06-1. Jákób hazatér

Bibliai történet: 1Mózes 30,25 – 33,17
Intelligenciatípus: Önismereti, testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, logikai-matematikai, egzisztenciális
Tevékenység: Mozgásos önismereti játék; szavak csoportosítása csoportmunkában; bibliai történet megismerése Jákób meggazdagodásáról és hazatéréséről; beszélgetés a történet élethelyzeteiről, csoportbeszélgetések szerephelyzetben

Hol a helyed? (Önismereti, testi-mozgásos)

Kezdhetjük a foglalkozást egy mozgásos csoportosító játékkal. Szükség van hozzá a teremben egy olyan szabad térségre, ahol jobb és bal kéz felől is gyorsan el tudnak helyezkedni a gyerekek. A pedagógus középen állva állításokat mond, majd jobb keze felől helyezkedik el, akire igaz, bal keze felől, akire nem igaz az állítás. Lásd az alábbi példákat, amit tetszés szerint változtathatunk, bővíthetünk a csoportunkat ismerve.

Van nálam papírzsebkendő.
Van rajtam piros ruhadarab.
Van rajtam tarka ruhadarab
Fűzős cipőben jöttem suliba.
Reggelire tejet/kakaót ittam.
Szeretem a tökfőzeléket.
Sokat játszom a testvéremmel.
Szeretek beszélgetni.
Sokat szoktam vitatkozni.

Szócsoportok (Kapcsolati, verbális-nyelvi, logikai-matematikai)

Kis csoportokban kapjanak a gyerekek egy-egy szókészletet, amin a bibliai történetből kiemelt szavak szerepelnek (lásd a nyomtatható, csatolt mellékletben). A csoportok feladata, hogy csoportosítsák a szavakat valamilyen szempont szerint. A választott szempontot, illetve a csoportosítás logikáját maguknak kell megtalálni (ezért minden logikus csoportosítási szempont elfogadható). A szavakat nemcsak kétfelé, hanem több csoportba is elrendezhetik. Pl. így:

állatok: kecske, juh, bárány, tehén, teve, szamár
külső tulajdonságok: fehér, fekete, pettyes, tarka, csíkos, sánta
belső tulajdonságok: csaló, ravasz, áldott, küzdő, haragos, jóindulatú
emberek, családi viszonyok: apa, feleség, szolgáló, család, gyermek, testvér

Jákób élethelyzetei (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Vitahelyzetben, ha választani kell, ki mellé állsz? Mikor kinek van igaza?

Jákób történetében bizony több olyan helyzet következett, ami felvetette ezeket a kérdéseket.

Már régóta Lábán juhait őrizte, a nyáj is, a családja szépen gyarapodott – Isten áldása volt rajta. Lábán mégis úgy kezelte Jákóbot, mint egy szolgát, és eszébe sem jutott, hogy bért adjon neki a munkájáért. Miután Ráhel is fiút szült: József megszületett, Jákób szóvá tette apósánál a helyzetét. Először azt kérte, engedje őt haza a családjával a szülőföldjére, hiszen őértük szolgált ilyen sok évig. De Lábánnak ez nem tetszett, igazából nem akarta elengedni a vejét. Megkérdezte hát, hogy milyen bért kér a munkájáért. Jákób ravasz választ adott: Nem kért egyebet, mint a pettyes, csíkos, tarka és fekete juhokat és kecskéket a nyájból, ami ritkaságszámba ment. Ezeket Lábán azonnal elkülönítette, és megnyugodott, hogy jó üzletet kötött, hisz igen nagy nyája maradj a fehér juhokból és kecskékből. Igen ám, de Jákób értette a módját, hogyan lehet párzáskor az állatok színét módosítani. Tarkára faragott vesszőket tett párzáskor az állatok elé, így rendre pettyes és tarka barik és gidák születtek. Jákób nyájai egyre gyarapodtak, aminek Lábán nem nagyon örült.

Lassan tarthatatlanná vált a helyzet. És akkor Jákób álmot látott, amiben Isten angyala szólította meg őt. Indulj, térj vissza a szülőföldedre! Én veled leszek. Már csak Ráhelt és Leát kellett Jákóbnak megnyernie. És a két asszony Jákób mellé állt, hiszen jól látták ők is, milyen igazságtalanul bánt az apjuk a távoli, szegény rokonnal. Összepakoltak mindent, a gyerekek és az asszonyok tevékre ültek, pásztoraik a nyájakat terelték. Jákób nagy családdal, nagy nyájakkal, alaposan meggazdagodva indult haza, atyái földjére. Mindez persze titokban zajlott, és Lábán csak harmadnap vette észre, hogy mi történt, de akkor már késő volt. Utánuk eredt, üldözte őket, de Isten most is közbelépett: Figyelmeztette Lábánt, hogy ne tegyen Jákóbbal rosszat. Végül kibékültek, mit is tehettek volna mást. Győzött a családi összetartozás, a sok csalás és csalódás ellenére is.

Jákób indulhatott tovább. Ám ahogy közeledett Kánaán felé, egyre nyomasztóbbá vált benne a kérdés: Vajon hogyan fogadja majd őt Ézsau? Él-e még benne a harag? Bosszúra vágyik-e még mindig? Hogyan lehetne őt kiengesztelni? Jákób nyugtalansága egyre nőtt. Először követeket küldött Ézsau elé, hogy előkészítse a jövetelét. Ézsau elindult több száz emberével az öccse elé. Jákób még jobban megijedt. Istenhez imádkozott, tőle kért segítséget. Aztán intézkedett: állatait, embereit két táborra osztotta, és nyájaiból kiválasztott a bátyjának egy-egy ajándék nyájat. Ezeket küldte el maga előtt. A Jabbók folyóhoz értek, amin átkelt minden nyája és embere, a családja is, csak ő maradt ott a parton. És akkor megjelent Valaki. Nem szellem, nem kísértet, talán egy angyal, az Úr nevében, hatalmas erővel. És küzdött Vele Jákób egész éjjel. Nm bírtak egymással, de Jákób állta a sarat, míg a csípője ki nem ficamodott. Jákób ott maradt sántán, mégis erősen: az Úr megáldotta őt, és új nevet adott neki. Ezentúl Izráel a neve, mert küzdött Istennel és emberekkel, és győzött.

Mire felkelt a nap, Jákób új emberként állt a folyóparton. Átkelt a gázlón, és már látta is, hogy jön Ézsau az embereivel. Szívét mégsem a félelem szorította össze. Maga ment elöl, a családja követte őt, és hétszer is a földre borult, mire a bátyjához ért. Ézsau pedig elé futott, megölelte, megcsókolta, és együtt sírtak. Jákób bemutatta a családját, feleségeit és gyermekeit. Ézsau az ajándékot is csak nagy unszolásra fogadta el. Aztán elváltak egymástól, és mindketten mentek a maguk útján hazafelé. Jákób óvatos volt, jobbnak látta, ha távolságot tartanak egymástól. De szívében már nem volt sem félelem, sem hátsó szándék vagy neheztelés. Nem maradt hely ilyesminek, hiszen a szívét betöltötte az Úr iránti teljes bizalom. Ő valóban vele volt mindenben, és visszahozta atyái földjére. Sőt még a testvérével is kibékítette, ami a gazdagságánál is nagyobb csoda.

Vizsgáljuk meg a gyerekekkel a történetben felmerülő élethelyzeteket az alábbi szempontok szerint:

Mikor kinek volt igaza? Milyen emberi döntések születtek az adott helyzetben?

Hogyan lépett közbe Isten? Mi volt az ő szerepe?

Hogyan változott meg Jákób ezeken a helyzeteken keresztül? Mi hozta számára a döntő változást?

Kép forrása

Sarokba szorítva (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Alkossanak a gyerekek egy-egy kis csoportot, és válasszanak egy-egy sarkot a teremben az ott található élethelyzettel. Képzeljék el, hogy ők Jákób gyerekei, akik persze észlelik a helyzetet, a problémát, és erről beszélgetnek maguk között. Játsszanak el a csoportok egy-egy ilyen gyerekbeszélgetést, amiből kiderül, mi az adott helyzet nehézsége, ők ezt hogyan látják gyerekszemmel, mit tudnak tenni, tudnak-e segíteni? Stb.

A sarkokba elhelyezett élethelyzetek: