02-4. Város és templom

,
Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  képalkotás, vizualitás, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, természetismeret, mozgásos játék, gondolkodtató, logikai feladat, 
Szervezési formák:  hittanóra, tábor, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  film, online szöveg, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Lukács 2,40–52
  • Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, természeti, testi-mozgásos, logikai-matematikai
  • Tevékenység: Képzeletbeli séta a városban, beszélgetés, a jeruzsálemi templom 3D-s modelljének megtekintése; beszélgetés az eltévedésről, elveszett állat kereséséről, hirdetés megfogalmazása csoportmunkában; helyváltoztató játék, középen „beszélő szék”; beszélgetés a bibliai történet alapján, az Isten iránti érdeklődés korai jelei, lehetőségei; településismeret: útba igazító képzeletjáték, útvonaltervezés, felfedező várostúra csoportszelfikkel, képes beszámolók

 

Séta a városban (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi)

Hunyja le mindenki a szemét, és maradjunk csendben legalább fél percig (hosszabb időt is adhatunk, ha a figyelem nem lankad). A gyerekek közben képzeljék el, hogy kilépnek a házuk kapuján, és elindulnak egyedül az iskolába vagy a gyülekezetbe.

Előtte beszéljük meg, hogy mire figyeljenek: Milyen utcákon, tereken haladnak keresztül? Hol kell fordulni, irányt változtatni? Fel kell-e szállni buszra, villamosra stb.? Mire kell közben figyelni, hogy jókor szálljanak le? Figyelmeztessük őket, hogy ebben a játékban nem viheti el őket személyautóval senki, tehát csak a tömegközlekedés járművei jöhetnek szóba.

Miután letelt a belső figyelem ideje, nyissák ki a szemüket, és először kérdezzük meg, ki az, aki a képzelt út végén elérkezett a célig? Van-e olyan, aki út közben eltévedt vagy elakadt valahol, és nem tudja, hogyan kellene tovább jutni?

Majd néhány vállalkozó mesélje el az útját. Arra is vállalkozhat valaki az eltévedtek közül, hogy elmondja, hol és miért akadt el. Egy ilyen helyzetben kitől kérhet egy gyerek segítséget?

 

Sétáljunk az egykori jeruzsálemi Templom körül egy 3D-s animáció segítségével, ami szintén képzeletbeli utat jelent. A film segít abban, hogy elképzeljük a város és a templom nagyságát, arányait, a sikátorok és a templomtér hangulatát.

Elérhető itt: Jeruzsálemi Templom

A hangulatképek után pontosabb képet kaphatunk egy másik 3D-s modell segítségével a templomról: Salamon Temploma

A képen a jeruzsélemi templom modellje (123RF)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

02-3. Ünnep után

,
Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 5Mózes 16,1–8; Lukács 2,40–52
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, egzisztenciális
  • Tevékenység: Ünnepi emlékek felidézése, éneklés: szívcsend; történet- és Bibliaolvasás, beszélgetés, éneklés: szívcsend

 

Ünnepek után (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati)

Már három hét eltelt karácsony óta, de még mindig bennünk van az ünnepnapok emléke. És nemcsak a szenteste meg a karácsony két napja, hanem az utána következő pihenőnapok és a szilveszter-újév napjai is. Mert valahogy ez az időszak egybefolyik nálunk, egyetlen ünnepi időszaknak éljük meg, amit beszédünkkel is kifejezünk, amikor azt mondjuk: az Ünnepek.

 

Beszélgessünk a gyerekekkel arról, kiben milyen nyomot hagytak az Ünnepek:

Mire emlékeznek vissza szívesen? Van-e olyan, amit jobb lenne elfelejteni?
Mekkora volt nálatok, felétek a nyüzsgés, a ricsaj? Mekkora lett Ünnepek után a csend?
Ti melyiket szeretitek jobban: a nyüzsit vagy a csendet? Melyiknek mikor van itt az ideje?
Nálatok ki az, aki a legjobban kifárad az Ünnepek alatt? Neki miért van szüksége az Ünnepek utáni csöndre, nyugalomra?
Neked, a gyereknek mikor van szükséged csendre, nyugalomra? Hol, miben találhatod meg ezt?

 

Énekünkkel is teremthetünk belső csendet, nyugalmat. Énekeljük el halkan az alábbi, valószínűleg már ismert éneket:

 

Szívem csendben az Úrra figyel, ki segít,
Szívem csendben az Úrra figyel, ki segít,
Szívem csendben az Úrra figyel.

Forrás, kottával együtt

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

Miklya Luzsányi Mónika: Nyoma veszett – Fiú a templomban

1 fájl(ok) 406.88 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

„Véreddel, mely el-kifolyt…”

„…mosd le rólam, ami folt.” (464. dicséret)

A piros szín a vér jelképe, a vér pedig az életé.

Másrészt az örömé, hiszen ha valamit ajándékba adunk, akkor szépen becsomagoljuk, színes papírokba, melyek közül a legélénkebb a piros. A szeretet színének is mondják, sőt a szerelemének is. Vagy az ítéletének. Arany János balladájában Ágnes asszony hiába akarja eltüntetni férje ingéről a véres foltot, az ott marad. Sokan félnek a fogalomtól is: megmosatni Jézus vérével. Túl kegyes szóhasználatnak gondolják.

Egy németországi templomban láttam egy híres oltárképet, ahol a kereszt alatt állókra Jézus oldalából folyik a megfeszített vére. Először nagyon megdöbbentem a képen, hiszen olyan természetellenesnek véltem. De amint jobban megnéztem, megértettem, hogy nagy igazságot próbált a festő megörökíteni, hiszen a hitünk lényege, a reformáció megújító mozgalma is, Jézus vérében keresendő. Ahhoz, hogy megtisztuljon az életem, szükséges Jézus Krisztus váltsága és szabadítása. Tehát kikerülhetetlen, hogy Jézussal kapcsolatban ne beszéljünk az Ő tisztító véréről, és talán sokan azért irtóznak ettől a képtől, mert nem élték át Jézus szabadításának örömét.

Te már átélted?

Fiatal koromban, amikor fellángolt bennem az istenszeretet, úgy éreztem, hogy meg fogom téríteni az egész világot. Azután hamarosan ráébredtem, hogy az is elég lenne, ha saját városom lakóit meg tudnám téríteni, sokat fáradoztam is rajta, de mindhiába. Aztán rájöttem, hogy még mindig túl sok, amire vállalkoztam, és most már csak a családommal kezdtem törődni. De megtérítenem őket sem sikerült. Ekkor döbbentem rá végül, hogy először a magam dolgát kell rendbe tennem, hogy Istent igazán szolgálhassam. Egyelőre azonban még ennek a megtérésnek sem jutottam a végére.

Jörg Zink

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

„A bűn sötétben tévelyeg…”

Gyermekkoromban került kezembe az ún. „Szavak nélküli könyvecske”, mely színes oldalakon, az emberi szív négyféle „állapotát” mutatta be, a feketétől a vörösön és a fehéren át az aranyig. Erről szól a következő négy nap üzenete.

A fekete szín a bűn jelképe. Nemcsak a színhez szoktuk kapcsolni, hanem olyan eseményekhez vagy gondolatokhoz, melyekre szintén jellemző a sötétség. Ilyen az éjszaka is. „Hiszen valamennyien a világosság és a nappal fiai vagytok, nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé.”

Sokan azt mondják, hogy a világ nem fekete-fehér, hanem vannak benne árnyalatok is, mint a szürke. Misztikus vallásokra is jellemző, hogy a fekete és fehér, az anyag és a lélek, a rossz és a jó össze van keveredve a világban és az emberben is, s nem lehet eldönteni, mi a jó. Mások humanizálják a sötétet, és azt mondják: árnyékra is szükség van (Az ember tragédiája), de azt kell mondanunk, hogy az ember szíve igenis fekete. Ami bűnnel teli, az sötét. Pál szóhasználatában: az éjszaka. Azért nem látunk sokszor reálisan, mert a szívünk nem lát jól. Sötétben nem lehet tájékozódni, és nem lehet haladni sem. A sötétben félelem lapul. „A bűn sötétben tévelyeg, és bajba dönt vakon; de Krisztus kézen fog s vezet világos utakon.” – énekeljük szép bűnbánati énekünkben (467). Pál azt írja, hogy mi nem a sötétségben járunk, hanem a világosságban. Ez persze nem valami külső világosságot jelent.

Ahhoz, hogy szívünk állapotával tisztában legyünk, szembe kell néznünk vele, milyen is valójában.

Rút volt szívem, sötét, de Jézus oda betért,

S mert megmosott a vér, már szívem hófehér.

Ott járok majd, tudom, a színarany úton,

Ó, mily csoda nagy szeretet, lemosta bűneimet.

(gyermekének)

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

„Szívemet hozzád emelem…”

Zsolt 25,1

Egyházunknak sokféle szimbóluma van, ezek közül a legtöbb áttételesen „üzen” nekünk (csillag, pelikán, hajó), más jelképek pedig a Bibliában is hasonló tartalmat hordoznak (bárány, kenyér, út).

Van egy „testrész” is közöttük, mely jelképnek talán furcsa. Ez egy szívet felemelő kéz, alatta: „Egyedül Istené a dicsőség.” Kálvin jelképeként is tartjuk számon, hiszen ő megélte annak jelentését. Több Kálvin ábrázoláson is látható, ahol reformátorunk egyik keze a szívén, másik a Biblián nyugszik. S itt valóban nem a szimbólumon van a hangsúly, sokkal inkább az üzenetén. Kálvin megélte, hogy mit jelent teljes kiszolgáltatottságban is Istenre hagyatkozni. S ez legalább olyan nehéz volt életveszélyes helyzetekben – pl. amikor Pál apostoléhoz hasonló menekülést választ, s kosárban engedik le a városon kívülre –, mint amikor lelki tusa után kellett nehéz döntéseket hoznia Genfben, halálos fenyegetések közepette. Kálvin felajánlotta szívét és életét Istennek.

Talán nem véletlen, hogy éppen ezt az ábrázolást választotta a Soli Deo Gloria diákmozgalom is címerképként. Sokan ismerjük az Istennek felajánlott kéz mozdulatát. S az a diákok közti missziót munkáló kis teológuscsoport is így gondolta, amely 1921-ben Balatonkilitin egy színpadon elindította a mozgalmat. Ma is így működik a Szövetség, mint akik Isten követeiként végzik a missziót a fiatalok között.

Ma sem megy másként, csak teljes szívvel, felemelve szívünket égő áldozatként Istennek.

Ha bármit is szeretünk és csodálunk saját magunkon kívül, az egy lépéssel távolabb visz bennünket a teljes szellemi romlástól, bár addig sosem leszünk egészen rendben, amíg bármit is jobban szeretünk és csodálunk, mint Istent.

C. S. Lewis

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Az Úr megnyitotta szívét…

ApCsel 16,11–15

Az Apostolok cselekedetei könyvében annak a csodának lehetünk tanúi, hogyan terjedt el az evangélium szerte a világon. Hiszen mi is azért lehetünk keresztyének, mert kezdettől fogva voltak olyanok, akik komolyan vették Jézus Krisztus küldését, és tanúi lettek Jeruzsálemben, Júdeában, Samáriában, s a föld végső határáig is elmentek az örömhírrel.

Pál apostol három missziói útja döntő jelentőségű volt ebben a munkában. Második útján „hívták” át Európába, s az első hely, ahol hirdeti az igét: egy folyópart Filippiben. Többen hallgatják Pált, s az Úr megnyitja egy Thiatírából való bíborárus szívét… Ezzel kezdődik Európa evangélizációja. Nem véletlenül maradt fenn a neve is: Lídia, akit az első európai keresztyénként szoktunk említeni. Az a csoda történt meg vele, ami megtörténhet velünk is: Isten munkálkodott az életében, s megnyitotta szívét. A keresztyénség tehát valahol szív-kérdés. Engedem-e, hogy Isten megnyissa az én szívemet is? Kitárom-e szívem ajtaját Jézus zörgetésére, és befogadom-e Őt az életembe?

Mit tett Lídia annak érdekében, hogy Isten használhassa?

Először: feszülten figyelt mindarra, amit Pál hirdetett nekik.

Másodszor: nyitottan hallgatta, vágyott az igére.

Harmadszor: engedelmes volt, hiszen megkeresztelkedett ő is, és házanépe is.

Negyedszer: bizonyságot tett róla, hogy valóban Isten gyermeke lett, hiszen befogadta Pálékat a házába, s nemcsak szívét, hanem otthonát is megnyitotta mások előtt.

Mi több? Szeretni, vagy szeretetből engedelmeskedni? Az engedelmesség hatalma akkor több a szeretet hatalmánál, ha benne van a hit, a mindenek felett való szeretetben. Akkor találkozhat az ember a Mindenható hatalommal, melyet a végtelen szeretet mozdít.

Ablonczy Ágnes

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

A fél híd

Jóel 2,12

Egy könyvben olvastam az alábbi történetet: A dél-franciaországi Avignonban van egy fél híd, melynek a Rhone-on kellett volna átvezetnie. Amikor építeni kezdték a középkorban, a bal parton a német-római császárság terült el, a nagy római birodalom utódja, a Rhone jobb partján pedig a francia királyság. S mivel a két ország nem jutott egyezségre, a híd befejezetlen maradt. Az odalátogató turisták szívesen küldenek szeretteiknek képeslapot, melyen a Rhone közepéig érő fél kőhíd látható. Látványosságnak lehet jó, de nincs semmi értelme, mert nem vezet sehova.

Sok embert példáz ez a kis történet. Némelyeknek életüket, feladataikat, másoknak hitüket. S vannak, akiknek a szívüket. Hány olyan dolgunk van, amit szívesen, nagy lelkesedéssel kezdünk el, aztán feladunk. Hány ügy, elintézendő dolog szerepel így életünkben? S ez jellemzi kapcsolatainkat is. Félbemaradt barátságok, szerelmek magasodnak torzóként kapcsolataink folyója felett. S talán hitünkben is átéltük, hogy milyen szépen kezdődött, lelkesedtünk, majd valami megtört, elfogyott az erő és a lendület. Kihunyt a tűz.

Isten igéje a nagy parancsolatban azt mondja: „teljes szívedből.” Neki nem elég a fél szív, a fél időnk, a fél megtérésünk. Ő egészen akar bennünket! Valahol itt titok is lappang! Fél szívvel nem megy! Még fél tüdővel vagy vesével vagy füllel igen, de fél szívvel nem! A Kis herceg titka, hogy „jól csak a szívével lát az ember”, Isten titka pedig, hogy „teljes szívvel”.

De míg csodáltam a hidakat,

a hála nyomán könyörgés fakadt:

Istenem nem elég!

Szíveket, népeket elválasztó szakadékok felett

sok híd kellene még!

Túrmezei Erzsébet

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

A törvény summája

Mt 22,34–39

A Heidelbergi Káté beosztása érdekes szemléletet tükröz: Az első rész az ember nyomorúságáról szól. A 3. kérdést különösen szeretik a diákok, hiszen a legrövidebb válasz tartozik hozzá: „Honnan ismered meg a te nyomorúságodat:” „Isten törvényéből.” S ehhez kapcsolódik a 4. kérdés: „Mit kíván tőlünk Isten törvénye?” A választ közösen mondhatjuk: „Megtanít erre Krisztus röviden a Máté evangéliuma 22. részében ekképpen: »Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből és teljes erődből…«”

A Máté evangéliuma 22. részében Jézust egy törvénytudó kérdezi meg: „Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?” Jézus mintegy összefoglalásként idézi. Ezt tanultuk meg mi is konfirmandus korunkban. A Káté tehát azt mondja: az ember itt a földön valóban kétségbeejtő helyzetben van. De megoldás is adatott. A Káté összeállítói (Olevianus Gáspár, Ursinus Zakariás) is ezt tartották a legfontosabbnak emlékezetünkbe idézni. Nem kezdik elemezni a parancsolatokat, kiemelni, melyik fontosabb a többinél, hanem összefoglalják: „Megtanít erre Krisztus röviden.”

Ha Jézus ebben az igében foglalta össze a hit lényegét, akkor vegyük komolyan, hogy ilyen egyértelmű, s ilyen egyszerű!

Már csak meg kell élnünk! A mai napon is!

A grujavici rabbi egyik unokája, amikor a rebbe már a halálán volt, a következő kérdést intézte a nagyapjához:

– Zejde, egy környékbeli srác azt kérdezte tőlem, hogyha tényleg létezik a Mindenható, vajon tud-e akkora követ teremteni, amit aztán ő sem képes fölemelni. Zejde, mit feleljek én ennek a fiúnak?

– Mondd meg neki, hogy tud. És az a kő itt van – mutatott a fiúcska szívére a Grujavici.

Röhrig Géza

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

02-2. Gyerekcsoda

,
Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Máté 2,13–15.19–23; 13,55–56; 18,3; Lukács 2,40–52; Filippi 2,7
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, egzisztenciális, önismereti, kapcsolati, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Beszélgetés csodagyerekekről, Jézus gyerekkoráról; történetolvasás, beszélgetés; énektanulás, felelgető éneklés

 

Csodagyerekek (Verbális-nyelvi, egzisztenciális, önismereti, kapcsolati)

Hallottad már azt a szót, hogy „csodagyerek”? Szerinted mit jelent? Kit nevezhetünk csodagyereknek?

A csodagyerekek már tíz éves koruk alatt felnőtteket meghaladó teljesítményt nyújtanak valamilyen területen. Pl.:

  • A. Mozart 3 évesen vett először hangszert a kezébe, és 5 évesen szerezte első zeneművét.
  • Pablo Picasso korábban tudott rajzolni, mint beszélni, és 9 évesen festette meg első olajképét.
  • Blaise Pascal elől elrejtettek minden matematikai könyvet, hogy inkább nyelveket tanuljon, 12 éves korára mégis felfedezte Euklidesz szinte minden bizonyítását.
  • William James Sidis 6 éves korában 8 nyelven beszélt, 9 évesen felvették a Harvard Egyetemre, ahol 16 évesen dicsérettel diplomázott. Eleinte matematikaprofesszorként dolgozott, de aztán visszavonultan élt, elrejtőzve a nyilvánosság elől.

Kép: 123RF

Egy csodagyereknek azért nem könnyű. Könnyen rásütnek valamilyen bélyeget, csúfolják, vagy azt mondják rá, hogy olyan „magának való”.
Kire szoktak ilyet mondani? Hallottátok már ezt a kifejezést?

 

Vajon Jézus is csodagyerek volt? Már kisgyerek korában kitűnt valamivel? Tett akkor is csodát? – Ezeket a kérdéseket mind nyugodtan feltehetjük. Számos legenda övezi a gyermek Jézus alakját. Az egyik pl. az 5 éves Jézusról szól, aki egy patak partján játszott, és 12 verebet formált agyagból. Mivel épp szombat volt, panaszt tettek ellene az apjánál. József felelősségre is vonta Jézust, ám ő csak tapsolt, az agyaggalambok pedig életre keltek és elszálltak. Másik történet szerint a gyermek Jézus már az egész ABC-t ismerte, mielőtt azt neki tanították volna.

Forrás: Tamás elbeszélései Jézus gyermekkoráról

A Biblia keveset árul el Jézus gyermekkoráról. Első éveit a családjával menekültként Egyiptomban töltötte, ahonnan Heródes halála után Názáretbe költöztek (Máté 2,13–15.19–23). Lukács evangéliuma ennyit árul el a hazatérés után kisgyerekkoráról: „A gyermek pedig növekedett és erősödött, megtelt bölcsességgel, és Isten kegyelme volt rajta.” (Lukács 2,40)

Majd ezután következik a bővebb híradás: A tizenkét éves Jézus a szüleivel Jeruzsálembe megy a páska ünnepére (Lukács 2,41–52).

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

Miklya Luzsányi Mónika: Csak egy fiú

1 fájl(ok) 397.69 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

Aki néven szólított

Ézs 45,1–3

A keleti vallások nem hisznek személyes istenben. Úgy is hívják őket: „Örök világtörvény vallásai”, mert egy elv, egy törvény az, amire a vallás, vagy az általuk hirdetett világkép épül. A világot irányító gondolattól, egy személytelen erőtől nagymértékben különbözik az, aki magát a zsidó népnek, majd az emberiségnek kijelentette: Ő személyes Isten. Bemutatkozott Mózesnek a Hóreb hegyén, s megszólít minket is. Én – Te kapcsolatban áll velünk. Ő az, Aki előttünk megy, Aki nevünkön szólít, Aki felövez minket – igénk szerint. Nekünk nem a „szeressük egymást gyerekek” semmitmondó szlogenjével kell beérnünk, sem a valóságból kilépni, s a nemlétbe (Nirvána) szakadni a világ gondjai elől, hanem személyes kapcsolatban lehetünk a mi teremtő, gondviselő, oltalmazó Istenünkkel. Isten nevének kimondása nem mágikus erejű, mint azt más vallások mondják, hanem Én – Te kapcsolatban realizálódó, kimondható név.

A Te Istened!

Ez elhatárol mástól: Ne szeress jobban mást, mint Istent, ne lépjen semmi Ő elé. De meg is erősít: Van valaki, akivel együtt biztonságban lehetek, aki mindig velem van, akiben nem csalódom, akiben bízhatok. S az is benne van, amit Jézus válaszol a Sátánnak megkísértése idején a pusztában: „Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!” Ezért az imádat szavunk foglalt. Szerethetem a barátomat, de nem imádhatom. Első lehet az ételek között a pizza, de nem imádom. S bármennyire is kötődöm kedvenc háziállatomhoz, őt is csak nagyon szeretem.

Az imádat csak Istent illeti meg.

Imádlak téged, egyedül Uramat,

Nem vetem másban én bizodalmamat;

Mikor imádlak, halld meg én szómat,

Írd be könyvedbe hódolásomat.

Ráday Pál

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024