Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, gondolkodtató, logikai feladat, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudomány területek:  természettudomány, kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, kép, galéria, digitális oktató anyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 5Mózes 14,9–10; Máté 17,27; Lukács 5,1–2
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, önismereti, kapcsolati, vizuális-térbeli, logikai-matematikai, egzisztenciális
  • Tevékenység: Horgászvers értő olvasása, beszélgetés; történetolvasás, beszélgetés: halfogás, halfajok, ehető halak; képgaléria megtekintése és érdekes információk a Kinneret-tóról; tiszta és tisztátalan halak megkülönböztetése, halfajok megismerése

 

Csali csemege (Verbális-nyelvi, természeti, önismereti)

Olvassuk fel Tóth Ágnes Csali csemege c. versének első szakaszát (a teljes vers elérhető a címre kattintva). A versben egy gyerek beszél a horgászatról. Kérdezzük meg: Mit gondoltok, fog-e majd valamit a gyerek a felsorolt halak közül? És ha igen, akkor vajon mit fog?

 

Horgomon csöpp giliszta csüng,
csinos csali csemege,
csusszan, csobban, bekapja majd
márna, csuka, kecsege.

 

Olvassuk tovább a verset, és megtudjuk a választ. Majd beszélgessünk:

Mit fogott a gyerek? Mit szeretne majd fogni felnőtt korában?
Közületek ki volt már horgászni? Aki volt, tudna-e mesélni a horgászélményéről?
Sikerült-e halat fognia? Milyen halak kerültek horogra?
Mi a jó a horgászatban? Van-e, aki nagyon szeretné kipróbálni, de még nem volt rá alkalma?
Tudjátok-e, mi a különbség a horgászat és a halászat között?

 

Fiúk a tavon (Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati)

Már az őskortól kezdve horgásztak, vagyis zsinórra kötött horoggal fogtak halat az emberek. Pétert is megbízta egyszer Jézus, hogy horoggal fogjon halat (Máté 17,27). A halászat azonban ennél is izgalmasabb. És aki vízparton él, ráadásul halászcsaládba születik, azt már kisgyerekkorától izgatja a halászat. Szeretné ő is mihamarabb kipróbálni, megtanulni, milyen hálóval halászni. Egy ilyen halászcsalád életébe kukkantunk bele Miklya Luzsányi Mónika következő történetein keresztül. Kapernaumban él a család, a Genezáreti-tó partján, ahol két fiútestvér indul halat fogni. Vajon miért? Miért engedi ki őket a tóra az édesanyjuk? Olvassuk fel a Fiúk a tavon című történetet (megtaláljuk a csatolt mellékletben).

 

Beszélgessünk:

Miért engedte ki fiait a tóra az asszony? Milyen helyzetben volt a család?
Miért volt nehéz a halászok dolga? Hogyan tanultak bele a gyerekek a halászéletbe?
Mire vágyott a legjobban Zéhár, a kisfiú?

 

Olvassuk fel a második történetet is, aminek már a címe is árulkodó: Zéhár és a nagy hal (lásd a mellékletet). A gyerekek figyeljék meg, hogyan történt a nagy fogás? Mire volt elég, illetve mire volt jó?

 

Beszélgessünk:

Milyen módon fogták a fiúk a halat?
Ki tudná elmondani, hogy működik a kivetőháló (vagy más néven: dobóháló)?
Zéhár megkapta bátyjától a lehetőséget. Hogy sikerült az első dobása?
Mit fogott a fiú? Miért dobta el ijedten magától? Miért dobták vissza a halat a tóba?
Mi a különbség a macskahal és a márna között? Mit mond a halakról Mózes törvénye?

 

Isten szeme (Vizuális-térbeli, természeti, logikai-matematikai)

Miért nevezték úgy a halászok a Genezáreti-tavat, hogy „Isten szeme”?

Meggyőződhetünk róla a saját szemünkkel is, ha megnézünk néhány képet a mai Kinneret-tóról (Galileai-tenger, Tibériás-tenger, Genezáreti-tó) közelebbről és távolabbról (még az űrből) is az angol nyelvű Wikipédia-oldalon: Galileai-tenger.

További képek: Halászok a Kinneret-tavon

Panoráma kilátás a Galileai-tengerre Észak-Izraelben (123RF)

 

Kirándulóhajó a Kinneret-tavon
Tibériásnál (123RF)

 

 

Horgászó férfi a Kinneret-tavon
Tibériásnál (123RF)

 

Tudtad-e, hogy a Genezáreti-tó

  • a Föld legalacsonyabban (209 méterrel a tengerszint alatt) fekvő édesvizű tava;
  • felszíni területe közel negyede a Balatonénak, mégis kétszer annyi víz van benne, mert igen mély (legnagyobb mélysége 43 m);
  • halakban és viharokban gazdag, 24 halfaj él benne, viharai hirtelen keletkeznek és múlnak el;
  • a Kr. u. 1. században mintegy 230 halászbárkát hordott a hátán? (Josephus Flavius közlése szerint)

 

Macskahal vagy márna? (Természeti, egzisztenciális)

Mózes törvénye alapján felismernénk-e, melyik lehet a macskahal, és melyik a márna?

 

„Mindabból, ami a vízben él, ezeket ehetitek meg: megehetitek mindazt, aminek uszonya és pikkelye van. De nem ehettek meg semmi olyat, amelynek nincs uszonya és pikkelye; ezek számotokra tisztátalanok!” (5Mózes 14,9–10)

 

Képe alapján miben hasonlít a harcsa a macskára? Merthogy a macskahal (angolul catfish) valójában harcsa, méghozzá afrikai harcsa, ami Izrael vizeiben is él.

Figyeljük meg az afrikai harcsa és márna képeit az alábbi weboldalakon, és hasonlítsuk össze:

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

0 hozzászólás

Hagyjon egy választ!

Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?
Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .