Képforrás: 123RF
- Bibliai történet: Bírák 4,1–24; 5,4–5.20–21; Zsoltárok 33,16–18
- Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, verbális-nyelvi, természeti
- Tevékenység: Debóra pálmája: papírmakett készítése, variációk; szerepjáték: panasznap, hálaadó nap Debóra előtt; beszélgetés: női tulajdonságok, életpéldák, kreatív írás: portré egy női hősről; csoportmunka: haditerv készítése a bibliai történet harci helyzetéhez; harci hírek, hírösszefoglaló szóban, írásban vagy szerepjátékkal
Debóra pálmája (Vizuális-térbeli)
Debóra és pálmája látványos vizuális kép, amiből többféle téri makettet alkothatunk. Összegyűjtöttünk néhány ötletet:
Kép: 123RF
Debóra pálmája alatt – panasznap, hálaadó nap (Kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli)
A földre szőnyeget vagy takarót terítünk, egyik végében ül Debóra, aki panasznapot tart. Fölötte pálma, ami a játékban lehet egy napernyő, vagy fogasra, székekből rakott gúlára (oszlopra) erősített esernyő. A szőnyeget körben székek veszik körül, ezeken ülnek a játékban részt vevők, mindenki a maga problémájával. Debóra tanácsára várnak, ami a probléma megoldásához vezet. Egyenként járulnak a szőnyeg túlsó végéhez, és mondják el a problémáikat. A sorrendet sorsolással jelölhetjük ki. A soron következő meghajol, és elmondja panaszát. Debóra igyekszik bölcsen válaszolni. Miután mindenki sorra került, ítéletet hoz: Kiválasztja, kinek a megszólalása tanúskodott a legtöbb bölcsességről. Odavezeti a helyére, ő lesz a következő Debóra (ő kerül bíró szerepbe).
A játékot megismételhetjük új panaszkörrel.
Vagy Debóra a panasznap helyett hálaadó napot hirdet. Most mindenki, ki Debóra elé lép, valami olyat mond el, amiért hálát tud adni. Debóra ezt megerősítheti egy biztatással vagy más bölcsességgel, illetve Istennek való hálaadással.
A probléma, panasz, illetve hálaadás témája elsődlegesen a bibliai korra vonatkozik, szerepjátékként elképzelve a korabeli életet. Problémaérzékeny, érett csoporttal játszhatjuk a mai életre vonatkoztatva is, egy mai „Debóra” elé tárva panaszainkat, hálaadásunkat.
A „gyengébbik” nem bátorsága (Önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, verbális-nyelvi)
A történetben két asszony is kitűnik férfiakat megszégyenítő bátorságával, Debóra és Jáél.
Miért nevezik a nőket még ma is gyakran „gyengébbik” nemnek? Mik azok a tulajdonságok, amik a nőkre általában jellemzőek, és amiből hamisan úgy ítélhetjük meg, hogy ők gyengébbek, mint a férfiak? (érzékenység, együttérzés, segítőkészség stb.)
Miben bizonyulhatnak a nők erőseknek?
Keressünk mai példákat a nők helytállására, bátorságára, legyen az illető asszony (anya), egyedülálló nő vagy leány.
Népünk történelmében is találunk bátor asszonyokat. Emlékeznek-e a gyerekek ilyen asszonyokra? Keressünk példákat a női helytállásra a történelemből.
- Az egri nők Eger várának 1552. évi ostrománál mutattak olyan hősies bátorságot, ami a férfiakat is csodálatra késztette. Olvashatunk róluk Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regényében is.
- Zrínyi Ilona, férje, Thököly Imre kényszerű távollétében férfiakat megszégyenítő bátorsággal védte Munkács várát 1865–1867 között a labancokkal szemben.
- Bányai Júlia már fiatal lányként kitűnt önállóságával és bátorságával. Műlovarnő lett, majd álruhában beállt az 1848-49-es szabadságharc seregébe, ahol honvédből századosi rangig jutott. S hogy miért kellett álruhában harcolnia? Mert akkoriban a nők nem állhattak be a hadseregbe katonának. Róla és több hasonlóan bátor és önálló nőről olvashatnak a gyerekek „mesébe illő” portrékat a Magyar mesék lázadó lányoknak című könyvben (Móra Kiadó, 2018).
Fogalmazzanak meg a gyerekek írásban egy történetet, mely egy mai, a közelmúltból vagy a történelemből ismert női hősről szól! A téma és a korszak szabadon választható. Az ábrázolt személy lehet valós vagy képzelt alak.
Haditervek (Verbális-nyelvi, természeti, vizuális-térbeli, kapcsolati, egzisztenciális)
A Sisera vezette, harci kocsikkal felszerelt sereg a legkorszerűbb és legütőképesebb hadseregnek számított, amivel szemben Izráel csak gyalogos sereggel rendelkezett.
Hogyan lehet legyőzni egy kilencszáz vas harci kocsiból álló sereget egy tízezer fős gyalogos sereggel? Milyen haditervet készítenétek az izraeli sereg vezérkara nevében?
A gyerekek kis csoportokban készítsenek haditervet a következő lépésekben:
- Tanulmányozzák az ütközet körülményeinek leírását a Bírák 4,1–14 szövegében.
- Tanulmányozzák a történet helyszínét a térképen, illetve fotókon (lásd: Tábor-hegy).
A Kíson a Tábór-hegyen eredő, a Jezréel síkságot átszelő, a Földközi-tengerbe ömlő, állandó vizű, keskeny patak.
- A szerzett információk alapján készítsék el a haditervet, amihez magyarázó ábrát is rajzoljanak, rajta a seregek, hadtestek vázlatos mozgásával (térképszerűen).
- Végül csoportonként mutassák be a tervüket.
A képeken fent: A Tábór-hegy ma a Jezréel-síkság felől
lent: kilátás a Tábór-hegyről
Képforrás: 123RF
A bibliai történetben milyen haditerv érvényesült? A Bírák 4,15–16 elég szűkszavúan tudósít erről. Debóra győzelmi énekéből tudjuk meg pontosabban, hogy mi volt Isten haditerve. Lásd a Bírák 5,4–5 és 20–21. verseit. Olvassuk fel, és értelmezzük együtt a költői képeket. Majd mutassuk be a győztes haditervet is.
Valószínűleg Debóra sem tudta pontosan, mi fog történni, de az Úrra bízta a dolgot: „Támadj, mert ezen a napon kezedbe adja az Úr Siserát! Az Úr vonul előtted!”
Hasonlóan a zsoltáros bizalmához:
Nem a nagy sereg segíti győzelemre a királyt,
nem a nagy erő menti meg a hőst.
Csalódik, aki lovaktól vár segítséget,
mert nagy erejük nem ment meg.
De az Úr szeme ügyel az istenfélőkre,
akik szeretetében bíznak.
(Zsoltárok 33,16–18)
Harci hírek (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)
Izráel győzelme rendkívüli esemény volt. Csoda. Ma úgy mondanánk: Szenzáció! Amiről pillanatokon belül mindenki értesül.
Akkoriban másképp terjedtek a hírek, de bizonyára eljutott a csata híre mindenhová az országban. Képzeld el, hogy te vagy a hírvivő! Fogalmazd meg szóban vagy írásban, hogyan mondanád el a győzelem, illetve vereség hírét
- az otthon maradt izráelieknek;
- Jábínnak, Kánaán királyának!
Megfogalmazhatod a hírt mai stílusban egy hírműsor, magazin vagy napilap számára is.
Dolgozhatnak a gyerekek csoportmunkában is:
A csoportok a kánaáni „Sisera Idők”, illetve az izráeli „Debóra Magazin” szerkesztőségét alkotják. A szerkesztőségek célja, hogy minél pontosabban, helyszíni tudósítással, szemtanúk megszólaltatásával mutassák be az ütközet előzményeit, lefolyását és kimenetelét. Persze a saját népük, hatalmi érdekeik szemszögéből.
A csoportok végül szerepjátékkal mutatják be hírösszefoglalóikat.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.
De mi az a hetek ünnepe, vagy héber névvel Sávuót (hetek)? Zsidó hagyomány szerint az Egyiptomból való kivonulás után hét héttel a kapta Mózes a törvényt a Sínai-hegyen, így ez egyrészt a tóraadás ünnepe. Másrészt aratási ünnep, hálaadás az új termésért, amit a páska utáni hetedik hét után tartottak: „Számoljatok a szombatra következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elviszitek a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. Ötven napot számoljatok a hetedik szombat utáni napig. Akkor mutassatok be új ételáldozatot az Úrnak.” (3Mózes 23,15–16)
