300. Az utolsó ítélet
Üzenet —Téma:
* Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.
Előzmények:
Az Úr Jézus tanítványainak Jeruzsálem pusztulásáról, az utolsó idők megpróbáltatásairól, és az Ő visszajöveteléről beszélt. Az éber és hűséges várakozás szükségességét példázatokkal magyarázta meg. Elmondta „Az okos és gonosz szolga”, „A tíz szűz” és „A talentumok” példázatát. Gondolatait „Az utolsó ítéletről” szóló példázattal fejezte be.
Példázat:
Amikor az Emberfia az idők végén visszajön, már mint dicsőséges király, az angyalok serege kíséretében, leül ítélni trónusára. Akkor minden népet összegyűjtenek eléje, Ő pedig szétválasztja őket*: jobb keze felől állítja a juhokat*, bal keze felől a kecskéket*.
A jobb keze felől állókhoz így szól: „Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot. Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám.”
Az igazak viszont megkérdezik a királytól, mikor látták őt éhezni, szomjazni, mikor látták őt mezítelennek, betegen vagy börtönben.
„Amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg” — hangzik a válasz.
Akkora királya bal keze felől állókhoz fordul: „Menjetek előlem, átkozottak, az örök tűzre*”. Indoklása az előző negatívja: mert nem adtak neki enni, inni, nem ruházták fel, nem látogatták meg szükségében. S amikor ők is megkérdik, mikor látták volna ilyen állapotban, a király így felel: „Amikor nem tettétek meg ezeket eggyel a legkisebbek közül, velem nem tettétek meg.”
Ezek büntetése az örök kárhozat, amazok jutalma az örök élet.
Néhány megjegyzés a példázathoz:
A Emberfia Jézus, mint Király, s mint a világ Bírája jelenik meg. Ő az, akinek „hatalom, dicsőség és királyi uralom adatott…, hogy mindenféle nyelvű nép és nemzet őt tisztelje” (Dán 7,14). Ő az a Messiás, aki „igazságosan ítél a nincstelenek ügyében, és méltányosan dönt az ország szegényeinek dolgában” (Ézs 11,4). Akinek az ítélőszéke elé nekünk is oda kell majd állnunk (2Kor 5,10).
Jézus itt már nem tesz különbséget a pogányok, Izráel és az egyház között; ítélete különbségtétel nélkül kiterjed az egész emberiségre.
Az ítéletet tartó király jól ismert ószövetségi kép szerint mint pásztor jelenik meg, s választja el a juhokat a kecskéktől. Az Ezékiel 34-ben olvashatunk róla, hogy Isten, a pásztor igazságot tesz juhai között, gyöngék és erősek, kiszolgáltatottak és erőszakosak között. S királyt tesz fölébük: a Messiást.
Az ítéletnek egyetlen alapja van: az embernek a másik ember iránt tanúsított (önzetlen) irgalmassága, mintegy válaszként Isten irgalmasságára ill. ennek hiánya. Jézus teljes közösséget vállal a nyomorúságban lévő, segítségre szoruló emberrel: legkisebb testvéreinek nevezi őket. Micsoda vigasztalás ez a számukra!
A Jézus Krisztushoz való reális életviszony nemcsak ismeret, az ajkak vallástétele, nemcsak külsődleges képmutatás (amiért annyit ostorozta Jézus a farizeusokat), hanem tettekben, életben megmutatkozó magatartás. A Hegyi Beszéd is erről tanít: „Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.” (Mt 7,21) Vagy ahogy a szeretett tanítvány, János mondja: „Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és valóságosan.” (1Jn 3,18)
Jegyzetek:
Szétválasztja őket — A pásztor az együtt legelő kétféle állatot a nap végeztével elkülönítette egymástól, méghozzá csalhatatlan biztonsággal.
Juhok — Izráel népét gyakran juhoknak nevezi a Biblia: „Mert ti az én juhaim, az én legelőm nyája vagytok. Emberek vagytok, én pedig Istenetek.” (Ez 34,31) „…inkább menjetek Izráel házának elveszett juhaihoz.” (Mt 10,6)
Kecskék — A kecske a juhval szemben hitványabb, értéktelenebb állatnak számított (vö. Lk 15,29).
Örök tűz (büntetés) — ,Ha valakit nem találtak beírva az élet könyvébe, azt a tűz tavába vetették.” (Jel 20,15)
Énekek:
Református énekeskönyv: 72:1.7; 96:9; 97:1.6-7; 204:5; 367:1-2; 472:1-2
Jertek, énekeljünk: 3:3; 250:2-3; 253:1
Harangszó: 3; 38
Dicsérjétek az Urat!: 62:1; 99; 135:3; 150
Erőm és énekem az Úr: 18:1; 29; 34; 51; 79; 143:1.4
Megjegyzések:
Irgalmasság — Miért kell nekünk irgalmasnak lenni? Mert Isten irgalmas hozzánk. Miért kell nekünk másokat szeretni? „Mert ő előbb szeretett minket.” (lJn 4,19)
Szeretetünk, irgalmas cselekedeteink tehát válaszok, melyek a hálás szívből fakadnak igazán. Hogyan élhetjük ezt meg a mindennapi gyakorlatban?
Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):
Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Dráma
- Irgalmasság, segítségnyújtás, szeretet emberi kapcsolatainkban. Példák a gyerekek életéből. Élethelyzetek dramatizálása. (***)
- Koldusok, hajléktalanok ma Magyarországon, lakóhelyünkön. Hogyan lehetünk velük irgalmasok? (***)
Magyar nyelv és irodalom / Dráma
- Panov apó különös napja — Ruben Saillens meséje Lev Tolsztoj átdolgozásában. A történet megismerése eredeti vagy rövidített változatban. Beszélgetés, és a történet dramatizálása. (***)
Vázlat:
az Emberfia eljön:
király – trónus
minden nép
szétválasztás:
jobbról juhok – balról kecskék
áldottak:
– enni, inni adtatok
– felruháztatok
– meglátogattatok
„Mikor?”
megtettétek a legkisebbekkel
„velem tettétek meg”
átkozottak:
„velem nem tettétek meg”
örök élet – örök büntetés
Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Hagyjon egy választ!
Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!