Simon mágus

ApCsel 8,18–24

Egy keresztyénné lett ember, aki megőrizte régi önmagát. Megkeresztelkedett ugyan ez a varázsló, de csak kibukott belőle, hogy kicsoda valójában. Kiderült rejtett szándéka, hogy megszerezze azt a hatalmat, amivel az apostolok és diakónusok gyógyítottak, a Szentlélek ajándékát. Mi ez, ha nem lopási szándék? Bár ő „fizetni akar érte” – azaz üzletet ajánl –, s a pénzből lehetne adakozni a híveknek… (akár Júdás érvelése is kísérthetne: Jn 12,1–7)

Péter nagyon határozottan utasítja el, s leplezi le önmaga s mások előtt is a tisztátalan szándékot. Lopás lenne, ha pénzért adna olyat, amit Isten ingyen kegyelméből adott!

Hányan járnak templomba ilyen lélekkel? Akik eljönnek adakozni, imádkozni, s ezt üzletként fogják fel: Isten része ebből az, hogy „do ut des” (adok, hogy adj – latin kifejezés) alapon megáldja munkájukat, életüket, családjukat. Ők megtették a magukét. Most Isten következik. Pedig Ő nem így akar adni! Mindent ad, amit kérünk, de egyetlen adománya sem vásári áru!

Micsoda hamisság lopózott a szívünkbe? Hát tényleg azt hisszük, hogy be lehet csapni az Istent? Ő vajon mit gondol rólunk?

Krisztusnak és Pilátusnak,

farizeusoknak és vámosoknak

zsidóknak és rómaiaknak

egyformán szolgálni

nem lehet.

Dsida Jenő

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024