Előre

Róm 8,29–39

Isten előre elrendelése irányítja a világot. S ez közel sem determinizmus, hanem gondoskodás. Nem fatalista módon kell mennünk sorsunk elé, hanem azzal a bizalommal, hogy a mi Urunk jót gondolt felőlünk. Ha mindent odaadott értünk, hogyan is lehetne ellenünk? Tudhatjuk, hogy szeretetével mindent javunkra munkál, és semmiféle külső vagy belső veszedelem nem választhat el Tőle minket.

A tékozló fiú apja is tudta, hogy fia a kincseit el fogja herdálni, de haza fog menni, és mindez együtt is belefért szeretetébe. Isten is mindent tud előre, mégis elenged és visszafogad, mégis mindent elkészít.

Nem értenünk kell ezt, csak hinnünk, mert itt hitigazságról van szó. Azok közé a titkok közé tartozik ez, melyeket nem feszegetni kell, hanem várni.

Tréfásan mondtuk egyszer, Istennél mindenre van előre egy a, b, c stb. variáns. Ha mi „a”-t választunk – arra vezet; de ha ­„b”-t választunk – Ő arra is tud velünk lépni. Mert tervében mindannyian választási lehetőségeinkkel együtt szereplünk. Ezerféle szín változatában a szeretet kifogyhatatlanságának ötletességében.

Lehet, hogy nem vesszük észre Isten jelenlétét, ám kitérni előle nem tudunk. A világ tele van Vele. Mindenütt álruhában jár. Olykor-olykor mégsem nehéz felismerni. Tennivalónk igazából: emlékezni, odafigyelni, tulajdonképpen felébredni.

C. S. Lewis

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024