Az áldozatkész ember
Neh 5,14–19
Egy kis gyülekezet felvállalta – lelkésznője biztatására –, hogy a templomjavításhoz naponta két ember jön segíteni. Egy hét után elfogytak az emberek. Végül egyik nap azután nem jött senki. Ott állt a két kőműves, s nem volt, aki keverje a maltert, s felhúzza a falakra. A lelkésznő vette a munkásruhát, s beállt lapátolni a betonkeverő mellé, húzta fel a vödröket az anyaggal. Lassan haladtak, de semmiképpen sem akarta abbahagyni a munkát. Mindenki látta ezt, hiszen a templom a főtéren volt. Másnaptól naponta hárman is jelentkeztek, s szépen haladtak előre a tatarozással.
Nehémiás fantasztikus példa ebben. Ahogyan tud belső feszültségeket lerendezni, a társadalmi különbségekből fakadó nyomorúságokat elegyengetni, s ahogyan tudja felajánlani teljes jövedelmét az építkezéshez…
Áldozathozatala „befektetés” az Istennél: ezen keresztül sokszorosát hozza elő a szívekből.
Nem kell várnom a többiekre, s nem is várhatok el tőlük semmit. Mindig nekem kell kezdenem. Amiről meggyőződtem, hogy jó, azt akkor is tennem kell, ha nagyobb áldozatot kíván, mint gondoltam.
A dolgok értékét nem megtalálni, hanem megteremteni kell.
Antoine de Saint-Exupéry
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Hagyjon egy választ!
Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!