Tevékenység: Legény- (és leány)próbáló párosító ének; beszélgetés, ön- és társismereti játék; két atlétaportré az újkori olimpiáról; a helytállás bibliai példái
Széles a Duna (Zenei-ritmikus, kapcsolati)
Legénypróbáló játékra utal Széles a Duna, keskeny a partja című népdalunk, ami valójában egy párosító ének, a „győztes” jutalma, hogy párra talál. Bár a dal a győzelem nehézségeiről is beszél. Tanuljuk meg a gyerekekkel az éneket (kottával együtt elérhető a címre kattintva), majd énekeljük a patakátugrás győztesének a nevével (lásd a 3-1. bejegyzést). A név ritmusa éneklés közben sűríthető vagy ritkítható, attól függően, hány szótagos. Lányok nevével is elénekelhetjük, főleg akkor, ha lány lett a győztes. Ebben az esetben a „legény” helyére a „leány” szó kerül.
Széles a Duna, keskeny a partja. Nincs olyan legény, ki átugorja. Géczi Imre átugrotta, sáros lett a cipősarka, ez ám a legény!
Ne gondold, Imre, hogy mindig így lesz. Majd ha a kuckóban öt- hat gyerek lesz. Csörög a sarkantyú, csipog a sok rajkó, kenyér kell annak!
Kép: 123RF
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Tevékenység: Olimpiai kisokos: ötpróba, öttusa az olümpián és az olimpián, a harckészség forrása Dávid énekében; összetett mozgáspróbák, mozgásos játékok
Kr. e. 708-ban, a 18. olümpiai játékok programjába beiktatták a pentatlont, ami ötpróbát vagy öttusát jelent, mert öt különböző versenyszámban kellett a versenyzőknek összemérni a képességeiket, úgymint a stadionfutás, távolugrás, diszkoszvetés, gerelyhajítás és birkózás.
A versenyek során így a gyorsaság, ügyesség, rugalmasság, helyzetfelismerés, erő egyaránt szerepet kapott, tehát egy összetett versenyformáról van szó. Az életben sem különülnek el ezek a képességek, s egy harcedzett katonának bizony mindezekre együtt van szüksége ahhoz, hogy nehéz helyzetekben vitézként helytálljon.
A pentatlon adta a mintát az öttusa sportág megalkotásához, amiben szintén a harci, katonai küzdelem volt az irányadó. Annyira, hogy egy harci „mesét” is kitaláltak hozzá: „Egy katonai futár fontos küldetést kap: egy levelet kell eljuttatnia a folyó túloldalán elhelyezkedő szövetségeseknek. Lovon indul útnak, de az ellenség felfedezi, ezért karddal majd pisztollyal kell utat vágnia a harcmezőn. Lovát az ellenség kilövi, ezért úszva kel át a folyón, végül futva juttatja el az üzenetet a címzettnek.”
A katonás sportág elemei így a lovaglás, úszás, vívás, céllövészet és futás lettek, később a lövészetet és futást összevonták, és nemsokára a lovaglástól is búcsút veszünk. A párizsi olimpián szerepel utoljára az öttusában a lovaglás.
Dávid győzelmi énekében így mutatja be ezt az összetett (komplex) harckészséget, aminek a forrása – a képességfejlesztő gyakorlatok mellett – maga az Úr:
Veled a rablóknak is nekirontok;
ha Isten segít, a kőfalon is átugrom.
[…] Isten ruház föl engem erővel,
ő teszi tökéletessé utamat.
Lábamat a szarvaséhoz hasonlóvá teszi,
magaslatokra állít engem.
Ő tanítja kezemet a harcra,
karjaim ércíjat feszítenek.
[…] Biztossá teszed lépteimet,
és nem inognak bokáim.
Zsoltárok 18,30.33–35.37
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
https://kateteka.hu/wp-content/uploads/2024/07/3-1_zsakbanfutas_vagott_web.jpg578608Miklya Zsolthttps://kateteka.hu/wp-content/uploads/2015/04/kateteka_logo.pngMiklya Zsolt2024-07-30 05:26:122024-11-05 09:02:203-1. Ez ám a próba!
Tevékenység: Olimpiai kisokos: futóversenyek az olümpián, két futóportré az ókori és újkori olimpiáról; futó- és fogójátékok; meseolvasás, beszélgetés, önismereti edzésterv készítése, mezei váltófutás
Olimpiai kisokos 2 (Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, kapcsolati)
Futóversenyek Olümpiában
Kezdetben volt a futás. Legalábbis az olümpiai játékokon. A Kr. e. 776-ból ismert első olümpiai játék, aminek írásos nyoma van, csupán egy napig tartott, és egyetlen versenyszámból állt, a stadionfutásból.
Így ment ez évtizedeken át, majd csatlakozott a kettős stadionfutás egy fordulóval (kb. 365-385 méter) és a hosszútávfutás, ami kezdetben hét stadionhossznyi volt, később pedig 24-szer futották végig a stadion hosszát a versenyzők.
Kr. e. 708-ban, a 18. olümpiai játékok programja az ötpróbával (pentatlon) bővült, amiben a stadionfutás volt az első, majd távolugrás, diszkoszvetés, gerelyhajítás és birkózás következett. Legkésőbb, Kr. e. 520-ban vették fel a versenyszámok közé a fegyveres futást is, ami két stadionhossznyi volt. Forrás
Kép: 123RF
Két hosszútávfutó – a régmúltból és a múltból:
Kr. e. 328-ban, a 113. olümpiai játékokon hosszútávfutásban Ageász lett a bajnok. Győzelme után még aznap hazafutott kb. 100 km-re fekvő szülővárosába, hogy minél hamarabb elmondhassa az örömhírt. Állítólag kilenc óra alatt futotta le a maratoni táv két és félszeresét. Ezzel „versenyen kívül” teljesítve az „ultramaratont”. (A maratoni futótávolság bő 42 km. Minden futóversenyt, ami ennél hosszabb távon zajlik, ultramaratonnak neveznek. A magyar Bérczes Edit, aki 2000-ben világbajnok lett 100 km-en, kb. 7 óra 25 perces egyéni csúcsot ért el ezen a távon.)
Kr u. 1952-ben a helsinki olimpián Emil Zátopek, aki ekkor már egyszeres olimpiai bajnok és többszörös világcsúcstartó volt tízezer méteren, megnyerte az öt- és tízezer méteres futást. Ezután úgy döntött, hogy ha már arra jár, elindul a maratoni versenyszámban is. Igaz, hogy még nem próbálta, de itt az ideje. És persze megnyerte azt is. Pedig úgy volt, hogy ki sem jut az olimpiára. Barátját ugyanis, aki ötezer méteren volt csehszlovák csúcstartó, nem akarták kiengedni az olimpiára politikai okokból. Emi Zátopek kijelentette, hogy akkor ő sem indul az olimpián. Végül győzött a barátág és a szolidaritás: mindketten kimehettek az olimpiára.
Források: Kubány Éva: Az olimpiai játékokról gyerekeknek (Kalligram, Pozsony, 1998, 9., 27. o.)
Néhány ismert és kevésbé ismert, de jól bevált futó- és fogójátékot ajánlunk kisebbeknek és nagyobbaknak egyaránt:
Mókusok, ki a házból!
Kiszámolunk egy kikiáltót. A többiek a mókusok, akik a játéktéren rajzolnak egy-egy kört, vagy letesznek egy-egy hulahoppkarikát egymástól legalább egy-egy méterre. Ezek a mókusházak. Minden mókus beáll a maga házába, a kikiáltó pedig a házak közé. Váratlanul elkiáltja magát: „Mókusok, ki a házból!” Erre minden mókusnak egy másik házba kell átszaladnia. Aki először belép az új házba, azé a ház, kilökni nem szabad. Közben a kikiáltó is igyekszik beugrani egy házba. Aki nem talál magának helyet, a következő játékban az lesz az új kikiáltó.
Változat: Nagyobb létszám esetén a mókusok párban vagy hárman is lehetnek egy-egy házban. Ebben az esetben a párok vagy hármasok rajzolnak egy-egy kört maguk köré. A játék hasonlóan zajlik: helycsere után egy házban nem állhat több mókus, mint amennyiben a játék elején megegyeztünk.
Forrás: Bújj, bújj, zöld ág… Népi gyermekjátékok (Móra, Bp, 1976, 64. o.)
Sapkacserélő fogó
Kijelölünk egy fogót és egy menekülőt, a menekülő fejére sapka (pl. baseballsapka) kerül. A fogó csak azt üldözheti, akinek a fején van a sapka. A menekülő a sapkát igyekszik valamelyik társa fejére helyezni. Ha sikerül, akkor a fogónak a sapkást kell tovább üldöznie. Csak az lehet új fogó, akinek a sapka a fején volt, amikor a fogó üldözte. Akit a fogó nem tudott megfogni, az a játék győztese (többen is lehetnek).
Forrás: Mozgásos játékok (Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet, Eger, 2015, 48. o.)
Üsd a harmadikat!
Játszhatja egy nagyobb csoport, páros létszámban. Kiszámolunk vagy kijelölünk egy fogót és egy menekülőt. A többi játékos párosan befelé néző kettős kört alkot úgy, hogy a párok egymás mögött állnak, kb. egy lépés távolságra. Jelre a fogó üldözni kezdi a menekülőt a körön kívül. Ha sikerül megérintenie, szerepcsere történik a menetirány megváltozásával. A menekülő úgy szabadulhat, ha sikerül valamelyik pár elé belépni a körbe, mielőtt a fogó megérintené. A fogó ettől kezdve a pár külső körben lévő tagját üldözi, aki a menekülő beállásával harmadik taggá vált. Győztes az a játékos, aki a játék ideje alatt egyszer sem lesz fogó.
A körön belül futni vagy a párok között átfutni nem szabad. A harmadik játékos nem állhat rögtön az előző menekülő, azaz a saját oszlopa elé (legalább egy kört meg kell tennie).
Csalogató
Két egyenlő számú csapatot alakítunk, akik felállnak egymással szemben 10-15 méter távolságra, és felváltva küldenek a másik csapathoz csalogatót. A kezdő csapat első csalogatója elindul a másik csapat felé, akik egyik karjukat csípőmagasságban tenyérrel felfelé előrenyújtják. A csalogató beleüt az egyik játékos tenyerébe, majd igyekszik minél gyorsabban visszafutni saját csapata vonalán túlra. A megérintett ellenfél próbálja őt viszont megérinteni, mielőtt a csapatát elérné. Ez már a tenyérbe csapás után megtörténhet, de a menekülő az ellenfél vonaláig elérhető. Ha sikerül utolérni a menekülőt, akkor az üldöző foglyul ejti. Ha nem sikerül, ő lesz a csalogató foglya. Rendeződnek a sorok, és a másik csapat csalogatója indul. Az a csapat győz, aki megadott idő alatt több foglyot gyűjt, vagy az ellenfél minden játékosát foglyul ejti.
Keresztező fogó
A fogó üldözőbe vesz egy játékost, aki úgy menekül meg az üldözéstől, ha közte és a fogó között egy másik játékos átszalad. A keresztező játékosnak ezt jeleznie kell hangos kiáltással: „Engem kergess!” A fogónak ekkor a keresztben átfutó játékost kell tovább üldöznie. A játék önfeláldozást kíván, és akkor működik jól, ha ezt a játékosok gyakran be is vállalják. Összeszokott, „haladó” játékcsoporttal érdemes kipróbálni.
Változat: A játékot játszathatjuk párokban kézfogással is.
Győzd le önmagad! (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, testi-mozgásos)
Lázár Ervin Ló Szerafin legyőzi önmagát című meséje elég hosszú, ezért „hosszútávolvasást” kíván, amit „bekuckózva” hallgathatnak végig a gyerekek a mesemondó- vagy beszélgetőhelyen (elérhető a címre kattintva, illetve az író A Négyszögletű Kerek Erdő című kötetében). Bevezetésül kérdezzük meg tőlük, hogy hallottak-e már a Négyszögletű Kerek Erdő lakóiról. Beszélgetéssel idézzük fel a szereplőket, vagy mutassuk be, ha kevesen ismerik őket. Majd indulhat az olvasás. Figyeljék meg a gyerekek, mit jelent Ló Szerafinnak a győzelem.
Majd beszélgessünk a mese alapján:
Mivel vádolták a társai Ló Szerafint? Miért nem volt igazuk? Mit értettek félre?
Hányszor győzött Ló Szerafin? Mivel győzött? Mi igazolta a gyorsaságát és a szerénységét?
Mi a véleményetek Bruckner Szigfrid viselkedéséről?
Mit jelent Bruckner Szigfrid tanácsa: „Győzd le önmagad!”
Hogyan győzte le magát Ló Szerafin? Hogyan győzhette volna le magát Bruckner Szigfrid?
Ti hogyan, miben győzhetitek le magatokat?
Készítsetek „edzéstervet” magatok legyőzésére, ami a rossz tulajdonságok gyengítésére, az jó tulajdonságok erősítésére szolgál.
Mezei futás
Menjünk ki a szabadba, keressünk egy helyet, ami „éppen versenyfutásra való”. Tartsunk „mezei” futóversenyt, amelyben a gyerekek egyéni képességeiket mérik össze.
Ennél izgalmasabb, és az egymásra figyelést erősíti a váltófutás, amit sorverseny formájában bonyolíthatunk le. A váltást egy átadott szalag vagy zöld gally jelezheti.
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, önismereti, vizuális-térbeli, természeti
Tevékenység: Nagy futók és futások a Bibliában: bibliai történet olvasása, szereplő jellemzése csoportmunkában, bemutató és titkos szavazás, eredményhirdetés; a győzelem értéke az ókori olimpián és az Újszövetség idején; győzelmi koszorú készítése leveles ágakból, színes papírból
Nagy futók a Bibliában (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)
„Mily szép, ha feltűnik a hegyeken az örömhírt hozó lába!” – olvassuk Ézsaiás könyvében a zsoltárba illő sorokat (újfordítású Biblia, Ézs 52,7). A képhez hozzátartozik, hogy a hírvivők általában futva tették meg a távot, tehát az örömhírrel érkező futva közeledik. Számos élethelyzetben volt szükség futásra a bibliai korokban, így a futás a mindennapi élethez tartozott, nem különült el az élettevékenységektől. Mégis, egy-egy kiváló harcos, vitéz vagy kivételes esemény kapcsán a Biblia is hírt ad nagy futókról és futásokról. Ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat:
Hágár, aki Ábrahámtól esett teherbe és Sára szolgálója volt, futva menekült el úrnőjétől, aki nagyon rosszul bánt vele. (1Mózes 16,6–7)
Rebeka futva vitte a hírt a családjának, hogy elmondja, kivel találkozott a kútnál, és mi történt. (1Mózes 24,28)
Sisera, Kánaán királyának a hadseregparancsnoka futva menekült az izráeliek elől, amikor a seregét megzavarta az Úr, és áradás sodorta el a harci szekereket. (Bírák 4,15–16; 5,20–21)
Dávid – amikor megérkezett az izráeli sereg táborához, és látta, hogy csatarendbe állt a sereg a filiszteusokkal szemben, nem tétovázott, hanem „a csatasor felé futott”. Később futva lépett ki a csatasorból Góliát elé, majd odafutott hozzá, amikor leterítette a parittyakő. (1Sámuel 17,22.48.51)
Aszáél, Dávid nővérének, Cerújának a fia volt Dávid egyik legjobb katonája. „Aszáél gyors futó volt, akár a mezőn szökellő gazella.” Egy csetepaté során Saul vezérét, Abnért üldözte, nyomában volt, nem maradt el tőle, de Abnér a lándzsájával megölte. (2Sámuel 2,17–23)
Mefibóset dajkája futva mentette a rábízott kisfiú – Jónátán fia – életét, amikor megtudta, hogy Jónátán és Saul meghalt. Tudta, hogy Dávid és hívei meg fogják torolni Saul háza népén a Dávidon esett sérelmeket. Sajnos egy „sportbaleset” történt: olyan gyorsan futott, hogy a gyermek leesett, és megsántult. (2Sámuel 4,4)
Két hírvivő indult Dávidhoz futva a győzelem hírével, amikor a király serege legyőzte az ellene lázadó Absolon seregét. Ez volt a jó hír. A rossz viszont az, hogy a király fia, Absolon is meghalt. Pedig Dávid kérte, hogy kíméljék meg az életét. Az elsőnek érkező hírvivő (Cádók pap fia, Ahimaac) erről nem beszélt, hogy kímélje a királyt. A másodiknak érkező hírvivő (egy etióp férfi) viszont elmondta a kegyetlen valóságot, ami után a király nem a győzelemnek örült, hanem a fiát gyászolta. (2Sámuel 18,19–32)
A tékozló fiú apja, amikor hosszú várakozás után végre meglátta, hogy az ő messzi országba költözött fia jön hazafelé, „elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta őt.” (Lukács 15,20)
Magdalai Mária, illetve a „másik” Mária, amikor megtudta az angyaltól Jézus feltámadásának hírét az üres sírnál, futásnak eredt, hogy hírül adja a tanítványoknak. (Mt 28,8; János 20,1)
Péter és János is elfutott a sírhoz, hogy saját szemével győződjön meg a hírről. Még egy kis verseny is kialakult köztük, János ért elsőnek a „célhoz”, de átengedte Péternek az elsőséget. Mégis győzött, mert amikor belépett a sírba, „látott, és hitt” (Lukács 24,12; János 20,3–8)
Pál apostol magát az életet, annak küzdelemmel teli, helyénvaló élését nevezte futásnak, amikor így szólt: „az életem sem drága, csakhogy elvégezhessem futásomat” (ApCsel 20,24); „nem futottam hiába” (Filippi 2,16); „ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé” (Filippi 3,14); „futásomat elvégeztem” (2Timóteus 4,7). De azt is tudta, hogy a győzelem „nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.” (Róma 9,16)
Írjuk fel a fenti (kiemelt) neveket egy-egy cédulára a kapcsolódó igehellyel együtt. A gyerekek párban vagy kis csoportban választhatnak egy-egy névkártyát. Feladatuk, hogy a rajta szereplő személy(ek)nek nézzenek utána a Bibliában, és keressék a választ az alábbi kérdésekre:
Milyen élethelyzetben vállalkozott vagy kényszerült az illető futásra? Miért és hová futott? Mi lett futásának az eredménye?
A válaszkereséshez elolvashatják az egész történetet, amibe az igehely ágyazódik. Majd a párok/csoportok mutassák be a saját futójukat, mintha egy hírműsorban szólalnának meg.
A bemutatások végén egyéni titkos szavazással válasszuk ki, ki a legszimpatikusabb futó a bemutatottak közül. Az első három helyezettet külön emeljük ki, és keressük az okát: Vajon miért ők kerültek a dobogóra?
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
https://kateteka.hu/wp-content/uploads/2024/07/2-1_papirkozoru_vagott_web.jpg524524Miklya Zsolthttps://kateteka.hu/wp-content/uploads/2015/04/kateteka_logo.pngMiklya Zsolt2024-07-23 04:34:462024-11-05 09:04:562-1. A nagy futás
Tevékenység: Olimpiai kisokos, információgyűjtés: tudnivalók, érdekességek az ókori és az újkori olimpiáról; játékos mozgáspróbák az olimpiai versenyszámokból
Olimpiai kisokos(Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)
Az olimpia kezdete
Tudtad-e, hogy már a bibliai időkben is voltak olimpiai játékok?
Abban az időben kezdődött, amikor Júda és Izráel „viaskodott” egymással, nem mindig „szabályszerű” módon. Az első görög írásos emlékek Kr. e. 776-tól emlékeznek meg az olümpiai játékokról, amelyek igen népszerűek voltak. Jóval később Pál apostol is utal a sportversenyekre, az önmegtartóztató élet példáját a sportolóktól veszi (1Korinthus 9,24–27). Nézőként akár maga is részt vehetett az olümpiai játékokon vagy más sportversenyeken, mivel ezek az ő korában is igen népszerűek voltak. Krisztus születése után 393-ig négyévente rendszeresen megrendezték ezeket a viadalokat Olümpiában. Az ókori görögök az időszámításuk kezdetét is az első ilyen sportesemény napjára tették. A játékok ideje alatt felfüggesztettek minden háborút, béke honolt az országban. A viadalok időpontjáról minden görögnek hírt kellett kapnia, és aki csak tehette, el is zarándokolt a helyszínre.
Játék Zeusz tiszteletére
Olümpiában egy nagy Zeusz-templom állt. Az Olümposzon lakó Zeusz a görögök főistene volt, az ő tiszteletére rendezték a sportversenyeket. Olümpia és az Olümposz elég távol van egymástól, a város kaphatta a nevét az istenek lakóhelyéről.
A játékok nyitónapján többezres tömeg gyűlt össze a templom előtt, ahol a sportolók fogadalmat tettek, majd áldozatot mutattak be az istenség tiszteletére. Ezután következtek a versenyek, amelyek kezdetben csak egy, később több napon át tartottak. A versenyeken nem vehettek részt nők, sőt a nézők is csak férfiak lehettek. A győztest olajággal koszorúzták meg, és életnagyságú szobrot készítettek róla. Többé nem kellett dolgoznia, mert a városa a haláláig eltartotta. Csak az első helyezettet ünnepelték, a többi versenyző üres kézzel tért haza.
https://kateteka.hu/wp-content/uploads/2024/07/1-2_olimpiai-lang_web.jpg8571000Miklya Zsolthttps://kateteka.hu/wp-content/uploads/2015/04/kateteka_logo.pngMiklya Zsolt2024-07-17 05:03:422024-07-17 05:15:261-2. Az olimpiai láng nyomában
Tevékenység: Énekes kergető körjáték; tűz és a parázs a bibliai korban; tábortűz, mécsgyújtás tábori napokon; versolvasás, beszélgetés a tűzgyújtás veszélyeiről; a tűz jele: szólások értelmezése, bibliai példák
A Tüzet viszek, lángot viszek című gyermekjáték valószínűleg ismerős a gyerekeknek. Idézzük fel a dalt, és a játsszuk a kergető körjátékot (elérhető kottával a címre kattintva):
Tüzet viszek,
lángot viszek,
ki ne nézz, be ne nézz,
kendő rajta.
Kép (csak illusztráció): 123RF
A gyerekek kézfogással vagy anélkül körben állnak. Kijelöljük vagy kiszámoljuk az első tűzvivőt, aki egy csomóra kötött kendőt vesz a kezébe, ez jelképezi a tüzet. A körben állók énekelnek, a tűzvivő körülöttük jár a tűzzel. Közben valakinek a háta mögött leejti a kendőt, aki, ha észreveszi, felkapja, és kergeti vele a tűzvivőt. Ha sikerül a kendővel megérintenie, a tűzvivő marad a szerepében. De ha a tűzvivő beugrik az illető üresen maradt helyére, akkor a kívül maradt gyerek lesz a következő tűzvivő.
Előfordulhat, hogy a körben álló nem veszi észre háta mögött a leejtett kendőt. Ha a tűzvivő körüljárja a kört, és még mindig ott a földön a kendő, elkiáltja magát: „Régóta ég valakinek a háza!” Majd felkapja a kendőt, a kör körül kergeti vele a vigyázatlan játékost, végül beáll a helyére, és szerepet cserélnek.
Változat: A tűzvivő jár körben, és az egyik körben álló vállára teszi a kendőt, mintha ott égne a tűz. Ezt már könnyebb észlelni, viszont villámgyorsan kell reagálni, ha a körben álló utol akarja érni a tűzvivőt. És vigyázni kell a kendőre, mert ha futás közben elhagyja, hiába éri utol a tűzvivőt, nem érvényes az elfogás. Csak kendővel a kézben ruházható át vagy vissza a tűzvivő szerep.
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Tevékenység: A hegy képe, jelképe: irodalmi és bibliai párhuzamok; a hegy és környezeti változásainak megfigyelése; Isten hegye, a Hóreb egy bibliai történeten keresztül; vallástörténet: az istenek lakhelye a kánaáni népek kultuszában és a görög mitológiában
Tekintetem a hegyekre emelem (Verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális)
Jón Kalman Stefánsson Ásta című regényében két testvér így emlékszik vissza az édesapjára:
„Apjuk órákig tudott üldögélni a hegyet nézve, nem csinált mást, csak figyelte, hogyan változik körülötte a fény, felette az ég elsötétült vagy kivilágosodott. Látta, hogy minden változik, csak a hegy áll a maga tökéletességében.
»A hegyhez igazítom magam – mondogatta –, tanulok a mozdulatlanságából.« Mert az ég színt vált, az esőből hó lesz, a szélcsendből vihar, a hegy pedig csak áll nyugodtan. »A hegy az én tanítómesterem.«”
Összecseng ez a tapasztalat a bibliai zsoltárok Isten- és hegyképével, elég csak néhány igehelyet említeni:
Tekintetem a hegyekre emelem:
Honnan jön segítségem?
Segítségem az Úrtól jön,
aki az eget és a földet alkotta.
Zsoltárok 121,1–2
Uram, te voltál hajlékunk
nemzedékről nemzedékre.
Mielőtt hegyek születtek,
mielőtt a föld és a világ létrejött,
öröktől fogva mindörökké
vagy te, ó, Isten!
Zsoltárok 90,1–2
Kép: 123RF
Figyeljük meg mi is a hegyet úgy, mint a változatlan nyugalom helyét. Mint ami Isten örökkévaló nyugalmát ábrázolja ki.
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Tevékenység: Találós kérdés megfejtése, számmondókák kreatív folytatása, előadása és írása; kirándulásképek és kirándulástervek csoportmunkában; kirándulás a környéken
Hegyek és völgyek (Verbális-nyelvi, természeti, logikai-matematikai, zenei-ritmikus, kapcsolati)
Tegyük fel a gyerekeknek a találós kérdést:
Mindenütt van, ahol hegy van. Mi az?
Ki tudja a választ? – Megfelelő indoklással elfogadhatjuk a logikus válaszokat akkor is (pl. ösvény, erdő, szikla), ha nem egyezik az eredeti válasszal. Persze ezek csak részleges megoldások. Mert ami biztosan van, ha csak nem egyedülálló hegyről van szó, az a völgy.
Miért tartozik hozzá a hegyhez a völgy?
Ki járt már hegyek-völgyek között? Milyen volt? Ki tudna mesélni róla?
Hallgassuk meg a gyerekek élménybeszámolóit, majd olvassuk fel Markó Béla Hegymászók című versének első hat sorát:
Egy:
magas ez a hegy.
Kettő:
sűrű ez az erdő.
Három:
mégis megpróbálom.
Kép: 123RF
Ki tudná folytatni? Hogyan? Keressünk megoldásokat a folytatásra számonként, egészen a tízig! Feljutottunk-e a csúcsra?
Olvassuk fel a teljes verset, figyeljük meg a számlépéseit! (A vers megtalálható a szerző A Hold fogyókúrája című kötetében, vagy elérhető a Szivárvány újság 2012. szeptemberi számában, a 2. oldalon, a vers címére kattintva.)
Miért alkalmas a hegymászás érzékeltetésére a számmondóka?
Alkossanak kis túracsoportokat a gyerekek, és adják elő együtt a verset hangjátékként. Találják ki ehhez a szereposztást (szóló-kórus), az előadás dinamikáját (hangerő, tempó, hangmagasság), a kísérő hangokat, zörejeket, visszhangot stb.
Majd a túracsoportok adják elő a hangjátékaikat.
Végül beszéljük meg, melyik csoportnak és hogyan sikerült jól érzékeltetni a túra hangulatát, nehézségeit, élményeit stb.
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Tevékenység: Találós kérdés megfejtése, vizes festés, tapasztalatszerzés a párolgásról; vizes játékok a lakásban, teremben, udvaron, kertben; nyári történet olvasása, beszélgetés, vizes játékterv késztése csoportmunkában, játékpróba
Vizes festés és hűsítés (Verbális-nyelvi, természeti, vizuális térbeli, testi-mozgásos)
Tegyük fel a gyerekeknek a találós kérdést:
Hold elejti, Nap felkapja. Mi az?
Ki tudja a választ? – Harmat.
Ki tapasztalta már, hogy a hajnali harmatos fű a nap hevétől gyorsan felszárad? És a tűző napra kitett vizes ruha gyors száradása?
Szerezzünk új tapasztalatot a Nap munkájáról:
Keressünk egy napsütötte sima járdát, járófelületet vagy deszkaajtót, falat. Fessenek rá a gyerekek vastag, vizes ecsettel egy nyári rajzot. Igyekezzenek, mert most versengenek a Nappal: Be tudják-e fejezni, mielőtt „felkapja” a képet a Nap?
Beszéljük meg a tapasztalatokat:
Ki győzött? Ki tudta befejeznie a rajzát? Mennyi ideig látszódott a rajz?
Mit tett a Nap a vizes ecsetnyommal?
Miért lehetünk nyáron csuromvizesen kint a szabadban? Miért esik ez jól?
(A melegtől gyorsan elpárolog a víz. A pára felszáll, a sok pára fent összegyűlik, és felhő lesz belőle, a felhőből pedig eső. A párolgás hőelvonással jár, ezért hűsít. Amikor száradunk, akkor tulajdonképpen hűsölünk.)
És egy újabb tapasztalatszerzés: Frissítőként fröcsköljünk egymásra vizet.
„Házi” vizes játékok (Testi-mozgásos, természeti)
Vizes játékokhoz nem kell feltétlenül strandra vagy vízpartra menni. Elég hozzá a kerti csap, de van, ami a lakásban vagy az erkélyen is megoldható. Néhány ötlet:
Kézi spriccelő: Egy-egy kis pohárba pingponglabdát teszünk, és vízpermetezőket, vízipisztolyokat töltünk meg vízzel. Megadott távolságból kell a poharat telespriccelni úgy, hogy a pohár megteljen, és a pingponglabda kipottyanjon belőle.
Labdaterelő: Lavór, gyerekmedence vizébe tett pingponglabdákat kell vízipisztoly-spicceléssel megadott célhoz terelni. A cél kitalálásában lehetünk kreatívak. A vízipisztoly használatában viszont legyenek a gyerekek szabálytartók.
Kép: 123RF
Lavórhalászat: Lavór vizébe műanyag kupakokat, kisebb labdákat vagy parafadugókat teszünk. Ezeket kell két lábbal, lábujjal, kanállal, csipesszel vagy két pálcikával kihalászni.
Kép: 123RF
Öntözgető rendszer: Kerítésre, tartóoszlopra szerelhetjük műanyag csövekből, palackokból azt a vízvezető rendszert, ami a beleöntött vizet a beépített edényeken keresztül vezeti a célhoz.
Párakapu: Kerti, udvari spriccelőt készíthetünk slag végére szerelt műanyag palackból.
Öntözőrendszer: Igazi csepegtető öntözőrendszert készíthetünk PET-palackokból a kertben. A csöpögés mértékét a palack csavaros kupakjával szabályozhatjuk.
A strand jön hozzánk (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, testi-mozgásos)
Komjáthy Nessie Nyáron nyaralunk című írásában egy különös nyári program elevenedik meg. Mert mit tehet az a család, ahol nem telik nyaralásra, de még strandbelépőre sem? Ahol a szülőnek dolgozni kell, és nincs kire bízza a gyerekét. Olvassuk el a történetet (elérhető a címre kattintva), majd beszélgessünk:
Milyen családról van itt szó? Mi a családi alaphelyzet? (Nevezhető-e családnak egyáltalán?)
Miből van a kis családnak kevés? Miből van bőven? (Amit nem lehet pénzen megvenni.)
Valaki azt mondta: „a szeretet ötletgazdag”. Igaza volt? Mi bizonyítja ezt a történetben?
Találjanak ki a gyerekek kis csoportokban vizes játéktervet, amikor a „strand jön hozzánk”.
Mondják el a csoportok képviselői a többieknek az ötleteiket. A legjobbakat válasszuk ki közösen, és valósítsuk is meg.
Tevékenység: Versolvasás, önismereti játék, beszélgetés; végtelen mese, csalivers értelmezése, a hőség és a víz szerepe az életünkben, bibliai példák megismerése; a víz képe és jelentése Ézsaiás próféciáiban, képalkotás kis csoportokban
Mi volnék, mi lennék (Verbális-nyelvi, természeti, önismereti, kapcsolati)
Olvassuk fel Kányádi Sándor Ha én zápor volnék c. versének első versszakát:
Ha én zápor volnék,
égig érő zápor,
áztatnám a földet
istenigazából.
A zápor természeti jelenség, ahogy a vihar, a villámlás vagy a napfény, felhő, vízesés is. Kérdezzük meg a gyerekeket, ki milyen természeti jelenség lenne „istenigazából”. A választását mindenki indokolja meg szóban egy-két gondolattal. A többiek is reagálhatnak, mennyire találó a választás, mennyire illik az illető személyiségéhez.
Önismereti játékként is alkalmazhatjuk mindezt: Írja le mindenki egy cédulára név nélkül a választott természeti jelenség nevét. Majd a cédulákat gyűjtsük össze, és mindenki húzzon közülük egyet (ami nem a sajátja). Körben haladva egymás után olvassák fel a gyerekek a cédulán található természeti jelenség nevét, majd mondják el, hogy szerintük milyen lehet az a gyerek, aki ezt írhatta. Ha a kifejezést író vállalja, ezután leleplezheti magát, és elmondhatja, miért választotta ezt a természeti jelenséget. Ezzel a játékformával egymásól és magukról is elmondhatnak valami lényegeset a gyerekek, ami elmélyíti az ismerkedést akkor is, ha már összeszokott a csapat.
Végül, az ismerkedő beszélgetés, illetve játék után olvassuk fel a teljes Kányádi-verset, ami megtalálható a DIA-n: Ha én zápor volnék
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
https://kateteka.hu/wp-content/uploads/2024/07/7-1_csopogteto-ontozes_vagott_web.jpg464464Miklya Zsolthttps://kateteka.hu/wp-content/uploads/2015/04/kateteka_logo.pngMiklya Zsolt2024-07-02 13:32:002024-07-02 13:41:237-1. Hőség és víz
We may request cookies to be set on your device. We use cookies to let us know when you visit our websites, how you interact with us, to enrich your user experience, and to customize your relationship with our website.
Click on the different category headings to find out more. You can also change some of your preferences. Note that blocking some types of cookies may impact your experience on our websites and the services we are able to offer.
Essential Website Cookies
These cookies are strictly necessary to provide you with services available through our website and to use some of its features.
Because these cookies are strictly necessary to deliver the website, refusing them will have impact how our site functions. You always can block or delete cookies by changing your browser settings and force blocking all cookies on this website. But this will always prompt you to accept/refuse cookies when revisiting our site.
We fully respect if you want to refuse cookies but to avoid asking you again and again kindly allow us to store a cookie for that. You are free to opt out any time or opt in for other cookies to get a better experience. If you refuse cookies we will remove all set cookies in our domain.
We provide you with a list of stored cookies on your computer in our domain so you can check what we stored. Due to security reasons we are not able to show or modify cookies from other domains. You can check these in your browser security settings.
Other external services
We also use different external services like Google Webfonts, Google Maps, and external Video providers. Since these providers may collect personal data like your IP address we allow you to block them here. Please be aware that this might heavily reduce the functionality and appearance of our site. Changes will take effect once you reload the page.
Google Webfont Settings:
Google Map Settings:
Google reCaptcha Settings:
Vimeo and Youtube video embeds:
Privacy Policy
You can read about our cookies and privacy settings in detail on our Privacy Policy Page.
Széles a Duna, keskeny a partja.
