02-1. Ünnepről ünnepre

,
Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  ének, zene, ritmus, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, természetismeret, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  hanganyag, kép, galéria, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 2Mózes 23,14–17; Zsoltárok 122,1–4; 127,1–2
  • Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, logikai-matematikai, verbális-nyelvi, egzisztenciális, vizuális-térbeli, kapcsolati, természeti
  • Tevékenység: Zenehallgatás, éneklés, az egyházi év ünnepeinek áttekintése, beszélgetés, naptárkészítés; a bibliakorabeli zsidóság ünnepeinek áttekintése, zsoltártanulás, felelgető éneklés; történetolvasás, beszélgetés; zsoltárdicséret, képek megtekintése Jeruzsálemről

 

Húsvétig tart a karácsony (Zenei-ritmikus, logikai-matematikai, verbális-nyelvi, egzisztenciális, vizuális-térbeli)

Biztosan sokan ismerik – felnőttek és gyerekek egyaránt – azt a svéd karácsonyi éneket, ami Tótfalusi István fordításában és Kaláka együttes zenéjével vált hazánkban igazán ismertté. Első versszaka így szól:

 

Itt a karácsony már,
és itt a karácsony már,
és húsvétig tart a karácsony!
Itt van a húsvét már,
és itt van a húsvét már,
és karácsonyig tart a húsvét!

 

Énekelve megtaláljuk a Kaláka együttes lemezén (17.02–18.03 között): Szabad-e bejönni ide Betlehemmel? (kattints a címre)

Az ének arról szól, hogy a két kiemelkedően nagy ünnepünk közötti időszakot is úgy éljük meg, mintha az az ünnepekhez, az ünnepek által határolt időhöz tartozna. Hogy nem csupán elméleti feltételezésről van szó, azt saját családunkban is megtapasztaltuk, mikor kicsi lányunk már tavasszal többször kifejezte, mennyire izgul a karácsony (!) miatt, vagy amikor a tél folyamán, farsangi időben is újra és újra azt dúdolgattuk, hogy „húsvétig tart a karácsony”.

 

Figyeljük meg a naptárban, hogy milyen időszak telik el ünnepek szempontjából a karácsony és a húsvét között. Néhány kiemelkedő ünnepnap és szakasz az egyházi évben, illetve népszokásokban (a római katolikus és részben a protestáns egyházakban is):

  • karácsony: december 25–26. (a téli napforduló után)
  • szilveszter: december 31.
  • újév: január 1.
  • vízkereszt: január 6.
  • évközi idő (népszokásban: farsang): vízkereszttől hamvazószerdáig
  • hamvazószerda: a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap
  • nagyböjt: hamvazószerdától húsvétig – 40 napos előkészületi, bűnbánati időszak
  • nagyhét: húsvét előtti hét: virágvasárnap, …nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat
  • húsvét: mozgó ünnep, a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap és hétfő

Évkör forrása

 

A két kiemelkedő (fő) ünnep ebben az időszakban valóban a karácsony és a húsvét, ami átfogja a Krisztus születésétől haláláig és feltámadásáig tartó időszakot. Ezért is szoktuk ilyenkor elővenni a Jézus életével és munkálkodásával kapcsolatos történeteket. (Harmadik kiemelkedő ünnepünk a pünkösd, húsvét utáni 50. napon, amikor keresztényként a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük.)

Beszélgessünk arról, mi az, amit Jézus életéről tudnak a gyerekek?
Melyik a kedvenc Jézus-történetük? Miért?
Melyikkel vagy milyen történettel szeretnének találkozni az idén?
Mivel készülhetnek már most, az év elején a húsvétra, a feltámadás ünnepére?

 

Az új évre készülődve, naptári áttekintés gyanánt elkészíthetjük a gyerekekkel az egyházi évkör makettjét. Legegyszerűbb megoldás, ha egy papírtányérra rajzoljuk és írjuk fel a főbb pontokat, szakaszokat.

Kép forrása leírással, modellrajzzal

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

Miklya Luzsányi Mónika: Pirkadat Jeruzsálem felett – Utak Jeruzsálembe

1 fájl(ok) 404.77 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

Egyedül Úr!

5Móz 6,4–5

Az Ószövetség hitvallása így hangzik: „Halld meg, Izráel: Az Úr a mi Istenünk, egyedül az Úr!” Ez az úgynevezett nagy ima, a „Smá Jiszróel” (héberül így kezdődik), mely József Attila egy versének a címe is. A költő, noha nem kapcsolódott a zsidó valláshoz, mégis meglátta, hogy ez a mondat több, mint egy idézet a Bibliából. S valóban, a zsidóknak mindmáig legfontosabb üzenete van ebbe az imádságba rejtve, ezt tanulják meg először, s ajkukon e szavakkal halnak meg. Esténként elmondják a gyermekek az ágyban, eltakarva szemüket, kifejezve ezzel, hogy mély alázattal ejtik ki Isten (az Úr) nevét.

Vajon amikor az Úrról, szeretetünk „tárgyáról” beszél a parancsolat, nekünk is Urunk-e? Istent láthatjuk bölcs Teremtőnek, láthatjuk életünk Gondviselőjének, a világmindenség Kormányzójának, örökkévaló Királyunknak, de vajon tartjuk-e Őt Urunknak? Hiszen Ő Úr. „Az Úr Istent magasztalom” – valljuk több dicséretben is. (273)

Isten Úr-e életedben, s Ura-e életednek? Ne hamarkodd el a választ, hiszen ez fontos kérdés! Ha Ő Úr, akkor én csak szolga, alattvaló lehetek. De szolga csak akkor lehetek, ha már engedtem, hogy az Úr szolgáljon nekem.

Én is világot hódítani jöttem

s magamat meg nem hódíthatom,

csak ostromolhatom nehéz kövekkel,

vagy ámíthatom és becsaphatom.

Valaha én is úr akartam lenni;

ó bár jó szolga lehetnék!

De jaj, szolga csak egy van: az Isten,

s uraktól nyüzsög a végtelenség.

Weöres Sándor

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

A visszhang-szeretet

1Jn 4,19

Ha Tihanyban járunk, biztosan kipróbáljuk a visszhangot. Szeretjük visszahallani, amit kimondtunk. Ha a nagy parancsolatban azt olvastuk, hogy „Szeresd” – akkor tudnunk kell, hogy mi önmagunktól nem vagyunk képesek rá. Mi a szeretetet Istentől kapjuk. S ha valakit szeretünk, Neki adjuk vissza. Ez a visszhang-szeretet. Nekünk keresztyéneknek nincs nagyobb feladatunk, mint Isten szeretetét visszatükrözni a világban. Ha szeretek, akkor Őt valósítom meg. Az Ő cselekvő szavára lehet válasz az én szeretetem.

Jézus azt mondja: „Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg.” (Mt 25,40) Ezért vigyázzunk: ha valaki közeledését elutasítjuk, lehet hogy magát Krisztust utasítjuk el. Lehet az koldus, hajléktalan, kéregető, bárki.

Sokan kérdezik kritikusan: ha Isten úgy szereti a világot, miért nem oldja meg az éhező népek, a szegények, a betegek problémáit? Miért éheznek olyan sokan naponta? Kálvin úgy válaszolt erre: Isten az Ő adományait már letette a gazdagok asztalára. Mi nem élünk vele jól. Mi nem osztjuk szét.

Éppen azért, mert nem visszhangozzuk Isten ránk áradó szeretetét másoknak.

Ne kívánd senki szeretetét. Ne utasítsd el senki szeretetét.

Úgy áradjon szereteted, mint a tűz fénye-melege: mindenkire egyformán. Akik közel jönnek hozzád, azokra több essék fényedből és melegedből, mint akiknek nincs szükségük terád. Családtagjaid, mindennapi társaid s a hozzád fordulók olyanok legyenek számodra, mint a kályhának a szoba, melynek melegítésére rendelik.

Weöres Sándor

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Tedd ezt, és élni fogsz!

Lk 10,28

Sokan tartják úgy, hogy nem sok dolog van a világon, amiről annyit írtak, fogalmaztak volna az emberek, mint a szeretetről, s kevés dolog van, amire ne áhítoznának oly sokan, mint a szeretetre, kevés dolog, ami ennyire hiányzik ma is az emberek életéből. Mindez azért van így, mert a szeretetről könnyű beszélni, de nehéz megcselekedni.

Egyszer egy törvénytudó lépett Jézus elé, és megkérdezte tőle: „Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” Jézus visszakérdez: „Mi van megírva a törvényben?” A törvénytudónak idéznie kell a mindenki által ismert igét, a nagy parancsolatot. Zavarában tovább kérdez: „De ki a felebarátom?” Jézus erre az irgalmas samaritánus történetét mondja el neki. (Lk 10,25–37) Miért? Mert a szükségben lévőt, a vérben fekvőt nem a vértől irtózó pap, sem az őt messze elkerülő lévita, hanem a cselekvő ember, egy ellenség, egy samaritánus szánja meg. És cselekszik. Nem prédikál, nem ad tanácsokat, nem veti a földön fekvő szemére: na ugye megmondtam, hanem megáll, önt a borából, szakít selyméből, és fogadóba viszi a bajba jutottat.

A szeretet cselekvő szeretet. Jézus azt veti a farizeusok szemére, hogy a törvényt betű szerint igyekeznek betartani, de közben felemésztik az özvegyek házát. (Mt 23,14)

A szeretet cselekvő szeretet ma is.

Kinek van ma szüksége cselekvő szeretetemre?

Szívet vessetek, ha szívet akartok aratni!

Börne

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Az Úr buzgó szeretete

Jóel 2,18

Ha a tíz legszebb szót le kellene írnod egy lapra, köztük lenne a szeretet? Bizonyosan. Hiszen ha leírjuk vagy kimondjuk, valami kellemes érzés jár át bennünket. Ismertem valakit, aki sokáig nem mondta ki a társának, hogy szereti, mert még nem tudta kimondani, pedig már régóta érezte. És ismerek olyat is, aki túl korán mondta ki.

„A szerelembe – mondják – belahal, aki él. De úgy kell a boldogság, mint egy falat kenyér.” (József Attila) Vajon a költő csak a szerelemre gondol, vagy sokkal inkább a szeretetre? Miért ragaszkodunk ennyire ehhez a szóhoz? Mert itt mérjük le ember-voltunkat.

Amikor Isten megteremtette az embert, a „saját képére és hasonlatosságára” alkotta meg. Ez nem valami külső hasonlóságot jelent, hanem belső tulajdonságokat, „képességeket”. Ezek „istenképűségünk” (Imago Dei) mutatói. Ilyen a gondolkodás, Isten felfogásának képessége, amely az állatoknak nem adatott meg. S ilyen a szeretet képessége is. Ez az, amit a bűneset következményeként leginkább elvesztettünk. Hogyan lehetséges az, hogy egy házaspár, akik rajongtak egymásért – gyűlölettel és átkozódással válnak el egymástól? Hogyan lehet, hogy valaki saját szülei ellen fordul? S hogyan lehet, hogy az ember azt az Istent gyalázza, aki semmi rosszat nem tett ellene, sőt a saját Fiát adta értünk? Jóel könyvének vallomását olyan szépen adja vissza Károli fordítása: „buzgó lőn az Úrnak szeretete az ő földe iránt, és kegyelmezett az ő népének.” (Jóel 2,18) Erről szól a nagy parancsolat is!

Valamit elvesztettünk, ami megtalálható.

A tékozló fiú édesapja szeretetétől menekül el, és édesapja szeretetébe tér vissza… (lásd: Lk 15,11–32)

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Az Isten szeretete

2Kor 13,13

„Szeress, és tégy amit akarsz!” – mondta Augusztinusz.

Szeretet által meghatározott emberek vagyunk-e? Vajon lehet-e a szeretetre felszólítani valakit? Parancsszóra szeretni? Nem lesz-e nyögvenyelős, erőltetett, kényszeredett a szeretetünk? Vagy olyan öntudatlan, mint mikor édesanyák mondják 2–3 éves csemetéjüknek: szeretgesd meg a mamát, szeretgesd meg a testvérkédet! Keresztyén filozófusunktól sokan talán csak ezt a mondatot jegyezték meg: „Szeress, és tégy amit akarsz!” Vajon ennek mintájára átalakíthatjuk-e a nagy parancsolat kifejezését: „Szeresd az Urat, és tégy amit akarsz?”

Augusztinusz természetesen nem valamiféle humanista szeretetközpontúságot hirdetett meg ezzel, hanem inkább istenközpontú szeretet-megélést.

Mi az alapja cselekedeteimnek? Mire nézve cselekszem, és hogyan? Augusztinusz megfogalmazza: szabad vagyok, azt tehetek, amit akarok, de ha szeretet vezérel, akkor arra nézve cselekszem. Akkor az a szempontom, amit Isten ad és mutat. Akkor nem válogatok: ezzel így teszek, a másikkal pedig úgy. Jézus ezért parancsolja tanítványainak: „Szeressétek egymást…”

Akkor szeretjük Őt igazán, ha megtartjuk parancsolatait. Ezzel mutathatjuk meg szeretetünket!

„Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.” (Jn 13,34–35)

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Velem vándorol…

Józs 1,2–9

Hogyan indul ez az év? Milyen érzésekkel, gondolatokkal? Minden évkezdés izgalmas. Hiszen nem tudom, mi vár rám ebben az évben. Mit tartogat számomra az esztendő? Nagy örömöt? Meg kell felelnem valami komoly elvárásnak? Elveszítek valakit? Idén lesz a nagy találkozás azzal, akit szerethetek, aki engem is szeret? Élményeket gyűjthetek egy-egy kirándulás alkalmával? Talán kavarognak bennünk az érzések, vagy olyan gyorsan elkezdődött minden, hogy már nem is gondolkodunk – beleugrottunk a mókuskerékbe, s csak úgy zakatolnak zsúfolt napjaink?

Pedig szükség van a megállásra. Az elcsendesedésre. A csendre. Naponta úgy kelhetünk fel, hogy kezünkbe vesszük Isten igéjét. Ha ezzel kezdjük a napunkat, azt fejezzük ki, hogy számunkra fontos mindaz, ami Istennel kapcsolatos. Ha valakire időt szakítunk, azzal odafigyelésünket, szeretetünket mutatjuk meg. Ki más lehetne az első a napjainkban, mint Isten? Ha így teszünk naponta, olyan rendet alakítunk ki, mellyel a hétköznapokat sem kell taposómalomnak éreznünk. Hiszen nem egyedül indulunk a napunknak, s az évünknek sem. S ha Isten első helyen van az életünkben, első helyen lehet napjainkban is.

Vele induljunk hát ma is, az idén is minden napon!

Első lépésként tisztába kell vele jönnünk, hogy szeretni művészet, ha meg akarjuk tanulni, hogyan kell szeretni, ugyanúgy kell eljárnunk, mint amikor bármely más művészetet vagy mesterséget akarunk elsajátítani, mondjuk zenét, festészetet, ácsmesterséget vagy az orvosi, a mérnöki tudományt.

Erich Fromm

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Hárman jönnek Napkeletről

,
Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, barkácsolás, kézművesség, képalkotás, vizualitás, drámajáték, élménypedagógia, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, ünnepi műsorok, programok, 
Tudomány területek:  művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

Vízkereszt

Közeledik vízkereszt, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe, amit a római katolikus, evangélikus keresztények január 6-án ünnepelnek. Három eseményre emlékeztet az ünnep: a napkeleti bölcsek imádására, Jézus megkeresztelkedésére a Jordánban és Jézus első csodájára a kánai menyegzőn.

De kik is a háromkirályok, akiket a néphagyomány így tart számon, és inkább a karácsony ünnepéhez sorol? Elevenítsük fel a gyerekekkel közösen a napkeleti bölcsek történetét (Máté 2,1–12):

Honnan jöttek? Mit követtek? Hol keresték először a kis Jézust? Hol találták meg? Miért volt ez furcsa? Milyen ajándékokat hoztak neki?

 

Az evangélium nem említi a bölcsek nevét, hogy hányan voltak, pontosan honnan érkeztek. Azt sem, hogy királyok lettek volna. A drága, uralkodókhoz illő ajándék alapján feltételezték, hogy uralkodók voltak, a hármas szám is a három ajándékból ered. Nevük az 5-6. századtól tűnik fel, egy ravennai mozaikon, majd egy 8. századi kódexben: Gaspar, Melchior, Balthasar – azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár. Mágusok voltak, tudós emberek, akik a csillagok tudományához is értettek. Feltételezhető az is, hogy Babilonból érkeztek, ahol az évszázadokkal korábban fogságba hurcolt zsidók nagy számban éltek, és így az Izráel népének adott régi próféciát is ismerhették: „Csillag jön fel Jákóbból, jogar támad Izráelből.” (4Mózes 24,17)

 

Szélsodorta mágusok

Hogy jelennek meg a mágusok Kovács András Ferenc Vízkereszt című versében? (Kattints a címre.)

Olvassuk el, és idézzük fel a vers alapján a három mágus alakját. Vajon miért ilyen furcsák ezek az alakok? Milyen kifejezéseket használ a költő?

Milyen szerepe van a neveknek? Milyen kapcsolat van a név és a versszakban szereplő többi szó között?

Gáspár és Boldizsár esetében könnyen felfedezhetjük a gyakori alliterációt, illetve hangfestést (az adott hang/betű a szó elején vagy belsejében ismétlődik). Gáspár és Boldizsár után Menyhért szakaszában is felfedezhetjük a hangfestés nyomait.

Keressük meg együtt az ismétlődő hangokat/betűket a három mágus versszakában:

Gáspár gajdolgat magába…

Menyhért elmerengve battyog…

Boldizsár balgán botorkál…

 

Mivé alakítja a hangokkal való játék ezt a három figurát? Milyen üzenetet hordoz ez a számunkra?

Belegondolhatunk abba is, hogy a bölcsek igen hosszú, kb. 1200-1500 km-es utat tettek meg, ha Babilonból érkeztek, ami teveháton is több hetes út lehetett. Ezalatt volt idő a töprengésre, merengésre, gajdolásra (éneklésre). Bár a költő inkább gyalogos zarándokoknak mutatja be őket, akik a hosszú úton bizonnyal elfáradtak, mégis kitartóan haladnak a céljuk felé.

 

Kovács András Ferenc Betlehemes című versében már megérkeznek és „királyul” hódolnak a kisded előtt (kattints a címre):

 

Három perzsa bölcs királyul
érkezik, s elébe járul,
hogy palásttal bétakarja!

Gáspár, Menyhárt s Boldizsár is
térdre hull hódolni máris –
Isten is, ha úgy akarja.

 

 

Mágus-bábok

A versek lapján milyennek képzelik a gyerekek a mágusokat? Készítsenek papír- vagy műanyagpohárból asztali bábokat, ami a mágusokat ábrázolja. Használhatnak színes papírt, textilt, fonalat, zseníliadrótot a bábkarakter alakításához. Az alábbi bábok és a kép alapmintaként szolgálhatnak:

A bábok bemutatkozhatnak a saját versszakuk felolvasásával, akár meg is tanulhatják a gyerekek a versszöveget.

 

Kép 123RF

 

 

Egyengesd előttem az utat!

Zsolt 5,9

Álltál már végtelennek tűnő fehér hómező előtt? Amikor minden olyan tiszta, fényes és ragyogó volt? Amikor határtalannak érezted a tájat és érzéseidet? Nem ilyen az év eleje is? Nem ilyen ez a mai nap is? Ezt látod most magad előtt?

Talán benned van a szilveszter hangulata, az örömé: de jó volt, vagy a csalódásé: volt jobb is. De mára már minden kitisztult. Fehér, végtelen hómező. A híres filozófus ezt mondta az ember életére is: „Tabula rasa”, mint egy tiszta lap… amit az élet ír tele. Vagy Isten ír rá valamit? Vagy én magam? Ott állok a lehetőségek kapuja előtt.

Ma még minden olyan tiszta. Ma még tele vagyok bizalommal és reménységgel. Az idén még nem rontottam el semmit, nem kaptam semmiféle rossz jegyet, nem rossz a lelkiismeretem…

A fehér hómezőben megmozdul valami. Ma valamit újra kezdhetek. Egy kapcsolatot, a tanulást, a vizsgaidőszakot, készülhetek a félév zárására; úgy indulhatok, hogy minden tiszta. Az idei év is tele lesz írva. Amikor számadást tartok majd év végén, visszagondolhatok erre a napra is.

Jó dolog Istennel indulni erre az évre.
Jó tudni, hogy Ő végigkíséri az évemet.
Jó tudni, hogy nem egyedül kell elindulni a végtelen fehérségbe.
Jó tudni, hogy Isten jobban tudja a hó alatt rejtező veszélyeket.
Jó tudni, hogy Isten még a göröngyös úton is jól tud vezetni.
Jó tudni, hogy megérkezhetem. Vele – Hozzá!

Csak az egyenes út visz messzire.

Holló András

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Szeresd azért az Urat…

5Móz 6,5

Egy év, mely úgy kezdődik: „Szeresd…”! Az év első napján ott vagyunk az élet lényegénél. A keresztyénség esszenciájánál. Szeretet, mely nélkül semmi vagyok. Meghatározza-e egész évemet ez a szó? Meghatározza-e egész életemet? Próbáljuk ki ezt az évet így: induljunk szeretettel!

Ez az ún. „nagy” parancsolat, első a többi közül, mondja Jézus is. Összefoglalása a tíz igének, a Tízparancsolatnak. Az Újszövetségben többször is idézik a nagy parancsolatot, s megtaláljuk a többiek összefoglalásaképpen is. Ami azt jelenti, hogyha ez megvalósul, az összes többi elveszti jelentőségét, hiszen e két „nagy” összefoglalja a tíz „kisebbet”. Áhítatoskönyvünknek azért a két nagy parancsolat a kerete, hogy könnyebben értsük, mit is jelent e tíz súlyos ige. A szeretet himnusza (1Kor 13) éppen ezt fogalmazza meg, s eddig jutunk el majd decemberben. Lehet vagyonom, lehet jó munkám, élhetek gazdag családban, tanulhatok bárhol – ha nincs szeretet, semmi az.

Ezért az istenkérdés is elsősorban szeretet-kérdés. Milyen választ adok Isten hozzánk Jézus Krisztusban lehajló szeretetére? Még ma is látni egyszerű plakátokat városok utcáin: Jézus szeret téged. Ilyen egyszerű az üzenet. Isten szeret téged. Ezt vihetjük magunkkal egész évben. Ezzel kezdhetünk minden napot, és ezzel zárhatunk le egy-egy viharos napot is. Leginkább azzal, hogy reagálunk rá. „Előbb szeretetnek” nevezte egy lelkész Isten szeretetét, hiszen Ő előbb szeretett minket, viszont mi lehetünk „később szeretőként” Isten parancsolatának beteljesítői.

Egy év, mely úgy kezdődik: „Szeresd…!”

Egy Krisztus keresztjét ábrázoló kép mellé volt írva: „Isten ezt tette érted, te mit teszel érte?”