A Magvető

Mt 13,3–9.18–23

Néhány napon keresztül „Isten országának kincseit” vehetjük sorra a Máté evangéliuma 13. része alapján.

A Magvető példázata az egyik legismertebb példája Jézusnak, amely a mi szívünkről, annak állapotáról, befogadó-készségéről szól. Tekintsünk ma arra, hogyan is állunk, melyik földhöz hasonlít leginkább szívünk állapota!

Ma nem tud semmi a szívembe hatolni, se másnak a kérdése, se egy beszélgetés valakivel, se a napi bibliaolvasás, sem az istentisztelet csendje. Megkeményedtem, de elkeseredés ez inkább. Istennek valami erősebb ekét kellene használnia, hogy újra feltörjön.

Ma már kezd lohadni bennem, amin tegnap lelkesedtem. Akkor még olyan reményt ígérő volt minden, mára hová lett? Fonnyadtnak érzem magam, talán a gyökerekkel van a baj. Sok a kő. Nem bírok velük. Elfáradtam kidobálni őket.

Ma összeszorult a szívem: Hogyan tudom mindezt teljesíteni? Képtelen vagyok beosztani a dolgaimat. Nem tudom különválasztani a szükségeset és a fontosat. Anyagi gondjaim is vannak. Embertársaimmal folyton összeütközöm. Minden olyan szúrós ma. Mennyi tövis, Istenem! Szabadíts ki, mert megfulladok!

Ma minden kitisztult. Néhány követ sikerült kidobnom. Ma megöntöztek, talán növekedhetem. Valaki kivágta mellőlem a gazt. Ma végre sikerült összehozni egy régóta vágyott beszélgetést. Megtrágyáztak. Kaptam valamit, amire nem is számítottam. Köszönöm Uram, hogy Neked teremhetek!

Százannyit, hatvanannyit és harmincannyit…

Isten szántóvető. Igéje drága mag,

Szent lelke az eke. Szívem, hol vet s arat.

Angelius Silesius

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Vágyakozás Isten országára

Mk 10,17–27

A gazdag ifjú lelkesen, jó szándékkal és magabiztosan ment oda Jézushoz, mint akinek az lett volna a dolga, hogy megerősítse őt a meggyőződésében.

Jó vágy élt a szívében, mikor az öröklét után vágyakozott, s még az utat is ismerte hozzá. Fel volt készülve mindenre, bizonyára régóta készülődött, hogy megszólítsa a Mestert. Jézus azonban alaposan leforrázta szavaival. Pedig a Márk evangéliuma még azt is hozzáteszi, hogy „Jézus miután rátekintett, megkedvelte”.

Mégsem hallgatja el előle, hogy Isten országa valóban a legfőbb kincs, de ára is van. Önmagunkat kell odaszánni érte. Nem csupán részleteket életünkből, időnkből, nézeteinkből, s nem is a törvény megtartását kell kitűznünk, hanem magunkat, egészen odaadni.

A következő napok áhítatai a pozitív kívánságokról szólnak. Nem a felebarátom tulajdona utáni vágyról, hanem Isten tulajdona, országa után való vágyakozásról.

Új szövetséged elfogadom,

magamat egészen odaadom,

nem tartok semmit, legyen tiéd,

félelmeimtől irgalmad véd.

(ifjúsági ének)

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

10-2. Kit válasszak?

, , , Képesség területek:  drámajáték, élménypedagógia, ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, mozgásos játék, képalkotás, vizualitás, barkácsolás, kézművesség, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  játékforrás, online játék, kézműves oldal, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Mózes 15,2–3; 24,1–67; Lukács 6,45; Galata 5,22
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, vizuális-térbeli, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, verbális-nyelvi
  • Tevékenység: Jelmez- és karakterválasztás, mozgásos játék; értéksorrend a párválasztásban, beszélgetés; párválasztás tekintettel, kommunikáció párban gesztusokkal, közelítő bizalomjáték; ajándék gyöngysor, medál készítése sólisztgyurmából

 

Mit válasszak? (Testi-mozgásos, vizuális-térbeli, kapcsolati, önismereti)

Gyűjtsünk össze különböző színes és mintás kendőket, sálakat, és helyezzük el a készletet egy asztalon, amit körbe tudnak venni a gyerekek. Mindenki válasszon egy kendőt vagy sálat, amit jelmezként felvéve egy mai karaktert el tud játszani. Miután magukra vették a gyerekek a kendőket, sálakat, mozgásukkal, viselkedésükkel is alakuljanak át a választott karakterré.

Majd „időutazás” következik: Képzeljék el, hogy a kendő vagy sál abból az ajándékkészletből való, amit Eliézer, az öreg szolga vitt tevéi hátán lánykérőbe. Választott kendőjét, sálját mindenki úgy vegye most magára, mintha Betúél családjába tartozna. A lányok a kendőt vállukon és fejükön is átvetve, arcukat nagyrészt eltakarva alakítsák a női karaktert. A fiúk a sálat fejük köré csavarva vagy a kendőt fejükre helyezve alakítsanak fejkendőt vagy turbánszerű fejviseletet. Ebben az új jelmezben is mutassák be a mozgásukkal, viselkedésükkel az elképzelt karaktert párokban vagy kis csoportokban.

Kép: 123RF

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Anániás és Szafira

ApCsel 5,1–11

Ez a megdöbbentő történet azért van benne a Bibliában, hogy az ember egyszer s mindenkorra tisztában legyen Isten és a saját maga tulajdonával.

Hiszen e házaspárnak nem azért kellett meghalnia, mert a sajátjukból félretettek, hanem mert hazudtak az apostoloknak, Istennek és maguknak is.

Amit egyszer odaadtunk Istennek, ne próbáljuk visszavenni tőle. Sok keresztyén tesz nagy fogadalmakat, cipeli oda Jézus keresztjéhez a bűneit, de néhány nap után szépen visszaszedegeti őket. Ez azért is rossz, mert Jézus Krisztus tényleg elvette azokat, és valóban meghalt miattuk. Miért nem hagyjuk ott, ahova való? Ilyen lehet a kívánság is. Vannak dolgok az életünkben, melyeket lerendeztünk. Mégis igaz a gyónási történet, amikor a pap figyelmeztet valakit, hogy azt a bűnét már többször is megbánta és meggyónta, mire az illető így válaszol: igen, de jó rá emlékezni.

Ha Istennel lezártunk valamit, akkor az maradjon is lezárva, s ne keresgéljük hozzá a rozsdás kulcsot!

– Még kicsi a lányom, de már most gondot okoz, hogy ha növekedni kezd, hogyan terelem majd a helyes útra.

– Nem kell erőszakosan a helyes útra terelned, elég ha te azon jársz.

Kun Erzsébet

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

10-1. Izsák és Rebeka

, , , Képesség területek:  ön- és társismeret, kapcsolat, mozgásos játék, nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  játékforrás, online játék, énekforrás, hanganyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 15,2–3; 24,1–67; Lukács 6,45; Galata 5,22
  • Intelligenciatípus: Kapcsolati, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Párválasztó játék; bibliai történetmesélés: a szív próbája, feleségválasztás Izsáknak; a történet vázlatának összeállítása, a történet felidézése élőképekkel, „filmkockázással”; párbeszédes éneklés fiú és lány szólammal

 

Hoppon maradt vőlegény (Kapcsolati, testi-mozgásos)

Hagyományos párválasztó népi gyermekjátékunk a „Hoppon maradt vőlegény”, ami indító játéknak kiváló a történethez, és játszhatjuk az alábbi változatban:

A fiúk a „vőlegények”, a lányok a „menyasszonyok”. A vőlegények eggyel többen vannak, mint a menyasszonyok. (Ha nem jön ki pontosan, játékból lányok is beállhatnak a vőlegények közé, vagy fordítva.) A fiúk felsorakoznak, a lányok eközben titokban összebeszélnek, hogy ki lesz a hoppon maradt vőlegény, őt nem szabad választaniuk. Majd ők is felállnak a fiúkkal szemben. A fiúk egymás után a lányok elé járulnak: a fiú meghajol a lány előtt, és várja a választ. Ha a lány igent bólint, karon fogva félreállnak. Ha kikosarazza (tapsol), akkor a fiú visszaáll a helyére. A játék addig folytatódik, míg minden lány párra nem talál. Amelyik fiú pár nélkül marad, az a hoppon maradt vőlegény.

Forrás: Hoppon maradt vőlegény

 

Mit jelent a „hoppon marad” szólás? – Ha valaki nem kapja meg, amit remélt, vagy kimarad valamiből. De azt is jelentheti, hogy nem megy férjhez, vagy nem nősül meg.
És hogy honnan jön a „hopp”? – „Hoppot” szokott kiáltani az ugró táncos vagy az árkot ugró legény. Ám ha nem sikerül az ugrás, csak a „hopp”, akkor „hoppon marad”.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

A kívánság fia

Lk 15,11–32

Talán még nem olvastuk ezt a történetet úgy, hogy ne a tékozlás, hanem a kívánság került volna a középpontba. Pedig azzal, hogy a kisebbik fiú elkéri apjától a vagyon rá eső részét, az önállósodást kívánja meg.

Azt hiszem ez mindannyiónk vágya. Vannak korszakok az ember életében, amikor fokozottabban előjönnek ezek a gondolatok. Amikor terhessé válik a szülői ház, a szokások, vagy maga a tér, ahol élek. Sokan más városba kerülve, egyetemista, főiskolás korban élik át ezt. Mások inkább a középiskolás évek alatt.

A tékozló fiú is önálló szeretne lenni, autonóm – ahogyan ma mondjuk.

Több alkalommal dolgoztuk már fel a történetet különböző közösségekben, s eljátszottunk azzal a gondolattal is, hogy mi történt volna, ha a pénzén házat vesz, megnősül, és éli dolgos életét?

A legnagyobb baj az volt, hogy túl korán akart önállósodni, amikor még nem volt rá érett.

Sok dolgot elrontunk az életünkben, amit később megbánunk. Vágyunk a függetlenségre, de lehet, hogy ezzel megbántjuk szüleinket. Nem szeretjük a kötöttségeket, ezért viselkedünk úgy az iskolában. Nem szívesen mozgunk korlátok között, ezért terhes időnként a templomba menni.

Lázadásainkban, törekvéseinkben induljunk ki mindig az Atyai háztól, s oda is érkezzünk meg!

Nagy a kívánság, a vágy erős, a remény fénye kicsi, és mindig a távolban imbolyog.

Nádas Péter

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Boldog ember

Jak 1,2–8.12

Luther Mártont a mai névnapon keresztelték meg, ezért is lett a neve Márton.

Tőle származik az az elterjedt mondás, hogy „Azt nem akadályozhatod meg, hogy a madarak elrepüljenek a fejed fölött, de azt igen, hogy fészket rakjanak rajta.” Ez erősen a kívánságra utal, arra, hogy nem tudjuk megakadályozni képek, vagy vágyaink tárgyainak képzeletünkben való megjelenését, de azt már igen, hogy azokkal tartósan foglalkozzunk. Sokszor a kísértés, a csábítás az, aminek engedünk, egy-egy újságba lapozva, filmet nézve, melyek vágyainkat keltik életre.

Pedig ezek elkerülhetőek. Az akaratunkon is múlik.

Ha engem zavar, hogy az a madár készíti fészkét a fejemen, meg tudom akadályozni. Foghatok egy botot, és elhessegethetem a madarakat. Berendezhetem az életemet úgy, hogy ne legyenek a figyelmem középpontjában. Elfordíthatom a fejem, sőt kikapcsolhatom a gépet, letehetem a kütyüket a kezemből.

Emellett a kísértéseknek lehet haszna is:

A kísértések nemcsak óhatatlanok, hanem jók és hasznosak is; mert ha nem volnának, bizonyos, hogy istenfélelem nélkül halnánk meg, nem hívnánk Őt segítségül, mert aki boldog és egészséges, annak sem vigasztalóra, sem orvosra nincsen szüksége, s így könnyűszerrel megcsalhatna bennünket az ördög. Így hát az is a kísértésből fakad, hogy istenfélelemben élünk, óvatosak vagyunk jártunkban és keltünkben, szüntelen imádkozunk. Jézus kegyelmében és megismerésében serdülünk fel, értenünk adatik az Igének ereje, s ha gyengék vagyunk is még, az erőtlenekben Krisztus Urunk ereje lakozik.

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Kérés Jézushoz

Mk 10,35–45

Jakab és János szívében él egy vágy: ott ülni Jézussal az Isten országában. Ezt kívánjuk magunknak és másoknak is. De Jakab és János még a helyet is szeretné megválasztani: Jézus jobbján és balján. Jézus nem szeretné szemükbe mondani, hogy a kérés eleve rossz, ezért másfelől közelíti meg a kérdést. De kiderül minden, s a tanítványok megharagszanak kérdező társaikra.

Bennünk mennyire van érvényesülési szándék? A karrier, az előbbrejutás vágya? Akarunk-e elsők lenni? Szeretünk-e elöl ülni egy teremben vagy a templomban? Baj-e, ha valakiben vannak ilyen szándékok?

Jézus más irányba tereli a gondolatokat, s mindenkinek mondja a konfliktus feloldását. Lehet, hogy a világban ez így van, de köztetek ne így legyen. S magát hozza fel példának. Neki igazán joga, hatalma lenne uralkodni a tanítványok fölött, mégis úgy él közöttük, mint aki szolgál. Talán megalázónak tűnik ma szolgának lenni, de Jézus szemében a legnagyobb dicsőség.

„Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.”

Írmagját se tűrd magadban semmiféle érvénysülési szándéknak. Mert ahogy előbbre törtetsz az életben, úgy csúszol vissza önmagadba…

Weöres Sándor

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Péter kívánsága

Mt 14,22–33

Mindnyájan szeretnénk többek lenni, mint amik most vagyunk. Szeretnénk megcsinálni olyan dolgokat is, melyeknek nem vagyunk birtokában. A tudomány fejlődéséhez is hozzájárult az ember vágya a sebesség, a repülés, vagy a víz alatti világ megismerésére.

Péternek volt egy vágya – hasonlítani a Mesterhez. Kiemelkedni a többiek közül, s azokat a csodákat tenni, melyeket Jézus is tett. A vágy még a félelmét is legyőzte, hiszen ki mert lépni Jézus hívására a háborgó tengerre. És járt a vízen… És csaknem odaveszett… Mert a félelem legyőzte a vágyát…

Sok kimondatlan vágy van bennünk. Kívánjuk a hatalmat, a másokon való uralkodást. Kívánjuk a kitűnést a többiek közül, vagy a hétköznapok szürkeségéből. Várjuk a szót – jöjj te is. Vágyjuk a csodát, hogy a mi életünkben is megtörténhet!

Pedig a legnagyobb csoda nem az, hogy Péter képes volt járni a vízen, hanem hogy a többi tanítvány le tudott borulni Jézus előtt, ezt mondva: „Valóban Isten Fia vagy.”

Uram, csak Te tudod:

Mikor külsőleg a legmagasabbra emeltek emberek –

Akkor voltam a legsírósabb, legkisebb,

Legbűnösebb

És legmegalázottabb gyermeked.

Reményik Sándor

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

A mammonról…

Lk 16,13

Az emberi vágyak középpontjában a pénz áll. Vannak, akik szerint a pénz irányít mindent, s pénzen bármit meg lehet vásárolni. Naponta látjuk, hogy milyen nagy szerepe van a pénznek, sok embert az iránta való vágy hajt és éltet. Milyen tömeghisztéria tud kitörni, ha valahol valamit olcsóbban lehet vásárolni. Vagy milyen tömegesen veszik az emberek a lottószelvényeket egy-egy nagyösszegű nyereménynél. Megfigyelhető, hogy nagyvárosok főtereit hogyan veszik át a modern élet „tartalommal teli” templomai, a bankok és pénzintézetek a kis üzletek helyén.

Nem véletlenül mond már az Ószövetség is kemény kritikát a gazdagokra (Ézsaiás, Ámósz könyvei), s nem véletlenül fogalmaz Jézus is végletesen ebben a kérdésben.

Vagy szabadok vagyunk, vagy megkötözöttek. Vagy a mammont szolgáljuk, vagy Istent. S a pénzhez és anyagi értékekhez való ragaszkodás megkötözheti életünket úgy is, hogy nem vagyunk gazdagok, sőt észre sem vesszük… Jézus úgy fogalmaz: szereti – gyűlöli; ragaszkodik – megveti. Nem véletlenül, hisz már akkor is nyilvánvaló volt, hogy mi irányítja az embereket. A legszörnyűbb hírek közé tartoznak azok, amikor valaki néhány forintért ontja ki más ember életét…

Jézus nem elutasításról beszél, hanem arról, hogy a pénznek is helyén kell lenni életünkben. Semmiképpen nem központi helyen. Ott egyedül Isten lehet.

„Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel, mert semmit sem hoztunk a világba, nem is vihetünk ki semmit belőle… Mert minden rossznak a gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak.” (1Tim 6,6–7.10)

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024