Grafika © Kelemen Czakó Rita
- Bibliai történet: Ézsaiás 35,4–6; Márk 2,1–12; Lukács 5,17–26
- Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi, egzisztenciális, zenei-ritmikus
- Tevékenység: Dülöngélő bizalomjátékok, beszélgetés a bizalomról, mozgássérültekről; bibliai történetmesélés: A kapernaumi béna meggyógyítása; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; felelgető ének
Bizalompróba (Testi-mozgásos, kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi)
Bizalomról lehet beszélni, de igazán a gyakorlatban dől el, hogy valaki bízik-e a másikban. A „dülöngélő” bizalomjátékok esetében konkrétan is „eldől”, ki mennyire bízik a társaiban.
Csoporthelyzetben mutassuk be a játék klasszikus változatát:
8-10 fős csoport tagjai szorosan egymás mellé állva kört alkotnak. Mindenki támaszban (harántterpeszben) áll, a kezeket mellmagasságban tartja. Egy vállalkozó nem a körbe, hanem a kör közepére áll. Ő lesz a „fababa”, aki behunyt szemmel, merev testtel dől valamelyik irányba. A körben állók feladata, hogy megfogják és visszahelyezzék középre. Innen a „fababa” másik irányba dől tovább.
A körben állók részéről fokozott figyelmet és segítőkészséget igényel a játék. A „fababa” részéről pedig teljes bizalomra van szükség, hogy a társaira merje bízni magát. Ha a bizalom nem teljes, előfordulhat, hogy a „fababa” kilép a lábával, nem mer mozdulatlan testtel dőlni. A „fababa” szerepét kipróbálhatja mindenki, aki mer rá vállalkozni. Nagy csoportlétszám esetén a bemutató játék után több játékcsoportot és kört is alakíthatunk.
Kisebb csoporttal, illetve ha a gyerekek elég bátrak és ügyesek, kipróbálhatjuk a „fababa” trióváltozatát is. A gyerekek maguk válasszák ki, kiben bíznak, kivel alkotnak háromfős csoportot. A játékmozgás így zajlik: Ketten egymás felé fordulva támaszban állnak, harmadik társuk kettejük közé áll. A középen álló „fababa” csukott szemmel, merev testtel dől előre-hátra a társai felé. Ők óvatosan, és nagy figyelemmel „adogatják” egymásnak „fababát”. Ha a bizalom teljes, megvalósulhat egy folyamatos „ingamozgás”. Ezért nevezik ezt a változatot így is: „Az inga nyelve”.
Játékforrás: Dülöngélő bizalomjátékok
Végül beszélgessünk:
Ki hogy érezte magát játék közben?
Kiben volt erős a félelem? Sikerült-e leküzdeni? Mi segített?
Ki az, aki félelem nélkül rá merte magát bízni a többiekre? Miért nem féltél?
Kire bíztad (vagy bíznád) rá magad legnyugodtabban? Miért?
Mi lenne, ha tényleg nem tudnál megmozdulni, ha merev és mozdulatlan lenne a tested? Kire tudnád akkor rábízni magad?
Hogy nevezzük azokat, akik nem tudják mozgatni a testüket vagy valamelyik testrészüket?
Elhangozhatnak a következő kifejezések: fogyatékos, rokkant, nyomorék, nyomi, béna, fogyatékkal élő stb.
Melyiket tartjátok ezek közül bántónak? Melyik esne rosszul, ha rád mondanának ilyet?
Melyik az a kifejezés, amit ma leginkább el tud fogadni a sérült ember? – A fogyatékos, mozgássérült, mozgáskorlátozott, fogyatékossággal élő a leginkább ajánlott.
Lásd: Esélyegyenlőségi szótár
A közbeszédben mégis gyakran előfordul a „béna” vagy „nyomi”, ami bizony könnyen sértésként, csúfolódásként hangzik.
A Biblia azonban a „béna” szót használja a mozgássérültekre. Amikor béna emberről beszél, abban nincs sértő szándék, csak a korra jellemző megkülönböztetés.
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.
Betesda (= Irgalmasság háza) a neve annak a tónak, amely történetünkben szerepel. Két szabálytalan téglalap (trapéz) alakú része volt: az „északi medence” (53 x 40 m) az összegyűjtött esővíz tárolására szolgált, a „déli medencét” (47 x 52 m) fürdésre használták, rituális fürdő vagy gyógyfürdő lehetett. A medencéket négy oszlopcsarnok vette körül, az ötödik pedig elválasztotta őket egymástól. Később római fürdő épült itt, a medencék területén ma több építészeti korszak (kora és késő római, bizánci) emlékei találhatók.
Források:
