Zsolt 14 A XX. századi filozófiában nagy hangsúlyt kapott az „Isten halott” gondolat. Sokan a felvilágosodással hozzák kapcsolatba, hiszen ott kezdődött Isten tekintélyének megkérdőjelezése. Folytatódott azzal, hogy a különböző tudományok megkérdőjelezték Isten létét, máshonnan közelítették meg a kérdést az egzisztencialista filozófusok, majd mások azt kérdezték: „Hol volt Isten Auschwitz idején?” Mindezek leginkább Isten hiányáról szólnak. […]

Ez 33,7–9 Dosztojevszkij klasszikus regénye egy kettős gyilkosság elkövetését, s annak lelki következményét vizsgálja: a bűnhöz mennyire tartozik hozzá a bűn megbánása és megvallása? Lehetséges-e valamilyen „ideológiával” megmagyarázni tettünket? El lehet-e kerülni a bűnbánatot? S mi van, ha valaki meg van arról győződve, hogy nem követett el vétket? Ezeket a kérdéseket teszi fel az író […]

Mt 24,3–14 Kiránduljunk egyet az irodalom területére, hiszen sok író ragadja meg éppen az emberölés problematikáját, mint etikai kérdést! Lev Tolsztoj: „Kreutzer szonáta” c. novellája, és Németh László: „Iszony” c. regénye ugyanazt a kérdést közelíti meg más-más oldalról: A házastárs meggyilkolásának megdöbbentő valóságát. Lehetséges, hogy akit az ember legjobban szeret, akivel összekapcsolja életét: mégis elpusztítsa? […]