítették, visszatértek Makkédába. Az öt királyt előhozták a barlangból, és a vezérek a királyok nyakára tették lábukat a győzelem jeleként. Majd megölték őket. Józsué bátorította népét, hogy ne féljenek. Ahogyan elbánt az Úr ezekkel a királyokkal, úgy fog tenni Izráel minden ellenségével.
Ezután Izráel harcosai elfoglalták Jeruzsálem körül Libná, Lákis, Eglón, Hebrón és Debír városát. Jeruzsálem elestéről azonban nem olvasunk.
A Józs 10. fejezete beszámol arról, hogy az Úr olyan fegyvereket használt, amikkel ember nem rendelkezik. Megmozgatott eget és földet, hogy népét megmentse és segítse.
A következő fejezetekben több csatáról is olvashatunk.
Józs 11: harc a hácóri Jábin ellen az ország északi részén, aki északi, keleti és nyugati királyokat gyűjtött össze. Olvasunk kánaániakról, emóriakról, hettitákról, perizziekről, jebúsziakról és hivviekről.
Hatalmas tábor vonult Izráel ellen lovakkal és harci kocsikkal. „Annyi volt a nép, mint a tenger partján a homok.” A harc helye Meróm vizénél volt, ez nem azonosítható pontosan, valószínűleg a későbbi Galileában, vagyis északon lehetett. Az izráeliek elvágták a lovak hátsó lábainak inait, a harci kocsikat felgyújtották. Hácórt felégették, sok állatot és kincset zsákmányoltak.
A Józs 12 harminckét város elfoglalását összegzi.
A 13-tól a 22-ig terjedő fejezetek írják le részletesen az ország felosztását. Ezt korábban már Mózes is megállapította. (A mellékelt törzsi térkép segítségével – a felsősök munkalapján – e törzsi területek felosztása nyomon követhető.)
Néhány törzs még nem kapta meg a területét, ezért Józsué összehívta a népet Silóba, ahol a szent sátor állt. Ott történt meg az ország további felosztása. A léviták nem kaptak örökséget, de úgynevezett papi városokba mentek lakni. Kijelöltek hat menedékvárost*. Csak a megerősített helyeket, vagyis a városokat hódították meg. Sok kánaáni maradt még az országban, pedig el kellett volna őket pusztítani. A pogányokkal való későbbi keveredés miatt bukott el Izráel újra meg újra. Ezekről a Bírák könyvében részletesebben olvasunk (73–84. leckék).
Jegyzetek:
Jeruzsálem – E fejezetben Jeruzsálem az emóriak egyik városaként szerepel. Nevének jelentése: „biztonságban épített/alapított”. A Sálem rövidítés (1Móz 14,18). A város egy fennsíkon található, 789–644 m-re a tengerszint felett.
A Bír 19,10-ben Jebúsznak hívják, jebúsziak lakják. Józsué nem foglalta el. A Józs 10-ben csak a környező városok meghódításáról olvasunk. Júda törzse valóban megpróbálta néhány alkalommal Jeruzsálemet elfoglalni (vö. Józs 15,63 – nem sikerült; Bír 1,8 – sikerült: a várost felégették). Úgy tűnik, a jebúsziak mégis tovább birtokolták. Dávid lesz később a valódi meghódítója (2Sám 5,6kk).
Hebrón – Arba városa = Kirjat-Arba; vö. Józs 15,13. Ez a város és Kirjat-Széfer (=Debír) is a környékével együtt Káléb öröksége. Józs 15,13–19: Káléb maga vezette ott a harcot. Annak ígérte feleségül Akszát, a lányát, aki beveszi Kirjat-Széfert. Ezt Káléb unokaöccse, Otniél, a későbbi bíra tette meg (vö. Bír 1,11, ahol ezt az esetet szinte szó szerint ismétlik meg; és Bír 3,9). Káléb megöli Anák, az óriás három fiát: Sésajt, Ahimant és Talmajt, akik nagyapjuk városában, Arbában laktak. Az ország felosztásakor az akkor éppen 85 éves Káléb örökségül kérte Józsuétól azt a hegységet, amelyen Hebrón fekszik, s amit neki ígértek (vö. Józs 14,6–15). Úgy vélik, hogy Kirjat-Arbát Hebrónnak Káléb fiáról nevezték el (vö. 1Krón 2,42–43).
Dávidot Hebrónban kiáltották királlyá Saul halála után, és hét évig uralkodott ott (vö. 2Sám 2,1–3 és 5,5).
Hebrónban kiáltatta magát királlyá Absolon (2Sám 15,9–12).
Lk 1,39: Mária a hegyvidékre, Júda egyik városába utazik, hogy Erzsébetet meglátogassa. Ez a város valószínűleg Hebrón volt, a hat menedékváros közül az egyik.
Ajjálón-völgye – „Szarvasok ligete”; Jeruzsálemtől északnyugatra lévő völgy, Júda hegységének lejtőjén. Gibeón és Ajjálón egymás meghosszabbításában fekszenek (kelet-nyugati irányban). A hold nyugaton kel.
Menedékvárosok – Lásd a 66. lecke jegyzetét!
Énekek:
Református énekeskönyv: 19:1(–3); 35:1; 68:1.10; 148:1; 266:2; 278:3; 390; 500:1
Jertek, énekeljünk: 48; 59:2; 82:3; 92:1.3; 168; 225; 236
Harangszó: 17; 21:1.6–7; 49:5–7; 53:3.6; 54:2
Dicsérjétek az Urat!: 2:1–2; 3; 21; 78:4–5.7; 83:2–3; 100; 156; 174
Erőm és énekem az Úr: 10; 27:1; 46; 47:1–2; 58:1–2; 132:2–3
Megjegyzések:
Vész-szerződés – Az Izráel és Gibeón közötti békekötés ma is előfordul csoportok, pártok vagy népek között, akiknek egyébként nincsen közük egymáshoz. Csak veszély esetén kell segíteniük egymást. Gyerekeknél is gyakran találkozunk a közös „ellenség” elleni fellépéssel, egyébként szinte nem is látni őket együtt.
Izráel ugyan győzött, mikor Gibeón miatt harcolnia kellett, mégsincs rendjén, ha két annyira különböző félnek kell támogatni egymást. Egyébként sehol sem olvassuk, hogy a gibeóniak is együtt harcoltak volna az izráelitákkal.
Az Úr harcol Izráelért – E szavak többször megismétlődnek a Józs 10-ben. Ez megerősítést jelent. Nem könnyű elképzelni, hogy történt. A katonák teljes erőbedobással harcoltak, és mégis… az Úr harca volt ez. Zsolt 68,3: „Ahogyan a füst eloszlik, ha ráfújnak, ahogyan a viasz megolvad a tűztől, úgy pusztulnak el a bűnösök az Isten színe előtt.”
Vajon nem így van ez mindennel, amit Isten ügyében és az Ő megbízásából teszünk? Ő az, aki olyankor a kezünket vezeti. Zsolt 90,17: „Kezeink munkáját tedd maradandóvá, kezeink munkáját tedd maradandóvá!”
A Józs 23-ra (73. lecke) vonatkozóan pedig a 10–11. versekben olvassuk: „Mert Istenetek, az ÚR harcol értetek, ahogyan megígérte nektek. Azért nagyon vigyázzatok magatokra, és szeressétek Isteneteket, az URat!”
Józsué hitbeli cselekedete – Józsué egyetlen szavára megállt az „idő kereke”. Gondold csak át! Belenyúlt a természet rendjébe! Párhuzamként: Illés azt mondta, hogy három évig és hat hónapig nem fog esni. A Lk 17,6-ban az Úr Jézus úgy beszél a hitről, mint mustármagról, amivel a hívő azt mondhatja a fügefának, hogy szakadjon ki, és gyökerezzen meg a tengerben. És a fa engedelmeskedni fog. A Mt 21,21-ben azzal folytatja, hogy a hitnek engedelmeskedik a hegy, s beleugrik a tengerbe.
Ezékiás imádságára nem az óra állt meg, hanem a Nap ment visszafelé (2Kir 20,9kk). Vagyis a Föld forgása állt le egy időre.
Úgy hírlik, hogy komputeres számítások mindkét időbeli elváltozást megállapították (hasonlóképpen a nagypénteki elsötétedést is).
Józsué tette nem arra biztat, hogy mindenki tegyen ilyen hitbeli „erőpróbát”. Ám legyünk meggyőződve arról, hogy az Úr mindenható, s hogy imádságunkra nagy csodát tud és akar tenni.
Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):
Történelem
- A zsidó történelem kezdetei: Kánaán felosztása Izráel törzsei között. Tájékozódás az ókori Palesztina térképén. (***)
- A Nap és a Hold mint kánaáni istenalakok. A kánaáni istenek „engedelmessége” Izráel Istenének. (***)
Magyar nyelv és irodalom
- Íráselőkészítő vonalgyakorlat: folyamatos egyenes vonalak húzása. (*)
Természetismeret (Környezetismeret) / Földünk és környezetünk (Földrajz) / Könyvtárhasználat
- A napszakok jellemzői. Melyik napszakban hol tartózkodik a Nap? (*)
- A Nap és a Hold szerepe, jelentősége a földi életben. A Nap látszólagos mozgása. Keresgélés könyvekben. (** ***)
- Mit tudhatunk a Napról és a Holdról, jelenségeikről, látszólagos mozgásukról? Könyvtári gyűjtőmunka. Mi lehet az égi csoda magyarázata? (***)
Ének-zene
- A Naphoz és más égitestekhez kapcsolódó énekek éneklése. (* **)
Vizuális kultúra (Rajz) / Technika
- Kollázskészítés: napsütötte tájakat, naplementét ábrázoló képek kivágása és felragasztása. (*)
- Napforma kivágása és felragasztása színes papírból. (*)
- Üvegablak stílusú rajz színezése világító hatású színekkel. (*)
- Nap és hold felfüggeszthető modelljének elkészítése papír, cérna, hurkapálca segítségével. (**)
- Az égi csoda elképzelt jelensége alapján festés, vagy színes üvegablak tervezése. (***)
- Puzzle-játék készítése papírból a Kánaán-térkép felhasználásával. (***)
Vázlat:
Jeruzsálem királya
4 másik király
Isten harcol Izráelért
Józsué: Állj meg, nap! Állj meg, hold!
Nagy győzelem
Kánaán elfoglalása
felosztása a törzsek között
Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Hagyjon egy választ!
Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!