10-2. Pünkösdi nyelvek

Képforrás: 123RF

Bibliai történet: ApCsel 1,8; 2,1–47
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli, testi-mozgásos
Tevékenység: Történetolvasás, beszélgetés a nyelvtanulásról és a pünkösdi nyelvcsodáról; a megtérés nyelve: önismereti játék; a játék nyelve: mozgásos labdajátékok, bújócska

Nyelvek ajándéka (Verbális-nyelvi, kapcsolati)

A pünkösdi nyelvcsodát megközelíthetjük egy mai történeten keresztül is, ami egy elsős kisfiúról, Baluról (Bálintról) szól, akinek problémát okoz a nyelvtanulás. Vajon miért? Figyeljék meg ezt a gyerekek, miközben felolvassuk Miklya Luzsányi Mónika Nyelvtanulás című történetét (lásd a csatolt mellékletben, eredetileg megjelent a szerző Balu a suliban című kötetében).

Beszélgessünk:

Mi az, ami nem ment jól a suliban Balunak? Miért nem tetszett neki az angol?
Hogyan tanulták az angol nyelvet? Hogyan tanulta anya?
Mit szeretett volna Balu, hogyan lenne jó tanulni az angolt (vagy más idegen nyelvet)? Létezik-e módszer a „hiperűrsebességű” nyelvtanulásra?
Mi gondolkodtatta el Balut, hogy mégis jó lenne angolul tanulni?
Milyen „nyelven” értették meg egymást azonnal a holland kislánnyal? (A labda, a játék nyelve.)

A történetben van egy másik történet: Anya elmeséli, hogyan történt meg egyszer a hiperűrsebességgel való nyelvtanulás. Ez Isten módszere, az Ő csodája. Ki az, aki el tudja mesélni, hogyan is történt az eset?

A megtérés „nyelve” (Önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli)

„Mit tegyünk?” – kérdezték az emberek a tanítványokat.
„Térjetek meg!” – mondta Péter. De mit jelent ez?

A megtérés Isten felé fordulás.

A megtérés olyan, mint bocsánatot kérni.

Egymástól mikor szoktunk bocsánatot kérni? Mikor kell bocsánatot kérni Istentől?

Adjunk a gyerekeknek egy-egy piros cédulát. Egyik oldalára mindenki írja fel, amiért bocsánatot szeretne kérni Istentől.

A megtérés olyan, mint odaadni a legkedvesebbet.

Kinek mi a legkedvesebb? Oda tudnád-e adni Istennek, rá mernéd-e bízni, hogy tegyen vele, amit akar? Ha igen, írd le a „legkedvesebb” nevét is a cédula másik oldalára.

Végül tűzzük vagy ragasszuk fel a cédulákat egy lapra úgy, hogy a cédulák együtt egy szívet formázzanak. – A gyülekezet is ilyen „szív alakú” közösség, ha megtért emberekből áll.

Kép: 123RF

A játék nyelve (Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi)

Balut a holland kislány labdázni hívta. Mit játszottak a labdával?

Kiütőzzünk mi is az udvaron! A gyerekek milyen kiütőváltozatot ismernek?

A kiütőjátéknak több változata van, játsszuk először az egyszerű átadó kiütőt, majd egy angol és egy holland játékot ajánlunk, végül a magyar nemzetest:

Kép: 123RF

Átadó kiütő

Jelöljük ki a játékteret, amin a játékosok szétszórtan helyezkednek el. Válasszunk egy kiütőt, aki kezébe fogja a labdát. Három lépést tehet bármilyen irányba, mielőtt eldobja. Ha eltalál valakit, átadja neki a kiütő szerepét, az eltalált játékos lesz az új kiütő. Ahol megfogja a labdát, onnan három lépést tehet ő is, majd dobnia kell. Ha a kiütő nem talál el senkit, ő marad a kiütő. Három sikertelen próbálkozás után érdemes új kiütőt választani.

„Csapd agyon a szúnyogot!” (Pack quat)

Tárgyas fogójáték, az üldözöttek közül valaki egy tárgyat (pl. labdát, babzsákot) visz magával. A fogó csak azt kergetheti, akinél a tárgy van. Ha az üldözött szorongatott helyzetbe kerül, a tárgyat átadhatja, odadobhatja valaki másnak. Attól kezdve azt kell üldözni, akihez a tárgy került.

Madárbújócska – Holland bújócska nyomán

A bújók madarak, akik elrejtőznek a vadász elől. Játék kezdetén kijelölünk egy fát, aminek a törzsét érintve megmenekülnek a madarak. A vadász huny, valameddig számol, közben a madarak elrejtőznek. Majd vadászni indul, és ha egy madarat meglát, kergetni kezdi. A madár szárnyával verdesve menekül, igyekszik a menedékfát elérni. Ha sikerül, megmenekül, ha nem, a vadász zsákmánya lesz. Amelyik madarat sokáig nem veszi észre a vadász, madárhangon, fütyüléssel adhat jelt magáról. Pl. olyankor, amikor jó eséllyel elér a menedékfához. Akit utolsóként talál meg a vadász, és megmenekül, az lesz a madarak közt a győztes. A vadász akkor győz, ha több madarat zsákmányolt, mint ahány megmenekült.

Forrás: Lukácsy András: Népek játékai (Móra, Bp., 1964, 75., 166. o.)

Nemzetes

Kedvelt magyar gyermekjáték a nemzetes, amely során játékosan ismerkedhetünk a népek, nemzetek neveivel:

A játékosok a bíró kivételével egy-egy országnevet választanak maguknak. Körülállják a labdát, egyik kezüket a labda fölé tartva. A bíró véletlenszerűen szólítja az egyiket, például: „Jöjjön az a híres-nevezetes… Lengyelország!” Aki a nevét hallja, felkapja a labdát, és gyorsan megpróbál valakit megdobni. A többiek már a nevet hallva szétrebbennek. Ha sikerül a dobás, az a játékos esik ki, akit eltalált a dobó. Ha nem sikerül, akkor a dobó esik ki. Az nyer, aki utoljára marad, ő lesz a következő játékban a bíró.

Forrás: Magyar néprajz / Eszközös ügyességi játékok

Játszhatjuk mindezt a pünkösdi történetben szereplő népnevekkel is: pártus, méd, elámi, perzsa, zsidó, római, krétai, arab, egyiptomi, pontuszi, szír, líbiai, fríg, görög. Elhelyezünk a játéktér közepén egy labdát, amit a gyerekek körbeállnak, egyenlő távolságra a labdától. A játékvezető kiáltására – pl. „Jöjjön az a híres, nevezetes… római!” – a szólított játékos odafut a labdához, felkapja, mialatt a többiek futva menekülnek. A labdát felkapó játékos igyekszik eltalálni egy menekülőt. Akit kidob, hibapontot kap, ha senkit sem talál el, a dobó kap hibapontot. A labdát a menekülő elkaphatja, ami a dobó számára jelent hibapontot. Hibapontot ér az is, ha a szólított játékos elfelejtette vagy nem ismeri fel a nevét. A pontokat a játékvezető jegyzi.