A homok, ez az apró szemcsékre elmállott kőzetanyag szinte mindenütt ott van, főleg, ahol homokos a talaj, vagy folyópart, tengerpart található. A Biblia népe mindenütt találkozott vele, Úr városától Egyiptomig akárhova vándorolt, mindenütt volt homok. Folyóparton, tengerparton vagy a sivatag tengerében. Olyan elemi valóságélmény volt számukra a homokkal való találkozás, hogy a homok a sokaság, a megszámlálhatatlanul sok jelölője lett.
„Gyom között gyors gyík szalad” – olvassuk Móra Ferenc Zengő ábécéjében, vagy fújjuk kívülről, mint egy mondókát. …Ti milyen állatokhoz hasonlítanátok a gyorsaságot?
„Miért nézed a szálkát a testvéred szemében, a saját szemedben pedig még a gerendát sem veszed észre? Vagy hogyan mondhatod testvérednek: Hadd vegyem ki a szálkát a szemedből! – miközben ott a gerenda a saját szemedben?”
Miről szól ez a vers? A patak növekedéséről, a folyóvíz életútjáról? Vagy az emberéről inkább? El lehet tűnődni a kérdéseken, ha megnézitek Miklya Zsolt versének animációs feldolgozását.
„Termékeny Félhold” – vajon mit jelenthet ez a név? …Mezopotámia, Kánaán és Egyiptom térsége alkotta azt az összefüggő területet az ókorban, ahol az élelmiszer-termelő gazdálkodás elsők között kialakult. Mezopotámia, Egyiptom folyóvölgyi kultúrák voltak, ahol döntő szerepe volt az öntözéses gazdálkodásnak. Kánaánban is volt folyó, és fontosak voltak az időszakos vízfolyások, amelyek összegyűjtötték a csapadékot.
A fényes nap immár elnyugodott,
A föld színe sötétben maradott,
Nappali fény éjjelre változott,
Fáradtaknak nyugodalmat hozott.
„Májusi eső aranyat ér” – tartja a mondás. Közmondásaink alapján egész esőnaptár rajzolódik ki: „nyári eső hamar jő, hamar megy.” „Őszi eső vizet áraszt, tavaszi szél utat száraszt.” Az utóbbi években mintha az évszakok is összekeveredtek volna, és hol ősznek érezzük a nyarat, hol nyárnak a tavaszt, tavasznak az őszt. De azért az általában igaz, főleg nyáron, hogy: „Eső után napfény.” Borús kedv után is jókedvre derül az ember.
„Derék asszonyt kicsoda találhat? Értéke sokkal drágább az igazgyöngynél.” – A Példabeszédek könyve dicséri így azt az asszonyt, aki keze munkájával tartja össze a családot, viseli gondját háza népének. (Péld 31,10) És derék férfit kicsoda találhat? Meg derék lányt, derék fiút? Mikor tartunk valakit derék embernek? Csak akkor, ha derekas munkát végez?
Törékeny alkat – kire mondjuk ezt? Törékeny kapcsolat – és ez mit jelent? Ugye fura jelentések ezek, hiszen a „törékeny” jelző általában tárgyakra vonatkozik. …Pál apostol is az élet, a test törékenységére gondolt, amikor cserépedényekhez hasonlította az embert: „Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak… Jézus halálát mindenkor testünkben hordozzuk, hogy Jézus élete is láthatóvá legyen testünkben.” (2Korinthus 4,7.10)