Olajfa ágaként…
Róm 11
Pál mindezt a zsidóságért is mondja. A beoltatott keresztyénség nem berzenkedhet az eredeti törzs ellen. Sem nem büszkélkedhet, sem nem csúfolódhat, sem nem lehet nagy mellénnyel. Hiszen a kiválasztott nép továbbra is az marad.
Mert a kegyelem az kegyelem, és nem érdem. Most ennek van ideje, azután majd másnak. Inkább arra vigyázzunk, hogy amíg a népek ideje van, addig hívogassunk mindenkit, mert eljön az idő, hogy „bezáratik az ajtó”. A zsidóságról tudhatjuk, hogy ők is össze fognak gyűjtetni, de előbb még más népeknek van lehetőségük. Amikor a zsidóság kezd megtérni – mert csak Krisztusban van már lehetőségük –, az jelenti majd az utolsó idők közeledtét is. Mostanában sok ezren térnek meg Izráelben, s lesznek ún. Messiás-hívő zsidók. Nem csatlakoznak keresztyén felekezetekhez – melyikhez is csatlakoznának –, hanem élnek a maguk törvénye szerint, de Krisztusban reménykedve.
Ne ellenük legyünk, hanem velük együtt keressük az utat, míg van időnk mások Krisztushoz vezetésére!
„Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Milyen megfoghatatlanok az ő ítéletei, és milyen kikutathatatlanok az ő útjai! Bizony, tőle, általa és érte van minden: övé a dicsőség mindörökké. Ámen.” (Róm 11,33–36)
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Hagyjon egy választ!
Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!