grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: 5Mózes 6,4–6; 28,1–6.15–19; 30,15–20; 31,24–26; 2Királyok 21 – 23
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Jó leszek: vers olvasása, értelmezése; bibliai történetmesélés: Jósiás reformja; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; énekelt imádság, két választási lehetőség

Jó leszek (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)

Olvassuk fel Fecske Csaba: Jó leszek című versének első öt sorát a „csupa jó leszek” sorig (elérhető a címre kattintva).

Kérdezzük meg a gyerekektől: Ti hogyan folytatnátok?

Hallgassuk meg a válaszokat, majd hallgassuk meg a versben megszólaló gyereket is – folytassuk a vers felolvasását.

Mit tud ez a gyerek, és mit nem? Miért nem tudja ezt a sok jóságot betartani?
Szerintetek hogyan lehet valaki jó gyerek? És hogyan lehet jó felnőtt korában?
Mit jelent a gyerek számára a jó? És mit jelent a felnőtt számára?
Van-e olyan, hogy ez a kétféle jó találkozik?

A vers játékos megfogalmazása arra figyelmeztet, hogy ami a felnőttnek jó, az nem biztos, hogy a gyereknek is az. És hogy a sok jóságot nem lehet mind észben tartani. Még egy felnőttnek sem. Ebben akar Isten segíteni, mert Ő tudja, mi a jó nekünk: gyerekeknek és felnőtteknek.

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: 2Királyok 18 – 19; 2Krónika 32,1–23; Zsoltárok 20,8; Ézsaiás 36 – 37
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Álmondások, hamis bölcsességek tanulmányozása; bibliai történetmesélés: asszír támadás Jeruzsálem ellen, Ezékiás helytállása; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; bizalomzsoltár és -ének

Álmondások, hamis bölcsességek (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)

Asszíria támadásba lendült, legyőzte a szomszédos országokat, népeket. Eljutott Izráelbe is, aminek bevette a városait, és fogságba hurcolta a népet.

Az asszírok harcmodora nemcsak kegyetlen volt, hanem rafinált is. Éltek a manipuláció lehetőségével, a szavak fegyverével, elferdítették az igazságot. Hogy mit jelent ez, próbáljuk ki néhány elferdített közmondás értelmezésével és helyreigazításával.

Felismerik-e a gyerekek, hogy mi a ferdítés, mi a hamis az alábbi közmondásokban? Hogyan lehetne igazzá tenni a mondásokat? – Legjobb, ha a gyerekek önálló munkával próbálják értelmezni és javítva leírni a kivetített vagy nyomtatva kezükbe adott mondásokat. Majd közös értelmezés, korrektúra és az eredeti közmondásokkal való egybevetés következik.

Álmondások:

• Hamarabb utolérik a sánta kutyát, mint a hazug embert.
• Az egyenes út nem mindig vezet célhoz.
• Jobb megijedni, mint félni.
• Ne ijessz oroszlánt: elmegy az magától!
• Mindennél erősebb, ki a másikat meggyőzi.
• Bátraké a hatalom.
• Ki bízik magában, sosem szégyenül meg.

Eredeti közmondások és jelentésük:

• Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát. = A hazug embert hamar leleplezik.
• Az egyenes út a legrövidebb. = A nyílt, becsületes megoldás a leghelyesebb.
• Jobb félni, mint megijedni. = Az elővigyázatos embert nem éri váratlan baj.
• Ne ijessz oroszlánt: megijeszt! = Ne ingereld azt, aki erősebb nálad!
• Mindennél erősebb, ki magát megbírja. = Aki uralkodni tud magán, az az igazán erős.
• Bátraké a szerencse. = A gondviselés is azokat segíti, akikben van bátorság.
• Ki elbízza magát, könnyen megszégyenül. = Az önhitt ember könnyen szégyent vall.

Forrás: O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (Gondolat, 1966)

Asszíria nem állt meg Izráel határánál. A birodalmaknak nem ez a természete. Figyeljük meg a mai történetben az asszír hadviselés „médiapolitikáját”. S azt is, hogyan jelenik meg a fenti közmondások igazságtartalma a történetben.

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: 2Királyok 14,23–29; 17,1–17; Ámósz 3,7–8; 5,10–15; 7,7–15; 9,11–15
• Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, kapcsolati, vizuális-térbeli, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Az oroszlán mint uralkodói jelkép megfigyelése; bibliai történetmesélés: Ámósz próféta fellépése, ítélet Izráel ellen, asszír hódítás; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, bűnbánati ének

Az oroszlán hangja (Természeti, verbális-nyelvi, kapcsolati, vizuális-térbeli)

Felismerik-e a gyerekek az oroszlán hangját az állathangok között?

Tegyünk néhány próbát: Az interneten található Állathangok című gyűjteményből (kattints a címre, és görgess a videók alá) válasszunk ki ötöt, köztük az oroszlánét. A gyerekek hunyják le a szemüket, és maradjanak csendben, hogy semmi se vonja el a figyelmüket. Majd sorban egymás után kattintsunk az öt állatra, és hallgassuk meg a hangjukat. Pl.:

• bivaly, bárány, elefánt, oroszlán, farkas
• tehén, ló, oroszlán, hiéna, tigris

Melyik az oroszláné? Miről ismertétek fel?

Felismertétek-e a többi állatot? Melyiknek van félnivalója az oroszlántól?

Hallgassuk meg az oroszlán hangját hosszabban is: Oroszlánbőgés

Mit tennétek, ha túrázás közben, kint a szabadban egyszer csak megszólalna a közelben egy oroszlán?

Bizony, a bibliai időkben előfordult ilyen a pusztán, és aki vitéz harcos vagy pásztor volt, mint Dávid, az szembeszállt az oroszlánnal is, és legyőzte.

Az asszír uralkodókat is ábrázolták úgy, mint aki legyőzi az oroszlánt. Ez mutatta az uralkodó és a birodalom erejét. Asszurbanipal asszír király oroszlánvadászatát ábrázolja ninivei palotájának domborműve (Kr. e. 7. század): Asszurbanipal oroszlánvadászaton

A képen emberarcú szárnyas bika és oroszlán látható II. Asszurnazirpal palotájából (Kr. e. 9. század, British Múzeum), akik mint isteni erővel rendelkező lények őrizték a palota kapuját.

Képforrás: 123RF

Asszíria olyan erős volt a korabeli országok között, mint egy oroszlán. És bizony, kíméletlenül meghódították Mezopotámia területét, majd terjeszkedni kezdtek a szomszédos országok felé is.

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: 2Királyok 14,23–27; 2Krónika 2,14–15; Jónás 1 – 4
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, vizuális-térbeli, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Információgyűjtés Tudod-e kérdésekkel és képek, térkép megfigyelésével; bibliai történetmesélés: Jónás próféta példatörténete; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, tanító-bátorító ének szövegvariációval

Betűk és hajók népe (Verbális-nyelvi, kapcsolati, vizuális-térbeli)

Tudod-e kérdésekkel kezdjük az órát:

Tudod-e,

• mit jelent a Biblia szó? – »könyvek«
• a Biblia szó honnan származik? – A görög biblion (»könyvecske«) többes számú alakja.
• a görög biblion szó honnan ered? – A föníciai Biblosz város nevéből.
• mi köze volt Biblosznak a könyvekhez? – A föníciaiak kereskedelemből éltek, a görögök tőlük ismerhették meg az írás alapanyagát, az egyiptomi papiruszt.
• mi köze volt a föníciaiaknak az íráshoz? – Ők használták először a hangok jelölésére a betűket, tehát a hangjel-betűírás tőlük származik.
• a föníciaiak hol, milyen útvonalon kereskedtek? – Kiváló hajósok voltak, bejárták a Földközi-tenger déli partvidékét, eljutottak egészen Hispániáig, a mai Spanyolország területéig.
• melyek a legismertebb föníciai városok? – A már említett Biblosz, valamint Tírusz és Szidón. Tírusz királyával szoros kereskedelmi kapcsolatban volt Dávid és Salamon király. Szidón királyának a lánya volt Jezábel, az izráeli Aháb király felesége. És Sarepta városa is Szidónhoz tartozott, ahol Illés menedéket talált egy özvegyasszonynál.
• mi volt a föníciai kereskedelem „hódító” módszere? – Nem területeket hódítottak, mint a nagy birodalmak, hanem kereskedelmi telepeket hoztak létre a kikötésre alkalmas helyeken. Számos kereskedővárosuk épült, egyik legismertebb az észak-afrikai Karthágó.
• melyik föníciai kereskedőváros szerepel a Bibliában? – Tarsís, amely valahol Hispánia, a mai Spanyolország déli részén lehetett (pontos helyét nem ismerjük), a Földközi-tenger legnyugatibb részén.

A kérdések után figyeljük meg

• egy föníciai hajó ábrázolását egy 2. századi szarkofág domborművén;
• egy föníciai hajó látszati és metszeti képét, a rakomány elhelyezését a hajón;
• a főbb föníciai városok és kereskedelmi útvonalak térképét, amin jól látszik, hogy főleg a part menti vizeken hajóztak;
• valamint azt a föníciai hajómásolatot, amivel rekonstruálták a Kr. e. 6. századi föníciai utazást, megkerülve az afrikai kontinenst.

Kép: 123RF

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.