Halál, hol a te diadalod?

1Kor 15,55

Nem véletlenül beszélnek már a különböző médiumokban is arról, hogy túlságosan sok erőszakos, értelmetlen, és véres jelenetet tartalmazó filmet lehet látni a tévében, mozikban. Ezt nem kell bizonygatni, hiszen valóságát mi is tapasztaljuk minden nap. Elég, ha csak a filmcímeket elolvassuk.

Miért van ez? A pszichológusok egy része azt mondja: az erőszakos filmek által sokan levezetik indulataikat. Mások ezzel ellentétben azt állítják: az erőszak a filmek által is terjed, mert sokkal erősebben hatnak a fiatalokra, mint gondolnánk. Magam is láttam egy iskolában, hogy szünetben a gyermekek az előző napi film harci mozdulatait utánozták. Már a hírek is úgy érkeznek hozzánk, hogy szinte csak a tragikus, sokkoló hír a hír, a nyugodt, építő híradók nem érdekesek. Így alakult a társadalom élete, szerkezete. Gondoljuk végig: minden hétvége fekete mérlegét megtudjuk, hányan haltak meg, hol történt mérgezés, rablás, stb. És hol vannak a jó hírek, az ünnepségek, a találkozók képei és statisztikái? Miért erre rendezkedtünk be? Nem ördögi valahol, hogy a halál híreit hallgatjuk és nézzük?

Isten ránk az örömhírt bízta, mely győz a halálon is. Ezért legyünk az élet pártján, és ne dőljünk be a híreknek, ne engedjük, hogy azok befolyásoljanak bennünket.

Abban a „híradóban” hát, ahol mi vagyunk a bemondók, hirdessük az életet!

„Teljes a diadal a halál fölött! Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod? A halál fullánkja a bűn, a bűn ereje pedig a törvény. De hála az Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által!” (1Kor 15,54–57)

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024