318. Jézus megjelenik tanítványainak a Genezáret tavánál; egyéb megjelenései

,

Üzenet —Téma:

* A tanítványok feladata: kivetni az evan­gélium hálóját.
* Jézus példát ad a bizalom helyreállítására.

Előzmények:

Az Úr Jézus feltámadása napján megjelent a tanítványoknak, akik Tamás nélkül voltak együtt. Nyolc nap múlva újra megjelent, amikor már Tamás is ott volt, és elhitte, hogy Jézus feltámadt.

Történet:

A tanítványok követték Jézus parancsát: Galileába mentek, várva Jézus odaérkezését. Név szerint szerepel Péter, Jakab, János, valamint Tamás és Nátánaél a galileai Kánából. A másik kettő András és Fülöp lehetett.

Egy napon halászni mentek a Genezáret tavára*, de egész éjszaka* nem fogtak semmit.

Mikor reggel lett, meglátták Jézust a parton, de nem ismerték fel. „Vessétek ki a hálót a hajó jobb oldalán, és találtok!” —parancsolta nekik az „ismeretlen”. Megtegyék? Nappal nem szoktak halászni.

Péter most sem ellenkezett, mint három éve (Lk 5,1-11; 227. lecke), engedelmeskedett a többiekkel együtt. Kivetették a hálót, de az úgy megtelt hallal, hogy nem tudták kivonni.

János (az evangélista nem nevezi meg magát, hanem azt írja: „az a tanítvány, akit Jézus szeretett”) akkor így szólt Péterhez: „Az Úr az!” Mire ő belevetette magát a vízbe, hogy Jézushoz menjen. Közel volt a part, mintegy száz méternyire.

A többieknek volt munkája, mire a teli hálót kivontatták a partra.

Amint kiértek, parazsat láttak, rajta néhány hal sült, és volt ott kenyér is. Jézus kért a most fogott halakból (153 nagy hal), aztán enni hívta őket.

Senki sem merte Őt megkérdezni, kicsoda, hiszen mindenki tudta, hogy Ő az Úr. Jézus akkor vette a kenyeret, s odaadta tanítványainak a halakkal együtt.

Ez volt a harmadik alkalom, amikor az Úr Jézus megjelent* a tanítványainak.

Az étkezés után Jézus odafordult Péterhez. „Simon*, Jóna fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek?”

„Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek téged!” — válaszolt Péter.

„Legeltesd az én bárányaimat!” — mondta akkor az Úr, majd újra megkérdezte:

„Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem?”

„Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek téged” — hangzott ismét a válasz.

„Őrizd az én juhaimat!”

Aztán harmadszor megint: „Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem?”

Péter elszomorodva válaszolt: „Uram, te mindent tudsz; te tudod, hogy szeretlek téged.”

„Legeltesd az én juhaimat!” —mondta az Úr, majd arról beszélt, milyen halállal* fogja Péter Istent megdicsőíteni. Végül így szólt hozzá: „Kövess engem!”

Péter erre János sorsát tudakolta.

„Ha akarom, hogy ő megmaradjon, amíg eljövök, mit tartozik rád? Te kövess engem!” —válaszolt Jézus.

Ez a beszéd úgy terjedt el az atyafiak között, hogy János nem fog meghalni. Pedig Jézus nem erről beszélt. (Voltak keresztyének, akik úgy vélték, hogy János sosem hal meg, hanem valahol a hegyek között él a legutolsó időkig.)

Megjegyzés: Pétert az Úr Jézus nyilvánosan állította vissza apostoli* hivatalába. Péter annakidején háromszor tagadta meg Jézust, így háromszor kellett válaszolnia arra a kérdésre, vajon szereti-e Őt. Ugyancsak háromszor bízta rá Üdvözítőnk az apostoli feladatot. A három feladat egymás feletti lépcsőfokokat jelent: A bárányok legeltetése olyan munka, amit gyerek is végezhet. A juhok őrzésére (=vezetésére, ahol a pásztor megy elöl) szükség volta vadállatok és tolvajok miatt. A juhok legeltetése pedig átfogóan a pásztori munka teljességét jelenti; tehát nemcsak a bárányok és juhok, a nyáj védelmezését, hanem gondoskodást is róluk, a nyáj legelőre vezetését. Jézus apostolának feladata mindhárom: a fiatal és tapasztalatlan gyülekezeti tagokat vezetni kell, a gyülekezetet védelmezni, és lelki táplálékot adni neki.

E hármas feladat nemcsak Péterre igaz, hanem minden apostolra, és Krisztusnak minden szolgájára, minden korszakon át.

Egyéb megjelenések

Mindenekelőtt a Mk 16,15-18-nak és a Mt 28,16-20-nak szenteljünk figyelmet, ahol az apostolok küldetésük feladatát nyerik el. (Bár lehet, hogy ez az esemény akkor történt, amikor Tamás nem volt ott a többi apostolokkal; nem egyértelmű — vö. Lk 24,47-48.)

„Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.” „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.”

Jézus megbízása szerint az egész világ missziói terület. Minden ember, minden népből, a világ legtávolabbi csücskéből is kell hogy hallja az örömteli üzenetet. Tudjuk, hogy az egyház ezt a küldetést az évszázadok múlásával különböző sikerrel próbálta teljesíteni, miközben a misszió iránti érdeklődés néha megdöbbentően kicsi volt. A múlt századtól korunkig, amikor is jobbak az utazási éskommunikációs feltételek, a keresztyén misszió mennyiségileg gyarapodott. Vajon megérjük azt is, hogy más világvallások és szekták missziója egyszer ugyanúgy erősödik majd? Gondolunk az iszlámra és a buddhizmusra, vagy olyan szektákra, mint a mormonok, Jehova tanúi, Baghwa és mások.

Az 1Kor 15,5-8-ban Pál röviden leír néhány megjelenést.

Az Úr Jézus ezek szerint megjelent több mint 500 atyafinak egyszerre. Amikor ezt Pál írta, többségük még élt.

Megjelent az Úr Jakabnak is, amikor egyedül volt. Ez valószínűleg a kisebbik Jakabot jelenti, a jeruzsálemi gyülekezet vezetőjét.

A minden apostolnak való ezutáni megjelenés, amire Pál utal, lehetett a jeruzsálemi teremben (vö. 317. lecke). Végül az Úr Jézus neki is megjelent, írja Pál. Bizonyára Jézus damaszkuszi úti megjelenésére utal (ApCsel 9,3-6; 332. lecke).

Jegyzetek:

Genezáret tava — A Bibliában három néven fordul elő: Galileai-tenger vagy tó (Palesztina lakói használják), Tibériás-tenger (római-görög név, arról a Tibériás nevű városról, amit Heródes Antipas Kr. u. 26-ban épített, Tiberiás császár tiszteletére), és Genezáret tava (ezt a nevet pedig a tó felső szakaszán használják inkább, ahol a Genezáret nevű tájegység található). A János 21-ben a Tibériás-tenger névvel találkozunk. Ez is arra utal, hogy János az evangéliumát nemcsak zsidóknak írta, hanem az egész akkori keresztyén közösségnek, tehát „külföldieknek” is. A Jn 6,1-ben találjuk: „Jézus ezután elment a Galileai-tengernek, a Tiberiás tavának túlsó partjára.”

Éjszakai halászat — E meleg területen a víz felső rétege napközben elég meleg. A halak ilyenkor a mélyebb, azaz hűvösebb rétegekbe merülnek le. Éjjelente följönnek, hogy szúnyogot vagy egyéb rovarokat fogjanak.

Jézus megjelenik—Azt is jelenti, hogy ami eltakarja, azt eltávolítja az útból. A feltámadt Úr Jézust csak azok láthatták testi alakban, akiknek Ő akarta magát megmutatni. Ugyanígy van az angyalokkal is.

Simon — Itt az Úr Jézus Pétert nem az alig három évvel korábban ajándékozott néven szólítja meg: Péter, azaz Kőszikla. Péter nem viselkedett úgy Jézus elfogásának és kihallgatásának éjszakáján, mint kőszikla. Nem biztos, hogy ennek van köze ahhoz, hogy Jézus itt a „megszokott” módon „Simon”-nak szólítja. Az Úr Jézus korábban már jelent meg Péternek egyedül: Lk 24,34. Fontos, hogy az Úr és Péter között ismét rendbe jön minden.

Milyen halállal — (Vö. Jn 13,36) A hagyomány szerint Pétert Kr. u. 64-ben Rómában megfeszítik, a saját kérésére fejjel lefelé, mivel nem találta magát méltónak arra, hogy ugyanúgy haljon meg, mint Ura. Péter emlékezett mindig Jézus szavaira, amik élete végéről szóltak. A 2Pt 1,14-ben írja: „Mert tudom, hogy hamar leteszem porsátoromat, amint a mi Urunk Jézus Krisztus is kijelentette nekem.”

Apostol — Jelentése: küldött, követ. Bizonyos feladatra kiválasztott és kiküldött ember, aki megbízóját képviseli. Szorosabb értelemben Jézus tizenkét tanítványának tisztségét jelenti, de tágabb értelemben valamely keresztyén gyülekezet képviselőit is így nevezik (ApCsel 13,4; 2Kor 8,23).

Énekek:

Református énekeskönyv: 47:1-2; 100; 299; 307:3; 321:7; 479
Jertek, énekeljünk 41:3-4; 65:3; 109; 134; 235
Harangszó: 34; 36; 43; 45; 50:1-2
Dicsérjétek az Urat!: 55:3; 59; 130:3-4; 137; 146; 165
Erőm és énekem az Úr: 12; 21; 53; 57:2-3; 117; 120; 137

Megjegyzések:

Az evangélium hálóját kivetni — A hiábavaló halászat után az Úr szavára kivetett hálónak lehet szimbolikus magyarázata: Az Ószövetség kora az Üdvözítő föltámadásával elmúlt, új kor kezdődött. Most az evangélium hálóját kell kivetni („Emberhalászokká teszlek benneteket” — Mk 1,17) azon a módon, ahogyan az Úr Jézus előírta. A tanítványok bátorítására volt a fogás elképesztő méretű.

Helyreállított bizalom — Péter a tagadásával Jézus bizalmát eljátszotta. Olyan szép, ahogy az Úr Jézus ezt a bizalmat nyilvánosan helyreállítja. Közte és Péter között rendbe jött minden, de Ő azt akarta, hogy mindenki tudja ezt meg! Nem maradhatott kétséges, hogy Ő Pétert visszaállította apostoli tisztébe. (Amikor a másikban való bizalom helyreállt, ezt hadd tudják meg mindazok, akik a problémáról annak idején tudtak.)
Egymásban való bizalom nélkül nem tudunk jól dolgozni, főleg nem Isten Országa számára.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Mi kell a megrendült bizalom helyreállításához? Életpéldák. (** ***)

Társadalomismeret (Osztályfőnöki) / Történelem / Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • Halászat régen és ma. A halászat eszközei és módjai. Jelentős halászati területek. (** ***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Olvasás-, íráselőkészítés: azonos alakú (hal)formák felimerése, válogatása színezéssel; folyamatos hullámvonal átrajzolása. (*)
  • Horgászatról szóló vers olvasása, beszélgetés a témáról a vers segítségével. (*)
  • A halász és a hal viszonya Rónay György: Halak c. versében. (**)
  • Horgászélmény írásbeli megfogalmazása (elbeszélés, hír). (** ***)
  • Elbeszélő fogalmazás, hír írása egy evangelizációról. (***)
  • Az áruló Geréb visszafogadása Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk c. regényében. (***)

Matematika

  • Számlálás egyesével tízes, húszas számkörben, sőt azon túl is. (*)

Természetismeret (Környezetismeret)

  • Mit tudunk a halakról? Képek gyűjtése, megfigyelése. Különböző halfajták. (* **)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Félig telt hálóba halak rajzolása. (*)
  • Papírhalak készítése: nyírás, színezés, ragasztás. (*)
  • Horgászáshoz kapcsolódó tematikus rajz készítése. (* **)
  • Halakkal teli háló rajzolása vagy festése. (**)
  • Papírkivágás: halakkal teli háló. (**)
  • Halformák kivágása, színezése, vagy hajtogatása papírból, elhelyezése hálószerű anyagon. (**)
  • A hal jelképe. Kitűző, matrica tervezése a hal jelével. (***)
  • Hal alakú kitűző készítése agyagból, színes anyagokból (papír, filc, dekorgumi) vagy gyöngyfűzéssel. (***)

Vázlat:

Genezáret tava
Péter — Jakab, János, Tamás, Nátánaél
eredménytelen éjszakai halászat
idegen (Jézus) a parton
hálót a jobb oldalon
153 hal
János: „Az Úr az!”
Péter: gyorsan Jézushoz
vendéglátás

beszélgetés
Jézus: „Szeretsz-e engem?”
Péter: „Te tudod, hogy szeretlek.”
Jézus: „Legeltesd az én bárányaimat!”
„Őrizd az én juhaimat!”
„Legeltesd az én juhaimat!”
„Kövess engem!”

missziói parancs:
„Tegyetek tanítvánnyá minden népet”

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/318. Jézus megjelenik tanítványainak a Genezáret tavánál; egyéb megjelenései – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 324.08 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző:

317. Jézus megjelenik a tanítványoknak, Tamás nélkül, majd Tamással

,

Üzenet —Téma:

* „Ne légy hitetlen, hanem hívő”.
* Boldog, aki nem lát, mégis hisz.

Előzmények:

Két tanítvány tartott haza Emmausba, mikor az Úr Jézus hozzájuk szegődött. A nagypénteki események miatt csalódott tanítványoknak az Írások alapján megmagyarázta, hogy a Mes­siásnak így kellett szenvednie. Vacsora közben felismerték Őt, majd visszamentek a tanítványokhoz Jeruzsálembe, hogy elmondják az örömteli hírt: Jézus feltámadt.

Történet:

A tanítványok — Tamás kivételével — együtt voltak, mikor a bezárt ajtók* ellenére megjelent közöttük Jézus.

„Békesség nektek!” — köszöntötte őket.

Azok nagyon megijedtek, azt hitték, szellemet látnak.

Jézus azonban igyekezett megnyugtatni őket: „Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben? Nézzétek meg a kezemet és a lábamat, hogy valóban én vagyok. Tapintsatok meg, és lássatok. Mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van.” S megmutatta nekik kezét és lábát. Majd látva, hogy még mindig hitetlenkednek, ennivalót kért, s a szemük láttára megevett egy sült halat.

Aztán így szólt: „Ezt mondtam nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesednie mindannak, ami meg van írva rólam a Mózes törvényében, a próféták könyvében és a zsoltárokban. …Krisztusnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak közül, és hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve. Ti vagytok erre a tanúk. És íme, én elküldöm nektek, akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok a városban, amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel.”

Majd folytatta: „Ahogyan engem elküldött az Atya*, én is elküldelek titeket.” Rájuk lehelt*, és ezt mondta: „Vegyetek Szentlelket Akiknek megbocsátjátok a bűneit, azok bocsánatot nyernek, akikéit pedig megtartjátok, azoknak a bűnei megmaradnak.”

Megjegyzés: Csodálhatjuk az Úr bizalmát e megújított küldésben. Ők — akik az Urat elhagyták, Péter meg is tagadta — bocsáthatják meg mások bűneit. Az Úr Jézus hatalmazza fel őket erre, s Szentlelkét adja az isteni megbízatáshoz.

Tamás (az „Iker”) nincs a tanítványi körben Jézus e megjelenésekor. Vajon miért nem volt velük? Talán Mestere halála miatti csalódottságát és levertségét magányosan akarta feldolgozni? (A Jn 11,16-ban úgy látjuk őt, mint aki kész meghalni Mesterével. Mélyen érinthette hát halála.)

A többiek örömmel számoltak be neki a nagy eseményről.

Tamás így válaszolt: „Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjaimmal a szegek helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem.”

Egy héttel később együtt voltak ismét a tanítványok, Tamás is velük. Hirtelen megint megjelent az Úr Jézus, és a köszöntés után Tamáshoz fordult:

„Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd meg a kezeimet, nyújtsd idea kezedet, és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő.”

Tamás erre így felelt: „Én Uram, és én Istenem!” Hitetlen Tamásból így lett hívő.

Jézus válasza már nemcsak Tamásnak szólt: „Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek.” Azoknak a hitét méltatta itt Jézus, akik Őt mennybemenetele után nem látják, mégis hittel rábízzák az életüket.

Jn 20,30-31: János hozzáteszi, hogy az Úr Jézus még több csodás jelet művelt tanítványai előtt. Nincs minden leírva ebben a könyvben. Ám ami le van írva, az arra szolgál, hogy az olvasó higgyen Isten Fiában.

Jegyzetek:

Bezárt ajtók — A tanítványok magukra zárták az ajtókat, láthatóan féltek, hogy a zsidó vezetők lecsapnak rájuk is. Biztos azt is hallották, milyen pletyka járja a városban, mármint hogy ők lopták el Jézust a sírból. Ennek bizony komoly következményei lehetnek rájuk nézve.

Ahogyan engem elküldött az Atya — Az Úr Jézus a Zsid 3,1-ben hitvallásunk apostolának és főpapjának neveztetik.

Jézus rájuk lehelt — Itt még nem kapták meg a tanítványok a Szentlélek ajándékát, csak pünkösdkor.

Énekek:

Református énekeskönyv: 7:1; 40:8; 231:2; 234; 240; 479
Jertek, énekeljünk: 41:3-4; 70:2; 75; 134; 150; 233
Harangszó: 36; 40:6; 50:1-2
Dicsérjétek az Urat!: 84; 130:3-4; 137; 146; 161:3-5; 168
Erőm és énekem az Úr: 1:1-2; 12; 21; 24; 53; 108; 110; 117; 120; 137

Megjegyzések:

Hit Jézus feltámadásában — Az Úr Jézusnak kétségtelenül célja volt, hogy a tanítványok győződjenek meg feltámadásáról. Csak így lehetnek hiteles tanúk azok felé, akiket bizonyságtételük nyomán az evangélium elér.
Azok a teológusok, akik kételkednek Jézus feltámadásában, hamis pásztorok, báránybőrbe bújt farkasok.
Magyarázzuk el a gyerekeknek, hogy Jézus feltámadása az evangélium közepe. Aki ezt nem hiszi, nem követheti Őt!

Nem látni, mégis hinni — Az emberek látni akarnak, mielőtt hinnének. E tényt konkrét példákkal világosíthatjuk meg a gyerekeknek. Hányszor mondjuk: „Előbb látni szeretném…” „Hiszem, ha látom!” A keresztyén hit nem látásból ered, hanem azt fogadja el hittel, ami nem látható („A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.” — Zsid, 11,1) Ez nemcsak az Úr Jézusra vonatkozik, hanem a teremtésre is. Amit a Zsid 11,3 tesz világossá: „Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgyhogy a nem láthatókból állt elő a látható.” (Olvassuk el e részeket a csoporttal is!)
Az új Izráel állam első elnöke mondta egyszer. „Aki nem hisz a csodákban, az nem realista.”
A modern teológusok ezek szerint nem realisták. C. S. Lewis író ateista volt, s kutatva és gondolkodva jutott hitre. Hollandul megjelent könyve: „Met rede geloven” (= okkal hinni) (Magyarul is jelentek meg írásai a Harmat Kiadónál, Szent István Kiadónál.)

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Látni, meggyőződni — hinni Beszélgetés hit és látás, hit és tudás kapcsolatáról. Életpéldák. (** ***)

Történelem (Egyháztörténet)

  • Tamás alakja az egyházi hagyományban. Tamás-keresztyének Indiában. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Mondattranszformációk és jelentésbeli különbségek: Hiszem, ha látom… Hiszem, és látom… stb. (**)
  • Dramatizált vagy írásban megfogalmazott életpéldák a hit-látás témakörében. (** ***)
  • Tamás jellemzése Füle Lajos: Tamás és a feltámadás c. versében. A rímek, szójátékok szerepe. (**)
  • Feltételekhez kötött és feltétel nélküli hit Siklós József: Tamás c. versében. (***)

Ének-zene

  • Ének a „hitetlen” Tamásról. (*)

Vizuális kultúra (Rajz — Művészettörténet) / Technika

  • Ujjbábok készítése a bibliai történethez. (*)
  • Tamás és Jézus „testbeszéde” egy franciaországi festett kódexlapon. (***)

Vázlat:

tanítványok
Jézus megjelenik „Békesség néktek”
megmutatja kezét, lábát
eszik
küldetés — Szentlélek ígérete

Tamás
előbb látni, aztán hinni
„Boldogok, akik nem látnak, és hisznek.”

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/317. Jézus megjelenik a tanítványoknak, Tamás nélkül, majd Tamással – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 337.74 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

 

/Szerző:

316. Az emmausi tanítványok

,

Üzenet —Téma:

* Égő szívvel hallgasd az evangéliumot!
* Az Írások célja: Krisztusra mutatni.

Előzmények:

Az Úr Jézus feltámadása után női követői közül néhányan a sírhoz mentek, ahol a követ elhengerítve találták. Két angyal köszöntötte őket. Jézus találkozott az asszonyokkal, amikor visszaindultak a városba. Péter és János a sírhoz mentek, és látták azt üresen. Jézus ezután Mária Magdolnának is megjelent.

Történet:

A hét első napját két tanítvány* (nem a tizenkettő közül) a városban töltötte, s most indultak vissza, Emmausba. Ez a falu 60 futamnyi* távolságra, azaz kb. két óra gyalogútra volt Jeruzsálemtől nyugatra.

Útközben az előző napok eseményeiről beszélgettek: Jézus kereszliefeszítése, halála és temetése, de mindenek előtt feltámadásának híre foglalkoztatta őket.

Hirtelen csatlakozott hozzájuk valaki. Jézus volt, csak nem ismerték fel Őt. Hogy lehet ez? Az Úrnak más volt a külső megjelenése, és látásukat akadályozta valami.

Kérdésére elsorolták, mi minden történt Jeruzsálemben a názáreti Jézussal, „aki próféta* volt”, s hogy ez mennyire meghiúsította reményeiket: „Pedig mi abban reménykedtünk, hogy ő fogja megváltani Izráelt.” Azt is elmondták, mennyire megdöbbentek néhány asszony beszédén, akik nem találták Jézus testét a sírban, viszont angyalokat láttak, „akik azt hirdették, hogy ő él”. Néhány tanítvány el is ment a sírhoz, de nem látták az Urat.

„Ó, ti balgák! Milyen rest a szívetek arra, hogy mindazt elhiggyétek, amit megmondtak a próféták! Hát nem ezt kellett-e elszenvednie a Krisztusnak, és így megdicsőülnie?” —figyelmeztette őket Jézus, majd magyarázni kezdte mindazt, amit a próféták* mondtak a Krisztusról. És Mózestől kezdve, a prófétákon át, magyarázta nekik az Írásokat.

Közben hazaértek. Jézus úgy tett, mintha tovább akarna menni. Ám útitársai behívták otthonukba.

Asztalhoz ülve Jézus átvette a kezdeményezést: megáldotta és megtörte a kenyeret. Ez pedig a házigazda dolga volt, vagy a „rangidős” személyé.

„Erre megnyílt a szemük, és felismerték, ő azonban eltűnt előlük.” Ezt mondták egymásnak: „Nem hevült-e a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, amikor feltárta előttünk az Írásokat?” És azonnal útra keltek, hogy mindent elbeszéljenek a többieknek.

Jeruzsálemben örvendező tanítványokkal találkoztak, mivel a feltámadott Úr megjelent Simonnak*. Az Emmausból érkezettek is elmondták, mi történt útközben, és hogy ismerték fel Jézust a kenyér megtöréséről.

Jegyzetek:

Két tanítvány — Egyikük Kleopás. Ez a név a görög Kleopatros-ból származik, jelentése: „az atya dicsősége”. A hagyomány szerint Kleopás Mária férjének, Józénak volta testvére. A másik emmausi tanítvány pedig a fia, Simeon volt. Ez a Simeon lett a jeruzsálemi gyülekezet vezetője a kisebbik Jakab után.

60 futamnyi —1 futam, vagyis 1 stadion = 1/8 római mérföld = kb. 185 m; 60 stadion = 60 x 185 m= 11100 m= 11 km.

Próféta — Itt bizonyára az 5Móz 18,15-18-ra gondoltak.

Próféták — Pl.: 5Móz 18,15-18; Ézs 53; Dán 7,13-14; lásd még Zsolt 2; 16; 110; 118.

Simonnak — Péternek; vö. 1Kor 15,5.

Énekek:

Református énekeskönyv: 64:10; 154; 323:3; 353; 479; 485:1-3; 511:1
Jertek, énekeljünk: 41; 165:1; 166; 186; 240; 243; 257
Harangszó: 12; 36; 42:1-2; 50:1-2
Dicsérjétek az Urat!: 11; 19; 74:4; 83:1; 89:1; 134; 137; 151; 171:1
Erőm és énekem az Úr: 1; 12; 24; 32; 53; 56:4; 92:1; 101; 116:1; 132:1

Megjegyzés:

Hevült a szívünk — Holland fordítás szerint: szívük égett a vágyakozástól. Vágyakozással hallgatták az idegen szavait, mindent tudni akartak Őróla, a Mesterükről, remélték, hogy azok a szavak, amiket a próféták mondtak Krisztusról, mégis csak beteljesedtek.
Amikor a szív nyitva az evangélium előtt, minden onnan jövő szó olyan, mint az arany. Amikor a szív hideg, akkor az evangélium nem éri el.
Mutassunk rá a gyerekeknek, milyen fontos „égő szív”-ért imádkozni az egyház szolgálatában, de minden alkalommal is, amikor a Bibliát kinyitjuk. Imádságban mi is elmondhatjuk: Uram, nyisd meg Szentlelkeddel a szívemet igéd előtt!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Közös étkezéshez kapcsolódó szokások: Étkezés előtti imádságok. (**)
  • Mit jelent vágyakozni valaki/valami után, aki/ami nekünk nagyon fontos? (**
  • Mire lehet jó a csalódás? (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • A tanítványok elbeszélése az „ismeretlennek”: a bibliai szöveg újrafogalmazása. (**)
  • Vendéglátás Emmausban: a jelenet némajátékkal, mozdulatokkal. (**)
  • A bibliai történet utolsó részének dramatizálása. (**)
  • A bibliai történet részekre osztása, és részenkénti dramatizálása. (***)
  • Személyes imádság megfogalmazása írásban a „Maradj velem…” vagy „Legyél velem…” kezdőformulával. (***)

Vázlat:

a feltámadás napja
Emmaus
két tanítvány (Kleopás)
idegen — Jézus
„Ó, ti balgák!”
„Maradj velünk…”
a kenyér megtörése

vissza Jeruzsálembe:
„valóban feltámadt az Úr”!

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/316. Az emmausi tanítványok – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 141.05 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

 

/Szerző:

315. Asszonyoknak jelenik meg; Péter és János az üres sírnál; Megjelenik Mária Magdolnának

,

Üzenet —Téma:

* Találkozni Jézussal — ma is lehet.

Előzmények:

Az Úr angyala leszállt a mennyből, és el­hengerítette a nagy követ Jézus sírj áról. Az őrök a városba menekültek, ahol jelentették a fő­papoknak, mi történt. A nagytanács lefizette őket, hogy elterjesszék a hírt: a tanítványok lopták el Jézus testét.

Bevezetés:

A történések pontos sorrendjét nem ismerjük. Itt a leglogikusabb eseménysort írjuk le röviden. Ám továbbra is probléma marad: vajon az Úr Jézus Mária Magdolnával találkozott-e előbb vagy a többi asszonnyal.

Történet:

A sabbat elmúltával (azaz szombat este 6 után) a Galileából jött asszonyok Jézus testének bebalzsamozására készültek.

Korán reggel indultak a sírhoz (Mária Magdolna és Mária, a kis Jakab anyja; valamint Johanna, Kuzának, Heródes Antipas gondviselőjének felesége (3/ő. Lk 8,3); és Salómé, Jakab és János anyja van említve). Útközben tanakodtak: „Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt bejáratáról?” De meglepetve látták, hogy a kő el van hengerítve a sírról. Mária Magdaléna visszasietett a városba, hogy elmondja Péternek és Jánosnak, ami történt. „Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették!”

Péter és János a sírhoz siettek. Közben az asszonyok bementek a sírba, és megláttak ott két angyalt. Egyikük így szólt: „Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadt. Íme, ez az a hely, ahova őt tették. Emlékezzetek vissza, hogyan beszélt nektek, amikor még Galileában volt: az Emberfiának bűnös emberek kezébe kell adatnia, és megfeszíttetnie, és a harmadik napon feltámadnia. De menjetek el, mondjátok meg a tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megy Galileába: ott meglátjátok Őt, amint megmondta nektek.”

Az asszonyok félve és egyben reménykedve siettek vissza a városba. Az úton maga az Úr Jézus lépett oda* hozzájuk: „Legyetek üdvözölve!” — mondta. Az asszonyok leborultak előtte, mire az Úr is a tanítványokhoz küldte őket.

A városban elmondták a tanítványoknak, ami történt. A tanítványok nem hittek a bolond asszonyi beszédnek.

Közben Péter és János odaértek a sírhoz. János előbb érkezett, és a sírba benézve látta a lepedőket, amikbe Jézus testét csavarták, de nem lépett be a sírba.

Péter azonnal bement. Ő is látta a lepleket szépen összehajtva; az a kendő, amibe Jézus fejét burkolták, külön hevert összehajtva. Péter ezen meglepődött. Ha Jézust ellopták volna, ahogy Mária Magdolna vélte, nem maradt volna ilyen szép rend a sírban.

János is belépett, „és látott”. Eszébe jutottak Jézus szavai, hogy a harmadik napon feltámad, „és hitt”.

Ezalatt Mária Magdolna újra kiért a temetőbe. Sírva állt a nyitott sír mellett. Lehajolt, hogy benézzen, és látta a két angyalt fénylő fehér ruhában.

Az angyalok így szóltak hozzá: „Asszony, miért sírsz?”

„Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették” — hangzott Mária válasza. Majd elfordult a sírtól, és egy férfit látott maga előtt. Nem tudta, hogy Jézus az, a kertészre gondolt. Csak mikor Jézus a nevén szólította: „Mária!”, ismerte fel a Mestert.

Jézus így beszélt hozzá: „Ne érints engem, mert még nem mentem fel az Atyához, hanem menj az én testvéreimhez, és mondd meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz, és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez.”

Mária valósággal röpült a tanítványokhoz, hogy elmondja, látta az Urat, és beszélt vele! Ők azonban — János kivételével — még mindig nem hittek.

Jegyzet:

Jézus lépett oda — Aztán egyszer csak eltűnt. Jézus a feltámadást követően részben már megdicsőített, isteni testtel jelent meg. Az emberi test tulajdonságai még jellemzőek voltak rá, de nem volt többé alávetve a földi természet törvényeinek.

Énekek:

Református énekeskönyv: 16:5-6; 118:11-13; 185; 186; 347-349; 353; 356; 421
Jertek, énekeljünk: 39; 40; 41; 149:1-4; 174; 188; 240
Harangszó: 10; 11; 12; 36; 50:1
Dicsérjétek az Urat!: 88:1.5; 126; 129; 130; 132; 133; 135; 137
Erőm és énekem az Úr: 1; 24; 39; 57:2-3; 105:1.5; 117; 137; 143:1-2

Megjegyzés:

Jézussal találkozni — Mi már nem olyan módon találkozunk vele, mint feltámadása után az akkor élt emberek. Ez ma lelkiképpen, hitben történik a Bibliát olvasva, igehirdetést hallgatva, imádságos közösségben… „Őt szeretitek, pedig nem láttátok, őbenne hisztek, bár most sem látjátok, és kimondhatatlan, dicsőült örömmel örvendeztek, mert elértétek hitetek célját, lelketek üdvösségét.” — írja Péter apostol (lPt 1,8-9).

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki)

  • Húsvéti szokásaink, és azok eredete, magyarázata. (* ** ***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Íráselőkészítő feladat: útvonal rajzolása folyamatos vonallal. (*)
  • Húsvéti történet versben elbeszélve. (*)
  • Húsvéti köszöntőversek olvasása és tanulása. (* ** ***) Köszöntővers írása. (***)
  • Hírvivő asszonyok: a sírnál tapasztaltak megfogalmazása bibliai szereplők nevében. (** ***)
  • Dramatizálás: az asszonyok és a tanítványok beszélgetése. (** ***)
  • A húsvét jelentősége Túrmezei Erzsébet: Húsvét után c. verse alapján. (**)
  • A tanítvány és az Úr Jézus viszonya Kádár Ferenc: Húsvéti ének c. versében. (***)
  • Húsvéti üdvözlet megfogalmazása. (** ***)

Ének-zene

  • Húsvéti énekek éneklése. (*)

Vizuális kultúra (Rajz)

  • Húsvéti üdvözlőlap készítése grafikai eszközökkel. (**)

Vázlat:

vasárnap reggel
Mária Magdolna (Magdaléna)
Mária — Johanna — Salómé
kő elhengerítve
Mária Magdolna elmegy
2 angyal a sírban
„Miért keresitek a holtak között az élőt?”
útközben találkoznak Jézussal
„Adjátok hírül atyámfiainak”
Péter — János
Mária Magdolna: „Rabbuni!” = Mesterem!
a tanítványok nem hisznek

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/315. Asszonyoknak jelenik meg; Péter és János az üres sírnál; Megjelenik Mária Magdolnának – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 342.08 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző:

314. Jézus feltámadása

,

Üzenet —Téma:

* Fogadd el hittel Jézus feltámadását!
* Hogyan lesz a jó hírből hamis hír?

Előzmények:

Az Úr Jézust Arimátiai József és Nikodémus temette el. A zsidó vezetők követelték Pilátustól, hogy a sírt őrizzék. Néhány asszony is jelen volt a temetésnél.

Történet:

Kora reggel, a hét első napján hirtelen nagy földrengés támadt. Az Úr angyala* elhengerítette a követ a sír bejáratától. Megjelenése olyan volt, mint a villám, ruhája fehér, mint a hó.

Az őrök* komolyan megijedtek. Egy ideig megdermedtek a rémülettől („szinte holtra váltak”), aztán menekültek a városba, megbízóikhoz. Jelentették a történteket.

A főpapok azonnal összehívták az egész nagytanácsot. Elhatározták, lefizetik az őröket, hogy azt híreszteljék: Jézus tanítványai éjjel, amíg ők aludtak, eljöttek, és ellopták a holttestet.

Majd a tanács tagjai gondoskodnak arról, hogy emiatt az őröknek ne legyen bántódásuk. (Hisz kötelességmulasztás elaludni az őrségen! A katonákat ezért súlyosan elmarasztalhatnák. Vö. ApCsel 12,19: Az őröket, akiknek Péterre kellett vigyázniuk, Heródes börtönbe záratta, amiért foglyuk elmenekült; 331. lecke.)

Az őrök elfogadták a pénzt, és azt csinálták, amit követeltek tőlük. Így terjedt el a hamis hír a zsidók között „mind a mai napig”.

Jegyzetek:

Egy angyal — A Lk 24,4 szerint „két férfi lépett melléjük fénylő ruhában”. A második angyal valószínűleg később érkezett.

Őrök — Jogosnak tűnik abból kiindulni, hogy római katonák voltak, és Pilátusnak tartoztak felelősséggel.

Énekek:

Református énekeskönyv: 16:5-6; 86:7-8; 118:11-13; 186; 353; 356; 485:1
Jertek, énekeljünk: 39; 40; 41; 188; 240:1
Harangszó: 10; 11; 12; 47
Dicsérjétek az Urat!: 88:5; 129; 130; 131; 132; 133; 135
Erőm és énekem az Úr: 1; 57:2-3; 117; 143:1-2

Megjegyzések:

Hinni Jézus feltámadásában — Senki sem volt jelen Jézus feltámadásánál. Titok marad, hogyan ment ez végbe. Arról van szó, hogy hiszünk-e a feltámadásban. Az Úr Jézus előre megmondta, hogy harmadnapon feltámad. Aki olvassa a Bibliát, és hiszi, ami benne van, annak nincs szüksége bizonyítékok özönére. A Szentlélek csak Mátéval íratta le magát a tényt. A többi evangélista elbeszéli, ami Jézus feltámadása után történt.
Vannak teológusok, akik az Úr Jézus feltámadásában kételkednek, vagy azt (testileg) tagadják. Ezzel az evangélium szívét vágják ki. Hiszen Ő legyőzte a halált. A bűn büntetése a halál (1Móz 2,17). Halálával Jézus az igazságnak helyettünk eleget tett, és csak a feltámadásával tehetett ennek az igazságnak részeseivé. „Az Ő (feltámadásának) ereje most minket is új életre támaszt fel” (Heidelbergi Káté 17. vasárnap). A hívő Krisztussal együtt támadott fel, írja Pál a Róm 6,8; Ef 2,6 és Kol 3,1-ben.
Jézus feltámadása nélkül ami halálból való feltámadásunk sem volna lehetséges. Krisztus feltámadása a mi „feltámadásunknak bizonyos záloga” (H.K. 17. vasárnap).
A Bibliában ugyanúgy megtaláljuk, hogy Jézus feltámadott, mint azt, hogy feltámasztatott. Mindkét kifejezés találó. Az evangéliumok feltámadása tényét beszélik el. Az apostolok leveleikben joggal írják, hogy Őt Isten, az Atya támasztotta fel, és hogy Ő a saját erejéből támadt fel.
Jézus ugyanazzal a testtel támadott fel, amivel meghalt, ezt látni lehetett a kezén, lábán és oldalán lévő sebeken (Jn 20,20.27). Valójában a teste a feltámadás után megdicsőült test volt.

Hamis hír terjesztése — A zsidó népet hamisan tájékoztatták Jézus feltámadásáról. A következmény: mindmáig tabu a Jézus feltámadásában való hit.
A zsidó vezetők elhitték, amit az őrök beszéltek el nekik! De nem akarták, hogy az igazság kiderüljön. Tehát tudatosan és szándékosan akarták az emberek elől elrejteni Jézus feltámadását. Azok a vezetők, akik megcsalják, és hamisan tájékoztatják a népet, nagy bűnt vesznek magukra.
Hamis hír elterjesztőinek mindig van visszás szempontja és célja. Sajnos, elég gyakran találjuk szembe magunkat e szemponttal.
Korinthusban is voltak a keresztyén gyülekezetben emberek, akik úgy vélték, hogy Jézus valójában nem támadt fel. Az 1Kor 15,14-ben írja Pál e hamis hír ellen: ,Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló ami igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is.” (Hasznos a 10-14 éves gyerekekkel az 1Kor 15,1-28-at elolvasni.)

A zsidók és Krisztus feltámadása — Pünkösdkor és utána is sok zsidó jutott Jézus Krisztusban való hitre, bár éppen Krisztus kereszthalála és feltámadása a kritikus pont a zsidók evangelizálásában. A tanítványoknak — és minden hívőnek — azonban Jézus adta feladatként: „Így van megírva: a Krisztusnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak közül, és hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve. Ti vagytok erre a tanúk.” (Lk 24,46-48) Jézust a mai zsidók többsége nem ismeri el Messiásként, ezért a közöttük végzett misszió elég nehéz. Mégis, nagyon sok példa mutatja, hogy nem lehetetlen. Sőt, sokszor épp a zsidó származású keresztyének válnak áldott evangélistává.
Magyar példák: A második világháború idején Ravasz László ref. püspök utasítására Éliás József zsidó származású ref lelkész szervezte meg zsidók menekítésére a Jó Pásztor missziót. Munkatársa volt ebben Kádár Imre és Hajós Emil.
A Szabadegyházaknál dolgozott és misszionált Ungár Aladár, akinek a szolgálatára sok zsidó ember is megtért.
Warmer Rózsa, felvidéki zsidó család lánya, miután megtalálta Jézusban a Messiást, önként vállalta népe tagjai közt a koncentrációs táborok borzalmait, hogy bátorítsa, és Jézushoz vezesse őket.
Siklós József ref lelkész szervezte meg az Iszákosmentő Missziót, s nagy odaadással, magát nem kímélve mentette az alkoholista betegeket. Ő is zsidó ember volt.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem (Egyháztörténet)

  • A hírek értéke: jó és rossz hír, hamis hír — példákon keresztül. (**)
  • Hamis hír (pletyka) a magán- és közéletben. A hamis hír, minta tömegek manipulálásának eszköze. (***)
  • Jézus megítélése a zsidóság körében. Keresztyén misszió zsidók között, zsidó származású keresztyének. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • A feltámadásról szóló hír megfogalmazása egy bibliai szereplő nevében. (**)
  • Hogyan beszél a természet a feltámadásról Füle Lajos: Feltámadott! c. versében? (**)
  • Természeti képek Sík Sándor: Krisztus virágunk… kezdetű húsvéti énekében. (**)
  • Bibliai szereplők gondolatainak megfogalmazása írásban. (***)
  • Az őrszem gondolatai Rónay György: A hét első napján, amikor még sötét volt c. versében. (***)
  • Ahogy az őr beszél a sírnál történtekről — dramatizálás vagy írásbeli fogalmazás. (***)

Ének-zene

  • Húsvéti énekek éneklése. (* ** ***)

Vizuális kultúra (Rajz — Művészettörténet) / Technika

  • Húsvéti papírmakett készítése: színezés, nyírás, ragasztás. (* **)
  • Rajzolás: angyali jelenés a sírnál — ahogy a gyerekek látják az asszonyok szemével. (*)
  • A halál feletti győzelem és a rémület jelei M. S. mester: Feltámadás c. festményén. (***)

Vázlat:

(asszonyok mennek a sírhoz)
őrök a sírnál
földrengés
angyal — elhengerített kő
őrök menekülése
(angyal: ,Nincsen itt, mert feltámadt”)

nagytanács — pénz az őröknek
hazugság: ellopták Jézus testét

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/314. Jézus feltámadása – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 742.53 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző:

313. Jézus temetése és a sír lepecsételése

,

Üzenet —Téma:

* Nagypéntek gyászt, nagyszombat nyu­galmat, húsvét csodát jelent.
* A barátodért/Jézusért tedd meg, amire képes vagy!

Előzmények:

Az Úr Jézus meghalt a kereszten. A halálát követő jelek mindenkire nagy hatással voltak. A római százados Isten Fiát ismerte fel Jézusban.

Történet:

A sabbat előestéje* és a páskaünnep megkezdődött, ezért a megfeszítettek testét le kellett venni a keresztről. Elmentek háta zsidók Pilátushoz, és kérték, töresse meg a keresztiefeszítettek lábát (hogy ezzel halálukat gyorsítsák), majd vegyék le őket a keresztről.

Pilátus beleegyezett. A katonák el is törték a két gonosztevő lábszárcsontját, ám Jézusról megállapították, hogy Ő már halott. De hogy bizonyosak legyenek benne, az egyik katona átszúrta Jézus oldalát. Vér és víz jött ki, ami azt jelentette, hogy már beállt a halál.

János azt írja, hogy mindez azért is történt így, hogy beteljesedjék az Írás: „Csontja ne töressék meg”* (vö. Zsolt 34,21); és még egy másik ige is: „Néznek majd arra, akit átszúrtak” (vö. Zak 12,10).

Arimátiai* József az Úr Jézus egyik tanítványa, a nagytanács köztiszteletben álló tagja volt, aki maga is várta Isten országát. Ő nem értett egyet a nagytanács ítéletével. Amíg Jézus élt, nem merte megvallani iránta való rokonszenvét. Ám most nyíltan színre lépett, mert Jézusnak tisztességes temetést akart. Mivel félt a zsidóktól, titokban ment Pilátushoz, hogy levehesse Jézus tetemét a keresztről.

A nagytanács másik tagja, a farizeus Nikodémus is mellé állt, aki az Úr Jézus nyilvános fellépése kezdetén éjjel ment Jézushoz beszélgetni (lásd Jn 3; 223. lecke). Nikodémus sem akarta Jézust elítélni, sőt már korábban kiállt mellette (Jn 7,50-52). (Elképzelhető, hogy a tanácsnak ez a két tagja ott sem volt azon az éjszakai ülésen, amelyen Jézust elítélték.)

Pilátus jóváhagyta, hogy József eltemesse Jézus testét, bár azon csodálkozott, hogy ilyen korán meghalt. De miután a százados ezt igazolta, kiadatta a holttestet.

József és Nikodémus levette Jézus testét a keresztről, majd gyolcsba göngyölték a fixszerekkel* együtt (mintegy száz font =50 kg), melyet Nikodémus hozott magával a temetési szokások szerint.

Ezután elhelyezték a testet egy új sírban, amely József tulajdona volt, és a sír szájára követ hengerítettek. (Vö. Ézs 53,9: „…a gazdagok közé jutott halála után, bár nem követett el gonoszságot, és nem beszélt álnokul”.)

A temetésnél asszonyok is voltak jelen. Utána mind igyekeztek haza, mert szombaton a törvény szerint pihenni kellett.

Azt gondolhatnánk, a zsidó vezetők végre megbékéltek, hogy Jézus meghalt és eltemették. Most már átadhatják magukat a szombat nyugalmának, és örvendezhetnek a páskaünnepen. De nem, távol voltak ettől! Nem azt mondta ez a csaló, hogy harmadnapon föltámad* a halottaiból? (Vö. Jn 2,19 és Mt 12,40) Ezt ugyan ők nem hiszik, de hátha eljönnek éjjel a tanítványai, elviszik a sírból, és azt mondják majd, hogy föltámadt. Így hát Pilátushoz mentek, kockáztatva, hogy — egy pogány házába lépve — tisztátalanná válva a páskaünnepen nem vehetnek részt. Azt kérték a helytartótól, hogy őriztesse a sírt, nehogy még rosszabb történjék, mint eddig.

„Van őrségetek, menjetek, őriztessétek ti, ahogyan tudjátok” — válaszolt Pilátus.

A zsidók tehát lepecsételték* a sír száját záró követ, és őrséget hagytak. Úgy gondolták, most már nyugodtak lehetnek.

Megjegyzés: A zsidó vezetők voltaképpen még a halott Jézustól is féltek. Hová bújnak majd, ha Jézus eljön ítélni eleveneket és holtakat?

Viszont jobban megjegyezték Jézus szavait, mint a tanítványok!

Jegyzetek:

Este — Izráelben este hat körül — rövid szürkület után — sötét van. (Nyáron később sötétedik, mint húsvét táján). A zsidó időszámítás szerint este kezdődik az új nap.
Az 5Móz 21,23 arról beszél, hogy a fölfüggesztettet le kellett szedni az est beállta előtt.

Csontja ne töressék meg — A páskabáránynak szintén nem törhették meg a csontját (2Móz 12,46).

Arimátia — Júdea és Samária határán lévő város. József innen származott, és föltehetőleg volt is itt birtoka.

Fűszerek — Mirhát és aloe-olajat használtak, hogy az elhunyt teste minél tovább jó állapotban maradjon.

Harmadnapon feltámad — A zsidó vezetők mégis jól tudták, mit értett Ö azon, hogy lerombolja a templomot, és harmadnapra felépíti! (Vö. Mt 26,61-62; 307. lecke)

Lepecsételés — Ez dróttal vagy szalaggal történt, amit egy pecséttel erősítettek a kő és a sziklafal minden oldalára. Itt a császári pecsétet használhatták. (Vö. Dán 6,18; ahol lepecsételték az oroszlánok vermét, miután Dánielt beledobták.)

Énekek:

Református énekeskönyv: 16:5; 31:19; 232:3; 332:5; 415
Jertek, énekeljünk• 129; 134; 188; 223
Harangszó: 46; 47
Dicsérjétek az Urat!: 67; 88; 146
Erőm és énekem az Úr: 59; 81; 136

Megjegyzések:

Az Úr Jézusért — Arimátiai József és Nikodémus több bátorságot mutatott, mint a tanítványok. Titokban ugyan, de szeretetüktől indíttatva kérték el Jézus testét.
Mit tehetünk mi az élő Úrért? Nem kell feltétlenül valami látványos, nagy dologra gondolnunk. Megvallhatjuk az iskolában, játszótéren, szavainkkal és viselkedésünkkel, hogy hozzá tartozunk. De lehet az egy fontosabb akció is, csak gondoljuk át jól, hogy Jézus ügye kárt ne szenvedjen. (Pl. megkérsz egy felnőttet, hogy a születésnapodra meghívott berátaidnak meséljen el egy bibliai történetet, vagy játsszatok együtt egy bibliai játékot.)

Félni Jézustól — A zsidó vezetők kivégeztették ugyan Jézust, mégis komolyan vették szavait, amit a feltámadásáról mondott. Hiába bizonygatják sokan, hogy nem hisznek benne, mégsem tudnak iránta közönyösek maradni. Még az ördögök is hiszik, hogy Isten az egyedüli Isten, és reszketnek (Jak 2,19). Amikor az Úr Jézust a sátán a pusztában megkísértette, Jézus szava (egyébként ószövetségi idézet) elég volt, hogy az ördögöt elnémítsa (vö. Mt 4,1-11; 219. lecke).

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

  • Beszélgetés az elmúlásról: nagyszülő halála. Gyász a családban. (* **)
  • Temetés, temető, sírhely. (*)
  • Temetkezési szokások és temetkezési helyek lakóhelyünkön, hazánkban (esetleg más népeknél) régen és ma. Összehasonlítás az ókori Izráel hasonló szokásaival (a holttest előkészítése a temetésre, sziklasírok). (** ***)
  • Nagypéntekhez, nagyszombathoz kapcsolódó szokások (lakóhelyünkön, egyházunkban, hazánkban). (**)
  • Mit teszel, mit vállalsz a barátodért, szeretteidért? (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Nagypéntek — nagyszombat — húsvét vasárnap Túrmezei Erzsébet: Nagyszombat reggel c. versében. (**)
  • Párbeszéd megfogalmazása írásban (vagy dramatizálás) bibliai szereplőkkel. (***)
  • Elbeszélő fogalmazás írása, és/vagy dramatizált élethelyzetek a „A barátodért mit teszel?” témában. (***)

Vizuális kultúra (Rajz — Művészettörténet) / Technika

  • Sziklasír modellje gyurma, agyag (homok), kavics, kő felhasználásával. (* **)
  • Sziklasír belső terének metszetszerű makettje alaprajz és rekonstrukciós ábrázolás alapján. (***)
  • Makettkészítés papírból színezéssel, hajtogatással, ragasztással. A színek jelentése, jelképi szerepe. (**)
  • A lübecki passióoltár részletének megfigyelése (Hans Memling: Jézus temetése). A nyugalom színei és vonásai. (***)

Vázlat:

Pilátus engedélye
Jézus halott
katona — dárdát döf a testbe: víz és vér

Arimátiai József — nagytanács tagja
Nikodémus

gyolcs, fűszerek
sziklasír

farizeusok — Pilátushoz
őrök a sír mellett

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/313. Jézus temetése és a sír lepecsételése – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 348.88 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző:

312. Jelek Jézus halálakor

,

Üzenet —Téma:

* Jézus halálát jelek követték a hit meg­erősítésére.

Előzmények:

Az Úr Jézust keresztre feszítették a Golgotán két gonosztevő között. A katonák megosztoztak a ruháim A körülötte állók és a gonosztevők csúfolták. Az egyik gonosztevő megbánta, és Jézust Úrnak ismerte el. Jézus Jánosra bízta az édesanyját. Három órakor sötét lett. Majd Jézus kilehelte lelkét.

Történet:

Az Úr Jézus halálát érdekes jelek kísérték:

  1. A templom kárpitja föntről lefelé kettészakadt.
  2. Földrengés lett, és a kősziklák megrepedeztek.
  3. A sírok megnyíltak, és sok elhunyt szent teste feltámadt. Kijőve a sírokból, Jézus feltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelentek.

A következőkben nem természetfeletti jelekről van szó, mégis különös figyelmet érdemelnek:

  1. A Jézust őrző katonák Jézus halálát és az utána következő jeleket csodálattal és rémülettel figyelték. Az Úr halála után a százados kijelentette: „Ez az ember valóban igaz volt!” Más katonák is megállapították: „Bizony, Isten Fia volt ez!”
  2. Akik az előbb még csúfolódva álltak Jézus keresztje mellett, most mélyen elgondolkoztak a jeleken, melyek halálát követték. Visszatértek a városba, mellüket verve.

Az Őt szolgáló asszonyok bizonyos távolságból figyelték a Golgotán történteket. Néhány nevet is találunk: Mária Magdaléna, és Mária, a kis Jakab* és József anyja, (Klópás vagy Alfeus felesége), és Salómé*, Zebedeus fiainak, Jakabnak és Jánosnak az anyja.

Néhány megjegyzés a történtekről:

1. A templom kárpitjának kettészakadása

Jézus elvégezte üdvözítő munkáját. Ezzel érvényét vesztette a jeruzsálemi templomi istentisztelet. Hiszen az előremutatott az eljövendő Isten Bárányára. Jézus halála pillanatában rengeteg zarándok volt a templomban. Az esti áldozat ideje volt, kezdődött a páskaünnep.

A papok tömjént égettek az illatáldozati oltáron a szentélyben, a kárpit (függöny) előtt, mely a legszentebb helyet, a szentek szentét rejtette, ahova csak a főpap mehetett be, ő is csak évente egyszer, a nagy engesztelési ünnepen (lásd 3Móz 16; 57. lecke).

A kárpit mögött volt a szövetség ládájának a helye. (A templom újjáépítésének idején a ládát egy nagy kő helyettesítette.) A láda fedelét a tópap évente egyszer meghintette az áldozat vérével, a nép bűneiért való kiengesztelésül.

A függöny kettéhasadása a jele annak, hogy Jézus halálával a bűnért való áldozat egyszer s mindenkorra elvégeztetett. Mi is mondhatjuk, amit Pál a Zsid 10,19-20-ban: „bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez Jézus Krisztus vére által, azon az új és élő úton, amelyet ő nyitott meg előttünk a kárpit, vagyis az ő teste által.”

Közvetlenül az esti áldozat után kezdtek hozzá a házakban a páskabárány elkészítéséhez. De az igazi PÁSKABÁRÁNY már meghalt!

(Egy különlegesség: a Dán 9,21-ben olvassuk, hogy Gábriel angyal az esti áldozat idején jött Dánielhez, hogy elhozza neki a Messiás jöveteléről szóló örömhírt.)

Az Úr Jézust elítélték, mert szavait szó szerint vették: a templomot három nap alatt felépíti. Ennek jelentése pedig: Meg fogok halni, és harmadnap feltámadni. Testét lerombolta a halál, ennek jeleként hasadt végig a templomban a szentély kárpitja.

A függöny fentről lefelé hasadt ketté. Isten maga nyitott tehát utat az embernek a szentek szentébe, azaz a mennybe. Mint Péter írja: „Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, az Igaza nem igazakért, hogy Istenhez vezessen minket” (lPt 3,18). A függöny kettéhasadása a zsidók számára a templom pusztulásának előjele volt. Pál pedig arról ír az Ef 2-ben, hogy Krisztus „lerontotta a közbevetett választófalat” zsidók és pogányok között (14.v.), „hogy megbékéltesse az Istennel mind a kettőt, egy testben a keresztfa által…” (16.v. — Károli szerint).

Erre utal az a különbség az ortodox zsidók és a keresztyének között: hogy az előbbi visel mindig valamit a fején, kappát (sapkaféle) vagy kalapot, mert Isten olyan szent, hogy egy ember gondolatai nem juthatnak el hozzá. A zsidó papok viseletéhez kötelezően hozzátartozott egy kalap, minta templomi viselet része. Keresztyén férfiaknak ill. fiúknak nem kellett ugyanilyen okból kappát vagy kalapot viselni, mert a legbelső szentély elveszítette funkcióját.

2. Földrengés, a kősziklák megrepedeztek

Amikor az Úr Jézus meghalt, megmozdult a föld. Isten jelezte ezzel, hogy az egész mindenség belerendült a gyászba Fia halála miatt.

Ámós próféta kérdezi, hogy Isten haragja nem mozdítja-e meg a földet az istentelenség miatt. Ez történt a Golgotán az Ártatlan elítélése, kigúnyolása miatt.

Ugyanezt jelzi a kősziklák meghasadása, ami arra is utalhat, hogy Jézus megváltó tette a legkeményebb szíveket is megtörheti.

Amikor jeruzsálemi bevonulásakor a követői „hozsánnát” kiáltoztak, a farizeusok azt akarták, hogy tiltsa meg nekik. Azt válaszolta: „Mondom nektek, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.” (Lk 19,40). Milyen félelmetes robaj kísérhette a sziklák meghasadását!

3. A sírok megnyíltak

Talán a földrengéssel vagy a kősziklák megrepedezésével nyíltak meg a szentek sírjai, melyeket a sziklába vájtak.

Hogy kik voltak ezek a szentek, nem tudjuk. Csak Jézus föltámadása után látták őket Jeruzsálemben. Hogy odáig hol töltötték az időt, szintén nem tudjuk. Mint ahogy azt sem, hogy később újra meghaltak-e, vagy mint Krisztus, az örök dicsőségbe távoztak. Néhány írásmagyarázó, többek között Luther is, úgy véli, hogy Ővele együtt vitettek a mennybe. (Vö. Dán 12,2 a feltámadásról.)

Az sem ismert, vajon kiknek jelentek meg ezek a szentek, és az sem, hogyan és milyen gyakran jelentek meg, mit tettek, vagy mit mondtak.

E történésekkel egyértelmű, hogy Jézus szenvedése, halála és feltámadása a halál hatalmát legyőzte. E szentek feltámadása Krisztus győzelmének tanúságát adja. Egyben feltámadásuk utal a Jézus visszajövetele utáni általános feltámadásra.

További különlegesség, hogy Máté szerint a „szent városban” jelentek meg. Egyes magyarázók szerint ez a mennyei Jeruzsálemet jelenti, ahol minden idők összes szentje együtt lesz majd.

4. A százados és katonái bizonyságtétele

A római katonák nem lágyszívű férfiak. A harcok megkeményítették őket, és közömbössé tették az emberi szenvedéssel szemben. Elgondolkodtató, hogy mégis ily mélyen a Jézus halála körüli események hatása alá kerültek. Míg a zsidók, a nép vezetői nem ismerik föl, ki is volt Jézus, e pogány katonák szeme megnyílik az igazság felismerésére.

Természetesen ebben része volt a szokatlan természeti eseményeknek is. Mégis különös, hogy kapcsolatba hozták ezeket a megfeszített istenségével. A kihallgatás idején hallhatták, hogy Jézus önmagát Isten Fiának nevezte. Most aggály vagy kétely nélkül arra a következtetésre jutnak, hogy Ő valóban az, még ha nem arra gondoltak is, hogy Ő az egyedüli Isten Fia, hanem csupán arra, hogy az „istenek fia”.

A zsidó vezetők talán akkor hitték volna ezt el, ha Jézus leszáll a keresztről (vagy talán még akkor sem). Később fogunk hallani a vakságról, mely Izráelre következik. (A zsidó vezetők elhíresztelték, hogy Jézust a tanítványai lopták ki a sírból. Lásd 314. lecke).

Maguk a tanítványok sem éltek konzekvensen abból a hitből idáig, hogy Ő az Isten Fia. Különben nem hagyták volna el Őt.

5. Ahogyan a zsidók fogadták a jeleket

A Golgotán bámészkodókat különösen a földrengés, és a kősziklák meghasadozása rémíthette meg. A mellüket verték, ám nem azért, mert felismerték, hogy Jézust ártatlanul vitték a keresztre, és nem bűnbánattal, amiért Őt kigúnyolták, csupán az események hatása alatt.

Jegyzetek:

A kis Jakab – E Jakabot megnevezi a Mt 10,3: Jakab, az Alfeus fia.

Salómé – Jakab és János édesanyja, Zebedeus felesége (hasonlítsd össze a Mk 15,40-et és a Mt 27,56-ot).

Énekek:

Református énekeskönyv: 22:12.14; 68:10; 333:6; 334:6; 339; 343; 355:1
Jertek, énekeljünk• 65:2; 75; 148; 152:1-2; 192
Harangszó: 9; 54:5
Dicsérjétek az Urat!: 34; 57; 177:3
Erőm és énekem az Úr: 21; 73; 99:1; 103

Megjegyzés:

A hit megerősítésére való jelek — Éppen az Úr Jézus halála utáni jelek mutatják meg hatalmát és fenségét. Nem csupán egy ember, hanem Isten Fia halt meg! Hogy ez mi mindent jelent, azon mélyen el kell csodálkoznunk. A Jn 3,16-ra gondolunk, ahol azt olvassuk: „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta…”
Itt következik a római százados és katonái bizonyságtétele, hogy Jézus „valóban Isten Fia volt”. Ha mi — a gyerekekkel együtt — ugyanerre a bizonyosságra jutunk, de hitből; örökké Nála leszünk majd, amint a sírjukból feltámadó szentek is. Az örök élet ezért a hívőnek ezután kezdődik, s a halál többé már nem a bűn büntetése, hanem meghalás a bűnnek, és átmenetel az örök életre.
Végül: Mindezek a jelek egy új kor kezdetét hangsúlyozzák: Jézus feltámadása, menny­bemenetele, valamint a visszajövetele közötti periódust.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • A százados jellemzése Siklós József: Római százados c. versében. (**)
  • Szóbeli vagy írásbeli „beszámoló” egy választott bibliai személy nevében Nagypéntek csodáiról, a Golgotán történtekről. (**)
  • Emberi és isteni látószög Csanád Béla: Nagypéntek c. versében. (***)
  • Beszélgetés néhány bibliai személy között Nagypéntek csodáiról, a Golgotán történtekről. Dramatizálás vagy párbeszédalkotás írásban. (***)

Természetismeret (Környezetismeret) / Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • Földrengések keletkezése, ereje és következményei. (** ***)

Ének-zene

  • Zenehallgatás: részletek J. S. Bach Máté-passiójából. (***)

Vizuális kultúra (Rajz — Művészettörténet) / Technika

  • A templom kárpitja — színezés: a színek jelentése — a színek, mint jelek. (**)
  • Portrérajzolás: a római százados arca — felismerés, csodálat kifejezése. (**)
  • S. mester: Kálvária, és Szántó Piroska: Miért c. képének megfigyelése. Hogyan válik az ábrázolás jellé? (***)
  • Kálvária-kép készítése: a Golgota képi üzenetének megfogalmazása szabadon választott grafikai vagy festői eljárással. (***)

Vázlat:

a kárpit kettészakad
földrengés — sziklák megrepedeznek
sírok megnyílnak — szentek feltámadnak
római százados: „Bizony, Isten Fia volt”
emberek — megrendítő élmény
távolabb Jézust követő asszonyok

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/312. Jelek Jézus halálakor – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 875.44 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző:

311. Úton a Golgotára; Jézus megfeszítése

,

Üzenet —Téma:

* A gúny kegyetlen fegyver.
* Isten a saját Fiának nem kedvezett.
* Jézus halála engesztelő áldozat bűneinkért.

Előzmények:

Pilátus választás elé állította a népet: Jézust vagy a lázadó Barabbást bocsássa szabadon. A főpapok által felbujtott nép Barabbást választotta. Az Úr Jézust Pilátus keresztrefeszítésre ítélte.

Történet:

Jézust a katonák a Golgota* dombjára kísérték, melyet Koponyák hegyének* is neveztek. Ez a hely akkor a városfalon kívül volt.

Jézus először maga vitte a keresztjét, de meggyötört teste összeroskadt alatta. A katonák egy bizonyos cirénei Simont* kényszerítettek, hogy vigye a keresztet. Ez a Simon Alexandernek és Rufusznak* volt az apja. A földjéről jött éppen.

Jézussal együtt két másik gonosztevőt is vittek megfeszíteni*.

Virágvasárnapon a tömeg nagy örömmel kísérte Jézust Jeruzsálembe, most viszont egészen más indulat töltötte el őket. A sokaságban ott volt néhány jeruzsálemi asszony is. Siratták a szenvedő Jézust, de Ő elháritotta a szánakozást: „Jeruzsálem leányai, ne engem sirassatok, hanem magatokat és gyermekeiteket sirassátok.” Majd arról beszélt, hogy boldogok azok az asszonyok, akiknek nincsen gyerekük, mert jön olyan idő, amikor a hegyeknek azt mondanák: „Essetek ránk!”, és a halmoknak: „Borítsatok el minket!” Jézus itt Jeruzsálem elpusztítására gondolt (mintegy harminc esztendővel később, 70-ben következett be), ahogyan Jeruzsálembe vonulása alkalmával is tette (vö. 291. lecke).

A Golgotára érkezve a katonák* Jézusnak mirhával elegyített bort* kínáltak. Megízlelte, de a bódító fájdalomcsillapító italból nem kért. Ezután felszegezték a keresztie. Jézus imádkozott a katonákért: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.”*

A másik két gonosztevőt az Úr Jézus mellett feszítették meg jobbról és balról. Ezzel teljesedett be az Ézs 53,12 próféciája: „hagyta, hogy a bűnösök közé sorolják”.

A katonák elosztották ruháit Ám varrás nélkül szövött köntösét sajnálták volna széthasogatni, ezért kisorsolták maguk közt. A 22. zsoltár 19. versének próféciája teljesedett be ezzel: „Megosztoznak ruháimon, köntösömre sorsot vetnek.”

Ezután őrséget álltak a keresztnél.

Pilátus föliratot készíttetett Jézus keresztjére zsidó, görög és latin nyelven, e szavakkal: „A Názáreti Jézus, a zsidók királya” (I.N.R.I.*).

Ezt látva a főpapok Pilátushoz siettek tiltakozni: „Ne azt írd: A zsidók királya! — hanem ahogyan ő mondotta: A zsidók királya vagyok” — követelték. Pilátus azonban elutasította őket: „Amit megírtam, megírtam.” A határozott elutasítás jót tett a helytartó önérzetének a korábbi kudarc után.

A bámészkodók gúnyolták Jézust: „Te, aki lerombolod a templomot, és három nap alatt felépíted, mentsd meg magadat, ha Isten Fia vagy, és szállj le a keresztről!”

A főpapok, írástudók, vének és farizeusok is hasonlóan gúnyolták: „Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izráel királya (Krisztus), szálljon le most a keresztről, és hiszünk benne.” (Ez volt a sátán utolsó kísértése, mert az Úr Jézusnak lett volna hatalma ezt megtenni; vö. Zsolt 22,9.)

A vele együtt megfeszített gonosztevők közül is káromolta az egyik. A másik magába szállt. Megrótta társát: „Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy! Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését kapjuk, de ő semmi rosszat nem követett el.” Aztán Jézust kérte: „Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba.”

Jézus így válaszolt: „Bizony, mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban.” A Király haldokolva is kegyet osztott: a gonosztevő hitét látva bűneit megbocsátotta, és biztosította őt az örök élet dicsőségéről.

A kereszt alatt ott voltak az asszonyok, akik követték Galileából, hogy szolgálják: az édesanyja, nővére, Mária, Klópás (Alfeus) felesége , a kis Jakab és József édesanyja, Salomé, Jakab és János édesanyja, Zebedeus felesége, és Mária Magdaléna*. János, a szeretett tanítvány is ott volt az asszonyokkal. Amint Jézus az édesanyját és Jánost látta, mondta: „Asszony, íme, a te fiad!” Jánosnak pedig: „Íme, a te anyád!” Így gondoskodott Máriáról. Ettől kezdve János Máriát a házába fogadta.

Délre járt (hatodik óra). Hirtelen besötétedett, és du. 3-ig (kilencedik óra) sötétség* borította a földet. Amikor Jézus született, mennyei fény ragyogta be a tájat. Halálakor minden elsötétült. A teljes sötétségnek eme óráiban Jézus úgy érezte, teljesen elhagyta Isten. Hangosan kiáltotta: „Éli, Éli, lamá sabaktáni!”, azaz: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?” (Vö. Zsolt 22,2)

Később ezt mondta: „Szomjazom.”

Egy katona szivacsot dugott egy ecetes edénybe, majd egy nádszálon felnyújtotta neki (vö. Zsolt 69,22). Miután elfogadta, ezt mondta: „Elvégeztetett!”

E pillanatban a templom kárpitja a tetejétől az aljáig kettéhasadt. Jézus felkiáltott: „Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet!*” Az Üdvözítő ezzel kilehelte lelkét* (meghalt).

Megjegyzés: A sátán úgy gondolta, hogy most távol marad Jézustól. Jézus meghalt, de éppen halálával győzte le őt („fejére taposott”; lásd 1Móz 3,15). Ekkor eszmélt rá a sátán, hogy megnyílt a szabadulás útja, ahol az emberi lelkek megmenekülhetnek. Ezért mindmáig „mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el” (1Pt 5,8).

Jegyzetek:

Golgota, Koponyák hegye — A damaszkuszi kaputól északkeletre fedezett fel a brit tábornok, Gordon 1883-ban egy dombot, aminek koponya formája volt. A domb közelében találtak egy régi, sziklába vájt sírt, valószínűleg az első századból. Elfogadták, hogy ez lehetett a Golgota dombja, s Arimátiai József sírja, amelybe Jézust temették. Gyűjtést szerveztek, és 1892-ben megvásárolták ezt a területet. A sírkert máig zarándokok és turisták kedvelt helye imára és meditációra.
Mások szerint a Golgota a mai róm. katolikus „Szent sír” templom mellett emelkedik. A 3Móz 16,27 szerint a „táboron kívül” kellett a vétekáldozati állat testét elégetni. A Zsid 13,12 szerint „Ezért Jézus is, hogy megszentelje a népet tulajdon vére által, a kapun kívül szenvedett.”
A Golgota a „koponya” héber szava. Nem valószínű, hogy ennek a szónak köze van a megfeszítettek koponyájához, melyet visszahagytak a dombon, mert ez ellenkezett volna a zsidó tisztasági törvénnyel. Elégedjünk meg annyival, hogy a „Koponya” (Golgota) név a domb formájával kapcsolatos.

Cirénei Simon — Ciréne az észak-afrikai Líbiában található. Ebben az országban sok zsidó lakott. Pünkösdkor líbiai zsidók is részt vettek az ünnepen (vö. ApCsel 2,10; 321 lecke). Simon Jeruzsálemben lakott, ahol mezeje is volt.

Rufusz és Alexander — Csak Márk nevezi meg őket, tehát ismerősei voltak, s nagyon valószínű, hogy keresztyének lettek. A Róma 16,13-ban Pál egy bizonyos Rufuszt köszönt, mint „kiválasztott”-at. Hogy ez ugyanaz a Rufusz-e, nem tudjuk biztosan, bár Márk az evangéliumát Péter elmondása alapján jegyzi le, amikor az Rómában volt. Tehát Márk jól ismerhette Rufuszt, akár Jeruzsálemből, akár Rómából.

Megfeszítés — E római kivégzési módot sohasem alkalmazták római polgárra, ahogyan a korbácsolást sem, hanem csak rabszolgákra, idegen lázadókra stb. Jézus megfeszítése tehát önmagában megalázást jelentett.
Az 5Móz 21,23 szerint a fára akasztás átok volt. A fölakasztottat az éj beállta előtt le kellett szedni a fáról, nehogy a föld tisztátalanná váljon. A zsidók nem gyakorolták a keresztrefeszítést. Az 5Móz 21,22-ben fára akasztásról van szó; a Gal 3,13 szerint: „Átkozott, aki fán függ.”
A keresztnek többféle formája volt. Itt kétségtelenül a római keresztet alkalmazták: hosszú cölöp keresztgerendával. A megfeszítettek olykor napokig éltek, és iszonyatos kínok között haltak meg vérmérgezésben, szomjan vagy elvérezve.
Néró, és más római császárok alatt is feszítettek meg keresztyéneket. Pétert is megfeszítették (mégpedig a saját kérésére fejjel lefelé; mert nem úgy akart meghalni, mint Jézus, mondván, nem érdemel ő akkora dicsőséget).
Gonosztevők keresztrefeszítése ma is előfordul különböző diktatórikusan vezetett országokban, mint pl. Szudán. Ott keresztyénekkel is hasonló történik néha.

Katonák — Katonai őrség volta kereszt mellett, nehogy a megfeszítettet a barátai levegyék a keresztről.

Méreggel elegyített bor (ecet) — Eceten (vö. Zsolt 69,22; Péld 10,26) valószínűleg olyan könnyű, savanykás bort értettek, amit a katonák ittak. A „gal”(=méreg) gyűjtőneve a kor mindenféle gyógyerejű növényének, a mirhának is. Bor és mirha kábító jellegű keverékét adták a bűnösöknek kivégzés előtt, hogy a fájdalmukat csillapítsák.
Csak miután az Úr Jézus tudta, hogy minden elvégeztetett, véghez vitte a megbízatását, kért ebből a borból.

„Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek” — Hasonló szavakat mondott István is, amikor megkövezték (ApCsel 7,60; 326 lecke).

I.N.R.I. — E latin felirattal zömében a keresztrefeszítés római katolikus ábrázolásain találkozunk. A betűk rövidítésből származnak: Iesus Nasarenus Rex Iudaeorum, azaz a Názáreti Jézus, a Zsidók Királya.

Mária Magdaléna — Magdalai Mária azon asszonyoknak az egyike, akiket Jézus gonosz lélektől szabadított meg és meggyógyított. Máriából hét ördögöt űzött ki (vö. Lk 8,2). Ezek az asszonyok Jézust és tanítványait „javaikkal” szolgálták. Magdala a Genezáret tavának nyugati partján található falu.

Sötétség — Ez nem valami köznapi elsötétedés volt. Kínában följegyezték, hogy kiszámíthatatlan módon, hirtelen következett be. A sötétség Isten haragjának egyik jele volt (Ám 8,9 és Jóel 3,4). Ezeket az órákat Jézus szenvedései mélypontjának kell tekintenünk.

„Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet!” — Jézus utolsó szava is imádság (vö. Zsolt 31,6), népének esti imájával válik meg az élettől.

Kilehelte lelkét — Az Úr Jézus önmaga tette le az életét. Munkája elvégezve. Most már meghalhat. Saját akaratából ment át a halál sötét alagútján, hogy azután föltámadjon. Így győzte le a halált!

311(Nagyobb méretben való megtekintéshez, töltsd le a pdf-et!)

Énekek:

Református énekeskönyv: 22:1.4.7-9; 69:2; 334:5-8; 337; 342:1-5; 345:3-4; 459:1; 466:1-2
Jertek, énekeljünk: 65:2; 128:2; 129:1; 130; 131; 148; 196; 198:4
Harangszó: 9; 47
Dicsérjétek az Urat!: 67; 146:1.3; 152; 162
Erőm és énekem az Úr: 59; 62:3-4; 73:1; 90; 115:3

Megjegyzések:

Gúnyolódás — A megfeszítettet sokan gúnyolták a katonák, a nép, a zsidó vezetők, a gonosztevők közül. A gúny kegyetlen fegyver, és milyen sűrűn használjuk! Gyerekek is gyakran megaláznak, vagy nevetség tárgyává tesznek valakit, pl. egy fogyatékost, vagy egy olyan társukat, aki nem tudja megvédeni magát. Nem is lehet igazán védekezni ellene. A kereszten Istent és Fiát gúnyolták ki. Hangsúlyozzuk a gyerekeknek, hogy Istent és a szent dolgokat nem szabad gúnyolniuk.

Isten az Ő egyszülött Fiának nem kedvezett — A legsúlyosabb szenvedés az Úr Jézus számára az volt, hogy Atyja elhagyta. Így kellett lennie, mivel az Üdvözítő a bűn teljes büntetését magára vette az övéiért.
Dávid tudott valamit az Istentől való elhagyatottságról. Jézus szavait: „Én Istenem, én Istenem, miért hagyál el (engem)?” — a 22. zsoltár 2. versében találjuk meg.

Jézus engesztelő halála — A bűn büntetése a halál (3/ő. 1Móz 3,17-19). Halálával az Úr Jézus az övéiért a bűnök büntetését hordozta el. Így jogosan beszélünk Jézus engesztelő haláláról. S ez már ott a kereszten érvényesült a bűnbánó gonosztevőn.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Beszélgetés az elmúlásról: hozzátartozó vagy egy kedves állat halála. (*)
  • Gúnyolódás a gyermekek között. Hogyan és miért válhat a gúny kegyetlen fegyverré? Mit lehet tenni ellene? (** ***)
  • Apa és fiú kapcsolata ma. Milyen a jó apa? (***)

Történelem

  • A keresztiefeszítés, mint kivégzési mód a Római Birodalomban. Jézus megfeszítése. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Ans de Boer verse egy kiscica haláláról. Beszélgetés a vers nyomán. (*)
  • A három fa meséje Lynda Neilands nyomán. A megszemélyesített keresztfa vallomása. (**)
  • Jézus és az ember viszonya Füle Lajos: „Az utolsó tanítvány” és „A kereszt alatt” c. versében. (** ***)
  • Gondolatok, ill. imádság megfogalmazása írásban egy bibliai vagy egy mai személy nevében. (** ***)
  • Írásbeli beszámoló megfogalmazása Jézus elítéléséről egy „szemtanú” nevében. (***)
  • Elbeszélő fogalmazás írása megadott címmel a gúnyolódás témakörben. (***)
  • Juhász Gyula: Imádság a gyűlölködőkért c. versének értelmezése. (***)

Ének-zene

  • Nagypénteki énekek:
  • „Az Úr Jézus szenvedése…” — népi dallamra írott elbeszélő jellegű ének (**);
  • „Paradicsomnak te szép élő fája…” — dramatizált énekmondás Jézus szavaival (***).

Vizuális kultúra (Rajz — Művészettörténet) / Technika

  • Munkácsy Mihály: Krisztus a keresztfán c. képének megfigyelése. (** ***)
  • Botokból, lécdarabokból fakereszt készítése. (** ***)

Vázlat:

Pilátus
Golgota — Koponyák hegye
Cirénei Simon
asszonyok — sírás
Jézus: „magatokat sirassátok”

mirhás ecet
megfeszítés
„Bocsáss meg nekik!”
felirat
gúnyolódók
„Ma velem leszel.”
„A te fiad! A te anyád!”
„Miért hagytál el engemet?”
„Szomjúhozom.”
„Elvégeztetett.”
„A te kezedbe ajánlom a lelkemet!”

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/311. Úton a Golgotára; Jézus megfeszítése – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 893.93 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző:

310. Barabbás szabadon bocsátása; Jézus elítélése

,

Üzenet —Téma:

* Igazságtalanul ítélték el az Emberfiát.
* „Pogányok keze által”: a felelősséget nem lehet egyoldalúan a zsidókra hárítani.

Előzmények:

Az Úr Jézust a nagytanács tagjai Pilátushoz vitték. Amint Pilátus meghallotta, hogy Jézus Galileából származik, elküldte Heródeshez, aki hiába faggatta. Visszaküldte hát a helytartóhoz, ami Pilátus szerint azt jelentette, Heródes sem talált bűnt benne.

Történet:

Az Úr Jézus újból Pilátus előtt állt. A zsidók hevesen vádolták Jézust. Pilátus legszívesebben szabadon bocsátotta volna, de félt a lázongó sokaságtól. Jeruzsálem tele volt a világ minden részéből érkezett zarándokokkal, nem volt tanácsos nyugtalanságot szítani. Szokás volt nagy ünnepeken, hogy a római helytartó szabadon bocsásson egy foglyot. Döntsön a nép, ki legyen az: Jézus vagy Barabbás*, akit lázadásért és gyilkosságért tartottak fogva.

Amikor Pilátus megkérdezte: „Akarjátok, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?” a főpapok által felbujtott nép így kiáltott: „Ne ezt, hanem Barabbást!”

Közben Pilátus felesége* sürgős üzenetet küldött a férjéhez: „Ne avatkozz ennek az igaz embernek a dolgába, mert sokat szenvedtem ma álmomban miatta!” A férjét akarta ezzel ballépéstől megóvni.

Pilátus egyre halogatta az ítéletet. Jézust megkorbácsoltatta*, s katonái ráadásul csúfot űztek belőle. Töviskoronát nyomtak a fejébe, bíborszínű palástot* adtak rá, és gúnyolódva hajlongtak előtte*: „Üdvözlégy, zsidók királya!”

Pilátus aztán elővezettette, hátha még együttérzést ébreszthetne bennük. „Íme, kihozom őt nektek. Tudjátok meg, hogy semmiféle bűnt nem találok benne” — mondta Pilátus. — „Íme, az ember!”* Mit tegyek hát vele, „akit a zsidók királyának mondotok?”

Ám a tömeg ordítozott: „Feszítsd meg!”

„De mi rosszat tett?”

A tömeg azonban még hangosabban kiáltotta: „Feszítsd meg, feszítsd meg!”

Végül Pilátus így szólt: „Vegyétek át ti, és feszítsétek meg, mert én nem találom bfmösnek.”

Ezt nem akarták a zsidók. Pilátusnak kell Jézus ítéletét kimondania! Ezért így kiáltottak: „Nekünk törvényünk van, és a törvény szerint meg kell halnia, mert Isten Fiává tette magát.”

Pilátus már egészen zavarba jött. Mit tegyen ezzel a vádlottal? Hiszen itt mindjárt lázadás tör ki! Tovább várakoztatta a népet, és a helytartóságon megkérdezte Jézustól: „Honnan való vagy te?” Mennyei vagy földi eredetű?*

De Jézus nem válaszolt.

Pilátus fenyegetően folytatta: „Nekem nem felelsz? Nem tudod, hogy hatalmam van arra, hogy szabadon bocsássalak, de hatalmam van arra is, hogy megfeszíttesselek?”

Jézus így válaszolt: „Semmi hatalmad nem volna rajtam, ha felülről nem adatott volna neked: ezért annak, aki engem átadott neked, nagyobb a bűne.”

Pilátus egyre nyugtalanabb lett. Hogy kerülje el az ítélet kimondását? S igyekezett őt szabadon bocsátani.

De a tömeg így kiáltozott: „Ha ezt szabadon bocsátod, nem vagy a császár barátja*: aki királlyá teszi magát, az ellene szegül a császárnak!”

Erre Pilátus leült a Gabbatán* a bírói székbe. Vizet hozatva megmosta kezét*, s így szólt: „Ártatlan vagyok ennek az igaz embernek a vérétől. Ám ti lássátok!”

A nép így kiáltott: „Szálljon ránk és gyermekeinkre az ő vére!” (Ha mégis ártatlan, mi bűnhődjünk.)

Pilátus akkor szabadon bocsátotta Barabbást, Jézust pedig kiszolgáltatta katonáinak, hogy megfeszítsék.

Jegyzetek:

Barabbás — Abbás fia; az Abbás „atyá”-t jelent Említésre méltó az egybeesés az Úr Jézuséval, aki szintén „az Atyának Fia”. A zsidók választása tehát csak az „atyának a fia” vagy az „Atyának a Fia” között volt.

Pilátus felesége — Pilátus feleségének — a hagyományok szerint — Claudia Procula volt a neve. A görög és kopt egyház jogtalanul szentként tiszteli.

Korbácsolás — A rómaiak egyik kegyetlen szokása volt, hogy az ártatlan embert is megkorbácsolták, mielőtt szabadon bocsátották volna. A korbács bőrszíjakból készült, amibe fém- és csontdarabokat fontak.

Bíbor palást — A bíborszínű festéket a tengerben élő bíborcsigából nyerték, ezért meglehetősen drága volt, uralkodóhoz méltó. (Gondoljunk Lídiára, a Thiatírából való bíborárus asszonyra; ApCsel 16,14; 338. lecke).

Király gúnyból — Bizonyos pogány népeknek szokása (volt) a népből egyetlen meghatározott napra királyt választani. Királysága csak estig tartott; ezt követően megölték. Gondoljunk a „karnevál hercegére”, akinek „uralkodása” csak a karnevál idejére szólt, vagy a „pünkösdi királyság”-ra.

„Íme az ember” — Latinul „Ecce Homo”; görögül „ide ho anthropos”.

Mennyei eredet — A rómaiak és a görögök úgy vélték, hogy az istenek időnként emberi alakban a földre jöhetnek. Talán ilyesmi futott át Pilátus fején, amikor az hallotta, hogy a zsidók „Isten Fiáról” beszélnek.

A császár barátja — „Amicus caesarus” — megtisztelő cím, amit nem szívesen veszített el a tulajdonosa.

Gabbata — Márványkövezet (görögül: Lithostrotos). A kutatók egy része szerint a római helytartó Heródes palotájában székelt, így az előtte kő- ill. márványlapokkal borított téren volt felállítva a bírói szék. (Mások szerint a praetorium=helytartóság a Hasmoneusok palotájában volt.) Kikövezett teret találtak az Antónia-erődben, a római kaszárnyában is.

Megmosta kezét — A vétlenség kézmosással való igazolásához, s ezzel a vétek elhárításához lásd az 5Móz 21,6-7-et.

310(Nagyobb méretben való megtekintéshez, töltsd le a pdf-et!)

Énekek:

Református énekeskönyv: 22:7; 69:2; 109:1-2; 335; 336:9-12; 341:1-3
Jertek, énekeljünk: 130:1-2; 131:1-2; 167; 198:4; 228:1-2
Harangszó: 9:1-4.7; 46
Dicsérjétek az Urat!: 67; 88:2; 162
Erőm és énekem az Úr: 29:2; 57:3; 59; 90:1-2

Megjegyzések:

Igazságtalanul elítélve — Az ApCsel 2,22-23-ban Péter pünkösdkor, a Szentlélek kitöltetése után joggal idézi a zsidóknak: „Jézust, azt a férfiút, akit az Isten igazolt előttetek erőkkel, csodákkal és jelekkel” — amiknek ők tanúi voltak— „azt, aki az Isten elhatározott döntése és terve szerint adatott oda, ti a pogányok (Pilátus és katonái) keze által felszegeztétek és megöltétek.” Így kellett történnie „Isten elhatározott döntése és terve szerint”. Ez azonban nem menti a hamis ítéletet kikényszerítőket (a zsidó vezetőket) és az ítélet meghozóját (Pilátust).
A római jog ismerte a „rögtönítélő törvényszék”-et, ahol egyetlen tárgyaláson mondták ki az ítéletet, amit utána végre is hajtottak, ha egyértelmű volt a vádlott bűnössége. Jézus esetében más volt a helyzet. Pilátusnak nem lett volna szabad ítéletet kimondani. Pilátus állandóan hangoztatta, hogy nem talált bűnt Jézusban. Annál súlyosabb, hogy mégis halálra ítéli. „Koncepciós pernek”, „politikai gyilkosság”-nak is nevezhetnénk, ami történt.

Nem a zsidók ítéltek — Komoly tévedés azt állítani, hogy minden zsidó elítélendő azért, amit a főpapok és társaik tettek. A keresztyén egyházban ez mégis megtörtént minden következményével együtt: a zsidókat évszázadokon keresztül üldözték keresztyének. Inkább az Ézsaiás 53,6-ból induljunk ki: „…az Úr őt sújtotta mindnyájunk bűnéért…” Jézus önként vállalta a szenvedést és halált. Elkerülhette volna, és kérhetett volna Atyjától 12 légió angyalt, hogy megszabaduljon, de Ő nem tette, hogy megmentsen minket bűntől és haláltól. Nem illik hozzánk a zsidókra mutató vádoló ujj, hiszen Ő Magára vette minden bűnünket.
Gondoljunk Jacobus Revius ismert versére: „Nem a zsidók voltak, Úr Jézus, akik megfeszítettek.”

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Igazságtalan ítélkezés, igazságtalan büntetés a gyerekek életében. (** ***)
  • Nehéz választások mindennapi helyzetekben. Hogyan tudunk jól választani? (**)
  • Igazságtalan ítélet Jézus ügyében. Kié a felelősség? (***)
  • Zsidóüldözések a történelemben. Egyik ok: az „Istengyilkosság” vádja. (***)
  • Fellebbezés lehetősége az igazságszolgáltatásban. Rögtönítélő (statáriális) bíróság háború, felkelés idején. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Rövid hír megfogalmazása Jézus elítéléséről egy „szemtanú” nevében. (**)
  • A bibliai történet párbeszédes olvasása és dramatizálása. (**)
  • Riportsorozat készítése Jézus elítélésének „szemtanúival” szóban vagy írásban. (***)
  • Részlet megismerése Berde Mária: Üzentél, Klaudia c. verséből. Üzenet megfogalmazása levélformában Pilátus felesége nevében. (***)

Vizuális kultúra (Rajz — Művészettörténet) / Technika

  • Tövises ágakból töviskoszorú készítése. (**)
  • Az Emberfia és az emberek Albrecht Dürer: Ecce homo c. rézkarcán. (***)

Vázlat:

Pilátus
Jézus vagy Barabbás
Pilátus feleségének álma
korbácsolás — kigúnyolás — töviskorona
„Semmiféle bűnt nem találok benne”
„Feszítsd meg, feszítsd meg!”
kézmosás
kiszolgáltatás

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/310. Barabbás szabadon bocsátása; Jézus elítélése – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 180.53 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző:

309. Jézus Pilátus előtt

,

Üzenet —Téma:

* Jézust ártatlanul vádolták Pilátus előtt. Mi ne vádoljunk senkit ártatlanul!

Előzmények:

Júdás megbánta árulását, és visszament a templomba a 30 ezüsttel. A pénzt odadobta a fő­papok és vének elé, s fölakasztotta magát.

Történet:

Reggel Jézust megkötözve a római helytartóhoz, Pilátushoz* vitték.

Miért a helytartóhoz? Mert a zsidók maguk nem végezhettek ki senkit. Tehát a nagytanács halálos ítélete csupán formaság volt. Egyedül a római helytartó hozhatott ilyen határozatot, s hajtathatta végre. Mégis előfordult, hogy a zsidók megköveztek valakit, pl. Istvánt (ApCsel 7,57-58; 326. lecke). Ezúttal ragaszkodtak a törvényes úthoz, hogy ne őket terhelje a felelősség, s a jogosság látszatát is megtartsák. A nép, amely Jézust még láthatóan tiszteli, így bizonyára elfordul majd tőle. A zsidó vezetők egyúttal azt is meg akarták mutatni, hogy alávetik magukat a római hatalomnak, miközben attól féltek, hogyha Jézus miatt fölkelés támad, a rómaiak vérbe fojtják (vö. Jn 11,48).

Pilátus házához már nagy tömeg kísérte őket.

A zsidók vezetők nem mentek be az épületbe, nehogy tisztátalanok legyenek, amivel kizárnák magukat a páska megünnepléséből. Pilátus akkor kijött hozzájuk, és megkérdezte: „Milyen vádat emeltek ez ellen az ember ellen?”

„Ha ez nem volna gonosztevő, nem adtuk volna át neked” — felelték a tópapok és írástudók röviden.

Pilátus nem szívesen avatkozott bele a zsidók egymás közötti vitájába. Ezt mondta hát: „Vegyétek át ti, és ítéljétek el a ti törvényetek szerint!”

Ám a zsidók így válaszoltak: „Nekünk senkit sincs jogunk megölni!” Ezzel beteljesedett az Úr Jézus jövendölése, hogy milyen módon fog majd meghalni. (Mt 20,19: „…és átadják a pogányoknak…”).

„Megállapítottuk, hogy félrevezeti népünket, ellenzi, hogy adót fizessünk a császárnak, és azt állítja magáról, hogy ő a felkent király” — hangzott mostmár a vád. Láthatjuk a zsidó vezetők kétszínűségét: Pilátus előtt mást kellett kitalálni. Az a tény, hogy Jézus magát Isten Fiának mondta, a helytartót hidegen hagyta volna. De ha politikai hatalomra tör, akkor jó lesz résen lenni.

Behívatta magához Jézust, és megkérdezte tőle:

„Te vagy a zsidók királya?”

„Magadtól mondod-e ezt, vagy mások mondták neked rólam?” — hangott a válasz. Pilátusnak nem tetszett, hogy a vádlott hallgatja ki őt: „Hát zsidó vagyok én? A te néped és a főpapok adtak át nekem téged: Mit tettél?”

Jézus így felelt: „Az én országom nem e világból való: ha ebből a világból való volna az én országom, az én szolgáim harcolnának, hogy ne szolgáltassanak ki a zsidóknak. De az én országom nem innen való.”

Pilátus meglepődött: „Akkor mégis király vagy te?”

„Te mondod, hogy én király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról: mindenki, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra.” — válaszolt Jézus.

„Mi az igazság?”* — kérdezte Pilátus gúnyosan.

Aztán kiment újra, s így szólt a főpapokhoz és a tömeghez: „Semmi bűnt nem találok ebben az emberben.”

A zsidók kiáltozva bizonygatták: „Fellázítja a népet tanításával egész Júdeában, Galileától kezdve egészen idáig.”

Pilátus akkor, megtudva, hogy Jézus galileai, elküldte Heródeshez*, aki az ünnepre ugyancsak Jeruzsálembe jött. Heródes volt Galilea negyedes fejedelme, ítélkezzen felette ő.

Heródes megörült a Názáreti Jézusnak. Már régen szerette volna látni. Heródesnek rossz volt a lelkiismerete Keresztelő János lefejezése óta (vö. 250. lecke). Amikor Jézus csodáiról hallott beszélni, azt hitte, hogy Keresztelő János támadt fel a halottaiból. De hiába faggatta, nem kapott választ, ahogy néma maradt a főpapok és írástudók vádjaira is. Így hát Heródes Jézusból gúnyt űzve, őt királyi ruhába öltöztetve küldte vissza Pilátushoz.

Ezen a napon lettek Heródes és Pilátus barátok.

Jegyzetek:

Pilátus —Pontius Pilátus Kr. u. 26-36 között az ötödik római prokurátor Júdea és Palesztina fölött. Hajlíthatatlan, önhatalmú, kérlelhetetlen és erőszakos ember volt (vö. Lk 13,1), de nem lehetett megvesztegetni sem. Gyakran megbántotta a zsidókat vallásos érzelmeikben. Cézáreában volta székhelye, de a nagy zsidó ünnepeken Jeruzsálembe jött rendet tartani. Pilátust Szíria legátusa, Vitellius váltotta fel, miután számos samaritánust ok nélkül megöletett, és Rómába hívták, hogy a császár előtt feleljen.

Mi az igazság? — Görögül: „Ti estin alétheia”. Az „alétheia” szó az „a lethe”-ből ered. Az „a”-t ismerjük összetételekből: a-szociális, a-teista. A „Lethe” a görög mitológiában az a folyó, amelyik az árnyak vagy holtak birodalma és az élőké között folyt. „A lethe” tehát az élők birodalma a Lethe előtt, azaz a „valódiság”. Az alétheia-t tehát a „valódi”, „konkrét” szavakkal lehet lefordítani. Pilátusnak ez a megjegyzése közömbösséget, cinizmust és kiábrándultságot jelez. Talán valamikor ő is kereste az „igazságot”, de mára csak keserűsége maradt. Opportunista módon mindenféle széllel egyik forog, s igyekszik magát menteni.

Heródes — Itt Heródes Antipas-ról van szó, aki ezidőtájt negyedes fejedelem volt Galileában. Jeruzsálemben palotája állt. Pilátussal korábban nem voltak jóban. A helytartó most jó lehetőséget lát arra, hogy Heródest a maga pártjára állítsa.

Énekek:

Református énekeskönyv: 22:7; 69:2; 184; 335; 336:9-11
Jertek, énekeljünk• 131; 167
Harangszó: 9:1-4.7
Dicsérjétek az Urat!: 162
Erőm és énekem az Úr: 29:2; 57:3

Megjegyzések:

Ártatlant vádolni — A Jézus ellen felhozott vádaknak nincs semmiféle valóságos alapjuk. Csak feltételezések, félreértésen alapuló vádaskodások, amiket Jézus ellenségei nem tudnak bizonyítani, hiszen Jézus ártatlan. Jó tettei nem számítanak. Mindenképpen meg akarnak szabadulni tőle.
Mindez Isten „elhatározott döntése és terve szerint” történt (ApCsel 2,23). Így kellett Krisztusnak az övéiért szenvednie. Ahogy Ézsaiás prófétálta: „Megvetett volt, és emberektől elhagyatott… nem törődtünk vele.” (Ézs 53,3)
Jézus egyedül maradt, nincs „védőügyvédje” sem. „A sajtóban egyedül tapostam, a népek közül senki sem volt velem.” (Ézs 63,3) Pedig Ő a nagy Közbenjáró.
Az Ártatlant vádolják, hogy Ő Isten ítélőszéke előtt a vádat a vétkesekről elháríthassa.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Dráma

  • Ártatlanul megvádolni valakit. Vádaskodás, igazságtalan ítélkezés a gyerekek között. (** ***)
  • A római jogon alapuló igazságszolgáltatás. A vádlott csak bizonyított vád alapján ítélhető el. (***)
  • Bírósági tárgyalás spontán szerepjátékkal: a bíró, ügyész, vádlott, ügyvéd, tanúk szerepe. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Az „ártatlan” rokonértelmű kifejezései. (**)
  • „Szöveghamisítás”: a bibliai történet igaz/hamis voltának felismerése. (Kicsi változtatással is megváltozhat a szöveg értelme, jelentése.) (**)
  • Jézus és Pilátus dialógusa: párbeszédes olvasás, dramatizálás. (***)
  • Igazságtalan vádak és azok hatása Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig c. regényében. (***)

Vizuális kultúra (Rajz — Művészettörténet)

  • Krisztus, Pilátus és a vádolók alakja Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt c. festményén. (***)

Vázlat:

nagytanács — Kajafás
Pilátus — helytartó
„Semmi bűnt nem találok ebben az emberben.”
Galilea

Heródes — félelem (Keresztelő János gyilkosa)
gúnyoló ruha

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/309. Jézus Pilátus előtt – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 1.10 MB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző: