25. Elefánt és elefántcsont-palota

, , Életkorok:  alsós, felsős, ifis, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, természetismeret, gondolkodtató, logikai feladat, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, ifjúsági alkalmak, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, művészetek, természettudomány, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  film, kép, galéria, digitális oktató anyag, online szöveg, 
  • Alapige: 1Királyok 10,18; 22,39; Zsoltárok 45,9; Énekek 5,14; 7,5; Ez 27,6.15.36; Ámósz 6,4; (1Makkabeus 6,28–47)
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli, természeti, logikai-matematikai, kapcsolati
  • Tevékenység: Bibliaismeret, kultúrtörténet: elefántcsont a Bibliában és az ókori kultúrákban; áttört mintázatú képtervek készítése papírkivágással; az afrikai és ázsiai elefánt jellemzői, képválogatás; elefántjelenetek megtekintése videófilmen, elefántmese alkotása, olvasása

 

Elefántcsont a Bibliában (Verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális)

Elefántokkal nem találkozunk a (protestáns) Biblia könyveiben, elefántcsonttal annál inkább. Az elefántcsont már a korai idők óta a luxust jelentette, és fontos kereskedelmi cikk volt, így jutott el Föníciába és Izrael földjére is. Salamon király a trónját készíttette elefántcsontból (1Királyok 10,18), Aháb király pedig palotát építtetett belőle (1Királyok 22,39). A zsoltáros is elefántcsont palotáról beszél, amikor a királyt dicséri:

 

Mirha, aloé, kasszia illata árad minden öltözetedből,
elefántcsont palotákból hárfák vidámítanak.

Zsoltárok 45,9

 

Az Énekek énekében szerelmesét hasonlítja elefántcsont szépségéhez a vőlegény:

 

Kezei aranyhengerek topázzal borítva,
dereka elefántcsontszobor zafírokkal rakva.

Énekek 5,14

 

Nyakad elefántcsonttorony,
szemeid hesbóni tavak a bat-rabbími kapunál…

Énekek 7,5

 

A próféta viszont feddi a fényűző életet élőket, ahol az elefántcsont a luxus és romlottság együttes képviselője:

 

Elefántcsont ágyakon heverésznek,
pamlagokon terpeszkednek,
megeszik a nyájból a bárányokat,
és a hízlalóból a borjúkat!

Ámósz 6,4

 

Ezékiel siralma hosszan szól a gyönyörűségében tökéletes Tíruszról, ahol a hajófedélzet is elefántcsonttal díszített (Ez 27,6), aminek piacán annyiféle áru cserél gazdát, köztük elefántagyarak is (Ez 27,15). A gazdagodás vége mégis az összeomlás, pusztulás, amiben az elefántcsont sem tart meg (Ez 27,36).

Keressük meg a gyerekekkel a fenti igéket, és beszélgessünk arról a királyi, fényűző életmódról, amihez az elefántcsont tartozik. Mihez hasonlítható ez a mai életünkből? Mik azok a luxuscikkek, amik csak keveseknek, a leggazdagabbaknak adatnak meg?

A képen tanzániai férfiak elefántagyarakkal, 1900 körül. Kép forrása

Az 1989-ben életbe lépett kereskedelmi tilalom próbált véget vetni az elefántok mészárlásának, de ma is jelen van az illegális elefántcsont-kereskedelem.

 

Elefántcsont-képek (Vizuális-térbeli)

A Kr. e. első évezred elején az elefántcsont-faragás volt az egyik legfontosabb luxusművészet, amely az egész ókori Közel-Keleten virágzott. Csodáljunk meg néhány szép darabot ebből a korból és a korábbi évszázadokból egy tankocka-galérián.

A tankocka elérhető itt: Elefántcsont faragványok

Képek és források:

Az elefántcsont finom szemcséjű, krémesen világos színű, sima textúrájú és lágy fényű, ugyanakkor kemény, mégis finoman megmunkálható anyag. Nem véletlenül lett éppen bútorok díszítésére alkalmas.

Készítsünk mi is a gyerekekkel áttört mintázatú képterveket papírkivágással, ami az elefántcsont hangulatát idézi. Kisebb, kb. írólap méretű, téglalap vagy négyzet alakú, vastagabb (kb. 200 grammos) fehér vagy krémszínű kartonra érdemes dolgozni. Vonalas rajzzal tervezzék meg a gyerekek a képet úgy, hogy a majdani látható elemek összefüggőek maradjanak, és csatlakozzanak a kerethez (a kép négy oldala keretes maradjon). A kieső (áttört) részeket be lehet satírozni, hogy jobban kitűnjenek. Ha kész a terv, szikével, vágókéssel (sniccerrel) vágják, illetve metsszék ki a képből a kieső papírrészeket. Erős alátéten dolgozzanak (amit nem tudnak átvágni), ügyeljenek a kéztartásra, hogy a kéz véletlenül se kerüljön a vágóél elé. Ügyeljenek arra is, hogy a kép keretét ne vágják át. (Ha mégis megtörténik, vékony celluxszal tudnak javítani.)

A kivágott képet ragasszák színes alapra, ami kiemeli a világos formát. (A kép rajzos felét ragasztózzák be finoman, vékony alátétlapon.)

Az elkészült képekből kiállítást rendezhetünk.

 

Elefántok a természetben és szolgálatban (Természeti, logikai-matematikai, verbális-nyelvi)

Az elefántfélék a legtermetesebb szárazföldi emlősállatok, az ormányosok rendjébe tartoznak. Két közismert faja az afrikai és ázsiai vagy indiai elefánt (harmadik az erdei elefánt, amit sokáig az afrikai elefánt alfajának tartottak). A két fő faj jól megkülönböztethető: az ázsiai elefánt kisebb termetű, kisebbek a fülei, csak a bikáknak van agyara, és a marja alacsonyabban van a hátánál.

Próbáljuk meg ez alapján csoportosítani az afrikai és ázsiai elefánt képeit egy tankockán.

A tankocka elérhető itt: Afrikai és ázsiai elefánt

Képek forrása:

Afrikai elefánt

Ázsiai elefánt

 

Az ázsiai elefántot már évezredek óta munkára fogták, és belőlük lettek az ókori csaták „harckocsijai”. A perzsák alkalmaztak először elefántokat a hadviselésben a Kr. e. 4. században.

A Makkabeusok első könyve (amit a protestáns egyházak apokrifnek tekintenek, de a katolikus Bibliában benne van) részletesen leír egy ütközetet, amiben harci elefántok vettek részt, és bemutat egy hősi tettet a vezérelefánt ellen.

Érdemes megismerni a történetet, elérhető itt: 1Makkabeus 6,28–47

Figyeljük meg az elefántok szerepét, mozgását, sebezhetőségét harc közben.

A képen Pürrhosz épeiroszi uralkodó elefántjai bevetés közben.

Kép forrása

 

Elefántmesék (Természeti, kapcsolati, verbális-nyelvi)

Evezzünk békésebb vizekre, és figyeljük meg, hogyan tanul inni az afrikai kiselefánt, akinek kilenc hónapra van szüksége ahhoz, hogy megtanulja ezt a tudományt.

 

 

Az afrikai elefánt legjellegzetesebb testrésze a kétméteres ormánya, amit szaglásra, légzésre, ivásra, „fürdőzésre” használ, és a táplálékszerzésben is segít, mert a magasabban levő ágakat az ormányával éri el. Az elefánt ugyanis növényevő, tápláléka fű, lomb, gyümölcs, amiből napi 200 kg-ot is elfogyaszt, és 300 l vizet iszik hozzá naponta.

Az elefántok nagyon okos és családszerető állatok. Figyeljünk meg egy videófelvételt, ami kész elefántmese. Hogyan mesélnénk el a film alapján a történetet? Mit mond az elefántmama mozdulataival a kicsinyének?

 

 

Rákos Sándor Tréfák címen adott közzé néhány versfordítást egy mezopotámiai gyűjteményből. Az egyik vers egy tréfás mese, aminek szereplői a szúnyog és az elefánt. A mese így kezdődik:

 

A szúnyog – zim-züm – ideszállt meg odaszállt,
s egyszer csak épp alatta cammogott el
az elefánt.
Szúnyogunk gondolt egy nagyot,
hurkot röpült az óriásra
s temérdek hátán megkapaszkodott.

 

Hogyan folytatódhat a mese? Találjuk ki: Folytassuk együtt a mesét.

Majd olvassuk el végig az eredeti mesét. Elérhető itt: Tréfák

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Állatok a Bibliában menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

/Szerző:
0 hozzászólás

Hagyjon egy választ!

Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?
Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .