30-2. Nagyheti kézműves

, , , , Képesség területek:  képalkotás, vizualitás, , természetismeret, érzékszervi játék, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, drámajáték, élménypedagógia, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, családi alkalmak, ünnepi műsorok, programok, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kézműves oldal, lexikon, szótár, 

Kép: 123RF

  • Bibliai történet: 2Mózes 12,1–42; Márk 14,12–64; 15,1–39; János 1,29; 3,14–16
  • Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, természeti, verbális-nyelvi, kapcsolati, vizuális-térbeli, testi-mozgásos, egzisztenciális
  • Tevékenység: Bárányfigurák készítése; bibliai történetmesélés: a széderest rendje, ízfelismerő játék, szédertál készítése, maceszsütés, széderesti játék; kereszt alakú ablakképek készítése papírmozaik-technikával

 

Húsvéti bárány (Vizuális-térbeli, természeti)

Készítsünk a gyerekekkel kifújt tojásalapra egy kis húsvéti bárányt. A tojás felületére ragasszunk fehér pompomgolyókat vagy vattapamacsokat, az arc helyét hagyjuk ki. Rajzoljuk meg a bari arcát alkoholos filccel, vágjuk ki és ragasszuk fel a füleket. Zseníliadrótból készítsük el a négy lábat, amit a pompom- vagy vattagolyók közé ragaszthatunk.

Ha erősebb lábakat szeretnénk, kezdhetjük a lábak felerősítésével. Egy pár lábhoz így kétszer olyan hosszú zseníliadrót kell, mint a tojás kerülete. A dróttal kerítsük körbe a tojást, és csavarjuk meg úgy, hogy két láb kifelé álljon a tojás alján. Ezt ismételjük meg még egyszer, majd ragasszuk a tojásra a pompomgolyókat, vattapamacsokat úgy, hogy csak a lábak látszódjanak ki.

Lásd itt képekkel együtt: Húsvéti bárányok

Kép: 123RF

Hasonló barit készíthetünk tojás nélkül is, ha alaptestnek összegyűrt újságpapírt használunk. A papírt gyúrjuk össze gombóccá, ragasztószalaggal tekerünk körbe, majd pompomgolyókkal, vattapamacsokkal ragasszuk tele. A fej kartonból, a lábak szívószálból kivágva készíthetők el.

Képekkel és leírással elérhető itt: Pamut bárány

 

Széderest, szédertál (Verbális-nyelvi, kapcsolati, természeti, vizuális-térbeli, testi-mozgásos)

A zsidó páska (peszah) középpontjában a páskavacsora, más néven széderest (széder = rend, széderest → a rend éjszakája) áll, melynek legfőbb célja: a családfő elmeséli gyermekeinek az ősi megszabadulás történetét, így adva tovább a hagyományt.

A szédertálon a különböző ízek, ételek is az Egyiptomból való szabadulásra emlékeztetnek.
Bővebben lásd itt: A Széder tál

 

A széderest rendje, főbb elemei (A „Halljad Izrael” c. könyv alapján – MIOK, Budapest, 1988, 81–83. old.):

  • Ünnepet köszöntő ima
  • A házigazda kézmosása
  • Sós vízbe mártott zöldségek fogyasztása (A sós víz az egyiptomi szolgaság idején hullatott könnyekre emlékeztet.)
  • A középső macesz kettétörése
  • A gyerek kérdése: Miben különbözik ez az éjszaka a többitől? Az apa válasza: elmeséli az egyiptomi csodás szabadulás történetét
  • Étkezés előtti kézmosás
  • Áldás a maceszra
  • Keserűfű, általában torma kerül két macesz közé, úgy eszik
  • Terített asztal – vacsora (az eddig említetteken kívül sült hús, sült tojás)
  • Étkezés utáni ima
  • Hálaadó zsoltárok, ünnepi énekek

 

Felismerik-e a gyerekek a szédertálra kerülő ételeket az ízük alapján? Játsszunk ízfelismerést az alábbi ételekkel. (Behunyt szemmel kell az ételt szájba venni vagy adni, anélkül, hogy az ízlelő a falatot a kezével megérintené.)

  • sült hús (csirke)
  • főtt tojás
  • reszelt torma
  • alma
  • dió
  • hagyma
  • főtt krumpli
  • zeller
  • retek
  • saláta

Kép: 123RF

Készítsenek a gyerekek szédertálat igaziból (kis csoportokban), vagy rajzzal, papírkollázzsal (egyénileg).

Süthetünk a gyerekekkel kovásztalan kenyeret, maceszt, amit megkóstolhatunk egy kis reszelt tormával. A macesz az Egyiptomból való sietős kivonulására emlékeztet, a torma pedig az egyiptomi rabszolgaélet keserűségére.

A kovásztalan kenyér készítése egyszerű: Gyúrjuk össze a lisztet vízzel, kicsi sóval (esetleg olajjal), majd készítsünk a tésztából lapos, vékony lepényformákat. Tepsiben, sütőlapon süthetjük ki.

 

A páskavacsora szertartását el is játszhatjuk, amiben központi szerepe van a gyerek kérdésének és az apa válaszának.

 

Kereszt ablakképek (Vizuális-térbeli, egzisztenciális)

Készítsünk kereszt alakú ablakképeket papírmozaik-technikával. Egy-egy keresztforma kontúrvonalán belül különböző színhatású papírmozaik jelenhet meg, amit a napfény az ablakon átvilágít.

A keresztkép színkompozíciójával az alábbi hangulatokat is kifejezhetjük:

  • nagycsütörtök éjjelének sötétsége,
  • nagypéntek véres tragédiája,
  • nagyszombat gyásza,
  • a húsvéti feltámadás csodája és öröme.

A papírmozaik alapja átlátszó fehér pausz-, selyem-, sütő- vagy zsírpapír. Erre ragasztjuk a vékony, áttetsző színes papírdarabkákat (legalkalmasabb a színes selyempapír). A keresztforma kontúrja fehér, színes vagy fekete kartonból készül.

Néhány ajánlott weboldal:

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

30-1. Páska és áldozat

, , , , Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, természetismeret, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, énekforrás, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 2Mózes 12,1–42; 20,2–3; Márk 14,12–64; 15,1–39; János 1,29; 3,14–16
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, természeti, kapcsolati, egzisztenciális
  • Tevékenység: Bárányhívogató mondóka felelgetve, képzeletjáték, válaszkeresés; bibliai történetmesélés: páskavacsora, a nagyhét eseményei az utolsó vacsorától Jézus haláláig; beszélgetés a történet alapján; énektanulás, nagypénteki dicséret

 

Bárányhívogató (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, természeti, kapcsolati)

Rákos Sándor: Bárányhívogató c. verse így kezdődik:

 

A szép nap az égen,
bárányom, bárányom,
már lemenőben,
bárányom, bárányom,
domb mögül hold kél,
bárányom, bárányom,
lomb mögül csillag kél,
bárányom, bárányom,
alszik már minden,
bárányom, bárányom,
nem vagy mellettem,
bárányom, bárányom…

 

Olvassuk fel idáig a verset (elérhető a címre kattintva), és kérdezzük meg a gyerekektől, szerintük ki beszél a versben. Ki ismételgeti, hogy „bárányom, bárányom”?

Hallgassuk meg a gyerekek válaszait, majd válasszunk szereplőt (pl. pásztor). A felolvasást felelgető versolvasással folytassuk: a pedagógus olvassa az új sorokat, a gyerekek kórusban feleljenek rá a refrénnel. (A refrént ismétlők lehetnek a pásztor társai, a bojtárok vagy a pásztorcsalád gyermekei.)

Mi mindent csinálna a bárány egy nap? Miért nem teszi? Mi történhetett vele? Elveszett? Eladták? Levágták? Felfalta a farkas? Vagy valami más történt?

Mi történhetett a báránnyal, ha egy héber, zsidó család bárányáról van szó, az Egyiptomból való szabadulás éjszakáján? – Idézzük fel újra az Egyiptomból való szabadulás eseményeit! Milyen szerepe volt ebben a páskabáránynak? (A „páska” azt jelenti: átugrik, elkerül, megkímél.) Mit jelzett a páskabárány vére ezen az éjszakán?

 

Isten Báránya (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Izráel népének szabadulása Egyiptomból, majd a pusztai vándorlás és az Ígéret földjére érkezés az áldozati bárány motívumán keresztül kapcsolható a nagyhét eseményeihez.

Történetmesélés a 2Mózes 12,1–42; Márk 14,12–64; 15,1–39 alapján:

Mai szemmel kegyetlennek tűnik az állatok levágása és áldozatként való bemutatása. Az állatvédő egyesületek bizonnyal tiltakoznának az ilyen szertartás ellen. Az ókorban viszont természetes volt minden nép számára, hogy az isteneiknek áldozatot mutatnak be a termésből, az állatok szaporulatából, méghozzá annak a legjavából. Így fejezték ki hálájukat az istenség felé.

Izráel népe számára Isten – a Vagyok – az egyedüli Úr, aki népének az Egyiptomból való szabadítással mutatkozott be igazán. A tíz csapás, különösen a tizedik, megmutatta mindenható hatalmát, ami előtt a fáraónak is meg kellett hajolnia.

Népét viszont megvédte Isten a csapásoktól, és a szabadulás éjszakáján olyan jelet hagyott, ami később is emlékeztette őket erre. A páskabárány, a kovásztalan kenyér, amit keserű füvekkel fogyasztottak el, mind az Egyiptomból való szabadulásra emlékeztette őket nemzedékről nemzedékre. És ők megőrizték ezt az emlékezetükben, sőt a három fő ünnepük egyike lett a páska – a zsidó húsvét – vagy más néven: kovásztalan kenyerek ünnepe.

Jézus korában is így volt, pedig Mózes óta közel másfél ezer év telt el, a páskavacsora és a szabadítás emlékezete mégis elevenen megmaradt. Jézus már 12 éves korában részt vett a páska ünnepén a Templomban, s felnőttként, miután megkeresztelkedett, szintén Jeruzsálemben töltötte a páska napjait.

Amikor Jézus tudta, hogy elérkezett szenvedésének ideje, úgy vonult be Jeruzsálembe, szamárháton, mint egy király. Már egy nappal az ünnep előtt páskavacsorára hívta össze a tanítványait. Ez volt az utolsó vacsora, amit együtt költöttek el. Persze a tanítványok ezt még nem is sejtették. Jeruzsálemben készítették elő a vacsorát egy ház emeleti termében. Minden úgy zajlott, ahogy szokásban volt, mégis valami különös várakozás töltötte el őket. Jézus nagyon titokzatos volt. Amikor asztalhoz telepedtek, és enni kezdtek, Jézus megszólalt: „Bizony mondom nektek, egy közületek, aki együtt eszik velem, elárul engem.” Tanítványai ledöbbentek. „Csak nem én? Ugye, nem én?” – kérdezgették. Ő talányosan felelt: „Aki velem együtt mártogat a tálba.” Még mindig nem tudták, kiről beszél, hiszen a tálból közösen mártogattak mindannyian.

Ezután fogta a kenyeret, áldást mondott, megtörte, és odaadta nekik ezekkel a szavakkal: „Vegyétek, ez az én testem.” Fogta a poharat is, hálát adott, és odaadta nekik: „Ez az én vérem, amely sokakért kiontatik.”

Tanítványai nem mertek tiltakozni, együtt énekelték el Jézussal a vacsora utáni zsoltárokat. Aztán kimentek az Olajfák hegyére, és a Gecsemáné-kertben töltötték az éjszakát. Jézus egész éjjel imádkozott, a tanítványai elaludtak, nem bírtak vele virrasztani. Itt ért őket a rajtaütés. Kardokkal, botokkal felfegyverzett tömeg tört rájuk az éjszaka közepén, Júdás vezette őket a pihenőhelyükre. Jézust elfogták, a tanítványok elmenekültek.

Jézust a főpap házába vitték, ahol még hajnalban összeült a vének és írástudók tanácsa, hogy ítélkezzen. Hamis tanúkat állítottak, de a vallomások nem egyeztek. Kérdésekkel provokálták, végül a főpap nyíltan megkérdezte: „Te vagy a Krisztus, az Áldottnak Fia?” „Én vagyok” – felelte Jézus. Isten Fiának vallotta magát, ami a nagytanács számára egyenlő volt az istenkáromlással. Kimondták rá, hogy méltó a halára. Ám a halálos ítéletet a római helytartónak kellett helyben hagyni.

Pilátus, a helytartó elé vezették Jézust. Pilátus megkérdezte: „Te vagy a zsidók királya?” „Te mondod” – válaszolt Jézus, és ez volt az utolsó szó, amit vádlói előtt kimondott. Pilátus próbálta őt menteni, mert látta, hogy ártatlanul vádolják. Szokása volt, hogy ünnepenként szabadon bocsát egy foglyot, akit a nép kíván. „Akarjátok-e, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?” – kérdezte tőlük. De ők a főpapok nyomására egy lázadó gyilkos, Barabbás szabadon bocsátását követelték, aki szintén fogoly volt akkor. S mivel egyre hangosabban követelték Jézus megfeszítését, Pilátus kiszolgáltatta őt az ítélet végrehajtására.

A katonák elvitték Jézust, fejére tövisből font koronát tettek, így gúnyolódtak rajta. Vállára tették a keresztfát, hogy maga vigye a vesztőhelyre, a Golgotára. Ott keresztre feszítették, két rabló közé, akiket szintén kereszten végeztek ki. Jézus keresztfájára felkerült a felirat: „A ZSIDÓK KIRÁLYA”. A bámészkodók csúfolták és gyalázták őt, de Jézus szelíd maradt. Nem jajgatott, nem gyalázkodott.

Déli tizenkét órakor hirtelen sötétség támadt, ami eltartott egészen három óráig. Jézus akkor felkiáltott: „Elói, elói, lámá sabaktáni!” – ami ezt jelenti: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” Ezután kilehelte a lelkét.

A római százados, aki a kivégzést vezette, elcsodálkozott. Sok elítéltet látott már meghalni, de ilyet még nem tapasztalt. „Bizony, ez az ember Isten Fia volt!” – mondta. Nem tudta, hogy Jézus halála a szeme előtt érte is történt. De beleborzongott, mert megérezte az áldozat erejét.

grafika © Kelemen Czakó Rita

Így szerette Isten a világot (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Beszélgessünk:

Mi történt az első páskavacsorán? Mit jelentett a páska ünnepe Izráel népe számára?
Miben különbözött Izráel a többi néptől? – Gondoljunk az első parancsolatra: „Én, az Úr vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. Ne legyen más istened rajtam kívül!” (2Mózes 20,2–3)
Jézus mit mondott, mit tett a páskavacsorán? Miben különbözött ez a többi páskavacsorától? Miért nevezzük ezt utolsó vacsorának?
Hol töltötte Jézus az éjszakát, és mi történt ott? Mit gondoltok, miért éjszaka fogták el őt? Miért nem nappal, a templomban?
Mi volt a fő vád, amiért elítélte Jézust a nagytanács? Milyen váddal állították őt a római helytartó elé? Miért és hogyan akarta őt Pilátus megmenteni? Miért nem sikerült?
Jézus a kivégzés során végig szelíd maradt. Hogy lehet ez? Milyen szavakkal távozott?
Mit mondott róla a kivégzés vezetője, a római százados? Mit jelentenek a szavai?

Jézus utolsó kiáltását így is érthetjük: „Én Istenem, én Istenem, miért áldoztál fel engem?” – Ti hogyan válaszolnátok erre a kérdésre?
János apostol evangéliumában így válaszol: „…ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie, hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3,14–16)

 

Ó, ártatlanság Báránya (Zenei-ritmikus, egzisztenciális)

Jézus az ártatlan és hibátlan áldozati bárány, akit Isten maga adott oda, hogy áldozatáért megbocsáthasson nekünk „rosszaságaink”, bűneink miatt. Erre utal Keresztelő János szava: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!” (János 1,29)

Énekeljük erre emlékezve Ó, ártatlanság Báránya című énekünk alábbi szakaszait (Ref. énekeskönyv, 495:1–2.5; elérhető a címre kattintva):

 

Ó, ártatlanság Báránya,
E világnak ki vagy ára,
Megtartója, táplálója,
Áldott légy, egek Királya!

Hogy érdemlettük ezt tőled,
Hogy miértünk ezt felvégyed?
Hogy szent tested vereséget,
Szenvedjen ennyi sérelmet?

Áldott légy ezért, Jézusunk,
Édes megváltó Krisztusunk,
Fő tanítónk és orvosunk,
Megszabadító Királyunk!

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

15-2. Gyermek születik…

, , , , Képesség területek:  érzékszervi játék, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, drámajáték, élménypedagógia, barkácsolás, kézművesség, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, ünnepi műsorok, programok, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  magazin, hírportál, kép, galéria, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: Ézsaiás 9,5; Mikeás 5,1.3; Máté 2,11; Lukács 1,26–38; 2,1–20
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Üzenetátadó játék, beszélgetés a gyermekszületésről; családi fényképalbum: a születéstörténet képeinek megfigyelése, élőképek alakítása; a szoba-istállós ház képének és leírásának megfigyelése, modellalkotás csoportmunkában

 

Örömhír-súgó (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Üljünk körbe a gyerekekkel, és súgjuk egymás fülébe az alábbi híreket. A pedagógus indítja a mondatot, először az első halad körbe. Majd a második és harmadik mondat is körbe halad, az alábbi módon bővítve:

„Gyermek születik.”

„Gyermek születik, fiú.”

„Gyermek születik, fiú adatik nekünk.”

Végül mondjuk ki együtt, hangosan a harmadik változatot. Mindenkihez elérkezett pontosan a hír? Mit jelent ez a számunkra?
Mit jelent egy családban, ha egy gyermek születését várják?
Mit jelent, ha megtudják, hogy a gyermek fiú lesz?
Kinek a születését várhatja egy egész ország vagy egy egész nép? – Gondolhatunk egy királyságban a trónörökös születésére. Vagy filmek, regények mesés történeteiben a „kiválasztott” születésére.

Ilyen „kiválasztott” volt az időszámításunk előtti évszázadokban a Messiás, akinek a születését nagyon várták a zsidók. A Messiás születését ugyanis megjövendölték a próféták. Ézsaiás így adott hírt róla:

 

Mert egy gyermek születik nekünk,
fiú adatik nekünk.
Az uralom az ő vállán lesz,
és így fogják nevezni:
Csodálatos Tanácsos, Erős Isten,
Örökkévaló Atya,
Békesség Fejedelme!

Ézsaiás 9,5

 

A Messiás-gyermek születése azonban nem képzeletbeli, hanem valóságos esemény volt. Erről szól a karácsonyi születéstörténet, amiről a Biblia tudósít minket.

 

Családi fényképalbum (Kapcsolati, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, testi-mozgásos)

A gyermek várása és születése családi örömünnep, amit ma általában fotókkal, filmfelvételekkel örökítünk meg. Régen, amikor még nem volt fényképezőgép és kamera, a fontos eseményeket az emlékezet képei őrizték.

„Lapozgattunk” már Jákób „családi fényképalbumában”, amikor a családi események képeit élőképszerűen idéztük fel (lásd a 13-2. bejegyzést).

Most hasonlóan idézzük fel az angyali üdvözlet és a születéstörténet képeit. A gyerekek kis csoportokban kapják meg az események vázlatos „képleírását”, amihez olvassák el a megfelelő bibliai szakaszt, majd képzeljék el ez alapján az eseményt, és állítsanak be egy élőképet, ami az eseményt ábrázolja. Egy kis csoport több eseményt is feldolgozhat, sőt kis létszám esetén egyetlen csoporttal is dolgozhatunk.

grafika © Kelemen Czakó Rita

Képleírás:

  • Gábriel angyal odalép Máriához, és köszönti őt – Lukács 1,26–28
  • Mária megdöbben azon, amit az angyaltól hall – Lukács 1,29–37
  • Mária alázatosan elfogadja Isten akaratát – Lukács 1,38
  • József és a gyermeket váró Mária Názáretből Betlehembe utazik – Lukács 2,1–5
  • Betlehemben Mária megszüli és jászolba fekteti a fiát – Lukács 2,6–7
  • A környéken pásztorok őrködnek éjjel a nyájuk mellett – Lukács 2,8
  • A pásztoroknak megjelenik Isten angyala, és üzenetet ad át – Lukács 2,9–12
  • Mennyei seregek dicsőítik Istent – Lukács 2,13–14
  • A pásztorok elmennek Betlehembe, ahol megtalálják a gyermeket és szüleit – Lukács 2,15–16
  • A pásztorok elmondják az üzenetet, amit a gyermekről kaptak – Lukács 2,17–19
  • Istent dicsérve térnek vissza nyájukhoz a pásztorok – Lukács 2,20

 

Egy kép a múltból: a szoba-istállós ház (Verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, kapcsolati)

A Biblia elég szűkszavú a születés körülményeivel kapcsolatban, tudósítása két mondatba belefér. A második mondat utal a részletekre, amit sokan és sokféleképpen színeztek ki az idők során: „Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.” (Lukács 2,7)

Ha szabadjára engedjük a képzeletünket, akkor óhatatlanul a mi európai kultúránk képei elevenednek meg: a „szállás” szálloda, illetve valamilyen szálláshely, fogadó, esetleg lakóháznál kiadott szoba. A jászol pedig csak istállóban lehet. Holott a korszak lakáskörülményei miatt más helyzetben is elképzelhető a történet.

grafika © Kelemen Czakó Rita

A korszak egyszerű házaiban általában egy térben aludtak az emberek és az állatok. A ház egyetlen helyiségből állt, nem voltak közfalak, így szobák sem. A belső tér két szintre különült: a felső szinten volt a szoba (a „szállás”), itt laktak az emberek, itt volt a tűzhely is. Éjszakára gyékényt terítettek maguk alá, ezen aludtak. A szobából néhány lépcsőfok vezetett az alacsonyabban fekvő istállóba, ahol a juhok és a kecskék számára etetővályúk helyezkedtek el. Szóval, az emberek és állatok egy térben alvása nem volt olyan különleges, mint ahogy mi elképzeljük. Mégis, az egyszerű környezet különbözött az előkelő házak vagy a paloták kényelmétől és pompájától. A Messiás-király egy egyszerű ház istállórészében is születhetett, ami magyarázatot ad arra is, hogy a napkeleti bölcsek miért házban találtak rá, és nem istállóban. Az ellentét tehát az egyszerű ház és a palota között áll fenn, nem a ház és az istálló között.

Forrás

Lásd még itt: Ókori izraeli ház modellje

 

Készítsék el a gyerekek csoportmunkában egy ilyen szoba-istállós egyszerű ház belső terének modelljét papírdobozok, különböző papírok, pálcák és ágak, gyurma és egyéb anyagok felhasználásával. Ez lehet az idei betlehemünk, amit benépesíthetünk papírból, gyurmából készült állat- és emberalakokkal is.

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.