22-2. Szabadulás és dicséret

, , , Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, természetismeret, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  énekforrás, hanganyag, kézműves oldal, 

grafika © Bódi Kati

  • Bibliai történet: 2Mózes 13,17 – 15,21; Zsoltárok 136,1.10–15
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, egzisztenciális, önismereti, vizuális-térbeli, természeti
  • Tevékenység: Zsoltárszakasz olvasása, zsoltárversek éneklése szóló-kórus párbeszéddel, ritmus- és egyéb hangszerkísérettel; dalszövegírás, dallamszerzés önállón vagy kis csoportban, szöveges, énekes előadás; papírmakettek készítése

 

Dicsérjétek az Urat (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, egzisztenciális)

A 136. zsoltár Isten nagy tetteit felsoroló hálaadó ének. A teremtés kozmikus tetteinek sorolása után a 1015. versekben az Egyiptomból való szabadulás lépései következnek. Olvassuk el a zsoltárrészletet, majd versről versre haladva idézzük fel a gyerekekkel a mögötte rejlő történetet.

Tartsunk felelgető olvasást szóló és kórus párbeszédével. A kórus a nép hangja, ők a refrénsorokat ismétlik, a szóló pedig Áron, Izráel szószólójának a hangja. Aki Áron szerepét vállalja, a sorokat emelt, éneklő hangon (recitálva) is olvashatja.

 

Lesújtott Egyiptom elsőszülötteire,
mert örökké tart szeretete.
Kihozta onnan Izráelt,
mert örökké tart szeretete,
erős kézzel és kinyújtott karral,
mert örökké tart szeretete.
Kettéhasította a Vörös-tengert,
mert örökké tart szeretete,
átvezette rajta Izráelt,
mert örökké tart szeretete.
De a fáraót és seregét a Vörös-tengerbe szorította,
mert örökké tart szeretete.

 

A 136. zsoltár Dicsérjétek az Urat címmel a gyülekezeti énekeskönyvben is szerepel (kattints a címre), de az eredeti énekből épp azok a versszakok maradtak ki, amelyek az Egyiptomból való szabadulást éneklik meg. Így is maradt az énekben annyi dicsérni való, amivel kapcsolódhatunk a mai történethez. Énekeljük az alábbi versszakokat szintén szóló-kórus felelgetéssel (Református énekeskönyv 136:1.3.9.13):

 

Dicsérjétek az Urat, / Mert ő jókedvet mutat,
És az ő kegyessége / Megmarad mindörökre.

Dicsérje őtet minden, / Mert nagy csudákat teszen,
És az ő kegyessége / Megmarad mindörökre.

Népét vezérlé híven / Szörnyű nagy kietlenben,
És az ő kegyessége / Megmarad mindörökre.

Ellenségünk kezéből / Megmente jókedvéből,
És az ő kegyessége / Megmarad mindörökre.

 

A Harangszó című, gyerekeknek szóló énekgyűjtemény a refrént némileg eltérő szövegváltozattal közli, ami talán a gyerekek számára jobban érthető (Harangszó 54).

Énekelhetjük a dalt ezzel a refrénnel is:

 

És az ő nagy kegyelme / Megmarad mindörökre.

 

A dalt a felelgető szólambeosztás mellett „hangszerelve” is előadhatjuk, amelybe főleg ritmushangszereket (csörgődob, cintányér, csengő, triangulum, egyéb ütőhangszerek) vonhatunk be. De a furulya vagy a gitár helyét is könnyen megtalálhatjuk a „zenekarban”, amely hálaadó szabadítás-ünneppé változtathatja a hittanórát vagy egyéb alkalmat.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

22-1. Átkelés a Vörös-tengeren

, , , Képesség területek:  mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, természetismeret, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  játékforrás, online játék, énekforrás, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 2Mózes 12,31.51; 13,17 – 15,21
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Kapukereső szabadulójáték tekintet jelzésével; bibliai történetmesélés: átkelés a Vörös-tengeren, Mózes hálaadó éneke; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; magasztaló ének ritmuskísérettel, lépegető mozgással

 

Szabadulókör (Testi-mozgásos, kapcsolati)

Páska éjszakáján a fáraó hívatta Mózest és Áront, és azt mondta nekik: „Induljatok, menjetek ki az én népem közül Izráel fiaival együtt!” (2Móz 12,31) Jó, de merre, milyen úton induljanak?

Válasszunk ki két gyereket, ők lesznek most a két vezető. A többiek Egyiptom népe, ők körbe állnak, kb. lépésnyi távolságra egymástól. A két vezető félrehúzódik vagy kimegy a teremből.  Kijelölünk a körben egy „kaput” két szomszédos gyerek között. A két vezető beáll a körbe, és keresni kezdik a kaput. A körben állók csak a tekintetükkel jelzik, hogy náluk, köztük van-e a kapu (elutasító vagy hívogató, barátságos tekintet). A vezetők együtt keresik a kijáratot. Ha rossz irányba indulnak, a körben állók a karjukkal elzárják az utat. Ha jó irányba indulnak, akkor szabadon kimehetnek a kapun. Hányadik próbálkozásra sikerül azt megtalálni?

A játékot megismételhetjük új vezetőkkel, Mózes és Áron szerepében.

Forrás

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

21-2. Tízcsapás- és páskajelek

, , , Képesség területek:  gondolkodtató, logikai feladat, nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, természetismeret, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kézműves oldal, online szöveg, 

grafika © Bódi Kati

  • Bibliai történet: 2Mózes 4,27 – 12,42; Zsoltárok 3,9
  • Intelligenciatípus: Logikai-matematikai, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, természeti, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Felelgető számmondóka a tíz csapásra emlékeztető képekkel; egyiptomi körgallér készítése a tíz csapás rajzaival; a páska jele, páskaajtó festése ecsettel, ujjal, tenyérrel; „Ha én felnőtt volnék” – irodalmi szöveg értelmezése, feldolgozása beszélgetéssel, rajzzal

 

Tízcsapás mondóka (Logikai-matematikai, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, természeti, kapcsolati, egzisztenciális)

A számolósdi mintájára íródott az alábbi mondóka, játékos humorral idézve meg az egyiptomi tíz csapás emlékét. Olvassuk el a gyerekekkel, értelmezzük és azonosítsuk a versszöveg alapján a csapásokat.

 

Miklya Zsolt
Tízcsapás

Egy – A folyó vérre megy.
Kettő – Béka ezerkettő.
Három – A szúnyogirtást várom.
Négy – Mindenütt csak légy.
Öt – Mennyi állatdög!
Hat – Most vakarózhatsz.
Hét – Hullik rád a jég.
Nyolc – Sáskát csomagolsz.
Kilenc – Sötét van, mégse pihensz.
Tíz – Jajgatsz, ahogy bírsz.
– Igazad van, barátom.
Isten az Úr, belátom.

 

A záró sorpár milyen „tanulsággal” bővíti a történetet? Mi történhetett volna, ha a fáraó már hamarabb belátja, hogy „Isten az Úr”?

Ti melyik csapás után fejeznétek be belátással a történetet?

Hogyan élhetünk mi belátással a mindennapokban? Mire vezet a makacsság?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

21-1. Tízszer kell mondani?

, , , Képesség területek:  gondolkodtató, logikai feladat, nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, természetismeret, ön- és társismeret, kapcsolat, mozgásos játék, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  digitális oktatóanyag, énekforrás, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 2Mózes 4,27 – 12,42
  • Intelligenciatípus: Logikai-matematikai, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, természeti, kapcsolati, egzisztenciális, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Mózes életszakaszai számokkal kifejezve, felelgető számmondóka; bibliai történetmesélés: Mózes és Áron a fáraó előtt, tíz csapás Egyiptomban; a történethez kapcsolódó kvízkérdések, beszélgetés; bizalom-ének tapskísérettel, vonulással

 

Számolósdi (Logikai-matematikai, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)

Egy pásztor jól tud számolni. Minden nap megszámolja a juhait, megvan-e mind. Számon tartja, van-e közöttük sérült, vemhes (pocakjában a kisbarival), akire jobban kell vigyázni. Számon tartja a napokat, időszakokat is, hogy tudja, mikor minek van ideje. És számon tartja minden bizonnyal az éveket is.

Emlékeztek Mózes életének a számaira?

Hány hónapos volt, amikor gyékénykosárban a Nílus partjára került? (3)
Kb. hány évig szoptatta őt az édesanyja? (max. 4-5)
Hány éves koráig élt Egyiptomban a királyi palotában? (40)
Hány évet élt a pusztában a midjániak között? (40)
Hány éves korában szólította meg őt az Úr? (80)

 

80, vagyis 8×10 év – kulcsfontosságú a 10-es szám benne.

Játsszunk egy kicsit a tízzel. Ismeritek a mondókát, ami így kezdődik?

Egy – megérett a meggy…

Ha van jelentkező, hallgassunk meg egy változatot a gyerekektől.

Majd mondjuk el az alábbi változatot, ami Mózes életéhez kapcsolódó parafrázis (Miklya Zsolt átköltése). Felismerhetjük benne az egyiptomi és a pusztai élet képeit. Akár Mózes is mondogathatta volna útközben. Mi mondjuk felelgetve: a gyerekek sorolják a számokat, a pedagógus a rímelő választ:

 

Egy – messze van a hegy,
Kettő – csipkebokor vessző,
Három – testvéremet várom,
Négy – túl sok itt a légy,
Öt – megérik a tök,
Hat – a kút kiapad,
Hét – lángost süt a pék.
Nyolc – tele van a polc,
Kilenc – a forrásnál megpihensz,
Tíz – víz, tiszta víz.

 

Bizony, nagy kincs volt a pusztában a víz, pásztornak és állatnak egyaránt. Mózes ezt jól megtanulta. És biztosan eszébe jutott nemegyszer a Nílus, meg a folyó vizével öntözött földek és kertek. Más világ, másféle rend volt Egyiptomban, mint kint a pusztában. Mózes jól ismerte már mindkettőt. Néha vágyott is vissza Egyiptomba, a bőség földjére. De arra legkisebb porcikája sem vágyott, hogy a fáraó elé álljon az Úr küldötteként. Mégis elindult. Mert kicsoda ő, hogy egy ilyen hatalmas Úrnak ellenálljon?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

20-2. Isten- és Mózes-album

, , , Képesség területek:  képalkotás, vizualitás, természetismeret, ön- és társismeret, kapcsolat, drámajáték, élménypedagógia, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, nyelvi feladat, játék, 
Tudomány területek:  történelem, egyháztörténet, kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kép, galéria, digitális oktatóanyag, kézműves oldal, 

grafika © Bódi Kati

  • Bibliai történet: 2Mózes 2,10 – 4,17; Zsoltárok 104,19–24; Példabeszédek 19,21; ApCsel 7,20–34
  • Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, természeti, verbális-nyelvi, kapcsolati, testi-mozgásos, önismereti, egzisztenciális
  • Tevékenység: Egyiptomi állatistenek megfigyelése, párosítás a nevükkel; tulajdonsággyűjtés, pillanatképek megjelenítése Mózes életéből; önismereti játék: tulajdonsággyűjtés feladatinterjúhoz; Isten neve, névmagyarázat, képalkotás közösen: égő csipkebokor

 

Állatisten-album (Vizuális-térbeli, természeti)

Egyiptomban sokféle istent imádtak, közülük sokan állatalakban vagy állatfejjel jelentek meg. Az állatisten-tankocka képein óegyiptomi istenábrázolásokat láthatunk. Felismerik-e a gyerekek, melyik állatot jeleníti meg az adott isten?

A tankocka elérhető itt: Egyiptomi állatisten-album

Lásd bővebben (kattints a névre):

Hórusz – Sólyom – az istenek királya, az ég ura, a fáraó megjelenési formája

Básztet – Macska – játékosság, vidámság, zene istennője

Anubisz – Sakál – halottak és a balzsamozás istene

Thot – Íbisz – bölcsesség és az írás istene

Szahmet – Oroszlán – a Napisten lánya, harcias és gyógyító istennő

Szobek – Krokodil – a Nílus áradásáért felelős isten

Khnum – Kos – a Nílus folyásáért felelős isten

Az edfui Hórusz-templom Hórusz-szobra
képforrás: 123RF

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

20-1. Mózes útjai

, , , Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, ön- és társismeret, kapcsolat, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  történelem, egyháztörténet, kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, énekforrás, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 2Mózes 2,10 – 4,17; Zsoltárok 104,19–24; Példabeszédek 19,21; ApCsel 7,20–34
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Egyiptomi himnusz és zsoltárszöveg összehasonlítása, beszélgetés; bibliai történetmesélés: Mózes ifjúsága, menekülése, új családja és találkozása Istennel; a történethez kapcsolódó beszélgetés; bizalom-ének

 

Naphimnusz és zsoltár (Verbális-nyelvi, természeti)

Olvassuk fel a gyerekeknek Ehnaton Naphimnuszának és a 104. zsoltárnak alábbi részletét. Ne áruljuk el előre, hogy melyik honnan való, csak a szövegekre hagyatkozzunk. (Lásd a kivetíthető mellékletet.)

Miben hasonlít egymásra a két szöveg? Miben különbözik?

Kit dicsér az egyik, és kit a másik? Kit tekint a teremtés Urának?

Melyik lehet az egyiptomi dicséret, és melyik a bibliai dicsérő zsoltár?

 

Megalkottad a messzi eget,
hogy benne ragyogjál,
hogy mindazt láthassa szemed,
aminek Te adtad a létét,
egyes-egyedül Te,
kúszva zenitre törő
eleven-fényű korong,
Te tündöklő, ragyogó,
távoli s oly közeli.
Millió alakot hoztál életre magadból,
szántóföldeket, városokat, falukat,
folyókat és utakat.
Téged szemtől szembe lát a tekintet,
mert a világ felett te vagy a nappali-fényű korong.

Részlet Ehnaton fáraó nagy Aton himnuszából (fordította: Molnár Imre)

 

Te alkottad a holdat,
hogy jelezze az ünnepeket,
és a napot, amely ismeri pályáját.
Ha sötétséget támasztasz, éjszaka lesz,
amikor nyüzsög az erdő mindenféle vadja,
az oroszlánok zsákmányért ordítanak,
Istentől követelve eledelt.
Ha felragyog a nap, visszahúzódnak,
és tanyáikon heverésznek.
Az ember munkába indul,
és dolgozik egészen estig.
Milyen nagy alkotásaidnak száma, Uram!
Valamennyit bölcsen alkottad,
tele van a föld teremtményeiddel.

Zsoltárok 104,19–24

 

Végül mondjuk el, hogy az első dicséret az egyiptomi Ehnaton fáraó Naphimnuszából való. Ehnaton fáraó a Napot – Atont – tisztelte istenként, őt dicséri énekében. A második dicséret a bibliai 104. zsoltár részlete. Ez a teremtő Istent dicséri, akinek teremtménye a Nap és a Hold és a Föld minden élőlénye.

Egyiptomban Atont, a Napistent Ehnaton úgy tisztelte, mint egyetlen teremtő istent. De Egyiptomban sok istent tiszteltek, és köztük is kiemelkedett Ámon, akiben Ré, az ősi Napisten és Hórusz, az ég istene egyesült. Magát a fáraót is a Nap (Ámon-Ré) fiának, Arany Hórusznak (Arany Napnak) tartották.

Miért fontos ez? Mert Mózes az egyiptomi fáraó udvarában nőtt fel, aki számára is Nap fia és Arany Hórusz volt, amíg Egyiptomban élt.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

19-2. Csónak és bölcső

, , , Képesség területek:  természetismeret, képalkotás, vizualitás, nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, mozgásos játék, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kép, galéria, online szöveg, énekforrás, hanganyag, kézműves oldal, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 2Mózes 1; 2,1–10; Ézsaiás 18,2
  • Intelligenciatípus: Természeti, vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi mozgásos
  • Tevékenység: Szókincsfejlesztő, szógyűjtő játék, egyiptomi ábrázolás megfigyelése; ringató mozgásjáték, ringató mondókák, zenehallgatás; bölcsőmakett készítése különböző anyagokból

 

Kishajó a Níluson (Természeti, vizuális-térbeli, verbális-nyelvi)

Figyeljük meg a Nílus gazdag élővilágát egy vadászjelenetet ábrázoló egyiptomi falfestményen. Mit és kit visz a kishajó ezen a képen? Gyűjtsünk szavakat a képről (bármilyen kezdőbetűvel)!

 

A freskórészlet a Nebamun nevű írnok sírjából való (Kr.e. 1350 körül), lásd itt a teljes képet (más megvilágításban): Tomb of Nebamun

A képen Nebamun a feleségével és lányával vadászik egy csónakon a nílusi mocsarakban. Forrás

Érdemes tudni, hogy az egyiptomi gyors járású hajók, csónakok is vízinövényből, papiruszsásból készültek (Cyperus papyrus – papirusznádnak is szokták hívni). A képen is papiruszcsónakot látunk.

A papiruszhajót, ezt a jellegzetes nílusi közlekedőeszközt, nemcsak a régészeti leletekből, hanem a Bibliából is ismerjük. Ézsaiás próféta Etiópiáról szóló jövendölése kezdődik így: „Követeket küld a tengeren, papiruszhajókon a víz színén.” (Ézs 18,2)

Kép: 123RF

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

19-1. Izráel fiai Egyiptomban

, , , Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, ön- és társismeret, kapcsolat, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  énekforrás, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 2Mózes 1; 2,1–10
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Bibliai szókincsfejlesztő, szógyűjtő játék; bibliai történetmesélés: intézkedések Izráel fiai ellen, Mózes születése; szó- és eseménygyűjtő játék a történethez kapcsolódva; hálaadó ének felelgető szólamfelosztással

 

Mit visz a kis hajó? (Verbális-nyelvi, természeti)

Kérdezzük meg a gyerekektől: Ismeritek a Mit visz a kishajó? című játékot?

Ez egy szógyűjtő játék, amihez megadunk egy kezdőhangot, ezzel a hanggal kell szavakat gyűjteni. Pl. Mit visz a kishajó k-val? Sorolhatjuk, pl.: krumplit, kabátot, kiflit, kanalat stb.

Ez így túl könnyűnek tűnik, de bemelegítésnek megfelel. Most szűkítsük a kört, fókuszáljunk a Biblia korára, bibliai történeteinkre: Mit visz a kishajó k-val az ősatyák korában?

(Gondolhatunk Jákób költözéseire. Mi mindennel költözhetett a nagy család Egyiptomba? Mi mindennel találkoztak út közben és Egyiptomban? Stb.)

Pl. kosarat, kenyeret, kést, köntöst, követ, kavicsot, kecskét, kost, kígyót, kalászt, kévét stb.

Vagy: Mit visz a kishajó s-sel az ősatyák korában? Pl.: sátrat, sót, serleget, süteményt, sáskát, sást stb.

 

De hogy jön ide a hajó? – kérdezhetik a gyerekek. A hajó nem is áll olyan messze Egyiptomtól, hiszen ez a Nílus országa, amit a nagy folyó áradása tesz termékennyé, minden évben lerakva termékeny iszapját a földeken.

Jákób családját, Izráel fiait Gósen földjén, a Nílus deltavidékén telepítette le a fáraó. A folyó itt több ágra szakad, mielőtt a tengerbe ömlik, ezért különösen is termékeny, vízjárta jó föld, alkalmas az állattartásra is.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

18-2. Életképalbum

, , , Képesség területek:  ön- és társismeret, kapcsolat, drámajáték, élménypedagógia, nyelvi feladat, játék, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  lexikon, szótár, kép, galéria, 

Hórusz-szem, részlet az egyiptomi Halottak könyvéből (Kr.e. 1070)
Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 42–46; Zsoltárok 33,18
  • Intelligenciatípus: Önismereti, kapcsolati, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, egzisztenciális
  • Tevékenység: Érzelemkifejezés mimikával, testtartással, élőképek a történet jelenetei alapján; családi élőképek a költözés albumából; „Haragszol rám?” helyzetek közelítése kreatív írással, rajzzal; „mindent látó szem” jelképes ábrázolása

 

Érzelmek az arcon (Önismereti, testi-mozgásos)

Képzeljétek el, hogy mindnyájan József testvérei vagytok. Mutassátok meg arckifejezéssel és testtartással, mit éreztek a találkozás és próbatétel különböző fázisaiban:

  • Megérkeztek Egyiptomba, a kormányzó elé vezetnek (hódolat, tisztelet)
  • A kormányzó vallat, és kémkedéssel vádol (ijedtség, értetlenség)
  • Végre indultok haza, tele zsákokkal (megkönnyebbülés, menekülésvágy)
  • Megtaláljátok a pénzt a zsákokban (félelem, bizonytalanság)
  • Meggyőzitek apátokat, hogy újra Egyiptomba kell menni (elszántság, együttérzés)
  • A kormányzó szívélyesen fogad és megvendégel benneteket (csodálkozás, élvezet)
  • Benjáminnál megtalálják a kormányzó serlegét (döbbenet, rettegés)
  • Újra a kormányzó elé álltok (kétségbeesés, bűnbánat)
  • József felfedi kilétét (ijedtség, szégyen, félelem)
  • József megbocsát, és Istenre mutat (megkönnyebbülés, hála, öröm)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

18-1. Szent a béke

, , , Képesség területek:  képalkotás, vizualitás, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, ének, zene, ritmus, természetismeret, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  énekforrás, hanganyag, 

Kőből faragott fríz lótuszvirágokkal, nádasban. Edfu, Hórusz-templom

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 42–46; 50,15–21
  • Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, természeti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Történetmesélő kövek, kavicsok válogatása, elhelyezése csoportmunkában, spontán történetmesélés; bibliai történetmesélés: József és testvérei találkozása, próbatételek és megbocsátás; kavicskör jele, beszélgetés, hálaadó ének

 

Mesélő kövek (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, természeti)

Kánaán, ahol Jákób és fiai éltek, köves vidék volt. Két évszak váltakozott, az esős tél, és a forró, száraz nyár. Ám ha elmaradt vagy kevés volt az eső, akkor a hőség uralkodott, a vetemény és a fű is kiszáradt. Éhezett ember és állat. A juhok alig találtak legelni valót a kövek között.

 

Előzetesen készítsünk mesélő kőkészletet (csoportonként egyet), amit egy kis vászonzacskóban helyezhetünk el. A készlet darabjai:

  • maréknyi zúzott kő: sziklakövek, a köves vidék jelölői
  • maréknyi apróbb kavics: juhok, bárányok jelölői
  • nagyobb lapos kavicsokon Jákób és otthon élő fiainak a nevei: Rúben, Simeon, Lévi, Júda, Issakár, Zebulon, Dán, Naftáli, Gád, Ásér, Benjámin
  • + egy színes József-kavics

 

Ha nagy létszámú a csoport, két-három kisebb csoportban is tevékenykedhetünk. Egy csoport 10-12 fős is lehet, csoportonként adjunk egy kőkészletet.

A gyerekek álljanak körül egy asztalt, amire karton alátétlapot vagy csomagolópapírt helyezhetünk. Borítsák ki a köveket, és válogassák szét. A zúzott kövekből rakjanak ki egy képzelt terepet. A kis kavicsokat tereljék össze egy nyájjá. A nagyobb kavicsokat fordítsák névvel fölfelé, és keressék meg a név tulajdonosának helyét a terepen, a nyáj vagy a sátor körül. A József-kavicsot vegyék ki, ő messze él, távol. A sátor jelölője lehet az összehajtott üres vászonzacskó.

Ezután meséljenek a gyerekek arról, hogyan élhettek Kánaánban Jákób és fiai. Vajon hogyan telt az a húsz év, amíg József Egyiptomban volt? S vajon mit tesznek, amikor hiába várják az esőt, minden kiszárad? Mit tesznek, amikor elfogy a tartalék élelem, és az embereknek sincs mit enni?

 

Találkozás Egyiptomban (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

József Egyiptomban, testvérei Kánaánban éltek, és ha az idő nem szól közbe, sosem találkoztak volna többet. Isten terve azonban más volt.

Történetmesélés az 1Mózes 42–46 alapján:

Amíg József Egyiptomban élt, Kánaánban sem állt meg az élet. Jákób fiai sorra megnősültek, gyerekeik születtek, gyarapodott a család. Józsefről mintha meg is feledkeztek volna. Bátyjai hallgattak róla, nem is nagyon mondták ki a nevét. Jákób eleinte sokat szomorkodott, aztán Bánjáminban, József öccsében találta meg vigasztalását. Közben Benjámin is felnőtt, jó pásztor, gondoskodó apa lett. Úgy tűnt, az idő lassan begyógyítja a sebeket.

Az idő azonban megváltozott. Eltűntek az esőfelhők az égről, a vihar csak a port kavarta, esőt nem hozott. Lassan kiszáradt minden, elfogyott az élelem. A pásztortestvérek nagy távolságokat jártak be a nyájjal, hogy legelőt találjanak, az állatok mégis egyre soványabbak lettek. A népes családnak fogyott az élelme, a kánaáni városokban sem lehetett gabonát kapni. A kereskedők azonban hozták a hírt, hogy Egyiptomban még van gabona elég, és lehet vásárolni is. Mit lehet mást tenni? Jákób elküldte hát a fiait Egyiptomba, hogy vásároljanak annyi gabonát, amennyit tudnak. Csak Benjámint tartotta otthon, legalább ő maradjon mellette.

Egyiptomban az ország kormányzója, József árulta a gabonát. Amikor a bátyjai megérkeztek, hódolattal járultak a nagy úr elé, és földre borultak előtte. Nem ismerték fel őt, eszükbe sem jutott, hogy József lehet. Ő azonban rögtön felismerte a testvéreit, és keményen beszélt velük. Kikérdezte őket, hogy honnan jöttek, és miért. Kik ők, ki az apjuk, ki az, aki otthon maradt. Úgy tett, mint aki nem hisz nekik, és kémkedéssel vádolta bátyjait: „Bizony azért jöttetek, hogy az ország védtelen részeit kifürkésszétek!” Aztán kitalált egy kőkemény próbát: Csak akkor hisz nekik, ha Benjámint, a legkisebb testvért is magukkal hozzák. Addig túszként nála marad egyikük.

„Bizony, a testvérünkért bűnhődünk, láttuk a nyomorúságát, de hiába könyörgött nekünk” – beszélték egymás között a testvérek. Azt hitték, az egyiptomi úr úgysem érti, de József mindent hallott és értett. Elérzékenyült, a könnyivel küszködött. Aztán parancsba adta, hogy kötözzék meg Simeont, ő nála marad.

József megparancsolta azt is a szolgáinak, hogy töltsék meg a testvérek zsákjait gabonával, és a pénzüket tegyék vissza a zsákokba. Útközben hazafelé az egyik zsákot kibontották a testvérek, észrevették a pénzeszacskót, és nagyon megrettentek. „Mit tesz velünk az Isten?!” Otthon alig mertek apjuk színe elé állni. Elmondták mégis, mi történt, és megmutatták a zsákjaikat. Tele volt mind gabonával, és mindben ott volt a pénzeszacskó, benne a gabona árával. Még jobban megijedtek, Jákób pedig kétségbeesett. „Mit tesztek velem? József után elvesztem Simeont, és Benjámint is el akarjátok vinni?!”

Ám az éhség kegyetlen úr. Amikor elfogyott a gabona, Jákób belátta, hogy nincs más megoldás, vissza kell menni Egyiptomba gabonáért. És ennek az az ára, hogy Benjáminnak is menni kell. Júda megígérte az apjának, hogy az életével felel érte. Végül Jákób elengedte, és Istenre bízta a fiait.

Egyiptomban mintha minden megváltozott volna. Úgy fogadták őket József házában, mint előkelő vendégeket. József jóindulatúan kérdezgette őket, és amikor Benjámint meglátta, újra elérzékenyült. Bement a belső szobájába, hogy kisírja magát. Aztán ünnepi lakomával kínálta meg őket. S az egészben az volt a furcsa, hogy mindegyik testvért a neki járó helyre ültették, Benjámin pedig ötszörös adag ételt kapott.

Aztán József parancsára hazaengedték őket tele zsákokkal, a zsákokban a pénzeszacskókkal, Benjámin zsákjában pedig József serlegével. Persze ő mit sem sejtett, a többiek sem gondolták, hogy megint készül a csapda. Alig hagyták el azonban a várost, József követe utolérte és megvádolta őket azzal, hogy magukkal vitték József ezüstserlegét, amiből jósolni szokott. Amikor átkutatták a zsákokat, meg is találták a serleget Benjámin zsákjában. Vissza kellett hát fordulniuk, és nemsokára megint József előtt álltak.

„Miért tettetek ilyet?” – kérdezte szigorúan az úr. A testvérek nem tudtak mit mondani. Júda állt ki József elé, hogy Benjáminért könyörögjön. Beszélt az apjáról, akinek kedves feleségétől két fia született, és az egyiket már elveszítette. Ha most a másikat is elveszítené, talán bele is halna. Júda azonban megígérte az apjának, hogy életével felel Benjáminért. Ezért azt kéri, hadd maradjon itt ő rabszolgának Benjámin helyett.

Józsefnek ennyi elég volt, nem bírta tovább. Minden szolgáját kiküldte, megismertette magát a testvéreivel, és hangos sírásra fakadt. A testvérek megrémültek, azt hitték, József bosszúja következik. Ő azonban így szólt: „Én vagyok József, a testvéretek, akit eladtatok Egyiptomba! De most ne bánkódjatok, és ne keseregjetek amiatt, hogy eladtatok, mert azért küldött ide Isten, hogy életben maradjatok. Bizony, Isten küldött el engem előttetek, hogy maradékotok legyen a földön, és életben tartson benneteket nagy szabadítással.”

Nagy kő gördült le a testvérek szívéről: József megbocsátott. És a családjuk is megmenekül az éhségtől, mert Egyiptomban van elég gabona, és van elég hely, ahol letelepedhetnek. A fáraó örömmel fogadta a hírt, és megerősítette, hogy Jákób családját szívesen látja az országában. A testvérek ajándékokkal megrakodva tértek haza. Jákób először fel sem fogta, mi történt, de aztán ujjongva így szólt: „Csakhogy él még József, a fiam! Megyek, hogy meglássam őt, mielőtt meghalok.”

Jákób és népes családja újra csomagolt, és elindultak Egyiptomba. Jákób huszonkét éve nem látta Józsefet, és most végre megölelhette őt. Letelepedtek Gósen földjén, a Nílus torkolatvidékén, és Jákób még tizenhét évig élt. Megélhette, hogy beteljesedik, amit az Úr az indulásakor ígért: „Ne félj lemenni Egyiptomba, mert nagy néppé teszlek ott!”

 

grafika © Kelemen Czakó Rita

Próbatétel és hála (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus)

A mesélő kövek közül vegyük ki a testvérek névkavicsait és a József-kavicsot. Helyezzük el a kavicsokat egy kerek tálcán úgy, hogy József van középen, a testvérek pedig körülötte. Mire emlékeztet ez a kőkör? Hogyan teljesült be József egykori álma?

Mi késztette arra a testvéreket, hogy Egyiptomba menjenek?
Hogyan találkoztak a bátyjai újra Józseffel? Miért nem ismerték fel őt?
Miért nem ismertette meg magát József azonnal? Mit talált ki?

József próbára tette a testvéreit. Miért volt erre szükség? Milyen lépésekből állt a próba?
Józsefet is próbára tette, hogy közben nem leplezhette le magát, nem mutathatta ki az érzéseit. Melyik ponton lehetett ez a legnehezebb?

Miért tudott József megbocsátani a testvéreinek? Mivel bátorította őket, hogy ne féljenek?
Mit gondoltok, ezután helyreállt köztük a békesség? (Az 1Mózes 50,15–21 alapján látjuk, hogy a testvérekben maradt még félelem.)

 

„Vége jó, minden jó” – mondja a mesei bölcsesség a próbatételek után. Mesébe illő a történet vége, pedig az éhínség még tart, és egyre nehezebb a helyzet Egyiptomban is. De Isten megmutatta szabadítását a nehéz körülmények között, ami hálaadásra indít.

Adjunk hálát Jákób Istenének imádsággal és énekkel (Református énekeskönyv 81/1):

 

Örvendezzetek
Az erős Istennek!
Énekeljetek
Dicséreteket,
Szép énekeket
Jákób Istenének!

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.