03-1. Az eskü kútja

• Bibliai történet: 1Mózes (12,5; 14,14; 18,1) 21,22–34 (26,12–33); Máté 5,33–37
• Intelligenciatípus: Kapcsolati, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, egzisztenciális, természeti, verbális-nyelvi, önismereti
• Tevékenység: Párválasztó népi játék, beszélgetés a kutak szerepéről; bibliai történet elbeszélése, olvasása, szövegvizsgálat, beszélgetés; az eskü, szövetség szerepe a történetben, mai párhuzamai, élethelyzetek dramatizálása

Kútba estem (Kapcsolati, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, egzisztenciális, természeti)

Mély kútba tekintek című népi gyermekjátékunkban (kattints a címre) a kút központi szerepet játszik:

Mély kútba tekintek,
Aranyszálat szakítok,
Benne látom testvérkémet,
Bíborban, bársonyban,
Gyöngyös koszorúban.

A gyerekek kézfogással körbe állnak, egyikük középen leguggol. A körben állók énekelve körben járnak, az ének végén a guggoló megszólal, és a következő (illetve hasonló) párbeszéd zajlik köztük (közben a kör megáll):

– Kútba estem!
– Hány méterre?
– Ötre.
– Ki húzzon ki?
– Ági.

A megnevezett a guggolót kihúzza a körből, de öt lépésnél többet nem tehetnek. Majd szerepet cserélnek.

A fenti játékot kisebb gyerekekkel játszhatjuk, de alábbi változata már nagyobbaknak való párválasztó játék, amit elsősorban a fonóban játszottak a legények és leányok. A játék során a játékosok színt vallottak, hogy kinek ki tetszik.

A Kútba estem című játékban (kattints a címre) egy lány vagy fiú középre ül egy székre. Ő szólal meg először, a többiek kórusban kérdezik (pl. az alábbi párbeszéd alakul ki):

– Kútba estem!
– Hány ölesbe?
– Három ölesbe.
– Ki húzzon ki?
– Feri.

Akinek a neve elhangzik, odamegy a széken ülőhöz, és annyi puszit ad, ahány öles a kút. (Az öl a méternél nagyobb régi hosszmérték: 1 öl = kb. 1,8 m.) Ezután cserélnek, és folytatódik a játék. A fiúk lánynevet, a lányok fiúnevet mondanak.

Ha a puszi „necces”, játszhatunk öleléssel is (ha már ölről van szó). Vagy karon fogva tehetnek annyi kört a szék körül a játékosok, ahány ölt említ a kútba esett.

A játék után beszélgessünk:

Ki nézett már kútba? Milyen mély volt? Mifelénk milyen kutak voltak? (gémes kút, kerekes kút)

Hogyan nyerték ki régen a vizet a föld mélyéből? Honnan lehetett még vizet nyerni? (forrásból, tiszta vizű patakból)

Ma hogyan nyerjük ki a vizet a föld mélyéből? (szivattyúval, vízművek segítségével)

Hogyan jut el hozzánk az ivóvíz? (víztorony: óriási víztartály, vezetékrendszer, víz nyomása)

Amíg nem volt központi vízvezetékrendszer, addig a víz nagyobb kincsnek számított, mint manapság. Főleg olyan vidéken, ahol kevés vagy időszakos a csapadék, és nyári időszakban elég nagy a szárazság. Ilyen terület az egykori Kánaán déli része, a mai Negev-sivatag. Mégis, az egykori és mai nomád, félnomád törzsek ezen a területen is megtalálták állataikkal az ivóvizet és a legelőt. Csakhogy ez jóval fáradságosabb volt.

Kép forrása

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Ősatyák és gyermekek menüpont alatt.