Képesség területek:  képalkotás, vizualitás, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, mozgásos játék, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, digitális tananyag, távoktatás, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kép, galéria, digitális oktatóanyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 11,24–32; 12,1–8; 13,1–18; Zsoltárok 127,1–2
  • Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Képgaléria megtekintése, kép-szöveg párosítás, sorbarendezés; mondatalkotó kapcsolati és önismereti játék, beszélgetés; páros bizalomjáték vakvezetéssel; sátormakett készítése csoportmunkában

 

Egy kis városnézés (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi)

 

 

Ur romvárosa, Ur-Nammu palotájának falmaradványai és a zikkurat (ma Tell el-Mukajjar, Irak)

Kép: 123RF

 

 

Mari (Mári): ókori mezopotámiai nagyváros az Eufrátesz felső folyásánál, egy hajdani virágzó állam központja volt (ma Tell-Hariri, Szíria) – így nézhetett ki (rekonstrukciós ábrázolás).

 

 

 

Hárán (Harrán): észak-mezopotámiai város, neve sumer eredetű, és azt jelenti: „út, utca, utazás, karaván”. Ma Törökország területén található, agyagból tapasztott, méhkaptár-alakú házairól híres.

Kép: 123RF

 

 

Sikem (Szikem): ókori kánaáni város Palesztina területén a Garizim és Ebal hegyek közötti völgyben. Abrám útja a sikemi szenthelyre vezetett először Kánaánban.

Kép: 123RF

 

A Táré és Abrám útra kel című tankockán képekkel illusztrálva követhetjük a vándorlás állomásait, képeit (elérhető a címre kattintva).

Képforrások: 123RF, Wikimedia Commons, grafika: Kelemen Czakó Rita

 

Menj el… Gyere velem… (Kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi)

Isten elküldte Abrámot rokonai közül egy ismeretlen földre. Az elhívás így kezdődik: „Menj el…” – Vajon miért engedelmeskedett Abrám? Mi győzte meg őt, hogy meg kell ezt tennie?

 

Hogyan folytatódhat a „Menj el…” mondat, ha

  • anya mondja neked?
  • apa mondja a testvérednek?
  • a testvéred mondja neked?
  • te mondod a testvérednek?
  • stb.

Hogyan folytatódhat a „Gyere velem…” mondat, ha

  • anya mondja neked?
  • nagyapa mondja neked?
  • te mondod a testvérednek?
  • a barátod mondja neked?
  • stb.

A mondatalkotó játék rámutat, hányféle küldés és hívás lehetséges különböző személyek között. Melyikre lesz a válasz készséges cselekvés (a felszólításnak megfelelő engedelmesség)? Min múlik ez? (A bizalom kérdése kerül itt fókuszba.)

 

Kis csoportokban játsszanak el a gyerekek egy-egy „Menj el…” és „Gyere velem…” helyzetet. Lehet köztük „engedelmes” és „engedetlen” válaszcselekvés is.

Mutassák be egymásnak a csoportok az élethelyzeteket, majd beszéljük meg, mikor min múlott az engedelmesség vagy engedetlenség.

 

Vakvezetés párban (Kapcsolati, testi-mozgásos, önismereti, verbális-nyelvi)

Alkossanak párt azok a gyerekek, akik jól ismerik egymást, és megbíznak egymásban. A párok álljanak fel egymással szemben (max. 4-5 pár egyszerre, köztük kb. 2 méter távolsággal). A párok egyik tagjának szemét kössük be kendővel, a bekötött szeműek azonos oldalon álljanak. Jelre a látók hangosan hívják maguk felé a párjukat, néven nevezve őt. A bekötött szemű társ előre nyújtott kézzel óvatosan elindul, miközben nagyon kell figyelnie, hogy a megfelelő hang irányába mozogjon. A látó szavaival irányíthatja is a társát (megállíthatja, irányváltoztatásra szólíthatja fel, pl. Fordulj egy kicsi jobbra!). Vajon sikerül-e mindenkinek eljutni a párjához?

A párhuzamosan végzett gyakorlat nehézsége, hogy kialakul egy alapzaj, amiben nem olyan könnyű meghallani a társ hangját. Fokozottan kell egymásra figyelni a siker érdekében. Ha a játék sikerült, a párok cseréljenek, és fordított helyzetben is végezzék el a gyakorlatot.

 

Végül beszéljük meg, mi volt a nehézség, és mi segített a játékban? Kiknek sikerült igazán jól megtalálni egymást, és ez min múlt?

Ha nincs játékhelyzet, kinek a szavára hallgatsz? Kiben bízol annyira, hogy szót fogadsz neki? Keressünk példákat erre. Mikor működik jól egy ilyen kapcsolat?

 

Sátorépítő családok (Kapcsolati, vizuális-térbeli)

 

Hogy milyen volt Abrám sátra, nem tudjuk pontosan. A mai nomád sátrakhoz hasonlíthatott.

Kép: 123RF

 

 

A gyerekek kis csoportokba rendeződve családok lesznek. Családi kötelékben készítsenek egy-egy kis „nomád” sátrat pálcikákból, könnyű textíliából, illetve selyem- vagy gyűrtpapírból. A pálcikákból (hurkapálca, saslikpálca, fogpiszkáló) lesz a sátorrúd, cövek, amit puha alapba (gyurma, vastag hullámpapír, hungarocell) tudnak szúrni. A pálcikákat kötözéssel vagy gyurmaragasztóval tudják egymáshoz erősíteni. Sátorlapot szabhatnak textíliából vagy papírból. Gyurmából, papírból és textilből berendezési és használati tárgyakat (takarók, szőnyegek, edények) és állatalakokat is készíthetnek.

A családok munkáiból egy kis sátortábort állíthatunk össze.

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Képesség területek:  ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  énekforrás, hanganyag, digitális oktatóanyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Mózes 11,24–32; 12,1–8; 13,1–18; Zsoltárok 127,1–2
  • Intelligenciatípus: Önismereti, egzisztenciális, verbális-nyelvi, kapcsolati, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Költözőlista egyéni összeállítása, értéksorrend, beszélgetés; bibliai történetmesélés: Táré családja, Abrám elhívása és költözése; szövegkiegészítés, beszélgetés a történet alapján; bizalom-ének, szóló-kórus énekdialógus

 

Költöző-lista (Önismereti, egzisztenciális, verbális-nyelvi)

Képzeljétek el a következőt: A szüleid bejelentik, hogy elköltöztök egy távoli országba, ahova túl sok cuccot nem vihettek magatokkal. Mi lenne az az öt valami, amit feltétlenül magaddal vinnél (a rajtad levő öltözeten kívül)? Írj róla egy listát, sorold fel a vinnivalókat fontossági sorrendben!

A gyerekek önállóan írják, majd az arra vállalkozók mutassák be a listájukat, indoklással együtt: Miért pont az említetteket vinnék magukkal?

Hallgassunk meg néhány listát és indoklást, majd közösen próbáljuk meg összeszedni, mik lehetnek a legfontosabb szempontok egy ilyen költözésnél? Ki melyiket tartja legfontosabbnak? Pl.:

  • célszerűség: nélkülözhetetlen használati eszköz
  • érzelmi kötődés: emléktárgy, játék stb.
  • felelősség, gondoskodás: szeretett állat, növény
  • előrelátás: ami út közben vagy az új helyen fontos lehet

Kérdezzük meg azt is a gyerekektől, ki az, aki átélt már egy ilyen nagy költözést? Akinek van kedve, mesélhet róla, hogyan zajlott, miért került rá sor.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, képalkotás, vizualitás, ének, zene, ritmus, mozgásos játék, drámajáték, élménypedagógia, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  lexikon, szótár, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 11,1–9; Zsoltárok 127,1–2
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, kapcsolati, zenei-ritmikus, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Kortörténet: zikkurat és Bábel; csoportmunka: kreatív építés pálcikákból, dobozokból; nyelvjáték: halandzsamondókák, halandzsavers megismerése, kreatív feldolgozása hang- és mozgásjátékkal, képalkotással

 

Tudod-e… (Verbális-nyelvi, vizuális-térbeli)

Tudod-e,

  • mi lehetett a bábeli torony? – Zikkurat-templom, lépcsőzetes toronytemplom, aminek a tetején szentély állt.
  • mit jelent az, hogy az égig ért? – Lépcsőzetes alakja az istenek lakhelye felé vezetett, a Bábel név eredetileg azt jelenti: „Istenek kapuja”.
  • a nyelvek összezavarása után hogyan változott meg a Bábel név jelentése? – A szó héber jelentéstartalma: „zűrzavar”.
  • hogyan nézhetett ki egy zikkurat? – Ur város zikkurata elég jó állapotban megmaradt (Dél-Irak, lásd a képen: 123RF). A Kr. e. 22.21. században sumér királyok által épített toronytemplom három szintből állt, a legfelsőn kapott helyet a szentély (lásd itt a templom rekonstrukciós rajzát).

Kép: 123RF

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  képalkotás, vizualitás, gondolkodtató, logikai feladat, ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, áhítat, gyermekistentisztelet, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Mózes 10; 11,1–9; Zsoltárok 127,1–2
  • Intelligenciatípus: Logikai-matematikai, vizuális-térbeli, kapcsolati, verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Építőjáték: stabil építmény alkotása csoportmunkában; bibliai történetmesélés: Bábel tornya; keresztrejtvényfejtés, szövegalkotás a történet kulcsszavaival; figyelmeztető ének, szóló-kórus énekdialógus

 

Toronyépítők (Logikai-matematikai, vizuális-térbeli, kapcsolati, verbális-nyelvi)

A gyerekek néhány fős kis csoportokban kapjanak azonos számú (10-15 db) építőelemet. (Pl. építőkocka, kockakirakó, dominó, műanyagpohár stb. – méret nem számít.) Feladatuk az, hogy az építőelemekből építsenek egy tornyot, ami magas és erős, nem lehet könnyen kibillenteni.

A csoportok a feladatot önállóan oldják meg, nevelői segítség nélkül. Legfeljebb annyi segítséget adjunk, hogy kiemeljük a feladat fő szempontjait:

TORONY → MAGAS + ERŐS

Miután elkészültek, a csoportok mutassák be a tornyaikat, és mondják el röviden, milyen módszerrel építettek, mire ügyeltek építés közben.

Végül értékeljük a megoldásokat, kiemelve a gúlaszerű építkezés, illetve a téglakötés előnyeit, amivel stabillá teszik az épületet.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  ön- és társismeret, kapcsolat, természetismeret, mozgásos játék, nyelvi feladat, játék, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 6,5 – 9,17
  • Intelligenciatípus: Kapcsolati, természeti, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, egzisztenciális
  • Tevékenység: Hang- és mozdulatutánzó párkereső és kitalálós játék; állatfajok bemutatása szóban vagy írással, rajzzal, kiállításrendezés; térrendezés: bárkaépítés bútorokkal; levélképek készítése a szabadban és a teremben; kreatív írás: állatok imája

 

Állati párkereső (Kapcsolati, természeti, testi-mozgásos)

Kis cédulákra állatpárok nevét írjuk, minden állat neve 2-2 cédulán szerepeljen. (Annyi cédulát írunk, ahányan részt vesznek a játékban.) A gyerekek cédulát húznak (nem tudják egymásról, ki milyen állat nevét húzta), majd szétszóródva elhelyezkednek a teremben. Jelre mindenki a húzott állat hangját és mozgását utánozva kezdi keresni a párját. Emberi nyelven nem szólhatnak, de az állat hangján és mozdulataival kommunikálhatnak egymással.

Amelyik állatpár egymásra talált, elhelyezkednek a „bárkában” (a terem kijelölt részén). Itt Nóé (a pedagógus) fogadja őket, akinek állatnyelven bemutatkoznak.

 

A bárkából jöttünk (Kapcsolati, természeti, testi-mozgásos)

A közismert „Amerikából jöttem” című játék mintájára két játékos kimegy a teremből, és megegyeznek, hogy milyen állatot fognak alakítani. Ezután bejönnek, és így szólnak a többiekhez:

„A bárkából jöttünk, Nóé így nevezett minket: o…n.” (vagy más kezdő és utolsó betű)

Majd mozdulatokkal és hangadással eljátsszák az állatpárt. Aki először felismeri, és bekiáltja a nevet, az lesz a következő állatpár egyik tagja. Párt választ maga mellé, és a játék hasonlóan folytatódik.

A példa becsapós, mert az o…n jelen esetben nem oroszlán, hanem orangután, amit a hangról és mozgásról lehet felismerni.

 

Kép: 123RF

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, gondolkodtató, logikai feladat, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Mózes 6,5 – 9,17; Zsoltárok 126,5; Példabeszédek 14,13; 15,13; 15,15; Prédikátor 7,3
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Önismereti játék: ellentétpárok egyeztetése, értelmezése; bibliai történetmesélés: Nóé bárkája; ellentétpárok kiemelése a történetből, dramatikus feldolgozás; figyelmeztető ének értelmezése, szóló-kórus énekdialógus

 

Sírás és nevetés (Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, önismereti, egzisztenciális)

A Biblia már az első történeteivel érzékelteti, hogy az emberi élet mennyire végletes. Benne élet és halál, öröm és bánat, sírás és nevetés, harag és megbékélés – ellentétes léthelyzetek és érzelmek váltogatják egymást.

Néhány ősi bibliai bölcsesség is ezt tükrözi. Osszuk ki az alábbi igéket kettévágva a gyerekeknek, feladatuk az egymáshoz illő mondatfelek összeillesztése. Nagy létszám esetén több csoportban is tevékenykedhetnek, minden csoport ugyanazzal a készlettel. (Lásd a csatolt melléklet igekártyáit.)

  • Nevetés közben is fájhat a szív, és az öröm vége is lehet bánat. (Példabeszédek 14,13)
  • Az örvendező szív megszépíti az arcot, a bánatos szív pedig összetöri a lelket. (Példabeszédek 15,13)
  • A csüggedőnek mindig rossz napja van, a jókedvűnek pedig mindig ünnepe. (Példabeszédek 15,15)
  • Többet ér a bánat, mint a nevetés, ha a szomorú arc mellett jobbá lesz a szív. (Prédikátor 7,3)
  • Akik könnyezve vetettek, ujjongva fognak majd aratni. (Zsoltárok 126,5)

 

Miután a csoportok párosították a mondatfeleket, jelezzék a pedagógusnak, aki némán, csak mozdulatokkal jóváhagyja vagy kijavítja az eredményt. Minden csoport válasszon ki a mondatok közül egyet, és beszéljék meg közösen, mi a mondás lényege, értelme, majd keressenek rá mai életpéldát: Kire, milyen helyzetben lehet igaz a mondás?

Végül a csoportok röviden mutassák be és értelmezzék a választott mondásaikat.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

 A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, képalkotás, vizualitás, drámajáték, élménypedagógia, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 4,1–12.25–26; Kolossé 3,13; Jakab 1,19–20
  • Intelligenciatípus: Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, egzisztenciális, testi-mozgásos
  • Tevékenység: A történethez kapcsolódó hangulatváltások, érzelmi állapotok kifejezése mimikával, hangulatjelek rajzolása; drámajáték: néma életképek a történetből; a harag-téma közelítése alkotó módon: dramatikus játék, kreatív írás, rajz; bocsánatkérés, megbocsátás helyzetei: beszélgetés, dramatizálás

 

Hangulatváltások (Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)

Milyen hangulatú lehetett az Édenkert után a mezőre kerülni, és ott új életet kezdeni? Ádám, Éva és fiaik története tele van hangulatváltásokkal, érzelmi hullámzással. Keressük a gyerekekkel, milyen érzelmi állapotok kísérhették a történet eseményeit, fordulópontjait. Az egyes fázisokat arcjátékkal, mimikával is követhetik, ami az adott szereplő(k) érzelmeit fejezi ki.

Mit érzett Ádám és Éva, amikor

  • el kellett hagyniuk az Édenkertet;
  • művelni kezdték kemény munkával a földet;
  • magukhoz szoktatták a környék juhait, kecskéit;
  • első fiuk megszületett;
  • második fiuk megszületett;
  • megtörtént a tragédia, és gyermekek nélkül maradtak;
  • harmadik fiuk is megszületett az elvesztettek helyett?

Mit érzett Kain, amikor

  • apjától megtanulta, hogyan kell művelni a földet;
  • dolgozott egész nap a mezőn, hogy legyen kenyere a családnak;
  • bemutatta a termésből áldozatát Istennek;
  • látta, hogy az ő munkájának nincs jobb eredménye, míg Ábel nyája gyarapodik;
  • Isten figyelmeztette őt, ne hallgasson a haragjára;
  • meglátta Ábelt, milyen vidáman hajtja be a nyájat;
  • meglátta a rakás követ a mezőn?

Mit érzett Ábel, amikor

  • apjától megtanulta, hogyan kell gondozni, legeltetni az állatokat;
  • egész nap a nyájjal volt a mezőn;
  • ha ellett a nyáj, éjszaka is az anyajuhok mellett volt;
  • egy kis barit mutatott be áldozatként Istennek;
  • szépen erősödött, gyarapodott a nyája;
  • mogorva testvére végre szólt hozzá, és a mezőre hívta;
  • meglátta a mezőn, hogy növekedésnek indult a vetemény?

Mit érezhetett Isten, amikor

  • látta, Ádám és Éva hogy boldogul az Édenen kívül;
  • megszületett az emberpár első fia, Kain;
  • megszületett második fiuk, Ábel;
  • látta, hogy a két fiú milyen ügyesen beletanul a munkába;
  • az áldozatuk illata szállt felé;
  • látta, mi lakik Kain és Ábel szívében;
  • hiába figyelmeztette, Kain nem hallgatott rá;
  • Kain rémséges tettét elkövette a mezőn;
  • Ádám és Éva újra egyedül maradt?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, gondolkodtató, logikai feladat, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, hanganyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 4,1–12.25–26; Mikeás 7,18–19; Jakab 1,19–20
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, logikai-matematikai, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Ön- és társismereti játék: páros választások; bibliai történetmesélés: Kain és Ábel; Isten természete: büntetés után kegyelem, páros énekmondás

 

Nem vagyunk egyformák (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, logikai-matematikai)

A gyerekek szabadon válasszanak párt, és üljenek le párban egymás mellett vagy egymással szemben. Valószínűleg azokból alakulnak a párok, akik barátok, akik szeretnek együtt lenni, és elég jól ismerik egymást. De vajon mennyire gondolkodnak hasonlóan? Mennyire vannak egymásra hangolódva? Próbáljuk ki ezt egy kis játékkal, ami tíz próbából áll.

Próbánként mond a játékot vezető pedagógus egy-egy szópárt, amelyből a párok mindkét tagjának választani kell. Pl.: Széna vagy szalma? Magában mindenki eldönti, majd egy-kettő-háromra kimondja a választott szót. Ha mindketten ugyanazt mondják, írólapon egy pluszjellel jelölik. Ha mást mondanak, a jelölés egy mínuszjel.

Szópárok lehetnek pl. (a teremtéstörténethez, az Édenhez és az új történethez kapcsolódva):

  • Alma vagy körte?
  • Füge vagy datolya?
  • Tej vagy kenyér?
  • Zsiráf vagy kenguru?
  • Farkas vagy oroszlán?
  • Boci vagy bárány?
  • Kés vagy tarisznya?
  • Tűz vagy víz?
  • Nap vagy Hold?
  • Furulya vagy citera?

Kép: 123RF

Végül értékeljük, milyen erősen vannak egymásra hangolódva a párok: Melyik pár hány pluszjelet szerzett? Emeljék fel sorban a kezüket a 6-os, 7-es, 8-as, 9-es, 10-es erősségű párok!

 

A barátok, játszótársak szeretnek együtt lenni és jól megértik egymást, de azért vannak közöttük különbségek. Vajon a testvérek között is így van? Azt gondoljuk, ők biztosan jobban hasonlítanak egymásra, és jól megértik egymást. Figyeljék meg a gyerekek, hogy is van ez a mai bibliai történetben.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, drámajáték, élménypedagógia, természetismeret, gondolkodtató, logikai feladat, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 2,8–25; 3,1–24; Ézsaiás 51,3; Lukács 23,43
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, testi-mozgásos, természeti, logikai-matematikai, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Milyen gyümölcs vagy? – drámajáték; Jó vagy rossz? – értékmérő nyelvi játék; A másik a hibás – élethelyzetek dramatizálása, beszélgetés; az édeni-paradicsomi szimbolikája és személyes jelentése, beszélgetés, írás, képalkotás

 

Milyen gyümölcs vagy? (Verbális-nyelvi, kapcsolati, természeti, testi-mozgásos)

Egy gyereket kiküldünk a teremből, ő lesz az, aki a tiltott gyümölcsöt keresi. A többiek bent a teremben választanak egy-egy gyümölcsnevet, mindenki valami mást. Majd az alábbi kiszámolóval kijelöljük, ki lesz közülük a tiltott.

 

Ádám, Éva kertben lakott,
ottan sokat járogatott.
Almát, körtét, szilvát ettek,
mondd meg, pajtás, mennyit ettek?

 

Akire az utolsó ütem jut, válaszol, pl.: Hetet.
A mondott szám szerint számol tovább a kiolvasó:

Egy, kettő, három… hét. Te vagy a tiltott gyümölcs.

 

A gyümölcsök elhelyezkednek körben vagy szétszórtan a teremben. Bejön a kiküldött gyerek, sorra odamegy a gyümölcsökhöz, és kérdi: „Milyen gyümölcs vagy?” A kérdezett a gyümölcsnevével válaszol. Erre a kérdező: „Meg szabad téged enni?” A gyümölcs széles mosollyal mondja: „Igen.” Ha a tiltott gyümölcsöt kérdezi, az is így válaszol, sőt próbál nagyon csábító lenni. A kérdező addig kérdez, míg meg nem sejti, hogy ki a tiltott gyümölcs. Visszamegy hozzá, és megkérdi: „Te vagy a tiltott?” Az válaszol: „Á, dehogy?” Ha a kérdező biztos a dolgában, rámutat: „Pedig te vagy az!” Ha eltalálta, a tiltott gyümölcs kimegy, ő lesz a következő kérdező. Ha nem találta el, a kérdező még egyszer próbálkozhat. Ha akkor sem sikerül, a következő játékkör alatt pihen.

 

Mondóka forrása: Gágyor József: Játékos növényvilág (Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2005, 76. o.)

Játékötlet: Miklya Luzsányi Mónika – Miklya Zsolt: Játéktár a Mesélő Bibliához (Harmat, Bp, 2008, 2. történet)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, természetismeret, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, áhítat, gyermekistentisztelet, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Mózes 2,8–25; 3,1–24
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, természeti
  • Tevékenység: Képzeletjáték, beszélgetés: a kedvenc helyem; bibliai történetmesélés: emberpár az Édenkertben, a bűneset; Mennyi jó! – értéksorrend felállítása, beszélgetés, személyes értéklista írása

 

A kedvenc helyem (Verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális)

Hol van a kedvenc helyed otthon, a lakóhelyeden vagy máshol? Ahol a legjobban érzed magad. Ahova akkor is vágsz, ha nem vagy ott.

Hunyd be a szemed (le is hajthatod a fejed a karodra az asztalon), és képzeld magad erre a helyre. Képzeletben nézz körül: Mi van körülötted? Mit látsz távolabb? Mit hallasz? Mit csinálsz éppen? Mi történik veled? Miért jó itt lenni?

Tegyük fel lassan a kérdéseket, majd maradjunk csendben kicsit, hogy legyen idő a képzeletjátékra.

Végül kérjük meg a gyerekeket, hogy aki szeretne, meséljen róla, hol járt képzeletben.

Aki megszólal, próbálja megfogalmazni azt is, miért szeret ott lenni, miért az lett a kedvenc helye?

 

Az első emberpárnak, Ádámnak és Évának az Édenkert volt ennyire kedves. Ahol a legtöbb öröm érte őket, ahol gyönyörűség volt élni. Az Éden szó éppen ezt jelenti: öröm, gyönyörűség. Az örömteli élet kertje.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.