A hanuka is bibliai ünnep?

Képforrás: 123RF

A hanuka nem bibliai eredetű, de a Bibliában is szereplő ünnep. A hírműsorokban évente megemlítik, amikor az első gyertyát meggyújtják Pesten a Nyugati téren. 2018-ban december 2. és 9. között lesz az ünnep. Ilyenkor a média azt tárgyalja, hogy a politikai vezetők közül ki volt ott, ki maradt távol, de az ünnepről keveset mondanak.

A hanuka eredete visszamegy az intertestamentális, a két testamentum közti korra. Nagy Sándor halála után világbirodalmát helyi uralkodók osztották fel, Izráel földje Szíria uralma alá került. Antiokhosz Epiphanész görög-szír uralkodó a hellénizmust, a görög kultúrát és sokistenhitet akarta a zsidókra erőltetni. Üldözte azokat, akik ragaszkodtak őseik hitéhez, a zsidó hagyomány több vértanút is számon tart ebből az időből, akik a halált is vállalva kitartottak. Volt pl. egy Anna nevű asszony, akit azzal akartak a pogány hitre, bálványimádásra kényszeríteni, hogy a gyerekeit a szeme láttára megölték, de ő akkor is hűséges maradt.

Végül a zsidók egy része Makkabeus Júdás vezetésével fellázadt az uralkodó ellen, amikor a jeruzsálemi templomban pogány áldozatot mutatott be. (Ezekről az eseményekről tudósít a Makkabeusok két könyve, ami megtalálható a katolikus bibliakiadásokban.) Először egy kis csoport harcolt az idegen király ellen, de hamarosan országos szabadságharc lett belőle. Amikor felszabadították Jeruzsálemet, a templomban egynapi szent olajat találtak, de mikor meggyújtották a templomban a mécseseket, mégis kitartott nyolc napig. Ezalatt új oltárt építettek, visszaállították a templomi szolgálatokat, és eldöntötték, hogy minden évben meg fogják ünnepelni.

Hamar általánossá vált az ünnep, amikor később a rómaiak szállták meg az országot. Ilyenkor mindig az ország egykori szabadságharcára is emlékeztek. Jézus is felment a templomszentelés ünnepére, az ünnep felfokozott hangulatára jellemző a zsidók kérdése: „Elérkezett Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe. Tél volt. Jézus a templomban, Salamon csarnokában volt. Ekkor körülvették a zsidók, és így szóltak hozzá: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk nyíltan!” (János 10,22–24)

Családi gyertyagyújtás hanuka ünnepén – kép: 123RF

Kr. u. 70-ben a rómaiak lerombolták a templomot, és a zsidók többsége szétszóródott: Ettől kezdve az ünnep még fontosabb lett, mert a lerombolt templom helyett bárhol tudtak rá gyertyagyújtással emlékezni. Ilyenkor a zsidók ma is nyolcágú gyertyatartót állítanak az egyébként hétágú menóra helyett, és minden este meggyújtanak egy új gyertyát otthon a lakásban, a zsinagógában. Az amerikai zsidók ilyenkor nagy kerti partit rendeznek, ennek mintájára terjedt el Budapesten a Nyugati téri szabadtéri utcabál szokása. A gyerekeknek édes süteményeket és ajándékokat adnak, szokás az is, hogy üdvözlőkártyákat adnak, küldenek egymásnak „Boldog hanuka” felirattal.

Több okból is a karácsonyhoz szokták hasonlítani a hanuka-ünnepet: az évnek ugyanarra a részére esnek, mindkettőn ajándékot kapnak a gyerekek, és mindkét ünnep fontos tartozéka a gyertyaláng. A hanukát a fények ünnepének is nevezik, mégsincs köze a karácsonyhoz. És bár Jézus azt mondta a templomban: „Én vagyok a világ világossága” (János 8,12), a templomszentelés, a hanuka máig megmaradt a zsidók egyistenhitét megvalló ünnepnek.

A fények ünnepe – kép: 123RF

Közzéteszi: Győri István, református lelkész, egyetemi tanár