28. Gyűlölet helyett

, Életkorok:  alsós, felsős, ifis, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, ifjúsági alkalmak, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
  • Alapige: Eszter 9–10
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, egzisztenciális, önismereti
  • Tevékenység: Beszélgetés a megtorlás törvényéről; áldásról és gyűlölködésről; áldott személyes jövőkép elképzelése

 

Szemet szemért? (Verbális-nyelvi, egzisztenciális)

Eszter könyvének alapproblémája a genocídium, a zsidó nép kiirtásának elkerülése. Eszter könyve 9. fejezetének első részében azonban már nemcsak a megmenekülésről, hanem a megtorlásról is szó van. A fejezet részletesen, számszaki pontossággal adja meg a legyilkoltak számát. Ezt a részt (főleg kisebb gyerekekkel) nem érdemes részletekbe menően tárgyalni, de arra lehetőségünk nyílik, hogy beszélgessünk a gyerekekkel a megtorlás, illetve a bosszú problémájáról.

Először is kérdezzük meg, hogy ismerik-e a „Szemet, szemért, fogat, fogért” – szólást, majd kérjük meg őket, hogy magyarázzák el, szerintük mit jelent. Azután beszélgessünk a témáról: ki élt már át olyat, hogy elkövetett valamit, ami után ugyanannyira (vagy még keményebben) megbüntették. Rendezhetünk vitát is arról, hogy miért jó vagy nem jó a „szemet szemért”-elv.

Majd kérdezzük meg a gyerekeket, tudják-e, honnan ered ez a szólás. Valószínűleg nem fogják tudni, ezért olvassuk fel nekik Mózes második könyve 21. fejezetének 23–24. igeverseit: „Ha viszont nagyobb szerencsétlenség történt, akkor életet kell adni életért. Szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért, égetést égetésért, sebet sebért, kék foltot kék foltért.”

Az „életet életért” a korabeli bíráskodás alapelve volt, ami nem azonos az önbíráskodással vagy korlátlan bosszúval. A Mordokaj által kiadott rendelkezés is korlátozó jellegű: csak azokat lehet elpusztítania a zsidóknak, akik velük szemben ellenségesek, tehát az életüket akarják.

Ezek után beszéljünk az Eszter könyve 9. részében olvasható harcról, ami önvédelemből végrehajtott megtorlás volt, birodalmi szinten 75 ezer áldozattal. Ez ma vérengzésnek számít, az Ószövetség korában azonban elfogadott volt.

Kép forrása

 

Van egy másik mondásunk is, ami a Bibliára, pontosabban az Újszövetségre vezethető vissza: „Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel.” – Vajon ki mondhatta ezt?

Valójában senki, maga Jézus sem mondott ilyet, viszont részletesen beszélt a megtorlás problémájáról (innen eredeztethető idézett közmondásunk). Legbővebben a Hegyi beszédben, Máté 5,38–48. igeverseiben olvashatunk erről. Nagyobb gyerekekkel érdemes a két igeszakaszt (2Móz 21,23–24; Mt 5, 38–48) összehasonlítani, és beszélgetni annak következményeiről, ahogyan Jézus értelmezi a „szemet szemért” törvényét (is).

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Eszter könyve menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .