223. Beszélgetés Nikodémussal

Üzenet – Téma:

* „Újonnan kell születnetek.”
* Csak a Jézus Krisztusban való hit szabadíthat meg bennünket.
* Örök élet hit által.

Előzmények:

Az Úr Jézus, miután húsvét előtt megérkezett Jeruzsálembe, megtisztította a templomot az állat-és galambkereskedőktől, valamint a pénzváltóktól. A méltatlankodó zsidóknak ezt válaszolta: „Romboljátok le ezt a templomot, és három nap alatt felépítem.” Ezzel magára célzott.

Történet:

A templom megtisztítása után az Úr Jézus Jeruzsálemben maradt, hogy megünnepelje a húsvétot. Azon a héten csodákat cselekedett. Nincs említés arról, hogy miket. Tettei olyan nagy hatással voltak, hogy sokan hittek az Ő nevében. Ez azt jelenti, hogy az emberek elismerték „Istentől jött tanító”-nak (ahogy Nikodémus mondja majd). De az emberek csak a csodákra figyeltek, melyeket tett. A szenzáció volt a fontos számukra az örök üdvük helyett. Olyan embernek te­kintették, aki Istentől kapott hatalmat arra, hogy ezeket a csodákat megtegye, prófétának (mint amilyen Mózes, Illés, Elizeus volt). Ezért nem bízta magát rájuk, mert tudta, mi lakik az emberben. Nem akarta, hogy úgy tiszteljék, mint valami különleges embert.

Azt is jól tudta, milyen az emberi lélek: bűnös, hajlandó a rosszra, idegenkedik Istentől, de gyönge, félénk és fegyelmezetlen is. Jézus feladata az volt, hogy az embereket benne, mint Messiásban, az elveszettek Üdvözítőjében való hitre vezesse.

Volt valaki Jeruzsálemben, aki személyesen meg akart ismerkedni Jézussal. Nikodémus*, egy farizeus*, a zsidók vezető embere, tehát a sanhedrinnek, a zsidó nagytanácsnak a tagja. Nikodémus éjjel* ment Jézushoz. Nappal nem merte Őt felkeresni vezető pozíciója miatt. Tekintélyes ember volt. Kollégái, a templom megtisztítása után, Jézus ellenségeivé lettek. Ezért kellett Nikodémusnak óvatosnak lenni, és a sötétség oltalmát keresni. (De azért is kereste fel éjszaka, mert a zsidó írástudók szívesen tanítottak és beszélgettek a késő éjszakába nyúló órákban.)

Nikodémus így szólt Jézushoz: „Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul, mert senki sem képes megtenni azokat a jeleket, melyeket te teszel, hacsak nincs vele az Isten.” Ez szép bizonyságtételnek tűnik. Nikodémus, maga is tanító, elismerte Jézust rabbinak, mesternek. Valóban, ember magától, saját erejével, nem tud ilyen csodákat cselekedni, hanem ha Isten segíti őt. De Jézus nemcsak valóságos ember, hanem valóságos Isten is volt!

Jézus nem válaszolt azonnal arra, amit Nikodémus mondott. Nikodémusnak, mint a nagy Mester tanítványának még tanulnia kell.

1. Az embernek újonnan kell születnie*, másképpen nem láthatja meg Isten országát, mondta neki Jézus.
   Nikodémus nem értette, mit jelent „újonnan születni”. Bemehet-e az ember anyja méhébe, és megszülethetik ismét? Lehetséges az?

2. „Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába” – válaszolta Jézus. Majd megmagyarázta, mire célzott. „Ami testtől született, test az”: az ember emberből születik, tehát maga is ember. Ezért Nikodémus ne csodálkozzék azon, amit Jézus mondott, hogy neki is és mindenkinek újonnan kell születnie. Bűnös ember nem tudja magát megtisztítani a bűneitől. A farizeusok azt gondolják, képesek arra, hogy elnyerjék bűntelen élet által az örök életet az Isten országában. Ez sohasem sikerül, mert az ember bűnös, és az is marad. Teljes megújuláson kell átmennie. Újonnan kell születnie. Ez a születés víztől és Lélektől történik. A víz megtisztít, Isten Lelke pedig úgy tisztít, mint ahogy a tűz. (A gyermekeknek is „újonnan” kell születniük!)
   Senki sem tudja, honnan jön majd a szél*, és hova megy. A zúgását halljuk, de a szél arra fúj, amerre akar. Így van mindenki, aki a Lélektől („felülről”) született.

3. Nikodémus nem értette, hogyan történhet meg mindez.
   „Te Izráel tanítója vagy, és ezt nem tudod?” – kérdezte tőle Jézus. Hiszen ismerte az ószövetségi próféciákat. Azokban is erről van szó (Ézs 59,21; Jer 31,33–34; Ez 11,19–20; 36,26–27; Jóel 3,1). Nikodémusnak nem érteni kell megtanulnia, hanem hinni. Összes megszerzett bölcsessége nem ér semmit, ha az által akar bejutni az Isten országába. Akkor kiben kellett Nikodémusnak hinni megtanulni? Abban, amit Keresztelő János hirdetett, és az Úr Jézus szavaiban, sőt, magában Jézusban! Jézus ezt meg is magyarázta: „Amit tudunk, azt szóljuk, és amit láttunk, arról teszünk bizonyságot, de nem fogadjátok el (a jeruzsálemiek, és köztük Nikodémus) a mi bizonyságté­telünket.” Sőt, amikor mindennapi földi dolgaikat magyarázta nekik, akkor sem akartak a zsidók (a farizeusok, írástudók, főpapok, nem pedig az „egyszerű nép”) Jézusnak hinni. Hogyan hinnének akkor a mennyei dolgoknak?

4. Most kezd el Jézus magáról mondani valamit. „Mert nem ment fel (vagy nem fog felmenni) a mennybe senki, csak az, aki a mennyből szállt le, az Emberfia.” Nemcsak Ő megy vissza a mennybe, hanem Istensége szerint van a menyben. Jézus szólt szenvedéséről és haláláról is. Ahogyan Mózes felemelte a kígyót* a pusztában (egy póznára tűzve; lásd 4Móz 21,8; 63. lecke), úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie! (A felemeltetés nem csak Jézus kereszthalálára, hanem felmagasztaltatására, megdicsőülésére is utal.)
5. Nikodémus ne gondolja, hogy az Emberfia, a Messiás azért jön, hogy Izráelben új világi birodalmat alapítson. Az Emberfia azért jött, hogy szenvedjen. Kikért? „Hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne.” Aztán azok a szavak következtek, amelyek az egész beszélgetés központját képezik: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”

6. Az Úr Jézus aztán az ítéletről beszélt. Isten nem azért küldte el Fiát a világba, hogy elítélje azt, hanem hogy üdvözüljön a világ általa! De… aki nem hisz benne, már ítélet alatt van, mert Isten bűn elleni haragja már rajta van, és rajta is marad.
   Éppen az a világ ítélete, hogy jobban szeret a hitetlenség sötétségében élni, mint a világosságban, mely eljött a világba, azaz az Isten Fiában! Aki rosszat cselekszik, gyűlöli a világosságot, mert fél, hogy elítéltetik, mivel rosszat cselekedett. Aki az igazságot cselekszi, a világosságra megy; azt akarja, hogy kitűnjék cselekedeteiről, hogy Isten szerint cselekedte azokat.

Kiegészítés:

Még kétszer olvasunk Nikodémusról, de csak János evangéliumában: a Jn 7,50–52-ben Nikodémus, mint a zsidó nagytanács tagja, azt tanácsolja társainak, hogy, amint a törvény előírja, a vádlottat előbb hallgassák ki, mielőtt elítélnék. Ezt Jézus érdekében mondta, akit a zsidó vezetők gyűlöltek, és valójában már halálra ítéltek. Akkor azok gúnyosan azt kérdezték Nikodémustól, hogy talán ő is galileai, mint Jézus? Hát nem tudja, hogy Galileából sohasem támadt próféta?

A Jn 19,38–42 arról tudósít, hogy Nikodémus, arimátiai Józseffel együtt gondoskodott az Úr Jézus holttestéről, és egy sírba helyezték. Akkor ő nyíltan meg merte mutatni, hogy szerette Jézust. Bár az Úr Jézus már halott volt, hitből, gondoskodott róla. Nikodémus, a „nép legyőzője”, hittel legyőzte a néptől való félelmét!

Jegyzetek:

Nikodémus – Görög név, mely azt jelenti: „a nép legyőzője”. Valószínűleg modern zsidó volt. Úgy képzeljük el, mint „teológiai professzor”-t!

Farizeusok – Kiemelkedően kegyes férfiak elkülönülő, zárt csoportja, egyfajta vallási párt Jézus idejében. Erőteljes nemzeti érzés és a törvényhez való feltétlen ragaszkodás jellemezte őket, mely sokszor szőrszálhasogatássá, a törvény betűjének merev betartásává torzult. Szembefordultak Jézussal és tanításával, s Ő is többször élesen bírálta őket, de ez nem akadályozta meg abban, hogy Nikodémust, mint a többi embert is, szeresse.

Éjjel – Tanulhatunk abból, ahogyan az Úr Jézus Nikodémussal bánt. Bár az éjszaka kellős közepe volt, az Úrnak volt ideje számára. Azonfelül kedvesen beszélgetett vele. Nikodémusnak ez alatt a beszélgetés alatt sokat kellett megértenie, de az Úr Jézus azt fáradhatatlanul és barátságosan magyarázta meg neki. Soha ne lépjünk fel senkivel szemben, aki habozva és kételkedve teszi az első lépéseket az Isten országába vezető úton, azzal, hogy: úgy sem lesz belőle semmi!

Újjászületés – Az eredeti görög kifejezés felülről való születést és újonnan való születést jelent egyszerre. A felülről szó jobban kifejezi, hogy Isten munkájáról van szó, melyet Ő Lelke erejével végez el az emberben, amely ezért valóságos csoda. Nikodémus félreérti Jézus szavait. Nem a „felülről” születésre, hanem a testi, természeti folyamatra gondol.

Szél – Izráelben gyakran támadt éjszaka hűsítő szél. Lehet, hogy beszélgetés közben hallható volt ilyen szél. A szél áramló levegő, dinamikus, szélmalmokat, vitorlás hajókat hajt, fölkorbácsolja a tengert, fákat csavarhat ki, házakat dönthet romba stb. Így hozza mozgásba az embereket is a Szentlélek. Ennek görög kifejezése, a pneuma egyszerre jelent lelket (szellemet) és szelet.

Felemelt kígyó – Mindazok, akik hittel tekintettek az érckígyóra, meggyógyultak a mérges kígyók halálos marásából. Mindazok, akik hittel néznek Krisztusra, meggyógyulnak az „ősi kígyó”, a Sátán „marásá”-ból, és örökké élnek.

Énekek:

Református énekeskönyv: 139:14; 209:5; 304:8; 323:6; 373:1
Jertek, énekeljünk!: 42 ; 96; 115; 133:1; 245
Harangszó: 35; 42
Dicsérjétek az Urat!: 20:1; 57; 59; 66; 69; 74:1; 89:1–2
Erőm és énekem az Úr: 18:1; 21; 25:4; 50; 65; 130; 133

Megjegyzések:

Újjászületés – Az újjászületés azt jelenti, hogy az ember Isten segítségével mindent újra kezdhet. Szinte semmi sem nehezebb, mint elismerni, hogy valahol valamit elrontottunk, és teljesen újra kell kezdenünk. Ezt a leckét kell Nikodémusnak és vele együtt minden embernek megtanulnia. Sajnos, sokan élnek tovább a maguk módján, és egyre messzebb kerülnek az Isten országától.
A Bibliában gyakran szólíttatnak fel az emberek megtérésre. A Jn 3-ban olvasunk az újjászületésről. Hogy élhessünk, előbb meg kell születnünk. Hogy Isten országához tartozzunk, újonnan kell születnünk, azaz víztől és Lélektől, és többé nem emberből. A születés történik az emberrel, az újjászületés sem az ember tette, hanem Isten műve, a Szentlélek által. Az újjászületés tehát nem ugyanaz, mint a megtérés. A megtérés ugyanannak a lelkifolyamatnak emberi, az újjászületés isteni oldala.

Csak a Jézus Krisztusban való hit szabadíthat meg bennünket – Olyan könnyűnek tűnik, amit Pál és Szilász mondott a filippi börtönőrnek: „Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!” (ApCsel 16,31; 338.lecke). A hitet a Szentlélek munkálja szívünkben. Ezért kell szívünket kitárnunk. Aki inkább a sötétben marad, nem látja a világosságot. Az újjászületés – megtérés – titok, mint a szél, melyről nem tudjuk honnan jön és hová megy.

Örök élet hit által – Az aranymondás, melyet a gyermekekkel tanítsunk meg, egyike a Biblia legismertebb textusainak. Luther így nevezte: evangélium az evangéliumban. Nagyszerű ígéret az, amit az Úr Jézus ebben nyújt. Mindenki, aki Őbenne hisz, örökké élhet. Ezt nem lehet elégszer a gyermekeknek elmondani. Istennek milyen nagy szeretete szólal meg itt!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján)

Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Testi születés – lelki születés („újjászületés”). A bűn és a bűnből való szabadulás hit által. (***)
• A hit és vállalása. (***)
  Ne szégyelld a hitedet! Ne szégyelld, hogy „Jézussal látnak”!

Magyar nyelv és irodalom

• Jellemzés: tulajdonságok gyűjtése szóban és írásban. Jellemzés írása különböző nézőpontból. (***)
• Párbeszéd és monológ. Párbeszéd kifejező olvasása, a szereplők szándékának érzékeltetése hangszínváltással. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

• A színek kifejező ereje, jelentése. Sötét-világos, fény-árnyék kontraszt alkalmazása. (***)
• Könyvmodell készítése papírból. Kép és szöveg összeállítása. (***)

Természetismeret / Földünk és környezetünk (Földrajz)

• A szél, mint légköri jelenség, és keletkezése. (***)
  Hogyan keletkezik a szél? Mit tudhatunk róla? Miért mondhatta róla Jézus: „nem tudod honnan jön, és hová megy”? Lehet-e százszázalékosan biztos egy meteorológiai jelentés? Elénekelhetjük ehhez a „Tudod-e, hogy kel föl a szél?” kezdetű éneket (Jertek, énekeljünk! 96.)

Vázlat:

Jézus – Jeruzsálem
„Újjászületés”
Nikodémus – farizeus
Mózes – kígyó
Zsidó nagytanács = sanhedrin
Messiás – szenvedés – örök élet

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/223. Beszélgetés Nikodémussal – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 174.26 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!