43-2. Tanácsok közt

, , ,

Kép: 123RF

  • Bibliai történet: 1Királyok 11–12; Zsoltárok 1; Máté 12,25
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Jó és rossz tanácsok: csoportvita szerephelyzetben, beszélgetés, szituációs játék; a bibliai történet eseményei a mai média nyelvén; zsoltárszöveg értelmezése, kreatív feldolgozása szöveg- és képalkotással; térképismeret, részekre szakítás, újraillesztés

 

Tanácsadók (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati)

 

Hogyan hangzott a vének és az ifjak tanácsa? Mi a döntő különbség a két tanács között?

Kinek volt igaza? Vitassuk meg szerephelyzetben!

Alkossunk két egyenlő képességű csoportot, majd sorsolással döntsük el, melyik lesz a vének, melyik az ifjak csoportja. Így elkerülhető, hogy a gyerekek szimpátia alapján válasszanak.

A csoportok előbb tartsanak maguk közt megbeszélést: gyűjtsenek érveket saját álláspontjuk igazolására. Majd rendezzünk nyílt vitát a két csoport között, amit a pedagógus moderátori szerepkörben irányít, azonos időkeretet biztosítva mindkét félnek (mint a politikai viták esetén).

A vita végén, az időkeret lejárta után beszéljük meg szerepből kilépve, hogy a vitában ki volt a meggyőzőbb, és miért. Vajon kire hallgatott volna itt a király?

A bibliai történetben kire hallgatott a király, és miért?

 

Tereljük mai életünk felé a beszélgetést:

Szoktál-e másoktól tanácsot kérni? Mikor van erre szükség?
Kitől kérsz tanácsot, ha valami nagyon fontos dologban kell döntést hoznod?
Mit teszel akkor, ha egymásnak ellentmondó tanácsokat kapsz? Honnan tudhatod, melyik a helyes tanács?

A gyerekek kis csoportokban készüljenek fel, majd játsszanak el egy-egy mai élethelyzetet, amiben jó vagy rossz tanács vagy a kettő harca érvényesül.

Kép: 123RF

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

43-1. Egy ország kettéválik

, , ,

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Királyok 3,1; 7,8; 11–12; Zsoltárok 1
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Kis királytükör: „királyi” példabeszédek értelmezése; bibliai történetmesélés: Salamon bűne, az ország kettészakadása; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, tanácsadó zsoltárének

 

Kis királytükör (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)

A királynak is tükörbe kell nézni időnként, hogy meglássa arcának világos és árnyékos oldalát is. De ki tarthat tükröt egy királynak? Mi lehetett az a tükör, amibe Izráel királyainak is bele kellett néznie, ha igazán jó uralkodók akartak lenni? – Isten törvénye, Isten igéje válik ilyen érzékeny, igazmondó tükörré annak, aki hittel és bizalommal tekint bele.

Nézzünk bele most a Példabeszédek könyvébe: Mit mond a királyokról? A tükör szerint milyen egy jó király? És milyen az árnyékos oldala? Mivel követhet el vétket és hibát? – Olvassuk el és értelmezzük az alábbi példabeszédeket. A gyerekek személyenként vagy párban is kaphatnak egy-egy példabeszédet, amit olvassanak fel, és mondják el róla a gondolataikat.

  • Nagy nép ad a királynak méltóságot, de ha elfogy a nemzet, elvész az uralkodó is. (14,28)
  • Utálniuk kell a királyoknak a bűnös tetteket, mert igazság teszi szilárddá a trónt. (16,12)
  • A királyoknak kedves az igaz szó, és szeretik azt, aki őszintén beszél. (16,13)
  • A király arcának ragyogása éltet, jóakarata olyan, mint a tavaszi esőt hozó felleg. (16,15)
  • Ha a király haragszik, olyan, mintha oroszlán morogna, de jóakarata olyan, mint a fűre hulló harmat. (19,12)
  • Szeretet és hűség őrzi a királyt, és szeretet támogatja trónját. (20,28)
  • Olyan az Úr kezében a király szíve, mint a patak vize: arra vezeti, amerre akarja. (21,1)
  • Nem használ a bölcsesség és az értelem, sem a tanács az Úrral szemben. (21,31)
  • Isten dicsősége az, hogy a dolgokat elrejti. A királyok dicsősége az, hogy a dolgokat kikutatják. (25,2)
  • Az ég magassága, a föld mélysége és a királyok szíve kikutathatatlan. (25,3)
  • Igazsággal tartja fenn országát a király, de ha ajándékot fogad el, romba dönti azt. (29,4)
  • Ha a király igazságosan ítéli a nincsteleneket, trónja mindvégig szilárdan áll. (29,14)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

42-2. Salamon bölcsessége

, , ,

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Királyok 5,9 – 7,51; 2Krónika 1,1–12; Példabeszédek 2,6; 3,7; 4,23; 6,6.20; 10,14; 11,4.25; 12,14–16; 15,13.17; 16,9; 17,17; 19,21; 24,3; 26,27
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Példabeszédek a bölcsességről, beszélgetés; kreatív történetírás példabeszédek alapján; Salamon zsoltára: értő olvasás, zsoltárdal éneklése; a salamoni templom ábrázolásai, modellje, templomépítés csoportmunkában

 

Az Úr ad bölcsességet (Verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális)

Van-e különbség a bölcs, okos és intelligens között? Ha igen, akkor mi?

Salamon sok bölcs mondást gyűjtött össze a Példabeszédek könyvében, közülük valók az alábbiak:

  • Csak az Úr ad bölcsességet, szájából ismeret és értelem származik. (2,6)
  • Ne tartsd bölcsnek önmagadat, féljed az Urat, és kerüld a rosszat! (3,7)
  • A bölcsek tartózkodók tudásukkal, a bolondot pedig hamar romlásba viszi a szája. (10,14)
  • Nem használ a vagyon a harag napján, az igazság azonban megment a haláltól. (11,4)
  • Amit mond az ember, annak a gyümölcséből lakik jól. (12,14)
  • A bolond helyesnek tartja a maga útját, a bölcs pedig hallgat a tanácsra. (12,15)
  • A bölcs fél a rossztól, és elkerüli, az ostoba féktelen és elbizakodott. (14,16)
  • Sokféle szándék van az ember szívében, de csak az Úr tanácsa valósul meg. (19,21)

 

Mit tudunk ezek alapján elmondani a bölcsességről? Melyik mondás illik legjobban Salamonhoz?

Vajon a mai életünkre is igazak ezek a mondások? Keressünk példákat. Ki tudna valamelyik mondáshoz kapcsolódva elmondani egy mai történetet?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

42-1. Salamon király kérése

, , ,

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Királyok 1,38–40; 2,1–4; 3,1–15; 5,9–26; 6–8; 2Krónika 1,1–12
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Három saját kívánság, preferenciaválasztás, kérés szerephelyzetben; bibliai történetmesélés: Salamon kérése, a bölcs király; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, tanító ének

 

Három kívánság (Verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális)

Mesékben fordul elő, hogy valamilyen jótett jutalmául hármat kívánhat a főhős vagy a felesége. S bizony, nem mindig tudnak jól választani.

Ha egy angyal neked mondaná, hogy három kívánságod teljesül, te mit kívánnál? – Írják le a gyerekek három kívánságukat. (A feladat lehet titkos, tehát nem feltétlenül kell a kívánságaikat másoknak megmutatni.)

Ha kiderülne, hogy csak egy kívánságodat teljesíti az angyal, melyiket választanád a három közül? Ki az, aki szívesen felolvasná a legfontosabb kívánságát? – Hallgassuk meg a mások előtt is vállalt legfontosabb kívánságokat.

Hallgassunk meg néhány olyan kívánságot is, ami kevésbé fontos, nem került az első helyre.

Mi alapján választottatok? Szerintetek melyek az értékesebb kívánságok?

A hallottak közül melyiket tartjátok a legértékesebbnek?

 

Ezek a ti kívánságaitok voltak. De mit kívánna egy király vagy királyné, amikor trónra kerül? Képzeljétek magatokat a helyzetébe: Egész életében arra nevelték, hogy egyszer majd uralkodni fog, ő lesz az ország első embere. Igen ám, de az nagy felelősség. És nagy hatalom, ami a kezébe kerül: élet és halál felett hozhat döntéseket, rajta múlik az ország sorsa.

Ti mit kérnétek ebben a helyzetben Istentől? – Hallgassuk meg a gyerekek válaszait, de ne értékeljük. Innen térhetünk át a történetre.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

41-2. Királynyomok, királyjáték

, , ,

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Sámuel 18,5–30; 19,1–18; 24; 26; 2Sámuel 5,4; Zsoltárok 18,2–4.32; Lukács 1,32–33
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Történetnyomozás csoportmunkában, tulajdonsággyűjtés, közmondás értelmezése, beszélgetés; csapatválasztás, mozgásos csoportjátékok csapatkapitánnyal

 

Történetnyomozás (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti)

Dávidnak menekülnie kellett, hiába kente fel őt királynak Sámuel, hiába volt ő a filiszteusverő hős. Saul számára fenyegetést jelentett a jelenléte. De hogyan is történt mindez? Hogyan alakult ki ez a „két király nem fér meg egy királyságban” helyzet? Nyomozzunk utána egy-egy epizód bibliai szövegének tanulmányozásával.

A gyerekek kis csoportokban keressék a nyomokat az alábbi kérdésekre egy-egy bibliai részben, igeszakaszban:

  • Miért bukkant fel Saulban, és hogyan hatalmasodott el benne a féltékenység? – 1Sámuel 18,5–30
  • Miért kellett Dávidnak elmenekülni a királyi udvarból? – 1Sámuel 19,1–18
  • Hogyan viselkedett Dávid és Saul, amikor Éngedi sziklaváránál véletlenül újra találkoztak? – 1Sámuel 24
  • Dávid és Saul következő találkozása már szándékos, tervezett volt. Mit akart elérni és bizonyítani ezzel Dávid? Saul hogyan reagált? – 1Sámuel 26

A nyomozás eredményéről számoljanak be a csoportok, majd gyűjtsük össze a Sault és Dávidot jellemző tulajdonságokat. Ezek alapján miért volt Dávid alkalmasabb személy az uralkodásra?

Vajon felmerült-e a tulajdonságok közt a türelem? Miért illik Dávidra?

Mit jelent Dávid esetében a „türelem rózsát terem” közmondás? Hogyan fordíthatnánk le a bibliai történet nyelvére? (Türelem királyságot terem.)

Bizony, a vezető egyik legfontosabb tulajdonsága a türelem. És a kitartás meghozza az eredményt. Amikor eljön az ideje, Dávidból király lesz. És majd királyként is sokszor meg kell őriznie a higgadtságát.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

41-1. Saul és Dávid

, , ,

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Sámuel 18–19; 22,1–2; 24; 26–27; 29; 31; 2Sámuel 2; 5; 7; Zsoltárok 18,2–4.32; Lukács 1,32–33
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Közmondások értelmezése, beszélgetés; bibliai történetmesélés: Saul és Dávid, Dávid útja a királyságig; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; hálaadó zsoltár és vers értő olvasása, dallam- és ritmuskíséret, zenehallgatás, éneklés

 

Két dudás egy csárdában (Verbális-nyelvi, kapcsolati)

Beszélgessünk:

Hogyan folytatnátok a közmondást: Két dudás egy csárdában…? – Előbb hallgassuk meg azok ötleteit, akik most hallják a közmondást először.

A helyes megoldás így szól: Két dudás egy csárdában nem fér meg. – Jó, de miért? És mit jelent ez?

Ki hallott már dudaszót? Bizony, elég erős, harsány hangja van, ha megszólal, betölti az egész helyiséget. Két duda hangja pedig szinte elviselhetetlen lehet együtt. Ugyanígy, ha van egy hangadó vezéregyéniség egy közösségben, mindenki rá figyel, és irányítani tudja a csapatot. Ám ha két hangadó is van, bizony zavar támad. A hangadók egymásnak feszülnek, a csapat tagjai pedig elbizonytalanodnak, mert nem tudják, kire figyeljenek.

Hasonló jelentése van az alábbi közmondásoknak is:

  • Nem lehet két nap az égen. – Nem lehet két azonos jogkörű vezető egy közösségben.
  • Két éles pallos nem fér egy hüvelybe. – Két hatalomra törő ember nehezen fér meg egymással.
  • Sok sasnak egy fészken nehéz megalkudni. – Nehezen férnek össze, akik ugyanabban a közösségben törnek vezető szerepre.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

40-2. Szemben az óriással

, , ,

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Sámuel 17,1–58; 18,1–5
  • Intelligenciatípus: Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, egzisztenciális, vizuális-térbeli, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Félelemlista, tanácsok félelem ellen; vers nyelvi eszközeinek megfigyelése, ritmusjáték, zenehallgatás; kreatív írás: hírek, interjúk megfogalmazása több nézőpontból; kavicsgyűjtés, aranymondás írása szókövekre; kavicsdobó és -kapó ügyességi játék

 

A félelem óriásai (Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)

 

Ha felnagyítjuk a bajokat, azokból könnyen óriások lesznek. Persze attól még a baj lehet elég nagy. De a félelem, a rettegés könnyen lebénít, és akkor a baj tényleg óriássá, legyőzhetetlenné válik.

Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy mitől szoktak félni, illetve mitől féltek kicsi korukban. Majd mindenki írjon egy cédulára legalább 3 olyan dolgot, amitől fél vagy félt valamikor. (A listán ne szerepeljen a saját név.)

Ha elkészültek, gyűjtsük össze a cédulákat, és mindenki húzzon egyet (nem a sajátját). Nem azt kell most kitalálni, hogy ki írta, hanem azon kell elgondolkodni, hogyan segítsünk legyőzni a félelem óriásait. Mindenki válasszon a listáról egyet, és mondja el, mit tanácsol: Hogyan lehetne legyőzni ezt a félelmet?

Ne felejtsük el, hogy a legnagyobb bajban is rábízhatjuk magunkat Istenre, mint Dávid.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

40-1. Dávid és Góliát

, , ,

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Sámuel 17,1–58; 18,1–5
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: A mesebeli és bibliai óriások összehasonlítása, beszélgetés; bibliai történetmesélés: Dávid és Góliát; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hálaadó zsoltár, seregkánon

 

Óriások földjén (Verbális-nyelvi, kapcsolati)

Beszélgessünk:

Mi jut eszetekbe arról a szóról, hogy ÓRIÁS? – Hallgassuk meg a gyerekek válaszait.
A mesékben milyennek mutatkozik az óriás? Hogyan viselkednek a meseszereplők, ha találkoznak egy óriással?
Miért kelt vagy kelthet félelmet az óriással való találkozás?
És ha a valóságban találkozik valaki egy óriással, egy óriás termetű emberrel, az milyen érzéseket kelthet benne? Mitől függ, hogy félni fog tőle, igyekszik elkerülni, vagy inkább barátkozni kezd vele?

A Bibliában is szerepelnek „óriások”. Emlékeztek rájuk? Hol találkoztunk velük? – Bizony, a Kánaánba küldött kémek hoztak hírt arról, hogy azon a földön óriások élnek. Mit gondoltok, valóban óriások voltak, vagy csak óriásnak látták őket a kémek?

Kánaánban a későbbi Júda hegyvidékén, főleg Hebrón környékén éltek Anák fiai, az anákok, akik valóban hatalmas, óriás termetű emberek voltak. Félelmetes óriásoknak látták őket a megrettent kémek. Ám a honfoglalás idején Józsué legyőzte őket, és nem maradtak anákok csak a Nagy-tenger partján lévő városokban, ahol a filiszteusok éltek. Az anákok leszármazottja lehet az az óriás termetű férfi is, aki a mai történetünk egyik fő szereplője. A neve is Ó-I-Á, csak az ÓRIÁS mássalhangzóit kell kicserélni. Ki tudja, hogyan?

Táblára írva vagy szókártyákkal is kicserélhetjük a betűket: GÓLIÁT

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.