Üzenet – Téma:

* Isten szövetsége Ábrahám számára szent.
* Ábrahám szolgájának hűsége és hite elnyeri jutalmát.
* Párválasztás – Isten akarata szerint.

Előzmények:

Sára meghalt, és a makpélai barlangba temették el. Közben eltelt néhány év, és a sátra még mindig üresen állt.

Történet:

Ábrahám már körülbelül 140 éves, élemedett korú ember volt, akit az Úr addig mindenben megáldott. Valami azonban nem hagyta nyugton: Izsák még nőtlen, holott már majdnem negyven éves. Abban az időben az volt a szokás, hogy az apa keresett feleséget a fia számára. Izsák esetében ez azonban nem tűnt könnyű feladatnak.

Ábrahám tudta, hogy őt az Úr kiválasztotta a körülötte élő népek közül. Utódai különleges néppé válnak, mivel közülük származik majd a Messiás. Ezért Izsák felesége nem lehet a kánaáni népek közül való.

Ábrahám arra a hírre gondolt, melyet évekkel ezelőtt, még Sára életében kapott Háránban* maradt családjáról (lásd 1Móz 22,20–24). Testvérének, Náhórnak*, és annak feleségének, Milkának* nyolc gyermeke született. Egyik fiuknak, Betúélnek* volt egy Rebeka* nevű lánya. Ábrahám úgy vélte, hogy ebben a családban kell Izsáknak feleséget keresni.

Magához szólította hát legbizalmasabb szolgáját, Eliézert*. Meg akarta esketni, hogy nem hoz Izsáknak kánaáni feleséget. Ebből két dologra következtethetünk: 1. Ábrahám érezte, hogy nem sokára meg fog halni; 2. az első szolgára (sáfárra) hárult az a fontos feladat, hogy ha Ábrahám már nem él, ő keressen Izsáknak feleséget.

Ábrahám azt az utasítást adta szolgájának, hogy utazzék Ábrahám szülőföldjére, Mezopo­támiába*, és a családjából hozzon feleséget Izsáknak.

Eliézer óvatos volt. Mielőtt esküt tett, megkérdezte: „Hátha az a leány nem akar követni engem erre a földre? Akkor visszavigyem a fiadat arra a földre, ahonnan eljöttél?”

Ábrahám megijedt ettől a lehetőségtől. Így válaszolt: „Őrizkedj attól, hogy oda visszavidd a fiamat! Az ÚR, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom földjéről, aki beszélt velem, és így esküdött meg nekem: A te utódaidnak adom ezt a földet! – Ő elküldi majd angyalát előtted, hogy onnan hozz a fiamnak feleséget.”

Ábrahám ezzel arról tett bizonyságot, hogy bízik Isten ígéreteiben. De látta annak a veszélyét is, hogy Izsák Mezopotámiában pogány befolyás alá kerülne. Azt is megértette, hogy Eliézer emberi módon gondolkodik, és biztos akar lenni a dolgában. Ezért hozzátette: „Ha a leány nem akar követni téged, akkor mentes leszel a nekem tett eskü alól, de a fiamat nem viheted vissza oda.”

Ekkor Eliézer megesküdött, ahogy a szolgák szoktak: Ábrahám csípője alá tette a kezét, és az Úrnak, az ég és föld Istenének nevét hívta tanúul. Majd tíz tevével, útravaló élelemmel és sok ajándékkal felpakolva útra kelt Mezopotámiába, Hárán városába, ahol Náhór lakott akkor. A karaván hetekig tartó út után érkezett meg.

A városon kívül, a kútnál Eliézer letérdeltette tevéit (ezek az állatok így pihennek). Estefelé járt az idő. Nemsokára jöttek az asszonyok a kútra vízért. Megtalálja-e köztük az Izsáknak rendelt feleséget? Istenhez imádkozott, aki biztosan segít majd. „URam, Ábrahámnak, az én uramnak Istene! Adj eredményt még ma, és mutasd meg hűségedet az én uram, Ábrahám iránt!” A szolga az Isten és Ábrahám közti szövetségre hivatkozott. Jelet kért Istentől, amiből megtudhatja, ki lesz Izsák jövendőbeli felesége. Így fohászkodott: „Ideállok a forrás mellé, amikor a városbeli leányok kijönnek vizet meríteni. Legyen úgy, hogy ha azt mondom valamelyik leánynak: Nyújtsd ide a korsódat, hadd igyam! – ő pedig azt mondja: Igyál, sőt még a tevéidet is megitatom – akkor őt rendelted szolgádnak, Izsáknak, és ebből tudom meg, hogy megmutattad hűségedet uram iránt!”

Eliézer még be sem fejezte imádságát, mikor egy leány érkezett a kúthoz vizeskorsóval a vállán. Rebeka volt ő, Betúél és Milka leánya, tehát Náhórnak, Ábrahám testvérének az unokája, de persze ezt Eliézer még nem tudta. Azt viszont látta, hogy nagyon szép hajadon leány. A kúthoz ment, és megtöltötte korsóját.

Amikor indulni készült, Eliézer odafutott hozzá, és megszólította: „Adj nekem egy korty vizet a korsóból!”

„Igyál, uram” – felelte a leány, és megkínálta korsójából. Aztán hozzátette: „Tevéidnek is merítek, míg eleget nem isznak.” Ne gondoljuk, hogy ez könnyű feladat volt, mert a tevék rendkívül sok vizet képesek inni.

Sok korsót kellett telemeríteni, hogy a tíz teve szomját oltsa. A lány gyorsan munkához látott. Újból és újból merített a forrásból, s teleöntötte a vályút.

Eliézer csak ámult-bámult. Ez tehát az a leány, akit az Úr Izsáknak rendelt. Milyen kedves és szorgalmas! De küldetéséről még nem szólt neki.

Mikor Rebeka befejezte az itatást, Eliézer megkérdezte tőle, hogy kinek a leánya, s hogy megszállhat-e náluk. A leány elmondta, hogy ő Betúél leánya, Náhórnak és Milkának az unokája. Biztosította a szolgát, hogy van náluk elég szalma és abrak a tevék számára, s hely is van éjszakára.

Eliézer ekkor tisztelettel meghajolt, hogy hálát adjon Istennek. Dicsőítette és magasztalta az Urat, Ábrahám Istenét jótéteményéért, mivel meghallgatta imádságát, s éppen Ábrahám családjával hozta őt össze. Azután egy aranyfüggőt*, meg két karperecet ajándékozott a csodálkozó leánynak.

Rebeka hazaszaladt az anyjához, hogy elmondja a kútnál történt találkozást. Amikor bátyja, Lábán* meglátta húgán az arany ékszereket, elfutott a forráshoz, hogy az idegent üdvözölje. Eliézert még mindig a tevéi mellett találta, és udvariasan köszöntötte.

„Jöjj be áldott embere az ÚRnak*, mit állsz idekint? Én már elkészítettem a házat és a tevék helyét is.”

Eliézer hazament Lábánnal. A tevék szalmát és abrakot kaptak, Eliézer és emberei meg vizet, hogy megmossák a lábukat. Majd felszolgálták a vacsorát. De Eliézer kijelentette, nem eszik addig, míg el nem mondta, mi járatban van. Megint azt látjuk, hogy Ábrahám szolgája milyen komolyan veszi a feladatát.

Amikor Lábán beleegyezett, Eliézer beszélt arról, hogy ő Ábrahám szolgája. Az Úr az ő urát gazdagon megáldotta juhokkal, szarvasmarhákkal, ezüsttel és arannyal, szolgákkal és szolgálókkal, tevékkel és szamarakkal, s öregkorában egy fiúörökössel. Neki, a szolgájának megparancsolta, hogy fiának Ábrahám családjából keressen feleséget. Abban állapodtak meg, hogy ha a leány nem akar vele menni Kánaánba, akkor mentesül az Ábrahámnak tett eskü alól. Annak bizonyítékául, mennyire Isten akarata, hogy Rebeka legyen Izsák felesége, elbeszélte azt is, ami a kútnál történt: imádságát, hogyan adott Rebeka neki és tevéinek inni, miként adott Rebekának ékszereket, és a hálaimáját is.

Eliézer ezután Lábánt és Betúélt kérte, egyezzenek bele, hogy Rebekát magával vihesse. Ha nem, akkor jobb, ha elmegy. Azok mindketten sietve elismerték, hogy az Úrtól van ez a dolog. Eliézer magával viheti Rebekát, hogy Izsák felesége legyen, mert az Úr akarta így.

Eliézer újból hálával borult le az Úr előtt.

Elővette az ajándékokat, melyeket magával hozott: ezüst és arany ékszereket, ruhákat Rebekának, és mindenféle értékes ezüst és arany holmit bátyjának és édesanyjának. Ezt volt a jegyajándék, vagyis a menyasszonyvétel díja*.

Most már sor kerülhetett arra, hogy egyenek és igyanak.

Másnap mindenki korán felkelt. Eliézer bejelentette, hogy azonnal indulni akar.

Lábán azt javasolta, hogy Rebeka még vagy tíz napig maradjon velük, de Eliézer menten indulni kívánt. „Ne tartsatok vissza, hiszen az ÚR szerencséssé tette utamat. Bocsássatok el, hadd menjek uramhoz!”

Azok így válaszoltak: „Hívjuk ide a leányt, és kérdezzük meg őt magát!” Odahívták, és megkérdezték, elmegy-e Eliézerrel.

„Elmegyek!” – felelte Rebeka nyugodtan. Csodálatos, hogy rögtön kész volt elhagyni családját, otthonát, az idegen szolgával. Vajon megértette, hogy Isten áldása nyugszik Ábrahám sátrain, és jobb, ha ezt választja, mint a szülőföldjét?

Ekkor felkészültek az útra. Rebeka magával vihette dajkáját, Debórát* (lásd 1Móz 35,8), és a szolgálólányait is.

Ezzel az áldáskívánással bocsájtották el: „Húgunk, legyen utódaid száma ezerszer tízezer*! Vegye birtokba utódod ellenségei városát!” Azaz nagyon sok utódot kívántak neki, s hogy utódai uralkodjanak összes ellenségeiken.

A karaván elindult Kánaán felé.

Beérseba környékén, a Lahajrói-kútnál (lásd 1Móz 16,14 és 25,11) találkozott Rebeka jövendőbeli férjével. Izsák kiment a mezőre imádkozni, talán éppen Eliézer feladatának sikeréért könyörgött. Amikor feltekintett, észrevette, hogy a karaván közeledik. Rebeka a tevenyeregből meglátta Izsákot. Habozás nélkül leszállt a tevéről, csak azután kérdezte meg: „Ki az a férfi, aki szembe jön velünk a mezőn?” Eliézer így felelt: „Ő az én uram.”

Rebeka fátyolt vont az arca elé. Ugyanis keleti szokás, hogy a vőlegény nem láthatja menyasszonya arcát addig, amíg össze nem házasodtak.

Eliézer beszámolt Izsáknak mindarról, amit végzett.

Izsák bevezette Rebekát Sára sátrába, és feleségül vette. Megszerette Rebekát, és megvigasztalódott anyja halála miatt, aki három éve halt meg.

Sára halála után Ábrahám ismét megnősült: Ketúrát* vette feleségül, akinek a származását nem ismerjük, de valószínűleg kánaáni volt.

Hat fiú született ebből a házasságból, akik küzül Midján* a legismertebb. Ábrahám ezeket a fiait is, mint Izmaelt, eltávolította, hogy ne maradjanak Izsák közelében. Ajándékokat adott nekik, s ők Kánaántól keletre telepedtek le.

175 éves korában meghalt Ábrahám „késő vénségében, öregen, betelve az élettel”. Két idősebbik fia, Izsák és Izmael, maguk is öreg emberek, temették el a makpélai barlangba, melyet Ábrahám a hettita Efróntól vásárolt meg, és ahova Sárát temette.

Figyeljük meg, hogy Izmael, bár egykor Ábrahám elűzte, mégis segít apja temetésénél. Nyilván továbbra is tisztelte őt, és féltestvérével, Izsákkal tartotta a kapcsolatot.

Jegyzetek:

Hárán – „Hegyes (-völgyes)”, „bérces”; város Mezopotámiában, ahova Táré családjával költözött. Táré halála és Ábrahám továbbvonulása után Náhór Háránban maradt.

Náhór – „Nagyképű”, „öntelt”, „nagyzoló”.

Milka – „Királynő”. Táré fiának, Háránnak a leánya volt. Hárán meghalt, mielőtt Ábrahám elköltözött. Nagybátyjával kötött házasságot. Nővére volt Lótnak, aki szintén Hárán gyermeke volt.

Betúél – „Isten embere”.

Rebeka – „A viruló, az érdekes”.

Eliézer – „Segítségem az ÚR”; damaszkuszi, tehát szír, aki nyilván már együtt jött Ábrahámmal Mezopotámiából Kánaánba. Ebben a fejezetben nem szerepel a neve; ő „Ábrahám háza öreg szolgája, aki mindenét kezelte”, a továbbiakban csak „a szolga”. Nevével az 1Móz 15,2-ben találkozunk, amikor Ábrahám megkérdezi az Urat, hogy vajon Eliézer lesz-e majd az örököse, mivel neki nincs fia.

Mezopotámia – Az Eufrátesz és Tigris között fekvő ország görög neve.

Aranyfüggő – Ezt az orrban viselték (lásd 47.v.). Aranyfüggőket zsákmányoltak a midjániaktól az izráeliták Gedeon idejében. Ezeket Gedeon a maga számára kérte el (Bír 8,24–25.) A Károli fordítás szerint ezeket a függőket a fülben viselték. A Jób 42,11-ben a Károli fordítás szerint szintén aranyfüggő, az új fordítás szerint aranykarika. Az Ézs 3,21 (Károli 3,22) és Ez 16,12-ben szintén orrperec. Az asszonyok, akik Jákóbbal együtt jöttek Mezopotámiából, fülbevalókat viseltek (1Móz 35,4).

Lábán – „Fehér”; Lábánt anyagias emberként ismerjük meg. Minden eszközt felhasznál, hogy meggazdagodjék, akár más kárán is. Amikor meglátja az ékszereket, azonnal a kúthoz siet. Gondoljunk arra is, hogyan bánik Jákóbbal (1Móz 29–31).
Ebben a részben Lábán áll az előtérben. Betúélről, az apáról csak egyszer történik említés (50.v). Talán túl öreg volt, hogy ezt a dolgot jól intézze.

Áldott embere az Úrnak – Nehéz ezt a kifejezést „lefordítani”. Találkozunk ezzel a megszólítással többször is a Bibliában, pl. az 1Móz 26,29; Ruth 3,10; Zsolt 115,15-ben. Sőt a pogányok is használták (Abímelek, Gerár királya az 1Móz 26,29-ben). Ez azt bizonyítja, hogy a pogányok abban a korban még tudtak az ég és föld Istenéről.

Menyasszonyvétel – Szokás volt, hogy a vőlegény apja a menyasszony apjának jegyajándékot adott. Ez a jegyajándék azonban nem őt illette, hanem a menyasszonyt. Ha a szülei vagy a férje meghaltak, ő kapta meg a pénzt. A jegyajándék kamatát az apa megtarthatta. Lábán tehát jól járt, hogy Rebeka olyan messze ment hazulról. Később, amikor Jákób a feleségei vételárát munkával fizette meg, akkor sem volt becsületes. Jákób munkájának az értéke rendkívül tekintélyes összeg volt (14 évi munka). Az 1Móz 31,15-ben azt olvassuk, hogy Lábán „a vételárat egészen elköltötte.”

Debóra – „Méh”.

Ezerszer tízezer – Szó szerint: ezerszer millió.

Ketúrá – Ő is, mint Hágár, másodrangú felesége volt Ábrahámnak (1Móz 25,6; 1Krón 1,32).

Midján – A midjániak őse, akiktől sokat szenvedtek az izráeliták. Gondoljunk csak a nép Kánaánba való bevonulására (4Móz 22) és a bírák korára (Gedeon – Bír 6–8)!

Énekek:

Református énekeskönyv: 25:2.7; 123; 128; 273:1.6; 462:1
Jertek, énekeljünk: 163:2–3; 176:1; 185; 234; 238
Harangszó: 43; 44
Dicsérjétek az Urat!: 8; 48:1; 75; 76:1; 90
Erőm és énekem az Úr: 17; 46; 54; 119; 131:2–3

Megjegyzések:

Szövetségi hűség – A történetből kitűnik, hogy mind Ábrahám, mind Eliézer nagyra értékelték a szövetséghez fűződő ígéretet. Ennek egyik része, hogy a többi népektől elkülönülten fognak élni. Eliézer ezt az Ábrahám Istenéhez való viszonyt nem sajátítja ki magának, de bizonyságot tesz Úrban való hitéről. Izsák élete is azt mutatja, hogy bízik az Úr segítségében. Aki Istenben bízik, meg nem szégyenül.

Keleti házasság – Rebeka szokatlan körülmények között megy férjhez. Ma más a szokás keleten. Az apa vagy – ha ő már nem él – a testvér ajándékozza el a menyasszonyt. A vőlegény elmegy a menyasszonyért, és barátai társaságában elviszi az új otthonába (sátrába). Ott hosszú (a bibliai időkben hét napig tartó) lakodalmat tartanak. Jó téma ez a nagyobb gyermekekkel való beszélgetéshez! Az iskolában etnikai kisebbségben levő tanulókkal össze lehet hasonlítani, hogyan történik náluk a házasságkötés. Érdekes kérdés, hogyan reagálnának a fiatalok arra, ha a szüleik keresnének nekik házastársat.

A hármas fonál – Régi szólásmondás, hogy az igazi keresztyén házasság „hármas fonál”. A három erős fonálból összefont kötél tartós: Isten – férj – feleség. Az ilyen fonál nem könnyen szakad el. Ezzel kapcsolatban lehet szólni a templomi esküvőről: Isten áldását kérni arra a szövetségre, melyet férj és feleség Isten színe előtt köt (lásd Préd 4,12); de lehet szólni a hívő férjért vagy feleségért való imádkozásról is. Nőtlennek vagy hajadonnak maradni is lehet Isten akarata.

Utazás Beérsebából Háránba – Lásd a 9. leckét!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Beszélgetés a házasságkötés szokásairól a gyermekek élményei alapján. Fényképek, meghívók gyűjtése. (*)
• A párválasztás, házasságkötés szokásai különböző korokban és kultúrákban. Összehasonlítás a hagyományos és mai magyar szokásokkal. (** ***)
• A párválasztás motívumai: Mi alapján választanál házastársat? (**)
• A párkeresés, házasság problémái ma: hívő és nem hívő kapcsolata; ismerkedés, udvarlás, együttjárás; várakozás; együttélés vagy házasság. (***)

Történelem

• Rabszolgaság az ókori társadalmakban. A rabszolga helyzete egy patriarchális családon belül. Példa az úr és szolgája közötti bizalmi kapcsolatra. (***)
• Tájékozódás az ókori kelet térképén. Vaktérkép használata. (***)

Természetismeret (Környezetismeret)

• Tájékozódás egyszerű labirintusszerű útvonalrajzon. (*)
• Tájékozódás egy ismeretlen városban: Mi alapján? (*)

Magyar nyelv és irodalom

• A történet vázlatának közös elkészítése. (**)
• Elbeszélés szóban, vagy írásban a történet egy-egy szereplője nevében. Tömörítés, szubjektív hangvétel. (***)

Dráma és tánc / Ének-zene

• Lakodalmas játék: spontán szerepjáték jelmezekkel, kellékekkel. (*)
• Népi gyermekjátékok: énekes és szerepjátszó leánykérő, párválasztó játékok. (* **)
• A történet jeleneteinek dramatizálása. (** ***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Só-liszt gyurmából gyöngyök készítése. (* **)
• Papírmunka: mozgatható papírmodell készítése kivágással, tűzéssel. (**)
• Gyöngyfűzés: ékszerek készítése. (* ** ***)
• Formázás agyag vagy gyurma segítségével: tárgyak, állat- és emberalakok. (** ***)
• Modellezés zúzott kő és gipsz felhasználásával: kút és környéke. (***)

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

Üzenet – Téma:

* Isten próbákat ad hitünk megerősítésére.

Előzmények:

Ábrahám és Sára gyermeke, Izsák végre meg­született. Hágárnak és Izmaelnek viszont el kellett a családot hagynia. Úgy gondolnánk, hogy Ábra­hám életében Izsák növekedése ezután már semmi gondot nem jelentett. Isten azonban készített valami mást is Ábrahám számára.

Történet:

Ábrahám* az ígéretek embere volt. Életének egyik legfontosabb ígérete is beteljesedhetett, született egy fia Sárától. Rajta keresztül tehát eljöhet a világ Megváltója.

Egy éjjel Isten megszólította Ábrahámot. „Ábrahám!”

Ő felelt: „Itt vagyok.” Ez a válasz mindig az engedelmesség kifejezése a Bibliában (lásd Sámuelnél, Ézsaiásnál stb.).

Akkor az Úr a következő parancsot adta: „Fogd a fiadat, a te egyetlenedet, akit szeretsz, Izsákot*, és menj el Mórijjá* földjére, és áldozd fel ott égőáldozatul* az egyik hegyen, amelyet majd megmondok neked!”

A parancs sokféle szempontból érthetetlen. Miért kell feláldozni, ha egyszer Istentől kapta, s oly hosszú várakozás után? Akkor hogy teljesedik be a Messiásról szóló ígéret? Ez a parancs merőben ellenkezik azokkal az ígéretekkel, melyeket Ábrahám kapott. Miért kell emberáldozat Istennek, mint a pogányok bálványainak?

E kérdéseket lehet hogy Ábrahám is feltette, de nem olvasunk róla az Írásban. Teljesen egyszerűen történtek tovább az események. Ábrahám felkelt, szó nélkül fogta Izsákot, s vitt magával egy szamarat és két szolgát, miután fát hasogatott. A föld, amelyre mennie kellett, mintegy három napi járóföld volt Beérsebától*, ahol akkor lakott.

Rettenetes három nap lehetett, s nem oszthatta meg senkivel terhét. Sem Sára, sem Izsák, sem a szolgák nem tudhatták, mi fog történni. Ez Ábrahám egyedüli harca volt Istennel az ő szívében. A parancs megfellebbezhetetlen, bármennyire érthetetlen is ugyanakkor.

A harmadik napon, amikor odaértek, Ábrahám megparancsolta a szolgáknak, hogy maradjanak lent, amíg ő felmegy fiával, és imádkozik a hegyen. A fogalmazás egyértelmű. Ábrahám úgy nyilatkozik többes szám első személyben, mintha valóban hinné, hogy ketten fognak visszatérni. Ábrahám tudja, hogy Isten ígéretei megbánhatatlanok, tehát nem veszi el tőle fiát. De akkor mire kell ez az egész? Ábrahám nem kérdez, hanem engedelmeskedik. Bízik Istenben, és ez elég. Fogja a fát, felteszi Izsák vállára, veszi a kést és a tüzet, s indul felfelé.

Útközben Izsák megszólítja apját: „Apám!”

Ábrahám pedig felel: „Itt vagyok, fiam.”

Ez a mai fülnek régiesen hangzó beszélgetés az apa és fia közti bensőséges szeretetről tesz bizonyságot. Nem szabad átsiklani fölötte és nem szólni róla.

Izsák megkérdezi: „Itt van a tűz meg a fa, de hol van az áldozatra való bárány?”

Ábrahám válasza nem szorul magyarázatra: „Isten majd gondoskodik az áldozatra való bárányról, fiam.”

Vigyázat: ezt a választ éppúgy nem szabad hazugságnak tekinteni, mint ahogy azt sem, amit Ábrahám a szolgáknak mondott! Ábrahám nem folytat struccpolitikát. Hite szólal meg itt! „A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.” (Zsid 11,1)

Megérkeznek arra a helyre, melyet Isten Ábrahámnak mondott. Ott Ábrahám oltárt épít, rárakja a fát, s összekötözi Izsák kezét és lábát, ahogy azt az áldozati állatokkal teszik. Majd ráfekteti az oltárra, a fadarabok tetejére. Nem olvasunk semmit Izsák tiltakozásáról. Ebben Krisztus előképének tekinthetjük. „Mint a bárány, ha vágóhídra viszik” (Ézs 53,7).

Ábrahám veszi a kést, s már felemeli, hogy Izsákot megölje.

Ebben a drámai pillanatban felhangzik az Úr angyalának szava a mennyből: „Ábrahám! Ábrahám!”

„Itt vagyok” – feleli Ábrahám.

„Ne nyújtsd ki kezedet a fiúra, és ne bántsd őt, mert most már tudom, hogy istenfélő vagy, és nem tagadtad meg tőlem a fiadat, a te egyetlenedet.”

Az angyal tehát tudja, hogy Ábrahámnak valóban az a szándéka, hogy Izsákot feláldozza. Hogy ezt nem kell megtennie, az Isten kegyelmét bizonyítja. A próbatételnek vége! Amit Ábrahámnak nem kellett megtennie, azt az Úr maga tette meg: nem kímélte egyszülött Fiát (lásd Jn 3,16), hanem szeretetből halálra adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen.

Ábrahám hite megpróbáltatott, de nem kevesbedett meg. Látjuk jól, hogy Ábrahám Istentől különlegesen erős hitet kapott. A Zsid 11,17–19-ben Ábrahám többek közt ebben a dologban való hitbeli bizalmáért került a hithősök közé. Ez azonban nem az ő érdeme volt. Ajándékba kapta a hitet. Hogy Isten miért próbálta így meg Ábrahámot, nem tudjuk. Sokszor próbára tétetnek Isten gyermekei, s ilyenkor a miértekre nem sok választ remélhetnek. Az egyetlen, amit tudunk, hogy Ábrahám hite ezáltal megerősödött.

Ábrahám az angyal szavára hátratekint, és egy kost lát, szarvánál fogva fönnakadva a bozótban. Azonnal megérti, hogy miért van ott az a kos. Izsák helyett áldozhatja fel. Ábrahám kiszabadítja a kost, és megáldozza azt, miután Izsákot levette a fadarabokról.

Ábrahám a helynek különleges nevet adott: „Az ÚR gondosko­dik.” Igen, az Úr gondoskodott helyettes égőáldozatról! Itt gondoljunk a számtalan égőáldozatra, melyet az izráeliták Isten parancsára maguk helyett mutattak be! Ők voltak a bűnösök, és egy állatnak kellett értük meghalni!

Kapcsolódó igehelyek:

A Zsidókhoz írt levélben az egész történet magyarázata megtalálható (11,17–19). Ez alapján a feltámadásban való hit miatt ment fel olyan „nyugodtan” Ábrahám a hegyre.

Jegyzetek:

Ábrahám – „Sok nép atyja”.

Izsák – Akinek a neve: „nevetés”, öröm jelentésű.

Mórijjá – „Az Úr által kiválasztott, kiszemelt” hely, amely az ő gondoskodása alatt van. Hegyes vidék ez, Dávid foglalta el a jebúsziaktól, s tette székhelyévé (Jeruzsálem!), ahol később Salamon felépíttette a templomot. (2Krón 3,1)

Emberáldozat – Ahogy már előbb is jeleztük, ez szokás volt a kánaáni népeknél, de még Izráel életébe is beszüremkedett a bálványimádó királyok idején: Manassé fiát is elégette áldozatul (2Kir 21,6). Isten azonban kezdettől a helyettes áldozatot rendelte el a bárányok feláldozásával. Az elsőszülöttek helyett is elrendelték ezt az áldozatot (2Móz 13,11–15). Így Izsák áldozata előremutat a templomi áldozatokra, s annak Istentől való rendelésére. Ugyanakkor szép előképe Krisztusnak…

Beérseba – „Hetek kútja” vagy „eskü kútja”, ami arra az eseményre utal, ami az 1Móz 21,22–34 leírásában történt (bővebben lásd a 18. lecke jegyzeteit).

Énekek:

Református énekeskönyv: 121; 125:1; 165:2; 184; 272; 277:1
Jertek, énekeljünk: 131; 141; 150; 153; 189
Harangszó: 23; 43
Dicsérjétek az Urat!: 5; 8; 68; 70
Erőm és énekem az Úr: 19; 24; 30; 54; 95

Megjegyzések:

A történet elmondása – Igen vigyáznunk kell, hogy ne színezzük túl a történetet, mert a gyermekek nagyon megijedhetnek (akár saját szüleikkel kapcsolatban is!), s erre semmi szükség. Tegyük az engedelmességre, a bizalomra a hangsúlyt Ábrahám gondolataiban, s az angyal szavában!

Jézus Krisztus, mint áldozati bárány – Isten maga rendelte el ezt így, hogy az Ő Fiának áldozata elég legyen egyszer, s mindenkorra. Ezért hívjuk őt Isten Bárányának is (Jn 1,29 – latinul: Agnus Dei).

Milyen idős volt Izsák? – A gyermekek megkérdezhetik ezt is, de nagyon kevés információt ad erre nézve a Biblia. Ha az elnevezést nézzük (fiú), vagy más helyeken olvassuk ugyanezt, ahol tudjuk, hogy milyen idősek voltak a fiak, talán 12–13 éves korra tehetjük az eseményt.

Ábrahám hite – Mi a hit? Ismeret, bizalom és engedelmesség. Ezt látjuk Ábrahám életében. Isten megpróbálja a hitet, s a hit próbája a tett (vö. Jak 2,20–23). Ábrahám tehát igaznak nyilváníttatott az ő hitéért (Róma 4,3). A nagyobbak között van lehetőségünk ennek bővebb tárgyalására is.

Izsák feláldozása – A Korán szerint ugyanez Izmaellel történt.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A bizalom szerepe és kifejezése a családban, barátok között. (*)
• Bizalom és engedelmesség, mint a hit összetevői. (** ***)
• Próbatételek az ember életében. A próbák jellemformáló hatása. (** ***)
• Gondoskodás a családban, az emberi közösségekben és az élőlények felé. (* **)

Társadalmi ismeretek / Történelem

• Bibliai történetek: Ábrahám és Izsák. (***)
• Vallási élet a korai társadalmakban, az ókori keleten és Izráelben: Az áldozat szerepe és fajtái. Az emberáldozat és a helyettes áldozat. Az oltár és az áldozati állatok. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma / Ének-zene

• Életjátékok: gondoskodás a ránkbízottakról. (*)
• Hiányos párbeszéd kiegészítése bibliai történetből. A párbeszéd kifejező olvasása. (**)
• Próbatételhez kapcsolódó élethelyzet dramatizálása. A párbeszéd közös megfogalmazása tömören, írásban. (**)
• A bibliai történetet feldolgozó népdal dallamú ének párbeszédes éneklése. (** ***) Az ének dramatikus előadása. (***)
• A bibliai történet jeleneteinek dramatizálása a párbeszédek felhasználásával. A történet kibővítése további jelenetekkel, spontán szövegalkotással. (***)
• Egy-egy dramatizált jelenet megfogalmazása párbeszédes vagy elbeszélő formában. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Egyszerű kőépítmény: oltár modelljének elkészítése zúzott kő (kavics) és gipsz felhasználásával. (***)
• Állatalak formázása gyurmából vagy agyagból. (*)

Természetismeret (Környezetismeret)

• Tájékozódó, kereső játék: a környezetünkben elrejtett tárgy megkeresése (*)

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

Üzenet – Téma:

* Az Istenbe vetett bizalom megrendülése prob­lémákhoz vezet.

Előzmények:

Sodoma és Gomora városát az Úr elpusztította vétkeik miatt. Ám előbb angyalai által megpróbálta kimenteni Lótot és családját. Lót és lányai valóban megmenekültek. Ábrahám épphogy csak túl volt a városok pusztulásán. Várta fia születését.

Történet:

Újra költözött Ábrahám. Családostul, mindenestül. Ebben az időben éppen Gerár* környékére. Abímelek* területe volt ez, Gerár királyáé. Ábrahám pedig ugyanúgy, mint valamikor Egyiptomban (1Móz 12), most is hazugsággal próbálta helyét megtalálni. Azt mondta Abímeleknek, hogy Sára az ő testvére. Ez ugyan félig igaz, mert valóban féltestvére volt, de ebben a helyzetben teljesen hazugságnak számít, mert csak életük féltése van benne. Három kérdés merülhet fel bennünk: Miért kerül Ábrahám megint ilyen szituációba? Hogy lehet, hogy semmit sem tanult az egyiptomi esetből? Miért nem várja nyugodtan a megígért gyermeket?

Abímelek saját háztartásába vitte Sárát, de nem valószínű, hogy feleségnek, hiszen addigra már valóban igen idős asszony lett – közel száz éves. Ő maga mondta magáról, hogy már nem lehet kívánatos egy férfi számára (lásd 1Móz 18,12). Sára ez után az esemény után még 27 évig élt (lásd 1Móz 23,1).

Miután Abímelek Sárát Ábrahámtól elvitte, maga Isten figyelmeztette őt: megjelent neki álomban, és halállal fenyegette, mivel férjes asszonyt vitt a házába. Abímelek még nem közeledett Sárához, és nem tudott arról, hogy rosszat követett volna el. Védekezett tehát: „Uram, az igaz népet is megölöd?” Ebből arra következtethetünk, hogy Isten nemcsak Abímeleket, hanem annak egész népét halállal fenyegette. Ez a következőkből is kitűnik. Abímelek arra hivatkozott, hogy Ábrahám és Sára is azt mondták, testvérek. „Én tiszta szívvel és ártatlan kézzel tettem ezt.”

Isten akkor megmondta neki, ő is tudja, hogy Abímelek ártatlanul cselekedett*. Ezért óvta attól, hogy Sárához nyúljon. „Most tehát add vissza annak az embernek a feleségét, mert próféta ő, és imádkozik érted, hogy életben maradj. Ha azonban nem adod vissza, tudd meg, hogy meg kell halnod neked és minden hozzád tartozónak!”

Így a király kora reggel hívatta szolgáit, s mindent elmondott nekik. Mindnyájan nagyon megijedtek, valószínűleg hallottak Sodoma és Gomora pusztulásáról. Ábrahámot is hívta, s felelősségre vonta hazugságáért, amellyel bajba sodorta volna őt és népét. Ábrahám mentette magát, s elmondta, hogy mivel hitetlen nép lakik itt, azt gondolta, feleségéért meg fogják ölni. A magyarázat hatott, mert Ábrahám azt is elmondta, hogy Sára valóban féltestvére, mivel az apja leánya, csak nem az anyja leánya. „Amikor vándorútra indított engem Isten apám házából, ezt kértem tőle: Azzal mutasd meg szeretetedet irántam, hogy bárhová megyünk, mindenütt azt mondd rólam, hogy a bátyád vagyok!” – fűzte hozzá magyarázatul. Abímelek is jóvá akarta tenni hibáját, és gazdagon megajándékozta őket.

Sárát visszaküldte, s vele együtt sok juhot, ökröt, szolgákat és szolgálókat küldött ajándékul. Abímelek beleegyezett, hogy Ábrahám az országában lakjék. Sárának pedig azt mondta: „Íme, ezer ezüstöt* adtam a bátyádnak (!), ez felment téged mindazok előtt, akik veled vannak, mert így minden tekintetben igazolva vagy.”

Abímelek kérésére Ábrahám imádkozott Istenhez, és Isten meggyógyította a király feleségét és szolgálóit, és alattvalói feleségeit, úgyhogy ismét szülhettek. Ugyanis az Úr a városállamban meddővé tett minden nőt, mivel Abímelek Sárát a házába vitte.

Ábrahám ezután békében élhetett azon a földön, amit később szövetségkötéssel* is megerősítettek.

Jegyzetek:

Gerár – Kánaán déli részén egy kis városka. Hebróntól, sőt még a Mamré tölgyesétől is délebbre. Nem messze a későbbi filiszteus várostól, Ciklágtól.

Abímelek – „Apám a király” – ez a név jelentése, mely valószínűleg valamilyen címet jelent. Ezzel a névvel az 1Móz 26-ban megint találkozunk, ahol arról van szó, hogy Izsák Gerárba megy lakni. Ha az az Abímelek ugyanaz lenne, akiről ebben a fejezetben van szó, akkor már nagyon öreg volna. Gondolhatunk tehát arra is, hogy ez egy cím volt, mint ahogy a fáraó is királyi cím volt Egyiptomban. A Zsolt 34,1-ben is előfordul ez a királyi cím: Ákisra, Gát királyára utal itt, akinél Dávid otthonra talált, és akitől Ciklágot kapta lakóhelyül. Ez az Ákis azonban filiszteus volt, és a filiszteusok a Kr.e. 12. században jöttek az országba, míg az ebben a történetben szereplő Abímelek a Kr.e. 19. században élt.

Tiszta maradt a bűntől – Isten valóban felmentette őt, hiszen nem követte el a vétket. Az akkori királyok jogot formáltak arra, hogy a bejövő idegenektől asszonyokat vegyenek maguknak. Általában szokás volt a többnejűség, a királyoknak Izráelben is több felesége volt.

Ezüst – Ezüst sekelt jelent az Ószövetségben. Nem érdemes azzal foglalkozni, hogy mennyi az értéke, hiszen a pénz értéke állandóan változik.

Ábrahám és Abímelek szövetsége – Abímelek és Ábrahám hűséget esküsznek egymásnak, és megfogadják, hogy békében élnek egymással. Ábrahám juhokat és marhákat ad Abímeleknek. Egyúttal Ábrahám megold egy olyan kút feletti civakodást is, melyet ő ásott. A helyet, ahol az eskü történt, azontúl Beérsebának, „hetek kútjá”-nak nevezik. Ábrahám ugyanis hét szopósbárányt adott Abímeleknek annak bizonyítékául, hogy a kutat ő ásta. Ábrahám láthatólag Beérsebában akart lakni, mert erdőt ültetett ott, és oltárt épített, hogy áldozzék az Úrnak.

Énekek:

Református énekeskönyv: 47:4–5; 101:6–7; 235:1–3; 456
Harangszó: 54:1–4
Dicsérjétek az Urat!: 49
Erőm és énekem az Úr: 46

Megjegyzés:

Féligazság = egész hazugság – Ahogyan Ábrahám esetében is kiderült, nem lehet ezzel visszaélni. Sok ember felmenti magát, ha hasonlóképpen elhallgatja az igazság egy részét.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Az őszinteség szerepe emberi kapcsolatainkban. Szavaink megbízhatósága. Igazmondás és hazugság. Elhallgatás és féligazság. Mikor van szükség a hallgatásra?
• Beszélgetés bibliai példa és mai élethelyzetek alapján. Az élethelyzetek dramatizálása. (***)
• Házasság, férfi-nő kapcsolat az ókori keleten. A keleti uralkodók házassági szokásai és jogai. A házasságtörés, paráznaság megítélése. (***)
• A házasság, férfi-nő kapcsolat ma. A házasságon kívüli szerelmi kapcsolatok csapdái és veszélyei. A házasság tisztasága, szexualitás a házasságon belül. (***)

Dráma / Magyar nyelv és irodalom

• Bibliai történet dramatizálása. Analóg mai élethelyzet dramatizálása önállóan végzett közös munkával. (***)
• Kreatív szövegalkotás: élethelyzet dramatizálása alapján párbeszéd írása. (***)

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

Üzenet – Téma:

* Isten igazságos.
* Ő valóban odafigyelt Ábrahám közbenjárá­sára.

Előzmények:

Az Úr megújította szövetségét Ábrahámmal, és megígérte Izsák születését. Ezután nemsokára újra találkozott vele.

Történet:

A déli nap hőségében Ábrahám sátrának nyitott ajtajában ült, még mindig Mamré tölgyesében. Ahogy kinézett, hirtelen három férfi* állt előtte. Nem hallotta jöttüket, egyszer csak ott voltak. Nagy szívélyességgel fogadta őket. „Uram, ha megnyertem jóindulatodat, kérlek, ne kerüld el szolgádat! Mindjárt hozatok egy kis vizet, mossátok meg a lábatokat, és dőljetek le a fa alá!” Valódi keleti üdvözlés, tiszteletteljes és alázatos. Ábrahám házigazdaként viselkedik: „Én meg hozok egy falat kenyeret*, hogy felüdüljetek, és így menjetek tovább, ha szolgátok mellett mentek el.”

A három férfi beleegyezett: „Tedd azt, amit mondtál.”

Ábrahám besietett a sátorba, és azt mondta Sárának: „Siess, dagassz meg három mérték finomlisztet, és süss lángost!”

Aztán kiszaladt a csordához, kiválasztott egy szép borjút, odaadta az egyik szolgájának, aki azt gyorsan levágta, és megsütötte. Majd vajat és tejet tett a férfiak elé, a borjúsülttel és a lepényekkel együtt, melyeket Sára közben megsütött.

Amíg a vendégek ettek, Ábrahám ott állt mellettük a fa alatt.

Ezután következett a legfontosabb kérdés: „Hol van Sára, a feleséged?” Ábrahám azt válaszolta, hogy a sátorban. Az egyik vendég végre elmondta jöttük célját: „Egy esztendő múlva visszatérek hozzád, és akkor már a feleségednek, Sárának fia lesz!” Akkor Ábrahám megértette, hogy az Úr angyala járt nála. Sára a sátorban is hallotta, amit az idegenek mondtak, s elnevette magát. Ábrahám sokszor beszélt már neki az Úr ígéretéről, de már nem reménykedett, hiszen tudta, hogy a gyermekszüléshez megöregedett. Ábrahám is nevetett korábban, mert rácsodálkozott az Úr hatalmára, amellyel még most is cselekedhet, Sára viszont hitetlensége miatt nevetett.

Az Úr – hiszen az Ő nevében szól, Őt képviseli az angyal – akkor azt mondta Ábrahámnak: „Miért nevetett Sára, és miért mondta: Ugyan, hogy szülhetnék öreg létemre? Van-e valami lehetetlen az Úr számára? Egy esztendő múlva visszatérek hozzád, és fia lesz Sárának.” Sára félelmében azt mondta, hogy ő nem nevetett, az Úr azonban azt válaszolta: „De bizony nevettél!”

A három vendég elindult Sodoma irányába. Ábrahám elkísérte őket egy darabon – ahogy az keleten szokás –, és útközben beszélgettek. Az Úr gondolkodott rajta, hogy elrejtse-e Ábrahám elől, amit tenni kíván. „Hiszen Ábrahámtól nagy és hatalmas nép fog származni, és általa nyer áldást a föld minden népe. Mert őt választottam ki arra, hogy megparancsolja fiainak és háza népének is, hogy őrizzék meg az ÚR útját*, cselekedjenek az igazságnak és jognak megfelelően, hogy az ÚR is beteljesítse, amit megígért Ábrahámnak.”

Azután elmondta neki, hogy Sodoma és Gomora gonoszságának híre feljutott hozzá, és ezt nem tűri tovább. Meg akarja nézni, mi van ott. Két angyal elindult Sodoma felé, Ábrahám pedig megkérdezte az Urat*: „Vajon elpusztítod-e az igazat* is a bűnössel együtt?”

Ábrahám akkor könyörögni kezdett Sodoma igaz lakóiért. Könyörgésében folyamatosan csökkent az igazak száma, mert Ábrahám bizonytalanná vált, hogy van-e egyáltalán ötven, negyvenöt, harminc, húsz vagy tíz igaz.

Itt aztán Ábrahám abbahagyta az alkudozást, s megnyugodva ment vissza sátrához, mert az Úr bevégezve a beszélgetést eltávozott.

Jegyzetek:

Három férfi – Első látásra Ábrahám nem tudta, kik jönnek vendégségbe hozzá. Még velünk is előfordulhat, hogy angyalokat látunk vendégül. (Zsid 13,2)

Kenyér – Keleten a „kenyér” szót mindenféle ételre lehet érteni, az étkezés fogalmát jelenti, melyet azután részletez is az Írás. Itt egy teljes déli ebédeltetés történik.

Lángos – Azt a vékony, lepényformájú, kovász nélküli kenyeret jelenti, mely a félnomád népek naponkénti tápláléka volt.

Az Úrnak útján járni – Élni és cselekedni, amit az Úr parancsol, engedelmesen.

Közbenjárás – Az Úr valóban tudatni akarja Ábrahámmal, amit tenni kíván, még hozzá is szólhat szeretete és igazságossága szerint, s az Úr meghallgatja őt. Figyeljük meg, hogy Ábrahám milyen tiszteletteljesen beszél a mennyei Bíróval!

Igaz ember – Nyilvánvalóan nem „bűntelen” értelemben, hanem azokra vonatkozóan, akik keresik Isten igazságát, és aszerint próbálnak élni is. Lót sem volt bűntelen, mégis igaznak számított, s az Úr megmentette őt családjával együtt.

Énekek:

Református énekeskönyv: 47:4; 240; 425; 479:1
Jertek, énekeljünk: 80; 99; 255; 256
Harangszó: 18; 49
Dicsérjétek az Urat!: 10; 12; 13; 80
Erőm és énekem az Úr: 24; 46; 48; 111

Megjegyzések:

Vendégfogadás – Ennek a leckének az első része nagyszerű lehetőséget nyújt a „vendég­fogadás”-ról való beszélgetésre. Az a tisztelet, mellyel Ábrahám a három férfit fogadja, a legjobb példa arra, hogy milyen legyen a „keresztyén vendégfogadás”. Megtörténik, hogy szegény családok sokszor a szájuktól vonják meg a falatot, hogy jól elláthassák a vendégeket. Talán ők nem is esznek együtt a vendégekkel, hanem biztatják őket, hogy egyenek és igyanak, amennyi csak jól esik. Figyeljük meg a különbséget Ábrahám és a sodomaiak vendégfogadása között (lásd a következő leckében)!

Közbenjárás – Jézus Krisztus az egyetlen közbenjáró. Mi is az ő nevében imádkozhatunk másokért. (1Tim 2,5)

Könyörgés – Ábrahám nem szégyellt az általa jól ismert bűnös városért imádkozni. Nekünk is lehet sokakért könyörögni, ahogyan Pál is erre kéri Timóteust és szolgatársait. (1Tim 2,1–4)

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A vendégfogadás szokásai és illemszabályai különböző korokban és kultúrákban. A vendégszeretet szerepe és jelentősége az emberi közösségek életében. Élethelyzetek és helyzetgyakorlatok. (** ***)
• Szolidaritás a társadalom megvetettjeivel szemben. Küzdelem a társadalmi előítéletek felszámolásáért. (Pl.: cigányság, nemzetiségek ügye.) (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Vendégfogadás a Biblia korában és ma. Dramatikus játékok improvizatív jelleggel. (**)
• Mátyás királyról szóló mondák a vendégfogadás, vendéglátás témakörében. Feldolgozás kérdések alapján és dramatizálással. (**)
• Elbeszélő fogalmazás írása a vendégfogadás, vendégszeretet témakörében. (***)

Háztartástan (Technika)

• Ételkészítési eljárások: kovásztalan kenyér sütése. (***)
• Lángossütés. (***)

Vázlat:

Ábrahám
3 férfi (az „Úr” és 2 angyal)
étkezés

ígéret: egy fiú!
Sára nevet

Ábrahám könyörgése
Sodoma és Gomora
Lót

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* A hitetlenség az emberi ész eszközeivel kí­ván élni. De ritkán jó, amit előhoz.
* Isten a rosszat is fel tudja használni céljaira. Hogy Vele tudjunk gondolkodni, először meg kell alázzuk magunkat.

Előzmények:

Abrám sokszorosan kapott már ígéreteket. De az utód még mindig nem született meg. Próbált emberi eszközöket is: Eliézerrel. Őt örökbe fo­gadta, mert a házánál született szolga volt. Abrám 10 éve lakott már Kánaán földjén.

Történet:

Száraj is újra meg újra reménykedett az Abrámnak szóló ígéretek alapján, hogy talán most, vagy most… De az idő telt, s egyre reménytelenebb lett a helyzet. Mint asszony, nem volt töb­bé alkalmas a szülésre. Istennél minden lehetséges, de valahogy mégis gondoskodni kellene ne­ki is róla, hogy beteljesedjen, amit az Úr ígért. Ha ő, Száraj nem is képes már rá, majd segít egy másik asszony. Egy szolgáló. Akit Egyiptomból hozott magával. Hágárnak hívták. Száraj kita­lálta, hogy ezt a fiatal teremtést kell Abrámnak feleségül vennie, másodfeleségnek*, akkor a gyer­mek mégiscsak Abrámé lesz, s az ígéret beteljesedhet!

A terv nem Istentől jött. Ő egy feleséget akart adni már a teremtéskor is Ádámnak. De Száraj nem kérdezte az Urat. Valamit kitalált, ami jónak tűnt, s a cél szentesíti az eszközt gondolatá­val bele is fogott, hogy véghezvigye.

Abrámot kellett először rávennie. „Az Úr nem engedett szülnöm…” – mondta neki, szinte mindent Istenre hárítva. – „…menj be a szolgálómhoz, talán az ő révén lesz fiam!”

Abrám sem kérdezte az Urat. Tetszett neki a gondolat, hiszen olyan régóta vártak már gyer­mekre, s eddig sehogy sem sikerült. Hátha ez az Úr gondolata…

Abrám hát maga mellé vette Hágárt is, és a szolgáló nemsokára áldott állapotba került. S le­nézte addigi úrnőjét. Gőgösen járt-kelt, és Szárajban felgyulladt a harag ellene. Abrámhoz for­dult, aki rábízta, hogy csináljon a szolgálójával, amit akar. Olyan rosszul bánt vele, ahogy csak tehette. Mert a félelem meggyökerezett benne. Aki elhagyja az Úr útját, először a félelem fész­kel meg benne, az aggódás pedig folyamatosan tesz tönkre. Megbántotta hát úgy a szolgálót, s a vele való kapcsolata annyira elromlott, hogy az elmenekült tőle a pusztába.

Az Úr angyala* talált rá egy kút mellett, a Súrba* vezető út mentén. Azonnal hazafelé in­dult, Egyiptom felé. A Súrba vezető úton.

Az Úr angyala „rátalált”, tehát kereste. Valószínűleg segítségért imádkozott. Hágár szeme pedig valami különös módon látásra nyílt, hogy meglássa Isten szentségét.

Az angyal megkérdezte: „Hágár, Száraj szolgálója! Honnan jössz, és hová mégy?” Ez szo­kásos keleti kérdés, amikor két ember útközben találkozik. Feltűnő, hogy az angyal tudja Hágár nevét, azt is, hogy kinek a szolgálója. Ez is annak a bizonysága, hogy Isten mindent tud.

Hágár így válaszolt: „Úrnőm elől, Száraj elől futok.”

Az angyal erre visszaküldte Hágárt azzal az ígérettel, hogy nagy néppé teszi utódait. Ám előbb meg kell alázkodnia Száraj előtt. A beszélgetés tehát nem azért történt, mert az Úr angyala nem tud valamit, hanem azért, hogy Hágár kiönthesse szívét, s befogadhassa, amit az Úr üzenni kí­ván.

„Íme, teherbe estél, és fiút fogsz szülni. Nevezd Izmaelnek*, mert hallott az Úr nyomorúsá­godról. Szilaj ember lesz ez! Kezet emel mindenkire, de rá is mindenki, kárt tesz testvéreinek, ahol csak tanyázik!” – ilyen ígéreteket kapott fia felől Hágár.

A szolgáló nagyon csodálta, hogy beszélt az Úrral, s mégsem kellett meghalnia, ezért a „lá­tás Istenének” nevezte el, s a kutat is, ahol mindez történt, Lahajrói-kútnak* nevezik Kádés* és Bered között.

Hágár követte az Úr tanácsát. Visszament úrnőjéhez, és fiat szült. Izmael lett a neve. Abrám 86 esztendős, felesége, Száraj 76 esztendős volt akkor.

Jegyzetek:

Másodfeleség – Néhány példát találunk a Bibliában erre is. Nyilvánvalóan Jákób esetében, akinek két felesége mellé azok két szolgálója is felesége lett (Bilha és Zilpa – 1Móz 30), s négyüktől született a 12 fiú és egy leány. Máshol azt látjuk, hogy Isten egy feleségről gondoskodott szolgái, elhívottai számára (1Móz 2,24; Péld 5,18 és 12,4; valamint Mal 2,14). A babiloni jog szerint ha valakinek a felesége magtalan, akkor szabad annak szolgálóját maga mellé vennie, s ha fiút szül, akkor az első feleségnek tulajdonítani, aki egyedül jogosult feleség. (Gondolhatunk a ma gondjai között divatba jött „béranyaságra”.)

Az Úr angyala – Az angyal „küldöttet” jelent. Egyes magyarázatok szerint ezzel az elnevezéssel maga Jézus Krisztus, az angyalok fejedelme neveztetik az ÓSZ-ben. Az Úr angyala rendkívüli esetekben jelenik meg. Néhány példa: Jákób a Jabbók gázlónál Valakivel tusakodott (1Móz 32,23kk); Józsué Jerikónál találkozik Vele, aki azt mondja magáról: „az ÚR seregének vezére vagyok” (Józs 5,14). Ő hívta el Gedeont (Bír 6,11kk); Sámson édesanyjának az angyal mondja meg, hogy fia születik (Bír 13,3kk).

Súr – „Fal”, az egyiptomiak által országuk keleti határán kiépített erődrendszer neve.

Izmael – „Isten meghallgat”.

Lahajrói-kút – A név lehetséges fordítása: „annak az élőnek a kútja, aki lát engem”, vagy: „az engem meglátó élőnek a forrása”.

Kádés – „Forrásvidék”, csodálatos, festői táj a nagy pusztában, ahol Mózes vándorolt a néppel (4Móz 13,26). Itt halt meg Mirjám, és itt vétkezett Mózes és Áron (4Móz 20).

Énekek:

Református énekeskönyv: 37:3–4; 62:1.4–5; 91:1.5–6; 265
Jertek, énekeljünk: 163:1–4; 173
Harangszó: 43
Dicsérjétek az Urat!: 18; 19; 75
Erőm és énekem az Úr: 30; 62:1–2; 82

Megjegyzések:

Hitetlenül cselekedni – Száraj egyértelműen igazolta, mit jelent Isten ígéretével visszaélve emberileg rendezni, kavarni dolgokat. Amit Isten megígért, azt megcselekszi. Nem igényel emberi segítséget. Ha általunk akar tenni valamit, azt meg is mondja! Hívjuk fel a gyermekek figyelmét, rendkívül fontos, hogy tanácsot kérjünk az Úrtól: „Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem?”

Helytelen büszkeség – Sokszor olyan dolgok miatt kezdünk mások előtt büszkélkedni, amit nem is mi tettünk, hanem ahová ők juttattak minket. Ez mindig ingerli azokat, akik segítségünkre voltak. Gyermekek és szülők között igen gyakran van ilyenfajta büszkélkedés, és rá a nem megfelelő válasz, a szülők keserűsége…

Alázat – Milyen nehéz alázatosnak lenni! Mégis vannak helyzetek, amelyek egyszerűen feloldhatatlanok e nélkül! Milyen sok engedelmességet követel a szülők felé a Biblia! S milyen keveset beszélünk erről a gyermekekkel! Gondoljunk itt a tékozló fiúra!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A helyes és helytelen döntések okai és következményei. A probléma elemzése egy bibliai példán és konkrét élethelyzeteken keresztül. (***)
• A várakozás, mint döntés. A helyes cselekvésre alkalmas idő kivárása. A várakozás nehézségei és akadályai. (***)
• A büszkeség és az alázat szerepe az emberi kapcsolatokban. Reakciók, viselkedésbeli válaszok egyik vagy a másik esetben. Bibliai példa és mai élethelyzetek elemzése. (***)
• A férfi-nő kapcsolat különböző korokban és kultúrákban: többnejűség, bigámia, a másodfeleség intézménye az ókori keleten. A monogám párkapcsolat. A házasság válsága, felbomlásának okai napjainkban. Házasságtörés, rejtett bigámia. A házasság védelme. (***)

Történelem

• A rabszolgaság intézménye az ókori kultúrákban. A rabszolgák elnyomása – szökések, rabszolgalázadások. A rabszolgatartók és a rabszolgák jogai és kötelességei. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Tanító célzatú költemény megismerése. Beszélgetés megértett igazságai alapján. (***)
• Közmondások a várakozásról és a türelemről. Elemzés és alkalmazás. (***)
• Elbeszélő fogalmazás írása személyes élmény vagy elképzelt élethelyzet alapján. Téma: a várakozás. (***)

Földünk és környezetünk (Földrajz)

• A kutak, oázisok szerepe és jelentősége a pusztában, sivatagos, félsivatagos területen. (***)

Vázlat:

Abrám (86) – Száraj (76)
emberi megoldás: HÁGÁR
Izmael születése
angyali üzenet – alázat

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!