05-2. Pajzsok védelmében
Képesség területek: nyelvi feladat, játék, képalkotás, vizualitás, barkácsolás, kézművesség, mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat,
Szervezési formák: hittanóra, csendesnap, távoktatás, digitális tananyag,
Tudomány területek: kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag,
Multimédia: kép, galéria, digitális oktató anyag, kézműves oldal,
Képforrás: 123RF
- Bibliai történet: Zsoltárok 91,1–4; Máté 8,5–9; Efezus 6,13–17
- Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, testi-mozgásos, kapcsolati
- Tevékenység: Kortörténet: a római hadsereg felépítése, a légionárius öltözete, fegyverei; hullámpapírból pajzs és kard készítése; pajzsokkal védelmi alakzatok alakítása, összehangolt mozgás alakzatban
Légionáriusok (Verbális-nyelvi, vizuális-térbeli)
A római hadsereg légiókból állt, innen a római katona = légionárius kifejezés. A légiók száma koronként változott, Jézus korában 25 légiója volt a Római Birodalomnak. Egy légió létszáma 4800 fő volt, a légió 10 cohorsból állt, egy cohors pedig 6 centuriából. A centuria (század) eredetileg száz emberből állt, később 80 fő lett a létszám. Minden centuria élén egy centurio, azaz százados állt. A leigázott országokban a helyőrségeket ilyen katonai egységek tudták legénységgel ellátni. A kapernaumi helyőrség századosa is centurio volt, aki a katonai parancsnokság mellett a rómaiak ügyvivője volt a városban és annak környékén.
Figyeljük meg a gyerekekkel a római katonák öltözetét és fegyverzetét az alábbi webhelyeken elérhető képek segítségével. Készíthetünk belőlük tankockát vagy PowerPoint-bemutatót.
- római százados (centurio)
- római légionárius fegyverei
- katonai saru, szandálcsizma (caligae)
- szúrásra és vágásra is alkalmas kétélű, rövid kard (gladius)
- harci pajzsok (scutum) a Kr. u. 1. századból
- római gyalogos harc közben, pajzsalakzatok
- nehézgerely, dárda (pilum), kb. 2 m hosszú, vashegyű hajítófegyver
Kép: 123RF
Pajzs- és kardkészítő műhely (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi)
Készítsünk a gyerekekkel pajzsot és kardot hullámkartonból. A pajzs formája követheti a római mintát: Az alap téglalap alakú, kb. derékig érő, vörösre festett, erre kerülnek a sasszárnyak és villámok, illetve középen egy kidudorodó, fémszínű forma (a vasdudor a pajzson fegyverként ütésre szolgált). A vörös Mars hadisten színe, aki a háború istene, a rómaiak hadi istene volt. A római légiók jelvénye volt a sas szárnyakkal, karmai között villámmal. A sas magának a Római Birodalomnak is jelképévé vált, mint a felsőbb, égi akarat hírnöke.
A római légió pajzsával szemben készíthetünk olyan pajzsot is, amire Krisztus betűszimbóluma kerül. A krisztogram a görög ΧΡΙΣΤΟΣ (Krisztus) szó kezdőbetűiből kialakított X (khi) P (rho) betűszimbólum.
A pajzsábrázolás szintén római, a kereszténységet birodalmi vallássá tevő császárkorra (IV-V. század) jellemző. Lásd itt: „E jelben győzni fogsz!”
Kép: 123RF
A kard a római egyenes, kétélű, rövid kard, a gladius formáját követheti. Pengéjét beboríthatjuk alufóliával, vagy lefesthetjük ezüst akrilfestékkel. Lásd itt: Római kard készítése
Hasonló pajzs- és kardkészítő munkát láthatunk a Mesemadárműhely blogon, lovagkori változatban.
További inspiráló képanyag a pajzskészítéshez:
Pajzsalakzatok (Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi)
Pajzsaikkal a katonák sora szinte áthatolhatatlan falat tudott alkotni a támadókkal szemben. Ha az első sor felállította a pajzsfalat, a második sorban álló katonák a pajzsok tetején át lándzsát tudtak vetni az ellenségre. A pajzsokat a fejük fölé emelve pedig a felülről érkező nyilaktól és kövektől védték magukat. Jellegzetes védelmi rendjük volt az úgynevezett teknősbéka-alakzat, amelyben a katonák szorosan egymás mellett egy négyzet alakú csoportban helyezkedtek el, mind a négy oldalon pajzsfalat alkottak, a belül lévő katonák pedig a pajzsukat a fejük fölé emelték. Így a csatatéren szinte páncélburokban tudtak előrenyomulni. Ehhez a katonáknak szoros egységként kellett együttműködni, szinte testvércsapatként ismerték és értették egymást. Amikor egy katona elesett, a sorokat összezárták, és a pajzsok védelmében a sérültet hátrafelé biztonságba és védelembe vonszolták. Így a pajzs rendkívül hatékony védelmi eszköz volt, és nemcsak az egyéni, hanem a közös védelmet is szolgálta.
Lásd még: Pajzsalakzatok ● Teknősbéka-alakzatok
Képek: 123RF
Az elkészített római pajzsokkal alakítsunk ki közösen védelmi alakzatokat:
- Álljanak a gyerekek csatasorba, a pajzsokat tegyék a földre, majd vezényszóra térdeljenek le mögötte.
- Álljanak két sorba, az első sor az előbbihez hasonlóan helyezkedjen el, a második sor katonái tegyék a pajzsukat az előttük lévő pajzs tetejére (lásd a képet).
- Álljanak több soros csatasorba, és alakítsanak teknősbéka-alakzatot úgy, hogy az első sor a mellkas elé kifelé, a belső sorok a fejük fölé emelik a pajzsot. A sorok szélén állók pedig oldalra kifelé fordítják a pajzsot.
- Végül kialakíthatunk egy sátorszerű alakzatot is, ami az összetartozásunkat fejezi ki (lásd: sátor-pajzsalakzat), és illik hozzá a zsoltárvers: „Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége.” (Zsoltárok 91,4)
A csatasorral, majd a teknősbéka-alakzattal az együttes mozgást is kipróbálhatjuk: nyomulás előre, visszavonulás hátra.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.
Hagyjon egy választ!
Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!