Minden ember iránti szeretet

1Pt 3,8–17

Ismét egy igen nagy lépés, ha valaki már nemcsak azokat tudja szeretni, akik őt szeretik, hanem mindenkit, bárkit: samaritánust és ellenséget egyaránt. A szomszédot, a lehetetlen levélkézbesítőt, a csalót, a gyilkost, a hatalmaskodót, mindenkit. Azt tapasztaltam, hogy ezt az állapotot csak a nagyon hűségesek érik el. Ők valóban „ehető kenyérré” váltak mások számára. Nem is féltik magukat, hiszen ők már régen nincsenek. Nem sajnálják az időt, nem sajnálják a pénzüket, mert mindenük Istené, mert semmijük sincsen. Ők Krisztus kinyújtott keze, megvalósult élete közöttünk.

Péter mindkét levele ezért szól. Hogy akik épp „sülésben” vannak, azok el ne keseredjenek, mert alakul bennük a lényeg. A megszentelt élet, a krisztusi valóság.

A cél a minden ember iránti szeretet. Ne elégedjünk meg kevesebbel, s engedjük Istennek, hogy úgy formálja ezt bennünk, ahogyan jónak látja.

Eddig lehet eljutni. El lehet eddig jutni? Isten kegyelméből igen. A figyelmeztetéstől: „Ne paráználkodj”, az ígéretig: „Nem fogsz paráználkodni!” Hűséges leszel. Így lesz a házasság szeretet-közössége valóban mintája az Istennel való szeretet-közösségnek.

Csak az a fő, hogy áhítatod tetté, hited szeretetté váljék, teljesen, maradék nélkül, mint ahogyan az olvadt érc siet az előre elkészített formába, hogy mindenestől haranggá váljék. Mert ami megmarad belőle, az salak lesz, de ami beleömlik a formába, az megcsendül a magasságban.

Ravasz László

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024