Zak 1,1–17

Minden próféta neve hitvallás, szinte összefoglalása üzenetének. Ilyen Zakariás is. Neve azt jelenti: az Úr megemlékezik. 70 évi fogság után a nép hazatérhet, mert Isten megemlékezik ígéretéről, melyet Jeremiáson keresztül mondott, és szövetségéről, melyet népével kötött.

De megemlékezik arról is, hogy a nép bűnei miatt kellett az ítéletet végrehajtani. Megemlékezik a hűtlen népről. A mennyei lovasok az ítélet hirdetői. Látszólag nyugalmat találnak a földön – ez azonban a halál nyugalma, mert az Ígéret földjén nincs többé élet.

Éjszakai álmatlanságainak idején a próféta különös képeket lát, s hallja az Úr szavát, amellyel azt mondja: „Féltem Jeruzsálemet.” Nem úgy válaszol az Isten, ahogy ő reméli, hiszen a reménységet nagy óvatossággal mondja ki, de a nép kap még lehetőséget az újrakezdésre. „Irgalmasan fordulok Jeruzsálem felé…” – ígéri nekik.

Legyen adventünkben megemlékezésünk. A hosszú téli esték alkalmasak a családi beszélgetésekre, hogy jobban megismerjük azokat, akik hozzánk tartoznak, s azokat is, akik már elmentek. Hogy jobban értsük a bennünk mozgó erőket, egész jellemünket, ismerjük meg a régiek hitét, s hovatartozásukat. Szánjunk időt a múltra, hogy megnyerhessük a jövendőt!

A harcot, amelyet őseink vívtak,

békévé oldja az emlékezés

s rendezni végre közös dolgainkat,

ez a mi munkánk; és nem is kevés.

József Attila

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Mt 5,10

Az emberek nehezen viselik, ha valaki jobb, tisztább náluk. Ezt különösen azoknak nehéz viselni, akiknek maguknak kellene olyan tisztának lenni, mint akit látnak. Ezért üldözték a királyok a prófétákat, s így feszíttették keresztre Jézust a főpapok és írástudók.

Ám van egy pont, ahol az emberek irigysége és gyűlölete átfordul, s tisztelni kezdik azt, aki kiállta az üldözések próbáját. Aki mert, tudott tiszta maradni. Eddig eljutni azonban sokszor csak az illető halála után lehet…

Lényeges, hogy nem általában a szenvedés a kívánatos, hiszen a szenvedés a bűn következménye. Aki a maga hibái, bűnei miatt szenved, aki csak mártírkodik, s ezzel akarja a többieket sakkban tartani – az nem lehet kedves Jézus Krisztus előtt. Nem az önigazukért szenvedők boldogok, hanem a Krisztus nevének megvallásáért üldözöttek!

Prés most a világ – minden kisajtoltatik. Ha tajték vagy, a csatornába csordulsz, ha olaj, az olajosedényben maradsz. Elkerülhetetlen a préselés. Prés minden ezen a világon: éhínség és háború, szegénység, drágaság, szükség és halál. Vannak, akik zúgolódnak. Ezek a káromlók, a présből fakón folyó, fekete hab. Az olaj ragyog. Mert e présből egy másfajta ember is kikerül – s vajon nem a szorításban nyerte-e ragyogását?

Augusztinusz

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Mt 5,9

Az eddigi boldogmondások olyanok voltak, mint amikor a tanítványok mentek felfelé a megdicsőülés hegyére, s ott meglátták Jézus dicsőségét. Meglátták az Istent. Útjuknak ezzel azonban még nincs vége. A hegyről lejőve a nagy istentapasztalatoknak életté kell válniuk. Az emberek között kell megélni azt, amit megértettünk a magasztos helyzetekben. Vagyis következhet a békét teremtés ideje. Ahogyan Pál fogalmazza: „Reánk bízta a békéltetés igéjét” (2Kor 5,19).

Nem csupán pillanatnyi fegyverszünetről van szó, hanem Istennel, önmagunkkal, s a másik emberrel való megbékélésről. Annak munkálásáról, hogy mások is megismerhessék ezt az örömöt. Az Édenkertben „felejtett”, Jézus Krisztusban újra „felfedezett” békességet. Nem véletlen, hogy e boldogmondásnak a legnagyobb a jutalma: Isten fiainak neveznek minket.

Isten látása a bűnös ember pusztulását jelentette valamikor. Ahogy a nagyfeszültség közvetlen érintkezésben megrongálna sok technikai eszközt. Aki Jézusban a „transzformált” Istent ismerte meg, az rajta keresztül már befogadója lehet a találkozás áldásának, „működésével” pedig továbbadója lehet az „energiának”, azon a sajátos módon, amire mint ember teremtetett. Tehát békességet nyerve békességet munkálhat.

…kell, hogy az Úr áldja, védje

aki azt énekli: Béke.

Babits Mihály

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Mt 5,8

A tisztaság bibliai fogalma azt jelenti: egyértelműség, elegyítetlenség.

Sokféle módon lehet valamit megtisztítani: az edényeket vízzel, a fémeket szidollal, a motort olajjal, a nemesfémeket tűzzel. Lényeg az, hogy az a „valami” létének céljához a legközelebb kerülhessen a tisztítás által. A szívben az egyértelműség = azt akarom, amit Isten akar. Az elegyítetlenség = nem keverem össze az Övét a magam akaratával.

Akik így élnek, azok boldogok, mert meglátják az Istent. Mit jelent Őt meglátni? A görögben három fogalmat is használnak a látásra: megpillantani, látni és következtetni, látni és részt venni valamiben. Itt nem a testi szem pillantja meg Istent, s nem csupán a dolgokból Istenre következtetni tudó ember van jelen, hanem aki minden dolgában Istennel jár.

A Példabeszédek könyve így fogalmaz: „Minden utadon gondolj rá, és Ő egyengetni fogja ösvényeidet.” (3,6)

Addig hevítik az aranyat, míg tiszta nem lesz. Akkor tiszta, ha a forró anyagban az aranyműves meglátja az arcát.

a pocsolya üres csak tükre van

az is csak akkor ha szél nem söpri

ha vihar nem veri szerteszét

ha átlátszóvá csendesül

akkor magára ölti szelíden a fényt

Ablonczy Ágnes

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Mt 5,7

Ezen a kedves napon ne csak arra legyen gondunk, hogy apró ajándékokkal lepjük meg szeretteinket, hanem mi magunk legyünk az ajándék. Ahogy jelen vagyunk, ahogy szólunk, ahogy mozdulunk. Legyünk mi a kezdeményezők a szeretet kifejezésében.

Az irgalom nem az, hogy odaszánom a pénzem, és valami nagy ajándékot veszek a másiknak. Nem is az, hogy dobok a koldus perselyébe. Az irgalom az, hogy résztvevő leszek a másik szükségében, vagy örömében. Örülök az örülőkkel és sírok a sírókkal. Az összemosolygás valakivel, a közösségvállalás akár csak egy vállsimogatással – hússzor annyit ér, mint bármilyen pénzen vett ajándék. Vegyük komolyan, hogy amikor magunkat adjuk, akkor adjuk a legtöbbet, mert a másiknak sosem valamire, hanem mindig valakire van szüksége.

Az „eredeti Miklós püspök” hozományt adott a pénz nélkül férjhez menni nem tudó három szegény leánynak. Akkor épp az volt az irgalom, mert észrevette szükségüket, s azzal segített, amire lehetősége volt.

Elbocsátlak téged is, mint mindenkit: felelős vagy minden emberért, aki veled él, s el kell számolnod minden fillérrel, amit magadra költesz, minden örömmel, amit magadba zártál, és minden boldog pillanattal, amit magadnak tartottál meg. A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle.

Hamvas Béla

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Mt 5,6

Vagy inkább szó szerint: a megigazulásra. Nem arra, hogy nekem legyen igazam, hanem arra, hogy ISTEN ELŐTT legyek igazzá. Aki arra vágyakozik, arra szomjazik, arra éhezik, hogy Isten mondja, tulajdonítsa, fogadja el őt igaznak.

Ez csak akkor mehet végbe, ha az ember a helyére kerül. Mert valójában nem nekünk hiányzik valami – ez már csak következmény. Alapvetően én hiányzom valahonnan. Ezt a helyet keresem, ennek a hiányát érzem. Mintha kallódó kis puzzle-darab lennék a világban.

Valaki több évtizedes távollét után egyszer a főtéren sétálva meghallotta a harang szavát. Régóta nem figyelt rá, de most ellenállhatatlanul hívogatta. Ahogy beült az esti csendben a rég nem látott padokba, hirtelen furcsa érzés fogta el: „Hazaértem.” S megszűnt minden feszültsége, minden görcse, úgy érezte, ezt az egyet kereste mindenütt.

A sötétbe merülés, általános pusztulás, egyetemes kínszenvedés ellen mit tehetsz? Semmit és mindent. Ez a semmi és minden: ha saját érzéseiddel nem veszel részt a sötétségben és megteremted önmagadban a teljes emberség állapotát: nem vágyaiddal, hanem az örök mértékkel vezetteted magad. Ez a Noé-bárka a mindent beborító áradat fölött.

Weöres Sándor

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

13-2. Családi képek

, , , Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, drámajáték, élménypedagógia, képalkotás, vizualitás, mozgásos játék, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 29,1–35; 30,1–24; Zsoltárok 127,3
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, egzisztenciális, kapcsolati, önismereti, vizuális-térbeli, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Beszédes nevek Jákób családjában, névkeresés, jelentésmagyarázat; családi fényképalbum: képzeletjáték, élőképek alakítása; időutazó játék: milyen voltam, milyen leszek; a várakozás ideje: beszélgetés, várakozáslista írása; gyermekjátékok, nappalok-éjszakák csapatfogó

 

Beszédes nevek (Verbális-nyelvi, egzisztenciális)

Az eddigi történetek során már megtanulhattuk, hogy a bibliai korban a neveknek fontos jelentése volt. A Jákób családjában egymás után született gyerekek neve mind arra az élethelyzetre utal, amiben születtek. Érdemes végignézni születésük sorrendjében a neveket és jelentésüket. Melyik név miről beszél? Mit tudunk még hozzátenni?

Keressék meg a gyerekek Jákób fiainak és lányának a neveit és a nevükhöz kapcsolódó magyarázatokat a Bibliában!
Beszéljük meg: Hogyan kapcsolódik a név jelentése Lea vagy Ráhel életéhez és Istenhez? Kinek melyik név tetszik legjobban? Miért?

Rúben – „Meglátás fia; íme, egy fiú”
Simeon – „Meghallgatás; meghallgatva lenni”
Lévi – „Ragaszkodás”
Júda – „Hálaadás; magasztalás”
Dán – „Aki igazságot szolgáltat, bíró”
Naftáli – „Küzdelmem; harcom”
Gád – „Szerencse, jó sors”
Ásér – „Boldog, boldogság”
Issakár – „Bér, fizetség”
Zebulon – „Lakás, lakóhely”
Dina – „Per, ítélet; akinek igazságot szolgáltattak”
József – „Isten gyarapítson, sokasító”

Beszédesek az asszonyok nevei is. Miért?

Ráhel – „Anyajuh, bárány”
Lea – „Vadtehén, fáradt”
Bilha – „Szerénység, félénkség”
Zilpa – „Csepp, csésze”

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Mt 5,5

Úgy tűnik, ebben a világban más törvény uralkodik. Mintha a föld azoké lenne, akik hatalmaskodnak, akik haraggal, erőszakossággal elvesznek másoktól javakat, akik addig harcolnak, míg övék nem lesz kívánságuk tárgya.

Ám az erőszakoskodók általában nem sokáig birtokolják, amit megszereztek. Vagy mert maguk is erőszakosság áldozatai lesznek, vagy mert újra valami más után vágynak, s a megszerzett dolgok nem teszik őket boldoggá. Ezért írja a Példabeszédek könyve: „Jobb a kevés az Úr félelmével, mint a sok kincs, ha nyugtalanság jár vele.” (15,16)

Sajnos többen is átélhették, hogy fiatal házasként nagy építkezésbe kezdtek, de a nagy vágyak, a pénzszerzés elidegenítette őket egymástól, s mire felépült a ház, a „lelki ház” összeomlott, és veszekedve, egymást marva váltak el. Kisebb házban, kevesebb birtoklási vággyal többre mehettek volna…

A bölcs emberek szelídek, mert tudják mi az igazán fontos. A valódi értékeket nem lehet megszerezni, azokat csak ingyen lehet magkapni.

„Kié a virág?” – Fésűs Éva egyik meséjében azon vesznek össze az állatok, vajon kié a réten nyíló virág. A nagy csetepatéban szinte letapossák a virágot. Végül egyikük – aki nem vett részt a vitában –, a többiek távozása után megöntözi, felkötözi megtördelt szárát, s körbekeríti, naponta nézegeti éledő szirmait. Kié is lett a virág?

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

13-1. Jákób nagy családja

, , , Képesség területek:  mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  énekforrás, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Mózes 29,1–35; 30,1–24; Zsoltárok 127,3
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Páros vakvezető játék akadály nélkül és akadályokkal; bibliai történetmesélés: Jákób Háránban, családja és gyermekei; családi akadályok: beszélgetés a történet alapján; felelgető éneklés, családi szólamok

 

Akadályok közt (Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi)

Jákób hosszú útra indult, ahol nem is a fizikai megterhelés vagy ismeretlen vidékeken való tájékozódás volt a legnagyobb kihívás, hanem inkább a bizonytalan jövőkép. Hogy mi lesz, mi fog vele történni, ha elhagyja a családját. Ebben erősítette meg az Úrral való álombeli találkozás, hogy nyugodtan rábízhatja magát, Ő vele lesz.

Bevezető játékként tegyünk bizalompróbát, a már ismert páros vakvezető játékkal (lásd: 06-2. bejegyzés). Válasszunk ki egy párt, és „tisztítsuk meg” a terepet: a játékterületről vegyünk el minden akadályt. A játéktér két végén helyezkedjenek el a pár tagjai, majd egyiküknek kössük be a szemét, ő lesz a vándor. Jelre induljon el a vándor a társa felé, aki hangos szóval biztatja, vezeti, míg célhoz nem ér. Ha jól sikerül a vezetés, akkor bizonytalanság nélkül lépdel a vándor, és viszonylag gyorsan célhoz ér. Ezután küldjük ki őt a teremből, és a gyerekek közreműködésével helyezzünk el néhány akadályt a játéktéren. Akadály lehet egy-egy szék, a támlájára borított kabáttal (így ütközés esetén is biztonságosabb).

Majd vezessük be bekötött szemmel a vándort, állítsuk a játéktér végére, és ő a társa hívására induljon el óvatosan felé. A társ most úgy vezessen, mint egy GPS, pontos lépésszámmal előre, jobbra, balra, illetve „Állj!”, mielőtt akadálynak ütközne a vándor. Ha jól sikerül a vezetés, nem történik ütközés. Nem az idő számít tehát, hanem a biztonságos haladás és célhoz érkezés.

Ha van elég idő, a játékot új párossal vagy párosokkal is megismételhetjük. Minden új vándorút előtt át kell rendezni az akadályokat.

Végül beszéljük meg a játék tapasztalatait: Mik voltak a nehézségek? Mi segített? Melyik vándorút sikerült a legjobban, és miért? Az akadálypályán miért lassult le a vándorút? Ki hogyan érezte magát játék közben? Mik a játék tanulságai?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Mt 5,4

Aki csak nevet, vagy aki még csak sír, az hiányállapotban van. A nevetés elmúlik, a sírás elcsendesedik. Aki azonban sok nyugtalanság, izgalom után, vagy vészhelyzetből szabadulva éli át, hogy „van Istenem”, az valóban boldog ember.

Ehhez sokszor kell nevetni, s átélni, hogy a nevetés még nem öröm. Sokszor kell sírni, s megtapasztalni, hogy vágyaim betöltése még nem a boldogság, amiért sírtam, nem lett enyém azzal sem, ha netán megkaptam – dologi értelemben. Pl. attól, hogy valaki megkapja a társát, még nem lesz boldog, akkor sem, ha sokat sírt érte. Ugyanúgy lehet vele boldogtalan is, ha nem veszi komolyan, hogy nem önzése kielégítésére kapta, hanem csiszolódásra, Isten dicsőségének megélésére, s hogy megtanuljon végre igazán szeretni.

A bűneik felett síró, s megbocsátást megélő emberek már nagyon közel vannak a boldogsághoz, mert az örömében síró éli át a legnagyobb csodát. A befelé síró, aki kifelé mosolyog, miközben csorog a könnye.

Aki már tudja, hogy végtelen szomját csak Isten töltheti be, végtelen szomorúságát – az övét és a világét is –, csak Isten vigasztalhatja meg. Aki szívvel vallja, s mondja a H.K. első kérdés-feleletét.

Isten rajtad: végtelen könny; Isten benned: végtelen mosoly.

Weöres Sándor

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024