Törekedj szelídlelkűségre!

Mt 11,28–30

A praüpathia – szelídlelkűség, egyfajta kisugárzást jelent. Ráhangolódást egy másik emberre, az ő hullámhosszára. Ismerős talán az apátia – kedvetlenség; szimpátia – kedvesség; empátia – beleérzőképesség. Ezek mind olyan lelki fogalmak, melyeknek látható jeleik vannak, s egy emberi magatartásformát jelölnek. Ilyen a szelídség is.

„Tanuljátok meg tőlem!” – mondja Jézus, tehát tanulható. Ahogyan az alázat az Isten felé, úgy a szelídség az emberek felé. Lehet számolni tízig, ha valami ér, de lehet komolyan végiggondolni, hogy mikor a másik kiállhatatlan, az egyáltalán nem biztos, hogy nekem szól – valószínűleg önmagára haragszik, több megértésre van szüksége, rossz napja volt, stb. Ha el tudom különíteni magam a másik embertől, s nem gondolom, hogy mindig mindenki rólam beszél, nekem célozza a megjegyzéseit, sokkal könnyebben fogok szelíd maradni. S csak a szelídek fognak hitelesen szólni Isten nevéről!

A szelídség hatalmas erő. Mert szelídnek maradni is csak erős emberek tudnak. Akinek igaza van, csendben is meg tudja mondani, akár még hallgatni is tud. Nem véletlen, hogy a Példabeszédek könyve így fogalmaz: „A szelíd szó a csökönyösséget is megtöri.” (25,15)

„Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.” (Mt 5,5)

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024