1Jn 4,7–9

Egy lengyel rendező feldolgozta a Tízparancsolatot, s minden igéhez készített egy filmet, melyek cselekményét a mai viszonyok közé helyezte át. E történetekben a parancsolatok nem közvetlen módon jelennek meg, hanem áttételesen, néha egészen elvont valóságok mögé rejtőzve. Ifjúsági körben többet is átbeszéltünk, megvitatva egy-egy film üzenetét.

A fenti ige fényében e filmekkel kapcsolatban is feltehetjük a kérdést: Hogyan jelenik meg Isten szeretete ma a világban? Sok művész fogalmazza meg akarva-akaratlanul e kérdést alkotásaiban. Bemutatják számunkra az istenkeresés-istenre-találás, a hit-hitetlenség, az elfogadás-elutasítás dilemmáját.

Jó megismerni ezeket a műveket, melyek esetleg egészen más szemszögből közelítik meg azt, amiről mi sokkal könnyebben beszélünk, mert már a miénk… A művészek egészen más szemüvegen keresztül, de megmutathatják nekünk ugyanazt. Ami azért különösen jó, mert ők ezt a művészet segítségével tudják megtenni, aminek mi nem vagyunk a birtokában. Hiszen milyen szegények lennénk Leonardo da Vinci vagy Van Gogh csodás képei, Palestrina vagy Bach zenéje, Dosztojevszkij vagy Németh László regényei, Ady vagy Pilinszky versei, Zeffirelli filmjei, Sütő András drámái, C. S. Lewis gondolatai nélkül.

És Krzysztof Kieslowski 10 filmje nélkül.

Van valami, amin nagyon sokat gondolkoztunk a Tízparancsolat készítése közben. Lényege szerint mi a jó, és mi a rossz? Mi a hazugság, és mi az igazság? Mi a becsület, és mi a becstelenség? És mi a viszonyunk hozzájuk?

Krzysztof Kieslowski

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

1Kir 19,1–8

Mindnyájan elfáradunk hétköznapi rohanásainkban, s van, mikor megfáradásról beszélünk. Ez tartósabb kifáradást jelent, mint csupán leülni egy dolgos nap után egy padra vagy a fotelunkba. Az ember lelkileg is elfárad, s éppen az nehéz benne, hogy lelki ereje sincs a felálláshoz, a továbblépéshez.

Illés is ilyen helyzetbe került: A Baál papok kiirtása után fellobban Áháb király haragja, s felesége, Jezábel halálra keresi a prófétát. Ő egyedül menekül, neki a pusztának, hogy elcsigázva rogyjon egy rekettyebokor alá. Nincs ereje még imádkozni sem, csak sóhajt egyet: „Elég most már, Uram! Vedd el életemet…” Ekkor Isten egy angyal által táplálja, aki lángost és vizet ad neki, és megszólítja: „Kelj föl, egyél!” Ám a próféta fizikailag is ki van merülve. Visszaalszik. Másodszor is felkelti az angyal, és most már üzenetet is mond neki: „Kelj föl, egyél, mert erőd felett való út áll előtted!” És Illés annak az ételnek erejével megy negyven napon át, amíg a Hóreb hegyén újra meg nem hallja Isten üzenetét.

Sokszor vagyunk mi is hasonló helyzetben, csak időnként azt nem tudjuk, hogy az angyal először vagy másodszor kelt fel bennünket?! Az az eledel, melyet Isten ad, elég nekünk a következő célig!

Amikor katona voltam Lenti helyőrségben, mint előfelvételis teológus, gyakran kaptunk hétvégenként egy-egy csomagot különböző gyülekezetektől vagy a Teológiától. Szeretet-csomagoknak hívtuk őket. Ma is őrzök egy igés lapot, melyet a gyömrői gyülekezet tett bele az egyik csomagba. Ez áll rajta: „Elég. Egyél, mert erőd feletti út áll előtted!” Nekem akkor a gyömrői gyülekezet volt az angyalom.

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Ézs 40,27–31

„A sok gondolkodás elfárasztja a testet” (Préd 12,12) – szól summázva a Prédikátor, s talán te is így sóhajtasz fel egy fárasztó félévzárás vagy vizsgaidőszak közepette. Nagyon emberien és reálisan írja le tapasztalatait (talán tanároknak, professzoroknak is kellene ajánlani). A vizsgaidőszak közepén, a félév vége felé azonban mégsem mehetünk el néhány napos pihenőre.

Ézsaiás könyve csodálatos biztatást ad, ami hiszem, hogy Téged is kiragad szorult helyzetedből! Hiszen erődből is lehet szeretni az Urat!

Egy alkalommal fiatalokkal túráztunk a Zemplénben, s mire a szállásra értünk, már kellően kifáradtunk mind testileg, mind lelkileg. A fiatalok képtelenek voltak normálisan viselkedni, én pedig mindezt elviselni. Már-már ott tartottam, hogy kirobbanok haragomban, mikor a szálláshelyünkön, egy gyülekezeti terem falán ezt az igét olvastam:

„Hát nem tudod, vagy nem hallottad,

hogy örökkévaló Isten az Úr?”

Akkor megszólalt bennem az ének is: „de akik az Úrban bíznak, erejük meg-megújul…” Közösen el is énekeltük aznap este.

Olvasd és imádkozd el ma Te is:

Erőt ad a megfáradtnak,

s az erőtelen erejét megsokasítja.

Megfáradnak az ifjak, meglankadnak a legjobbak,

megtántorodnak a legszilárdabbak,

de akik az Úrban bíznak, erejük meg-megújul,

szárnyra kelnek, mint sasmadarak.

Futnak, nem lankadnak meg,

járnak, nem fáradnak el,

mert az Úr, mert az Úr, mert az Úr erősségük nekik.

(ifjúsági ének)

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Péld 9,10

Sokszor érezzük, hogy a tudás és a hit egymás ellen feszül. Teremtés vagy evolúció, fizikai törvények – bibliai csodák, halál, mint az élet vége – feltámadás, stb. Nincs olyan keresztyén, aki ezeken a kérdéseken ne gondolkozott volna el, ne gyötörték volna kétségek, vagy megoldhatatlannak látszó teológiai problémák.

Pedig megtanultuk a konfirmációkor, hogy ezek nem ellentétei egymásnak, hanem más-más valóságokról beszélnek. A tudás ellentéte a tudatlanság, a hit ellentéte pedig a hitetlenség – így fogalmaztuk meg. Miért a sok kétség mégis? Talán azért, mert elménket sok dologra lehet használni. Jóra és rosszra is. Hiszen az ember bonyolult titkokat fejt meg, de ezeket a titkokat borzalmas dolgokra is használhatja. Gondoljunk a puskapor felfedezésére vagy az atommaghasadás titkára. Ha rossz kezekbe kerül egy jó ügy, az áldásból átok lesz…

Ezért nem mindegy a sorrend: hit és tudás. Hiszen a hit meghajlás a teremtő Isten előtt, övé minden bölcsesség, a titkok tudója, övé a hatalom… Az ember kutathatja a világot, de nem lehet birtokosa. Ez Istent illeti meg. Hány olyan szörnyű dolog történt, amikor a tudást hit nélkül használták? Hány ember pusztult bele emberi felelőtlenségekbe? Hányszor kezdte el az ember újra és újra kiégetni, s egymásra rakni Bábel tornyának építőköveit? Mégis milyen áldás a meleg lakás, a fűtött templom, a finom ételek, a közlekedés, az internet.

De csak, ha a hit megelőzi az elmét!

Nem azért keresem a megértést, hogy higgyek, hanem azért hiszek, hogy érthessek: ezért azt is hiszem, hogy ha nem hiszek, nem fogok megérteni semmit.

Canterburyi Anselmus

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024