Képforrás: 123RF
- Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, matematikai-logikai
- Tevékenység: Bibliai növényismeret, kortörténet: vízparti növények; interaktív multimédiás feladat: párosítás, szövegkiegészítés, csoportosítás; mérőnád készítése, mérések
A Bibliában több helyen is találkozunk jellegzetes vízparti növényekkel, így a nád, a gyékény, a sás, a káka és a papirusz neve is előfordul. A botanikusok mégis nehéz helyzetben vannak egy-egy konkrét igehely esetén, mert a bibliai szóhasználat alapján nem lehet mindig pontosan beazonosítani, melyik növényfajról lehet szó. A héber suph (szuf) kifejezés a vízparti növények gyűjtőneve, és jelenthet nádat, kákát vagy gyékényt is. Jób könyvében Bildád, Jób barátja az Istenről elfeledkező ember életét példázza a víz nélkül maradt növények képével. De bármely más vízparti növény neve is szerepelne a nád vagy a sás helyett, a lényegen nem változtatna csöppet sem:
Megél-e a nád a mocsáron kívül? Felnőhet-e víz nélkül a sás? Előbb frissen zöldell, vágáshoz is zsenge, majd máris elszárad, minden fűnél előbb.
Jób 8,11-12

Vadászat papiruszmocsárban Nebaum sírkamrájának falfestményén (Kr. e. 1350., Luxor) – képforrás: 123RF
Ismerjünk meg néhány vízinövényt:
Papirusz vagy papiruszsás (Cyperus papyrus; héber: gome’, ’ébe; görög: pápürosz)
A Papiruszsás a palkafélék (sásfélék) családjába tartozó évelő növény, és mivel nem sás, hanem palka, inkább papiruszpalka lehetne a neve. Iszapban kúszó gyöktörzséből erős, rugalmas, tömött, háromélű szár fejlődik, ami 3-5 méter magasra is megnő. Levelei ernyőszerűen helyezkednek el a szár csúcsán, virágai is ernyőszerű virágzatot alkotnak. Sekély vizekben él, valamikor a Nílus-völgy jellegzetes növénye volt, de a Jordán völgyében, a Genezáreti-tó mocsaraiban is tömegesen élt. Természetes állománya szinte teljesen kipusztult, jobbára természetvédelmi területen, botanikus kertekben él.
Kép: 13RF
A papiruszt sokoldalúan tudták használni. Szárának szivacsos beléből készült a papirusztekercs, amit évezredeken keresztül írásra szolgált, a kora középkorban vette át szerepét az állati bőrből készült pergamen. A papirusz erős rostjaiból kötelet, vitorlát fontak, szárából cipőt, kosarat készítettek, gyöktörzsét pedig élelmiszerként fogyasztották, és gyógyhatását is ismerték. Papiruszkötegekből csónak, hajótest készült, ahogy a prófétai ige is megmutatja:
Jaj a suhogó vitorlák országának Etiópia folyóin túl! Követeket küld a tengeren, papiruszhajókon a víz színén.
Ézsaiás 18,1-2
Káka (héber: ’agmón)
A kákafajok a palkafélék (sásfélék) családjába tartozó, mocsarakban, nádasokban élő, évelő növények. Kúszó gyöktörzse van, virágfüzérkéi ecsetvirágzatban egyesülnek. A tavi kákának sötétzöld, hengeres, 80-300 cm magas szára van, a tövénél 15 mm vastag is lehet. „Kákán is csomót keres”, mondják a kötözködő emberről, aki ott is hibát keres, ahol nincs. A káka víz fölé magasodó részén valóban nincsenek csomók, nem tagolódik ízekre, mint a nádszár. A káka csomói lent, földközelben helyezkednek el, ami nem szembetűnő. Ismertebb fajai többek között a Tavi káka (Schoenoplectus lacustris) vagy a Parti káka (Scirpus litoralis).
Kép: 123RF
Sásfajok (Carex; héber: áhu, szuf, gome’)
Szintén a palkafélék (sásfélék) családjába tartozó növénynemzetség, több mint ezer faja ismert, a képen Ujjas sás (Carex digitata) látható . Vizes, zsombékos, mocsaras helyeken élő évelő növény, gyakran rét- és legelőnövényzetet alkot. Szárát bél tölti ki, nem üreges, virágai külön termőszálon fejlődnek. A fáraó álmában a tehenek sás között legeltek:
Álmomban a Nílus partján álltam. A Nílusból hét kövér és szép tehén jött elő, és legelészni kezdett a sás között.
1Mózes 41,17-18
Kép: 123RF
Déli gyékény (Typha domingensis)
A Déli gyékény a gyékényfélék családjába tartozó, sekély vizekben, nádasok tövében élő, hosszú, szálas levelű, évelő növény. (A képen Széleslevelű gyékény látható.) Tömött, hengeres torzsavirágzata van, amit buzogánynak is neveznek. Könnyen munkálható leveleiből kosarakat, szőnyegeket fontak. A B-ban csak a 2Mózes 2,3-ban szerepel a héber gome’ fordításaként. A fordítás bizonytalan, tehát Mózes „gyékénykosarát” fonhatták papiruszból, sásból vagy kákából is.
Amikor azonban nem tudta már tovább rejtegetni, fogott egy gyékénykosarat, bekente szurokkal és gyantával, majd beletette a gyermeket, és kitette a Nílus partján a sás közé. 2Mózes 2,3
Kép: 123RF
Nád (héber: káne, szuf)
A Közönséges nád (Phragmites australis) és nagyobb növésű rokona, az Olasz nád (Arundo donax) kinézete, élőhelye és életmódja is hasonló, ezért a bibliai szövegekben nem lehet elkülöníteni, hogy éppen melyikről van szó. Mindkettő a perjefélék (pázsitfűfélék) családjába tartozó évelő növény. Belül üreges, szárcsomókkal tagolt szalmaszár jellemi, ami rugalmassá, teherbíróvá teszi, így a szélnek jól ellenáll.
Az Olasz nád Európában a legnagyobbra növő pázsitfűféle (3-6 méter magas), a Földközi-tenger mellékén mindenütt megtalálható vízfolyások partján, vízközeli területeken. Palesztina vidékén is gyakori, jól tűri a szárazságot. Az ókor óta fontos haszonnövény. Zöldesszürke, lapos levelei rendezett sorokban állnak a száron. Hatalmas, tömött bugavirágzata van, amiből kéziseprűt kötöttek. Üreges szára építkezések, könnyű csónakok alapanyaga, de kiválóan alkalmas fúvós hangszerek faragására is. Mérete alapján a mérőnád olasz nád lehetett, a mérőnád ókori hosszmérték volt: 6 könyök, vagyis 2,67 méter. Ezékielnél olvasunk róla, ám ott hosszabb mérték – 3,11 m – szerepel (Ez 40,5). Meg kell még említeni a nádpálcát, ami a kormányzás jelképe volt, ezért adtak Jézus kezébe nádszálat a gúnyolódó katonák (Máté 27,29)

Közönséges náddal a Földön mindenütt találkozunk vízpartokon, mocsaras, vizes réteken, ahol a töve gyakran a vízben áll. Erős szára 2-4 méter magas, hosszú levelei bókolók. Bugavirágzata felálló vagy kissé bókoló is lehet. A bibliai időkben nélkülözhetetlen építő- és tetőfedő, valamint tüzelőanyag anyag volt, de nyílvessző és fonott kosár is készült belőle. A Kr. e. 3. századtól az írótoll is hegyesre metszett nádból készült.
Kép: 123RF
Források:
Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 59–69.)
Keresztyén bibliai lexikon: Növények (Kálvin, Bp., 1993.)
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/