Művelni és őrizni

1Móz 2,15

Tudósok, közgazdászok, teológusok szerint is a világ valamiféle ökológiai katasztrófa felé halad. Az ember nemcsak ember vérét onthatja, hanem a „földét” is. Nem valamiféle termékenységi kultuszról van szó, hanem egyetlen földünkről, megsebzéséről. Hiszen gyilkolni lehet a tavakat, folyókat, erdőket, tengereket (pl. vegyi anyagokat engedve beléjük), és szinte mindent. Még a hatalmas, nekünk védelmül adatott ózonpajzsot is „sikerült” kilyukasztani. Se szeri, se száma betegségeknek, melyeket ezek miatt kapunk.

A földet őrizni és művelni kaptuk, nem rombolni és pusztítani. Nem beszélve mindarról, melyek csupán az ember luxus­igényeit elégítik ki. Sok állatnak kell az ember mohósága miatt szenvedni, mert az ember elpusztít egy medvét egy kicsinyke medvetalpért, vagy védett kismadarakat lő le néhány falat húsért… S a bűn mindenhova beszüremkedik, hiszen a nagyvállalatok még nagy összegű kártérítéseket is kifizetnek inkább, mintsem tisztító berendezést vennének. A természetből mind nagyobb területet hódít meg az ember, kiirtva a hatalmas erdőket, a föld „tüdejét”. S rengeteg szemetet is termelünk, egy-egy család naponta több kilót…

Isten ránk a föld őrzését és védelmét bízta. Teszünk-e érte valamit?

Mégy gyermekeiddel a természetben. Ne engedd, hogy meggondolatlanul már az első órában virágokat szaggassanak, amelyek a forró kezecskékben elhervadnak, s így azokat, mivel kényelmetlenekké lettek, figyelmetlenül eldobják. Inkább neveljed őket első éveiktől kezdve az élet tiszteletére. A nem gondolkodó emberek előtt válj inkább nevetségessé. A gyermekeket azonban meg fogja ragadni a titok borzongása, s egykor megköszönik neked, hogy fölébresztetted bennünk az élet tiszteletének nagyszerű dallamát.

Albert Schweitzer

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024