Péter kívánsága

Mt 14,22–33

Mindnyájan szeretnénk többek lenni, mint amik most vagyunk. Szeretnénk megcsinálni olyan dolgokat is, melyeknek nem vagyunk birtokában. A tudomány fejlődéséhez is hozzájárult az ember vágya a sebesség, a repülés, vagy a víz alatti világ megismerésére.

Péternek volt egy vágya – hasonlítani a Mesterhez. Kiemelkedni a többiek közül, s azokat a csodákat tenni, melyeket Jézus is tett. A vágy még a félelmét is legyőzte, hiszen ki mert lépni Jézus hívására a háborgó tengerre. És járt a vízen… És csaknem odaveszett… Mert a félelem legyőzte a vágyát…

Sok kimondatlan vágy van bennünk. Kívánjuk a hatalmat, a másokon való uralkodást. Kívánjuk a kitűnést a többiek közül, vagy a hétköznapok szürkeségéből. Várjuk a szót – jöjj te is. Vágyjuk a csodát, hogy a mi életünkben is megtörténhet!

Pedig a legnagyobb csoda nem az, hogy Péter képes volt járni a vízen, hanem hogy a többi tanítvány le tudott borulni Jézus előtt, ezt mondva: „Valóban Isten Fia vagy.”

Uram, csak Te tudod:

Mikor külsőleg a legmagasabbra emeltek emberek –

Akkor voltam a legsírósabb, legkisebb,

Legbűnösebb

És legmegalázottabb gyermeked.

Reményik Sándor

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024