128. Salamon megépíti a templomot; a templom felszentelése

,

Üzenet – Téma:

* A templom királyi pompája hódolat az Úrnak.
* „Itt van Isten köztünk.”

Előzmények:

Salamon bölcsességét az egész országban megismerték, sőt még az ország határain kívül is. Bölcsességének jó példája az az ítélet, amit a két parázna nő meghallgatása után hozott.

Bevezetés:

Salamon három nagy építkezést vitt véghez: a templom építését, saját palotájának építését, és Jeruzsálem falainak építését. Ebben a történetben a templom építése áll középpontban. Mellette bemutatja a szentíró a palota építését is.

Salamon a békesség fejedelme – a neve is ezt jelenti –, a kijelölt fejedelem, aki megépítheti a templomot. Dávid ezt nem tehette meg a sok háború miatt, amiben harcolt. Salamon uralkodása idején viszont békében éltek a környező népekkel.

A templom berendezése eléggé hasonlít a szövetség sátrának berendezéséhez. A különböző részek és szent tárgyak leírását megtalálhatjuk az 57. leckében: „A Szent sátor építése és berendezése; áldozatok, ünnepek”.

1. történet:

Hírám, Tírusz királya* mindig is jó barátja volt Dávidnak. Ahogy meghallotta, hogy Salamont királlyá kenték, követeket küldött hozzá, hogy vele is békét kössön. Ezt Salamon örömmel elfogadta, hiszen nagy építkezésbe kívánt fogni, amiben szüksége volt a tíruszi Hírám segítségére. Izráel ugyanis nem rendelkezett elegendő fával az építkezéshez. Tírusznak viszont volt fája elég, mert Libánon hegyén nőttek a híres cédrusfák. Tírusz ciprusokban is gazdag volt, amiből kisebb tárgyak készültek, pl. kis szekrények, dobozok, hangszerek.

Salamon válaszában emlékeztette Hírámot, hogy már Dávid is szeretett volna templomot építeni; de a sok háború miatt ez nem volt lehetséges. Most, hogy az Úr békével ajándékozta meg őt, nekikezdhet a templomépítésnek. Megkérte Hírámot, hogy gondoskodjon libanoni cédrusfáról. Emberei majd segítenek Hírám embereinek a favágásban.

Hírám nagyon örült ennek a felkérésnek. Pogány fejedelem létére Izráel Istenét dicsérte* azért, mert bölcs fiat adott Dávidnak, egy ilyen nagy nép élére. Hírám megígért minden segítséget. Szolgái majd leszállítják a Libánonról a tengerre a fákat, ő pedig tutajokká kapcsoltatja össze azokat, s leviteti a tengeren keresztül egy izráeli kikötőbe* (a mai Jaffa városába). Hírám élelmet kért cserébe. Salamon gondoskodott is róla, s minden évben egy nagy adag búzát és olajat adott neki.

Hírám és Salamon ezzel kereskedelmi szövetséget kötöttek.

A munkavégzéshez Salamon egész Izráelből kényszermunkásokat küldött a Libánonra. Harmincezer ember lett kényszermunkás. Közülük minden hónapban tízezren vettek részt a munkában, segítettek Hírám embereinek a favágásban és szállításban. Egy havi munka után két hónapra hazamehettek.

Rajtuk kívül hetvenezer teherhordó és nyolcvanezer kőfaragó dolgozott a hegyekben, hogy a köveket, amikre szükség volt az építkezésnél, kifejtsék és kifaragják. Még ott helyben vágták megfelelő méretre, Hírám embereinek a közreműködésével. Háromezer-háromszáz munkafelügyelő vezette a munkát.

A közeledő templomépítéssel kapcsolatban az Úr megígérte Salamonnak, hogy beteljesíti a Dávidnak tett ígéretét, ha Salamon tartja magát az Úr törvényeihez és parancsolataihoz: akkor Ő a nép között lakik, és nem hagyja el Izráel népét.

A templom:

Négyszáznyolcvan évvel azután, hogy Izráel fiai kijöttek Egyiptomból, kezdték el építeni a templomot. Salamon már negyedik éve uralkodott. Ezután hét éven keresztül dolgoztak rajta. Az építés olyan halkan zajlott, ahogy csak lehetett. Minden lehető kőműves és ács munkát az építkezésen kívül csináltak meg. A hét év alatt sem kalapács, sem véső, sem egyéb vasszerszám zaja nem hallatszott, az Úr iránti tiszteletből, akinek a templomot építették. Ez világviszonylatban is egyedülálló. Ahol építkezés zajlik, ott rendszerint nagy hangzavar van!

Dávid tervei alapján folyt az építkezés, a Mórijjá hegyén, a jebúszi Arauná (Ornán) szérűjén, amit Dávid vásárolt meg vétkes népszámlálása után, hogy áldozatot mutasson be rajta (2Sám 24; 122. lecke).

Egy bizonyos Hírám (vagy Húrám; vö. 2Krón 2,12 – a királyt is így hívták) volt az a sokoldalú szakember, akit Tírusz királya az építkezéshez Salamonnak küldött. Értett mindenféle fém, kő, fa és fonal feldolgozásához. Főleg a réz kellékek és arany díszítések elkészítésén munkálkodott. Egy Naftáli (vagy Dán) törzséből származó özvegyasszony és egy tíruszi rézműves fia volt.

A templom és a környező épületek kövekből épültek, amit a hegyekből szállítottak. Az épület 30 m hosszú, 10 m széles és 15 m magas volt (egy könyököt kb. fél méternek vehetünk), amihez még egy 10 m hosszú előcsarnok csatlakozott. Kívülről három emelet magasságban fülkék vették körül. A templomfalat belülről a Libánonról szállított cédrusfa deszkáival burkolták, a padló ciprusdeszkákból készült.

A templom előtt nagy előudvar volt, ahova az áldozatokat hozták. Itt helyezkedett el a réz égőáldozati oltár. Ott volt a réz tenger is, egy nagy kerek 5 m átmérőjű vízmedence, amiben a papok mosakodhattak. A tengert tizenkét réz bika tartotta. A templom mellett két ötös sorban állt tíz réz mosdóállvány és medence, amiben az áldozati húst mosták meg a papok.

A templomba lépcső vezetett, aminek mindkét oldalán egy-egy gyönyörűen díszített, hatalmas rézoszlop állt. Az oszlopok nevet is kaptak, a bal oldalit Bóaznak hívták („erő van benne”), a jobb oldalit Jákinnak („az Úr megerősít”). A templomot körülvevő belső udvart papok udvarának is nevezték (2Krón 4,9).

A templombelsőt ugyanaz a két helyiség alkotta, mint a szövetség sátrát: a szentély, és a szentek szentje.

A szentélybe került a füstölő, az illatáldozati oltár, ami a szentek szentje előtt helyezkedett el. Balra és jobbra 5-5 arany gyertyatartó állt, azzal a 10 arany asztallal együtt, amikre a szent kenyereket tették.

A szentek szentje falait faragott mintákkal díszítették, amely kérubokat, pálmákat és virágfüzéreket ábrázolt, s mindez – még a padló is – arannyal volt futtatva. Ide került a szövetség ládája. Két kérub is állt a szentek szentjében, szárnyaik középen összeértek, másik szárnyuk pedig a falat érintette.

A szentek szentje bejáratát egy forgatható fa ajtó zárta. A kimaradó középső részt kárpittal választották le. Ablakai nem voltak, mindig sötét volt bent (1Kir 8,12: „Az Úr mondta, hogy homályban kíván lakni”). A szentély is fa ajtóval volt zárható.

Aranyból készült szerszámok egészítették ki a templom felszerelését: mécsesek, koppantók, tálak, hintőedények és kanalak. Salamon sokat készíttetett belőlük, hogy soha ne legyen hiány a szerszámokból.

A templomépítésre nem sajnálták sem a pénzt, sem a munkát. Isten házát a legeslegjobb illeti meg.

Az eredmény káprázatos lett. Az egész akkor ismert világból jöttek emberek, hogy megcsodálják, s valóban dicsérettel beszéltek az épületről mindenütt. Csak az Úr áldásának és békéjének köszönhető, hogy ennyi arannyal és drágakővel tudták díszíteni.

Salamon békés uralkodása és gyönyörű jeruzsálemi temploma csupán árnyéka mindannak a békének és szépségnek, amit az új Jeruzsálemben lehet majd találni az Úr Jézus visszajövetele után (Jelenések 21).

2. történet:

Ahogy a templom elkészült, Salamon behordatta mindazokat az arany és ezüstkincseket, amelyeket még Dávid szánt a templomba, s elhelyezte a templom kincsei között.

A templomszentelés:

Összegyűjtötte Salamon Izráel véneit és minden törzsfőjét Jeruzsálembe, hogy elvigyék az Úr szövetségládáját Dávid városából, azaz Sionból az újonnan épült templomba.

Léviták vitték a ládát, más papok és léviták pedig a kijelentés sátrát (a szövetség sátrát, ami akkor Gibeónban állt), s mindazokat a szent tárgyakat, amik hozzá tartoztak. Átvitték mind az új templomba, ahol megvolt mindennek a maga helye.

Az út alatt, míg a ládát a templomba vitték, Salamon és a többi egybegyűlt valószínűleg több helyen is mutatott be áldozatot, marhát és juhot, annyit, hogy „sem számbavenni, sem megszámlálni nem lehetett.”

Ahogy megérkeztek a templomhoz, a papok bevitték a szövetség ládáját a szentek szentjébe, és a kérubok szárnyai alá helyezték. Épp annyira húzzák ki a rudakat, hogy a végei láthatók voltak a szentek szentje előtt levő szentélyből. Így tudhatta a főpap, hogy merre van a láda, mikor évente egyszer beléphetett a szentek szentjébe.

A szövetség ládájában csak Mózes két kőtáblája volt. A mannát és Áron vesszejét, ami kivirágzott, nem a ládában tárolták, csak megőrizték.

Amikor a papok kijöttek a szentek szentjéből, a templom lépcsőjén az énekes léviták kórusa és 120 harsonás pap kezdte dicsérni az Urat, énekeltek, citeráztak, hárfáztak, cimbalmoztak és trombitáltak. Énekeik mint megannyi dicséret szálltak fel az Úrhoz, „mert Ő jó, és örökké tart a kegyelme”.

Az Úr akkor elfoglalta új lakóhelyét, aminek látható jele is volt: felhő ereszkedett le, és betöltötte az egész templomot, úgy, hogy a papok nem láttak, és nem tudták végezni a feladatukat.

Az Úr dicsősége betöltötte az Isten házát!

Ezután Salamon felment az emelvényre, amit speciálisan erre az alkalomra készíttetett a nagy előudvarban, az égőáldozati oltár mellett. Megáldotta a népet, amely előtte állt.

Áldotta az Urat, Izráel Istenét, aki apjának, Dávidnak megígérte, hogy Jeruzsálem lesz az a város, ahol lakni fog. Dávid maga nem építhette meg a templomot, de fia, Salamon ezt most megtehette. Majd letérdelt Salamon, és kinyújtotta a kezét, hogy imádkozzon az Úrhoz. (Ez a gyönyörű, megható szentelési imádság túl hosszú ahhoz, hogy mélyebben belemenjünk. Elolvashatjuk a gyerekekkel.) Az imádság tartalma röviden:

  1. Izráel Istenét nem lehet leírni: sem az égben, sem a földön nincs másik olyan Isten, mint Ő.
  2. Az Úr hűséges választott népéhez, megtartja ígéreteit.
  3. Az Úr véghetetlen és hatalmas.
  4. Az Úr ismeri az emberek szívét, nincs, aki ne vétkezne. Könyörög, hogy lakjon mégis népe között.
  5. Könyörög a segítségért esetleges harcok, csapások idején.
  6. Könyörög azért, hogy az Úr tekintse ezt a házat a sajátjának, hogy a közel és távol lakó emberek, az idegenek is, itt dicsérhessék és szolgálhassák.
  7. Könyörög a templomi szolgálatok áldásáért.
  8. Könyörög azért, hogy az Úr hallgassa meg az imádságát.

Feltűnő ebben az imádságban a hét gyakorlati szituáció, amiben az egyes ember vagy a nép bűnbánatot tarthat, és Istenhez imádkozhat a templom felé fordulva. Salamon azt kéri minden esetben: „halld/hallgasd meg a mennyből”.

Ahogy Salamon befejezte imádságát, tűz szállt le az égből, és megemésztette az áldozati húst, ami az oltáron el volt készítve.

Az izráeliták látták a tüzet és a füstöt, letérdeltek a földre, és dicsérték Istent, mert ebben is megmutatta jóságát és kegyelmét, hogy elfoglalta a neki épített hajlékot.

Ezután még sok áldozatot mutatott be Salamon és a nép, annyit, hogy nem is volt elég a sok áldozati oltár. Salamon engedélyezte, hogy az oltár előtti köveken is áldozzanak. Egyedül Salamon áldozata 22000 marhából és 120000 juhból állt. Majd Salamon és az egész nép az áldozati oltárok felszentelését ünnepelték. A nyolcadik napon „tiltott” napot tartottak, amikor nem volt szabad dolgozni, ünnepi összejövetelek voltak. Salamon végül elbocsátotta a népet. Mindannyian áldották a királyt, s örvendezve és vidám szívvel mentek haza, mert sok jót tett az Úr szolgájával, Dáviddal, és népével, Izráellel.

Jegyzetek:

Tírusz – Föníciai város, Izráel északnyugati szomszédja a Földközi-tenger mellett. A mai Libanonhoz tartozik, melynek két nagyvárosa Tírusz és Szidón. Korábban Biblosz városa is ismert volt, ott találták fel az ábécét. A tírusziak és szidóniak kereskedők, tengerészek és iparosok voltak. A cédrusfa szállítása tengeren történt. Fán kívül bíborfestéket is szállítottak Salamon számára; továbbá aranyat, ezüstöt, rezet, elefántcsontot (!), drágakövet, fűszereket, majmokat és pávákat a különböző országokból (vö. 1Kir 10,22). Izráelben nem voltak jó hajósok. Később már Salamon is birtokolt hajókat. Valószínűleg eltanultak néhány dolgot a tírusziak művészetéből.
A főníciaiak kolóniákat hoztak létre Itáliáig, sőt Spanyolországban, valamint Észak-Afrikában is, ahol Carthagót alapították meg. A nyelvük rokon a héberrel, úgyhogy jól megértették egymást az izráeliekkel (ami a templom, a palota építésénél, és a kereskedelemben nagyon fontos volt Izráel számára).

Hírám dicsérte Izáel Istenét – Hírám elismerte, hogy minden népnek saját Istene van. Ugyanígy ma a hinduk is elismerik a Biblia Istenét, ha az ő szempontjukból nézzük a dolgokat. A New Age szemlélete szerint is minden istentiszteletben lehet találni valami jót.

Fa szállítása szárazföldön – Még sok gondot fog okozni a szárazföldi szállítás Jeruzsálemig. Az akkori emberek igen találékonyak voltak, gondoljunk csak az egyiptomi piramisok építésére. Valószínűleg tudta Salamon, hogy milyen erők és lehetőségek vannak erre.

128

128.1

Salamon templomának alaprajza.
(Nagy képes világtörténet. Franklin-Révai, Bp, 1898–1905, elektronikus kiadás)

128.2

Salamon temploma. Stade és Ritgen reconstructiója. (https://vmek.niif.hu/01200/01267/html/01kotet/01r03f08.htm)

Énekek:

Református énekeskönyv: 99:1–2.8; 122:1.3; 134:1–3; 135:1.12; 162:1–2.5.9; 163:1–3; 165:1.6; 428:3–4
Jertek, énekeljünk: 65; 125; 244; 245
Harangszó:14; 15; 40:1.6; 52:1.4; 55
Dicsérjétek az Urat!: 6; 30; 40; 47; 53:1.4
Erőm és énekem az Úr: 36; 74:1.3; 97; 101; 102; 124

Megjegyzések:

Építkezés – A gyerekek gyakran lelkesek mindenért, ami építéssel kapcsolatos. Csak egy ötlet: kezdjük a történetet egy konkrét példával, talán egy olyan épület említésével, amit pont most építenek, vagy egy régi épülettel (egy templommal). Mire van szükség egy építkezésnél? Hogy építik fel? (alap: erre nem volt szükség a templomnál, mert egy sziklán állt)

Templom ma is az Istennek – Templomokat azért építünk, bár kissé másképpen, mint a Jeruzsálemi templomot, hogy legyen egy hely Isten szolgálatára. A szíved is templom Isten számára, ha Ő benne lakik (lásd 1Kor 3,16; 2Kor 6,16).

Az Úrnak a legjobb sem elég – Salamon – és már Dávid is – a legjobb anyagokat biztosította a templom építéséhez. Mindenből volt bőségesen: értékes kövek, arany, réz, kiváló cédrusfa. A kézművesek közül is a legjobbakat válogatták ki (tírusziak, Hírám), hogy az eredmény a lehető legszebb legyen.

Hódolat Istennek – A templom építése során nem lehetett kalapácsok hangját hallani. Ha az Úr Istenért teszünk valamit, akkor azt hódolattal kell tennünk. Ez nemcsak a templom építésére vonatkozik, hanem mindenre, ami az Úrral van kapcsolatban: bibliaolvasás, bibliatanulmányozás, napi áhítatos könyv olvasása, hittanóra, istentisztelet, ifjúsági óra, imádkozás, hálaadás, zsoltárok és ifjúsági énekek éneklése, bibliai történetek feldolgozása stb. Hálásnak kell lennünk, hogy mindezt szabadon végezhetjük!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

  • A zsidó történelem kezdetei: Salamon templomépítése. (***)
  • Mi célt szolgált a templom Salamon idejében? Mi célt szolgál ma egy katolikus vagy protestáns templom? Hogyan viselkedünk egy templomban? (** ***)
  • Templomlátogatás lakóhelyünkön vagy környékén egy régi (műemlék) templomban. Az építészeti elemek hogyan szolgálják a templom istentiszteleti jellegét? (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Hír, tudósítás, képriport, riport fogalmazása a templomépítés és felszentelés eseményeiről. (** ***) Az elkészült cikkek, rajzok segítségével folyóiratoldal, -oldalak szerkesztése. (***)

Ének-zene

  • Egy protestáns gyülekezeti ének a 18. századból: „Itt van Isten köztünk”. (** ***)

Vizuális kultúra (Rajz – Művészettörténet) / Technika / Háztartástan (Környezetismeret)

  • Lakó és középületek. Építkezés: építőanyagok, technológiák. Építés régen és ma. (* **)
  • Templomépítészet a különböző korokban. Építészeti stílusjegyek megfigyelése, tanulmányozása. A templomok közös vonásai. (***)
  • Templomépítés építőkockákból. (*)
  • Emberalakok, oltár, medence, növények formálása a templom köré (gyurma, agyag, papír). (*)
  • Templommakett készítése (gyurma, agyag, papír, fa): – a salamoni templom (** ***)
    – egy saját tervezésű mai templom (** ***)
  • Templomi felszerelési tárgy modelljének elkészítése (gyurma, agyag, papír, fa, textil) – a salamoni templomba (***) – egy mai templomba (***)
  • Kiállításrendezés az elkészült makettekből, tárgymodellekből. (** ***)
  • Illusztrációk a bibliai történethez képriport, riport képanyagaként. (** ***)

Vázlat:

1. történet – építés:
Salamon – templom
Hírám – Tírusz
cédrusfa – élelem
előudvar:
– réz égőáldozati oltár
– réz tenger
– 10 réz mosdóedény
templom:
– szentély
– illatáldozati oltár
– 2×5 arany gyertyatartó
– 10 asztal a szent kenyereknek
– szentek szentje
– láda: törvény
– 2 kérub

2. történet – felszentelés:
az Úr ládája, kijelentés sátra
az Úr dicsősége – felhő, tűz
Salamon:
– áldás
– imádság
áldozatok – ünnep

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

0 hozzászólás

Hagyjon egy választ!

Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?
Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .