1Kir 21,8–29

Az 5Móz 5,21 a parancsolattal kapcsolatban a „felebarátod mezejét” konkrétan is említi. Szó szerint erről olvasunk a királyok könyvében, amikor Aháb királynak megtetszik Nábót szőlője, s felesége, Jezábel unszolására még egy hamis per és gyilkosság árán is megszerzi azt.

Ennek a történetnek is a vágy a mozgatórugója a másik tulajdona után. S azért különösen nehéz megérteni a cselekedet indítékát, mert olyan emberről van szó, akinek nagy a vagyona (király), és mindene megvan, amire csak szüksége lehet és amire nincs. Más az, ha valaki szegény, és vágyik a jobb megélhetésre, s megint más, ha valaki már nem tud mit kezdeni magával. Néha hihetetlen összegeket adnak egy-egy sztár „ereklyéjéért”, vagy a Titanicról származó kiskanálért. Itt pedig a vágyat követi a tett, amit Jezábel hajt végre, gyilkos tervet eszelve ki.

Hasonló a történet Nátán Dávidnak elmondott ítéletes példázatához, a király által a szegénytől elvett egyetlen báránykáról. Félelmes dolgokat tud a zabolátlan vágy cselekedni. Ahábnak is ezt mondja el Illés, s csodák csodája, még a leggonoszabb király is megért valamit Isten szavából, és megbánja tettét.

Felebarátod ökre, háza

után kívánságod ne légyen:

ilyen szegénységekre vágyni

nagy szegénység és csúnya szégyen.

Dsida Jenő

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

2Sám 13,1–19

Egy történet, mely borzalmas családi tragédiához vezetett, s melynek alapja az a kívánság, amiről a parancsolat is szól.

Amnónnak, Dávid fiának megtetszik testvérének, Absolonnak húga, aki neki is féltestvére. „Amnón annyira gyötrődött húgáért Támárért, hogy belebetegedett, mert a leány szűz volt, és Amnón lehetetlennek látta, hogy valamit tehessen vele.” Amnón kívánsága betöltése érdekében a betegnek tettetés cselével magához kéreti, és magáévá teszi a lányt, majd eltaszítja, s meggyű­löli. (Később Absolon bosszúból megöli saját testvérét.)

Mindez azért történik meg, mert kívánság, vágy gerjedt a szívében, legyőzte az akaratát. Mi is sokszor élhetünk át hasonlót: nem tudunk uralkodni vágyainkon. S ez tettlegességig is fajulhat. A vágy bennünk él, s ez különösen érvényes a testi vágyakra. Ha meglátunk valamit vagy valakit, aki tetszik nekünk, megkívánjuk. Ezt nem lehet megakadályozni. De azt már igen, hogy ennek következménye is legyen. S azt is, hogy más valaki a vágyig eljusson. Hiszen azt mi is felébreszthetjük másban, ezért nem mindegy, hogyan öltözködünk, viselkedünk, hogyan hívjuk fel magunkra a figyelmet. Amnónnak csupán Támár teste tetszett meg, az, ahogyan kinézett. S később azt olvassuk: „De utána annyira meggyűlölte őt Amnón, hogy nagyobb lett a gyűlölete, amellyel gyűlölte, annál a szerelemnél, amellyel szerette.”

Ahhoz, hogy kezelni tudjuk érzéseinket és vágyainkat, szükségünk van Isten fékező szeretetére.

„Öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust; a testet pedig ne úgy gondozzátok, hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne.” (Róm 13,14)

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

1Móz 3,1–11

A bűneset innen indul, a kívánság talajáról. Hiszen azt olvassuk: „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz…” (A kívánatos szó ugyanabból a szógyökből származik, mint a parancsolatban.)

Ezért a bűn természete mindmáig ugyanaz: valamit megkíván az ember, valami csábítja a szemét, valami után másfelé kacsingat. Ami aztán részekre bomlik: benne van az irigység más java vagy más népszerűsége iránt, benne van más tárgyainak, értékeinek elkívánása, s benne a máshoz tartozók megkívánása is.

Talán érthető, hogy a mai média-világ is erre rendezkedett be. Hiszen naponta perceken, sőt órákon át nézzük a televízió­ban vagy a neten a különböző reklámokat, kívánság-ébresztő praktikákat. S nagyon mély a reklámok pszichológiája. Olyan vágyakat ébresztenek fel bennünk, amelyek mélyen alszanak a tudatunkban, vagy mindennaposak, mint az éhség, szomjúság. Így talán érthető, hogy ezen bukott el az első emberpár is.

Vajon mi minek engedünk?

Lehetséges volna, hogy csak azokat a dolgokat érdemes megtanulni, amelyekkel pénzhez vagy tekintélyhez juthatunk, és hogy a szeretet, amely „csak” a léleknek válik hasznára, de modern értelemben haszontalan; a szeretet fényűzés, és nincs jogunk sok energiát pazarolni rá?

Erich Fromm

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024