Üzenet —Téma:

* Jézus Krisztus Isten Országának királya.
* Az angyalok ígérete: Jézus visszajön.
* Öröm az elválásban: az apostolok nem maradnak egyedül.

Előzmények:

Az Úr Jézus megjelent néhány alkalommal tanítványainak. A Genezáret tavánál való megjelenése csodálatos halfogással párosult, Pétert pedig visszaállította apostoli tisztségébe.

Történet:

A feltámadott Jézus 40 napig* maradt még a földön. Megjelenései* alkalmával jelek által is erősítette tanítványai hitét, és beszélt nekik Isten Országa dolgairól.

A tanítványok visszatértek Galileából Jeruzsálembe, ahol várakozniuk kellett, míg fel nem ruháztatnak mennyei erővel (Lk 24,49).

Az Úr Jézus utoljára volt együtt az apostolokkal Jeruzsálemben. Újból megparancsolta nekik, hogy ne hagyják el a várost. Az Atya ígéretének beteljesedését kell megvárniuk. Mert Keresztelő János vízzel keresztelt*, de nekik a Szentlélek keresztségére* van szükségük, ami rövidesen elkövetkezik (vö. 321. lecke).

Az Úr Jézus kivezette az apostolokat a városból, átkelt velük a Kidrón patakon, át az Olajfák hegyére, nem messzire Betánia falujától.

Az apostolok ott megkérdezték: „Uram, nem ebben az időben állítod fel újra a királyságot Izráelnek?” Ők tehát még mindig Izráel földi királysága helyreállításán gondolkodtak.

Jézus ellenállt a kíváncsiskodóknak. Egyedül az Atya tud az „időkről és alkalmakról”. Rájuk egészen másvalami vár, mint földi királyság: Isten erejét, Szentlelkét fogják elnyerni. Ezután lehetnek tanúi az Úr Jézusnak, az élet föltámadott Fejedelmének, Jeruzsálemben, Júdeában, Samáriában, és „a föld végső határáig”.

Majd kitárta karjait, és megáldotta az apostolokat. S miközben áldotta őket, felemeltetett, és egy felhő takarta el a szemük elől Mesterüket.

Sokáig maradtak úgy, nézve az eget, amikor hirtelen két fehér ruhás férfi állt meg mellettük; Isten angyalai. Így bátorították az itt maradtakat: „Galileai férfiak, miért álltok itt az ég felé nézve? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe.”*

A tanítványok örömmel tértek vissza Jeruzsálembe. Nem zárkóztak be többé úgy, mint eleinte, a zsidó vezetőktől félve; hanem naponta elmentek a templomba, ahol Istent dicsőítették, és köszönték nagy jótéteményét, amit Jézus Krisztusban ajándékozott nekik. Közben imádkozva várták a Szentlélek, a PártfogóNigasztaló jövetelét (Jézus nevezi így a Jn 14,16.26; 15,26 és 16,7-ben).

Márk egészen röviden írja le Jézus mennybemenetelét evangéliuma végén, ám hozzáfűzi: „és az Isten jobbjára ült”. Emlékezzünk az apostoli hitvallásra: „…ül a mindenható Istennek jobbján”.

Jegyzetek:

Negyven nap — Az Úr Jézus nyilvános munkássága megkezdése előtt negyven nap és éjszaka volt a pusztában (Mt 4,2; 219. lecke). Mózes negyven napot és éjszakát töltött a Sínai-hegyen, amikor a törvényt elnyerte (2Móz 24,18; 54. lecke). Illés negyven nap és éjszaka ment a pusztában, az angyaltól kapott étel erejével (1Kir 19,8; 139. lecke).

Megjelenés — Az újszövetségi beszámolók szerint a feltámadott Jézus tíz alkalommal jelent meg: Mária Magdolnának; az asszonyoknak; Péternek; az emmausi tanítványoknak; a tanítványoknak Tamás nélkül; a tanítványoknak Tamás sal; a Genezáret tavánál néhány tanítványnak; 500 atyafinak; Jakabnak; s még egyszer az apostoloknak Jeruzsálemben.

János vízzel keresztelt — Mt 3,11: „Én vízzel keresztellek titeket, hogy megtérjetek, de aki utánam jön, erősebb nálam: arra sem vagyok méltó, hogy a saruját vigyem. Ő majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket.” Jánosnak a bűnök bocsánatára kellett keresztelnie; Jézus az övéinek a Szentlélek bőségét adja.

Szentlélekkel megkereszteltetni — Azt jelenti: elnyerni a Szentlelket (Jn 20,22; 317. lecke). Mikor Jézus először jelent meg tanítványainak, rájuk lehelt és azt mondta: „Vegyetek Szentlelket!” Attól kezdve a Szentlélek vezesse őket apostoli munkájukban. Pünkösdkor töltetik majd ki rájuk a Szentlélek. Akkor más nyelveken fognak szólni. A Szentlélek általi keresztség azt is jelenti, hogy általa megtisztíttatnak és megszenteltetnek. Amint a templomi szolgálatban a papok vízzel mosatnak meg, hogy a templomi szent szolgálatra előkészüljenek.
Végül a Szentlélekkel való megkereszteltetés azt is jelenti — mindazoknak, akik Krisztusban hisznek —, hogy sokkal inkább közösségben lesznek Mesterükkel (az Ő vezetése alá kerülnek), mint addig bármikor.
Utalások az Ószövetségből:
Ézs 44,3: „Lelkemet árasztom utódaidra…”
Ez 11,19: „…új lelket adok beléjük…”
Jóel 3,1-2: „Azután kitöltöm majd lelkemet minden emberre…”
Zak 12,10: „Dávid házára és Jeruzsálem lakóira pedig kiárasztom a könyörület és a könyörgés lelkét.”

Jézus visszajövetele — Vö. Zak. 14,4: „Megveti majd lábát azon a napon az Olajfák hegyén, amely Jeruzsálemtől keletre van. Az Olajfák hegye pedig középen kettéhasad…”

Énekek:

Református énekeskönyv: 24; 47:3; 150:1; 232:4; 303:4; 358; 359; 396; 479:4
Jertek, énekeljünk: 66; 149:4-5; 171; 177; 186; 193:2-3; 199; 253; 254:1
Harangszó: 34; 41; 43; 48:3-4; 50:1-2.4
Dicsérjétek az Urat!: 18; 24:3; 27:3; 29; 62:1; 64:1; 82; 97; 99; 168; 173
Erőm és énekem az Úr: 2:1-3; 3; 6:2-3; 18:1; 25; 26; 51; 53:4; 74:3; 79; 120; 129 143:3-4

Megjegyzések:

Jézus Krisztus, Isten Országának Királya — Az apostolok az ószövetségi ígéretek alapján bíztak Izráel országának helyreállításában, s remélték, hogy Jézus lesz a király. Még mindig nem értették, hogy Jézus Krisztus az Üdvözítő, a Békesség Fejedelme, egyházának és Isten Országának a királya. Néki adatott minden hatalom mennyen és földön. Az Ő birodalmának elterjedése a célja Jézus munkájának.

Jézus visszajön — Jézus mennybemenetelével nem ért véget minden a tanítványai számára. Ellenkezőleg: most kezdődik a küldetésük. A két angyal az apostolokat Jézus vissza­jövetelének ígéretével vigasztalja.

Öröm az elválásban — Szeretett személytől elválni mindig szomorúsággal jár. A tanítványok Jézus mennybemenetele után mégis teljes örömmel mentek vissza Jeruzsálembe. Azért lehetett így, mert tudták: Uruk él, velük van, és várhatják Őt vissza.
A szeretett ember hiánya fájdalmas, mégis vigasztaló, az Úrhoz ment. A tanítványok is hiányolhatták ugyan Mesterüket, de sohasem voltak olyan csalódottak, mint azok, „akiknek nincs reménységük” (1Thessz 4,13).
Nagy különbség azonban az apostolok és a mi búcsúvételünk között, hogy míg ők élve látták Urukat távozni, nekünk a halálban kell hátrahagynunk szerettünket. A viszontlátás tudása ezt valóban megkönnyíti.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalomismeret / Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Búcsúzkodás, búcsúvétel különböző helyzetekben. Milyen érzésekkel jár a búcsú, az elválás? Életpéldák. (* ** ***)
• Búcsúvétel a szeretett személy halála esetén. Mi ad ilyenkor vigasztalást? (***)
• Ígéretek, és az ígéret teljesedésére való várakozás. (* ** ***)
• Áldozócsütörtök ünnepe az egyházi hagyományban és a jelen egyházi gyakorlatban. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Gyermekvers a búcsúzkodás/utazás témájában Macibúcsú címmel. (*)
• Szemléletes történetmondás a gyerekek számára asztali bábok segítségével. (*)
• Vizuális és auditív névtanuló játék: az apostolok nevei. Nevek írása. (* **)
• A veszteség örömre fordulása Túrmezei Erzsébet: Előrement c. versében. (***)
• A bibliai történet újrafogalmazása szóban vagy írásban az egyik szereplő nevében. (***)

Ének-zene

• Áldozócsütörtökhöz kapcsolódó énekek tanulása. (* ** ***)

Vázlat:

40 nap
Jeruzsálem
feladat: itt maradni
Szentlélek keresztsége
Olajfák hegye
Jézus megáldja az apostolokat
mennybemenetel
angyalok
visszajövetel
öröm és várakozás

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/319. Jézus mennybemenetele – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 252.53 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

Üzenet —Téma:

* „Ne légy hitetlen, hanem hívő”.
* Boldog, aki nem lát, mégis hisz.

Előzmények:

Két tanítvány tartott haza Emmausba, mikor az Úr Jézus hozzájuk szegődött. A nagypénteki események miatt csalódott tanítványoknak az Írások alapján megmagyarázta, hogy a Mes­siásnak így kellett szenvednie. Vacsora közben felismerték Őt, majd visszamentek a tanítványokhoz Jeruzsálembe, hogy elmondják az örömteli hírt: Jézus feltámadt.

Történet:

A tanítványok — Tamás kivételével — együtt voltak, mikor a bezárt ajtók* ellenére megjelent közöttük Jézus.

„Békesség nektek!” — köszöntötte őket.

Azok nagyon megijedtek, azt hitték, szellemet látnak.

Jézus azonban igyekezett megnyugtatni őket: „Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben? Nézzétek meg a kezemet és a lábamat, hogy valóban én vagyok. Tapintsatok meg, és lássatok. Mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van.” S megmutatta nekik kezét és lábát. Majd látva, hogy még mindig hitetlenkednek, ennivalót kért, s a szemük láttára megevett egy sült halat.

Aztán így szólt: „Ezt mondtam nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesednie mindannak, ami meg van írva rólam a Mózes törvényében, a próféták könyvében és a zsoltárokban. …Krisztusnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak közül, és hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve. Ti vagytok erre a tanúk. És íme, én elküldöm nektek, akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok a városban, amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel.”

Majd folytatta: „Ahogyan engem elküldött az Atya*, én is elküldelek titeket.” Rájuk lehelt*, és ezt mondta: „Vegyetek Szentlelket Akiknek megbocsátjátok a bűneit, azok bocsánatot nyernek, akikéit pedig megtartjátok, azoknak a bűnei megmaradnak.”

Megjegyzés: Csodálhatjuk az Úr bizalmát e megújított küldésben. Ők — akik az Urat elhagyták, Péter meg is tagadta — bocsáthatják meg mások bűneit. Az Úr Jézus hatalmazza fel őket erre, s Szentlelkét adja az isteni megbízatáshoz.

Tamás (az „Iker”) nincs a tanítványi körben Jézus e megjelenésekor. Vajon miért nem volt velük? Talán Mestere halála miatti csalódottságát és levertségét magányosan akarta feldolgozni? (A Jn 11,16-ban úgy látjuk őt, mint aki kész meghalni Mesterével. Mélyen érinthette hát halála.)

A többiek örömmel számoltak be neki a nagy eseményről.

Tamás így válaszolt: „Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjaimmal a szegek helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem.”

Egy héttel később együtt voltak ismét a tanítványok, Tamás is velük. Hirtelen megint megjelent az Úr Jézus, és a köszöntés után Tamáshoz fordult:

„Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd meg a kezeimet, nyújtsd idea kezedet, és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő.”

Tamás erre így felelt: „Én Uram, és én Istenem!” Hitetlen Tamásból így lett hívő.

Jézus válasza már nemcsak Tamásnak szólt: „Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek.” Azoknak a hitét méltatta itt Jézus, akik Őt mennybemenetele után nem látják, mégis hittel rábízzák az életüket.

Jn 20,30-31: János hozzáteszi, hogy az Úr Jézus még több csodás jelet művelt tanítványai előtt. Nincs minden leírva ebben a könyvben. Ám ami le van írva, az arra szolgál, hogy az olvasó higgyen Isten Fiában.

Jegyzetek:

Bezárt ajtók — A tanítványok magukra zárták az ajtókat, láthatóan féltek, hogy a zsidó vezetők lecsapnak rájuk is. Biztos azt is hallották, milyen pletyka járja a városban, mármint hogy ők lopták el Jézust a sírból. Ennek bizony komoly következményei lehetnek rájuk nézve.

Ahogyan engem elküldött az Atya — Az Úr Jézus a Zsid 3,1-ben hitvallásunk apostolának és főpapjának neveztetik.

Jézus rájuk lehelt — Itt még nem kapták meg a tanítványok a Szentlélek ajándékát, csak pünkösdkor.

Énekek:

Református énekeskönyv: 7:1; 40:8; 231:2; 234; 240; 479
Jertek, énekeljünk: 41:3-4; 70:2; 75; 134; 150; 233
Harangszó: 36; 40:6; 50:1-2
Dicsérjétek az Urat!: 84; 130:3-4; 137; 146; 161:3-5; 168
Erőm és énekem az Úr: 1:1-2; 12; 21; 24; 53; 108; 110; 117; 120; 137

Megjegyzések:

Hit Jézus feltámadásában — Az Úr Jézusnak kétségtelenül célja volt, hogy a tanítványok győződjenek meg feltámadásáról. Csak így lehetnek hiteles tanúk azok felé, akiket bizonyságtételük nyomán az evangélium elér.
Azok a teológusok, akik kételkednek Jézus feltámadásában, hamis pásztorok, báránybőrbe bújt farkasok.
Magyarázzuk el a gyerekeknek, hogy Jézus feltámadása az evangélium közepe. Aki ezt nem hiszi, nem követheti Őt!

Nem látni, mégis hinni — Az emberek látni akarnak, mielőtt hinnének. E tényt konkrét példákkal világosíthatjuk meg a gyerekeknek. Hányszor mondjuk: „Előbb látni szeretném…” „Hiszem, ha látom!” A keresztyén hit nem látásból ered, hanem azt fogadja el hittel, ami nem látható („A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.” — Zsid, 11,1) Ez nemcsak az Úr Jézusra vonatkozik, hanem a teremtésre is. Amit a Zsid 11,3 tesz világossá: „Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgyhogy a nem láthatókból állt elő a látható.” (Olvassuk el e részeket a csoporttal is!)
Az új Izráel állam első elnöke mondta egyszer. „Aki nem hisz a csodákban, az nem realista.”
A modern teológusok ezek szerint nem realisták. C. S. Lewis író ateista volt, s kutatva és gondolkodva jutott hitre. Hollandul megjelent könyve: „Met rede geloven” (= okkal hinni) (Magyarul is jelentek meg írásai a Harmat Kiadónál, Szent István Kiadónál.)

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Látni, meggyőződni — hinni Beszélgetés hit és látás, hit és tudás kapcsolatáról. Életpéldák. (** ***)

Történelem (Egyháztörténet)

• Tamás alakja az egyházi hagyományban. Tamás-keresztyének Indiában. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Mondattranszformációk és jelentésbeli különbségek: Hiszem, ha látom… Hiszem, és látom… stb. (**)
• Dramatizált vagy írásban megfogalmazott életpéldák a hit-látás témakörében. (** ***)
• Tamás jellemzése Füle Lajos: Tamás és a feltámadás c. versében. A rímek, szójátékok szerepe. (**)
• Feltételekhez kötött és feltétel nélküli hit Siklós József: Tamás c. versében. (***)

Ének-zene

• Ének a „hitetlen” Tamásról. (*)

Vizuális kultúra (Rajz — Művészettörténet) / Technika

• Ujjbábok készítése a bibliai történethez. (*)
• Tamás és Jézus „testbeszéde” egy franciaországi festett kódexlapon. (***)

Vázlat:

tanítványok
Jézus megjelenik „Békesség néktek”
megmutatja kezét, lábát
eszik
küldetés — Szentlélek ígérete

Tamás
előbb látni, aztán hinni
„Boldogok, akik nem látnak, és hisznek.”

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/317. Jézus megjelenik a tanítványoknak, Tamás nélkül, majd Tamással – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 337.74 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

Üzenet —Téma:

* Találkozni Jézussal — ma is lehet.

Előzmények:

Az Úr angyala leszállt a mennyből, és el­hengerítette a nagy követ Jézus sírj áról. Az őrök a városba menekültek, ahol jelentették a fő­papoknak, mi történt. A nagytanács lefizette őket, hogy elterjesszék a hírt: a tanítványok lopták el Jézus testét.

Bevezetés:

A történések pontos sorrendjét nem ismerjük. Itt a leglogikusabb eseménysort írjuk le röviden. Ám továbbra is probléma marad: vajon az Úr Jézus Mária Magdolnával találkozott-e előbb vagy a többi asszonnyal.

Történet:

A sabbat elmúltával (azaz szombat este 6 után) a Galileából jött asszonyok Jézus testének bebalzsamozására készültek.

Korán reggel indultak a sírhoz (Mária Magdolna és Mária, a kis Jakab anyja; valamint Johanna, Kuzának, Heródes Antipas gondviselőjének felesége (3/ő. Lk 8,3); és Salómé, Jakab és János anyja van említve). Útközben tanakodtak: „Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt bejáratáról?” De meglepetve látták, hogy a kő el van hengerítve a sírról. Mária Magdaléna visszasietett a városba, hogy elmondja Péternek és Jánosnak, ami történt. „Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették!”

Péter és János a sírhoz siettek. Közben az asszonyok bementek a sírba, és megláttak ott két angyalt. Egyikük így szólt: „Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadt. Íme, ez az a hely, ahova őt tették. Emlékezzetek vissza, hogyan beszélt nektek, amikor még Galileában volt: az Emberfiának bűnös emberek kezébe kell adatnia, és megfeszíttetnie, és a harmadik napon feltámadnia. De menjetek el, mondjátok meg a tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megy Galileába: ott meglátjátok Őt, amint megmondta nektek.”

Az asszonyok félve és egyben reménykedve siettek vissza a városba. Az úton maga az Úr Jézus lépett oda* hozzájuk: „Legyetek üdvözölve!” — mondta. Az asszonyok leborultak előtte, mire az Úr is a tanítványokhoz küldte őket.

A városban elmondták a tanítványoknak, ami történt. A tanítványok nem hittek a bolond asszonyi beszédnek.

Közben Péter és János odaértek a sírhoz. János előbb érkezett, és a sírba benézve látta a lepedőket, amikbe Jézus testét csavarták, de nem lépett be a sírba.

Péter azonnal bement. Ő is látta a lepleket szépen összehajtva; az a kendő, amibe Jézus fejét burkolták, külön hevert összehajtva. Péter ezen meglepődött. Ha Jézust ellopták volna, ahogy Mária Magdolna vélte, nem maradt volna ilyen szép rend a sírban.

János is belépett, „és látott”. Eszébe jutottak Jézus szavai, hogy a harmadik napon feltámad, „és hitt”.

Ezalatt Mária Magdolna újra kiért a temetőbe. Sírva állt a nyitott sír mellett. Lehajolt, hogy benézzen, és látta a két angyalt fénylő fehér ruhában.

Az angyalok így szóltak hozzá: „Asszony, miért sírsz?”

„Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették” — hangzott Mária válasza. Majd elfordult a sírtól, és egy férfit látott maga előtt. Nem tudta, hogy Jézus az, a kertészre gondolt. Csak mikor Jézus a nevén szólította: „Mária!”, ismerte fel a Mestert.

Jézus így beszélt hozzá: „Ne érints engem, mert még nem mentem fel az Atyához, hanem menj az én testvéreimhez, és mondd meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz, és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez.”

Mária valósággal röpült a tanítványokhoz, hogy elmondja, látta az Urat, és beszélt vele! Ők azonban — János kivételével — még mindig nem hittek.

Jegyzet:

Jézus lépett oda — Aztán egyszer csak eltűnt. Jézus a feltámadást követően részben már megdicsőített, isteni testtel jelent meg. Az emberi test tulajdonságai még jellemzőek voltak rá, de nem volt többé alávetve a földi természet törvényeinek.

Énekek:

Református énekeskönyv: 16:5-6; 118:11-13; 185; 186; 347-349; 353; 356; 421
Jertek, énekeljünk: 39; 40; 41; 149:1-4; 174; 188; 240
Harangszó: 10; 11; 12; 36; 50:1
Dicsérjétek az Urat!: 88:1.5; 126; 129; 130; 132; 133; 135; 137
Erőm és énekem az Úr: 1; 24; 39; 57:2-3; 105:1.5; 117; 137; 143:1-2

Megjegyzés:

Jézussal találkozni — Mi már nem olyan módon találkozunk vele, mint feltámadása után az akkor élt emberek. Ez ma lelkiképpen, hitben történik a Bibliát olvasva, igehirdetést hallgatva, imádságos közösségben… „Őt szeretitek, pedig nem láttátok, őbenne hisztek, bár most sem látjátok, és kimondhatatlan, dicsőült örömmel örvendeztek, mert elértétek hitetek célját, lelketek üdvösségét.” — írja Péter apostol (lPt 1,8-9).

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki)

• Húsvéti szokásaink, és azok eredete, magyarázata. (* ** ***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Íráselőkészítő feladat: útvonal rajzolása folyamatos vonallal. (*)
• Húsvéti történet versben elbeszélve. (*)
• Húsvéti köszöntőversek olvasása és tanulása. (* ** ***) Köszöntővers írása. (***)
• Hírvivő asszonyok: a sírnál tapasztaltak megfogalmazása bibliai szereplők nevében. (** ***)
• Dramatizálás: az asszonyok és a tanítványok beszélgetése. (** ***)
• A húsvét jelentősége Túrmezei Erzsébet: Húsvét után c. verse alapján. (**)
• A tanítvány és az Úr Jézus viszonya Kádár Ferenc: Húsvéti ének c. versében. (***)
• Húsvéti üdvözlet megfogalmazása. (** ***)

Ének-zene

• Húsvéti énekek éneklése. (*)

Vizuális kultúra (Rajz)

• Húsvéti üdvözlőlap készítése grafikai eszközökkel. (**)

Vázlat:

vasárnap reggel
Mária Magdolna (Magdaléna)
Mária — Johanna — Salómé
kő elhengerítve
Mária Magdolna elmegy
2 angyal a sírban
„Miért keresitek a holtak között az élőt?”
útközben találkoznak Jézussal
„Adjátok hírül atyámfiainak”
Péter — János
Mária Magdolna: „Rabbuni!” = Mesterem!
a tanítványok nem hisznek

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/315. Asszonyoknak jelenik meg; Péter és János az üres sírnál; Megjelenik Mária Magdolnának – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 342.08 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

Üzenet —Téma:

* Nagypéntek gyászt, nagyszombat nyu­galmat, húsvét csodát jelent.
* A barátodért/Jézusért tedd meg, amire képes vagy!

Előzmények:

Az Úr Jézus meghalt a kereszten. A halálát követő jelek mindenkire nagy hatással voltak. A római százados Isten Fiát ismerte fel Jézusban.

Történet:

A sabbat előestéje* és a páskaünnep megkezdődött, ezért a megfeszítettek testét le kellett venni a keresztről. Elmentek háta zsidók Pilátushoz, és kérték, töresse meg a keresztiefeszítettek lábát (hogy ezzel halálukat gyorsítsák), majd vegyék le őket a keresztről.

Pilátus beleegyezett. A katonák el is törték a két gonosztevő lábszárcsontját, ám Jézusról megállapították, hogy Ő már halott. De hogy bizonyosak legyenek benne, az egyik katona átszúrta Jézus oldalát. Vér és víz jött ki, ami azt jelentette, hogy már beállt a halál.

János azt írja, hogy mindez azért is történt így, hogy beteljesedjék az Írás: „Csontja ne töressék meg”* (vö. Zsolt 34,21); és még egy másik ige is: „Néznek majd arra, akit átszúrtak” (vö. Zak 12,10).

Arimátiai* József az Úr Jézus egyik tanítványa, a nagytanács köztiszteletben álló tagja volt, aki maga is várta Isten országát. Ő nem értett egyet a nagytanács ítéletével. Amíg Jézus élt, nem merte megvallani iránta való rokonszenvét. Ám most nyíltan színre lépett, mert Jézusnak tisztességes temetést akart. Mivel félt a zsidóktól, titokban ment Pilátushoz, hogy levehesse Jézus tetemét a keresztről.

A nagytanács másik tagja, a farizeus Nikodémus is mellé állt, aki az Úr Jézus nyilvános fellépése kezdetén éjjel ment Jézushoz beszélgetni (lásd Jn 3; 223. lecke). Nikodémus sem akarta Jézust elítélni, sőt már korábban kiállt mellette (Jn 7,50-52). (Elképzelhető, hogy a tanácsnak ez a két tagja ott sem volt azon az éjszakai ülésen, amelyen Jézust elítélték.)

Pilátus jóváhagyta, hogy József eltemesse Jézus testét, bár azon csodálkozott, hogy ilyen korán meghalt. De miután a százados ezt igazolta, kiadatta a holttestet.

József és Nikodémus levette Jézus testét a keresztről, majd gyolcsba göngyölték a fixszerekkel* együtt (mintegy száz font =50 kg), melyet Nikodémus hozott magával a temetési szokások szerint.

Ezután elhelyezték a testet egy új sírban, amely József tulajdona volt, és a sír szájára követ hengerítettek. (Vö. Ézs 53,9: „…a gazdagok közé jutott halála után, bár nem követett el gonoszságot, és nem beszélt álnokul”.)

A temetésnél asszonyok is voltak jelen. Utána mind igyekeztek haza, mert szombaton a törvény szerint pihenni kellett.

Azt gondolhatnánk, a zsidó vezetők végre megbékéltek, hogy Jézus meghalt és eltemették. Most már átadhatják magukat a szombat nyugalmának, és örvendezhetnek a páskaünnepen. De nem, távol voltak ettől! Nem azt mondta ez a csaló, hogy harmadnapon föltámad* a halottaiból? (Vö. Jn 2,19 és Mt 12,40) Ezt ugyan ők nem hiszik, de hátha eljönnek éjjel a tanítványai, elviszik a sírból, és azt mondják majd, hogy föltámadt. Így hát Pilátushoz mentek, kockáztatva, hogy — egy pogány házába lépve — tisztátalanná válva a páskaünnepen nem vehetnek részt. Azt kérték a helytartótól, hogy őriztesse a sírt, nehogy még rosszabb történjék, mint eddig.

„Van őrségetek, menjetek, őriztessétek ti, ahogyan tudjátok” — válaszolt Pilátus.

A zsidók tehát lepecsételték* a sír száját záró követ, és őrséget hagytak. Úgy gondolták, most már nyugodtak lehetnek.

Megjegyzés: A zsidó vezetők voltaképpen még a halott Jézustól is féltek. Hová bújnak majd, ha Jézus eljön ítélni eleveneket és holtakat?

Viszont jobban megjegyezték Jézus szavait, mint a tanítványok!

Jegyzetek:

Este — Izráelben este hat körül — rövid szürkület után — sötét van. (Nyáron később sötétedik, mint húsvét táján). A zsidó időszámítás szerint este kezdődik az új nap.
Az 5Móz 21,23 arról beszél, hogy a fölfüggesztettet le kellett szedni az est beállta előtt.

Csontja ne töressék meg — A páskabáránynak szintén nem törhették meg a csontját (2Móz 12,46).

Arimátia — Júdea és Samária határán lévő város. József innen származott, és föltehetőleg volt is itt birtoka.

Fűszerek — Mirhát és aloe-olajat használtak, hogy az elhunyt teste minél tovább jó állapotban maradjon.

Harmadnapon feltámad — A zsidó vezetők mégis jól tudták, mit értett Ö azon, hogy lerombolja a templomot, és harmadnapra felépíti! (Vö. Mt 26,61-62; 307. lecke)

Lepecsételés — Ez dróttal vagy szalaggal történt, amit egy pecséttel erősítettek a kő és a sziklafal minden oldalára. Itt a császári pecsétet használhatták. (Vö. Dán 6,18; ahol lepecsételték az oroszlánok vermét, miután Dánielt beledobták.)

Énekek:

Református énekeskönyv: 16:5; 31:19; 232:3; 332:5; 415
Jertek, énekeljünk• 129; 134; 188; 223
Harangszó: 46; 47
Dicsérjétek az Urat!: 67; 88; 146
Erőm és énekem az Úr: 59; 81; 136

Megjegyzések:

Az Úr Jézusért — Arimátiai József és Nikodémus több bátorságot mutatott, mint a tanítványok. Titokban ugyan, de szeretetüktől indíttatva kérték el Jézus testét.
Mit tehetünk mi az élő Úrért? Nem kell feltétlenül valami látványos, nagy dologra gondolnunk. Megvallhatjuk az iskolában, játszótéren, szavainkkal és viselkedésünkkel, hogy hozzá tartozunk. De lehet az egy fontosabb akció is, csak gondoljuk át jól, hogy Jézus ügye kárt ne szenvedjen. (Pl. megkérsz egy felnőttet, hogy a születésnapodra meghívott berátaidnak meséljen el egy bibliai történetet, vagy játsszatok együtt egy bibliai játékot.)

Félni Jézustól — A zsidó vezetők kivégeztették ugyan Jézust, mégis komolyan vették szavait, amit a feltámadásáról mondott. Hiába bizonygatják sokan, hogy nem hisznek benne, mégsem tudnak iránta közönyösek maradni. Még az ördögök is hiszik, hogy Isten az egyedüli Isten, és reszketnek (Jak 2,19). Amikor az Úr Jézust a sátán a pusztában megkísértette, Jézus szava (egyébként ószövetségi idézet) elég volt, hogy az ördögöt elnémítsa (vö. Mt 4,1-11; 219. lecke).

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

• Beszélgetés az elmúlásról: nagyszülő halála. Gyász a családban. (* **)
• Temetés, temető, sírhely. (*)
• Temetkezési szokások és temetkezési helyek lakóhelyünkön, hazánkban (esetleg más népeknél) régen és ma. Összehasonlítás az ókori Izráel hasonló szokásaival (a holttest előkészítése a temetésre, sziklasírok). (** ***)
• Nagypéntekhez, nagyszombathoz kapcsolódó szokások (lakóhelyünkön, egyházunkban, hazánkban). (**)
• Mit teszel, mit vállalsz a barátodért, szeretteidért? (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Nagypéntek — nagyszombat — húsvét vasárnap Túrmezei Erzsébet: Nagyszombat reggel c. versében. (**)
• Párbeszéd megfogalmazása írásban (vagy dramatizálás) bibliai szereplőkkel. (***)
• Elbeszélő fogalmazás írása, és/vagy dramatizált élethelyzetek a „A barátodért mit teszel?” témában. (***)

Vizuális kultúra (Rajz — Művészettörténet) / Technika

• Sziklasír modellje gyurma, agyag (homok), kavics, kő felhasználásával. (* **)
• Sziklasír belső terének metszetszerű makettje alaprajz és rekonstrukciós ábrázolás alapján. (***)
• Makettkészítés papírból színezéssel, hajtogatással, ragasztással. A színek jelentése, jelképi szerepe. (**)
• A lübecki passióoltár részletének megfigyelése (Hans Memling: Jézus temetése). A nyugalom színei és vonásai. (***)

Vázlat:

Pilátus engedélye
Jézus halott
katona — dárdát döf a testbe: víz és vér

Arimátiai József — nagytanács tagja
Nikodémus

gyolcs, fűszerek
sziklasír

farizeusok — Pilátushoz
őrök a sír mellett

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/313. Jézus temetése és a sír lepecsételése – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 348.88 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

Üzenet —Téma:

* A gúny kegyetlen fegyver.
* Isten a saját Fiának nem kedvezett.
* Jézus halála engesztelő áldozat bűneinkért.

Előzmények:

Pilátus választás elé állította a népet: Jézust vagy a lázadó Barabbást bocsássa szabadon. A főpapok által felbujtott nép Barabbást választotta. Az Úr Jézust Pilátus keresztrefeszítésre ítélte.

Történet:

Jézust a katonák a Golgota* dombjára kísérték, melyet Koponyák hegyének* is neveztek. Ez a hely akkor a városfalon kívül volt.

Jézus először maga vitte a keresztjét, de meggyötört teste összeroskadt alatta. A katonák egy bizonyos cirénei Simont* kényszerítettek, hogy vigye a keresztet. Ez a Simon Alexandernek és Rufusznak* volt az apja. A földjéről jött éppen.

Jézussal együtt két másik gonosztevőt is vittek megfeszíteni*.

Virágvasárnapon a tömeg nagy örömmel kísérte Jézust Jeruzsálembe, most viszont egészen más indulat töltötte el őket. A sokaságban ott volt néhány jeruzsálemi asszony is. Siratták a szenvedő Jézust, de Ő elháritotta a szánakozást: „Jeruzsálem leányai, ne engem sirassatok, hanem magatokat és gyermekeiteket sirassátok.” Majd arról beszélt, hogy boldogok azok az asszonyok, akiknek nincsen gyerekük, mert jön olyan idő, amikor a hegyeknek azt mondanák: „Essetek ránk!”, és a halmoknak: „Borítsatok el minket!” Jézus itt Jeruzsálem elpusztítására gondolt (mintegy harminc esztendővel később, 70-ben következett be), ahogyan Jeruzsálembe vonulása alkalmával is tette (vö. 291. lecke).

A Golgotára érkezve a katonák* Jézusnak mirhával elegyített bort* kínáltak. Megízlelte, de a bódító fájdalomcsillapító italból nem kért. Ezután felszegezték a keresztie. Jézus imádkozott a katonákért: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.”*

A másik két gonosztevőt az Úr Jézus mellett feszítették meg jobbról és balról. Ezzel teljesedett be az Ézs 53,12 próféciája: „hagyta, hogy a bűnösök közé sorolják”.

A katonák elosztották ruháit Ám varrás nélkül szövött köntösét sajnálták volna széthasogatni, ezért kisorsolták maguk közt. A 22. zsoltár 19. versének próféciája teljesedett be ezzel: „Megosztoznak ruháimon, köntösömre sorsot vetnek.”

Ezután őrséget álltak a keresztnél.

Pilátus föliratot készíttetett Jézus keresztjére zsidó, görög és latin nyelven, e szavakkal: „A Názáreti Jézus, a zsidók királya” (I.N.R.I.*).

Ezt látva a főpapok Pilátushoz siettek tiltakozni: „Ne azt írd: A zsidók királya! — hanem ahogyan ő mondotta: A zsidók királya vagyok” — követelték. Pilátus azonban elutasította őket: „Amit megírtam, megírtam.” A határozott elutasítás jót tett a helytartó önérzetének a korábbi kudarc után.

A bámészkodók gúnyolták Jézust: „Te, aki lerombolod a templomot, és három nap alatt felépíted, mentsd meg magadat, ha Isten Fia vagy, és szállj le a keresztről!”

A főpapok, írástudók, vének és farizeusok is hasonlóan gúnyolták: „Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izráel királya (Krisztus), szálljon le most a keresztről, és hiszünk benne.” (Ez volt a sátán utolsó kísértése, mert az Úr Jézusnak lett volna hatalma ezt megtenni; vö. Zsolt 22,9.)

A vele együtt megfeszített gonosztevők közül is káromolta az egyik. A másik magába szállt. Megrótta társát: „Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy! Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését kapjuk, de ő semmi rosszat nem követett el.” Aztán Jézust kérte: „Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba.”

Jézus így válaszolt: „Bizony, mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban.” A Király haldokolva is kegyet osztott: a gonosztevő hitét látva bűneit megbocsátotta, és biztosította őt az örök élet dicsőségéről.

A kereszt alatt ott voltak az asszonyok, akik követték Galileából, hogy szolgálják: az édesanyja, nővére, Mária, Klópás (Alfeus) felesége , a kis Jakab és József édesanyja, Salomé, Jakab és János édesanyja, Zebedeus felesége, és Mária Magdaléna*. János, a szeretett tanítvány is ott volt az asszonyokkal. Amint Jézus az édesanyját és Jánost látta, mondta: „Asszony, íme, a te fiad!” Jánosnak pedig: „Íme, a te anyád!” Így gondoskodott Máriáról. Ettől kezdve János Máriát a házába fogadta.

Délre járt (hatodik óra). Hirtelen besötétedett, és du. 3-ig (kilencedik óra) sötétség* borította a földet. Amikor Jézus született, mennyei fény ragyogta be a tájat. Halálakor minden elsötétült. A teljes sötétségnek eme óráiban Jézus úgy érezte, teljesen elhagyta Isten. Hangosan kiáltotta: „Éli, Éli, lamá sabaktáni!”, azaz: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?” (Vö. Zsolt 22,2)

Később ezt mondta: „Szomjazom.”

Egy katona szivacsot dugott egy ecetes edénybe, majd egy nádszálon felnyújtotta neki (vö. Zsolt 69,22). Miután elfogadta, ezt mondta: „Elvégeztetett!”

E pillanatban a templom kárpitja a tetejétől az aljáig kettéhasadt. Jézus felkiáltott: „Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet!*” Az Üdvözítő ezzel kilehelte lelkét* (meghalt).

Megjegyzés: A sátán úgy gondolta, hogy most távol marad Jézustól. Jézus meghalt, de éppen halálával győzte le őt („fejére taposott”; lásd 1Móz 3,15). Ekkor eszmélt rá a sátán, hogy megnyílt a szabadulás útja, ahol az emberi lelkek megmenekülhetnek. Ezért mindmáig „mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el” (1Pt 5,8).

Jegyzetek:

Golgota, Koponyák hegye — A damaszkuszi kaputól északkeletre fedezett fel a brit tábornok, Gordon 1883-ban egy dombot, aminek koponya formája volt. A domb közelében találtak egy régi, sziklába vájt sírt, valószínűleg az első századból. Elfogadták, hogy ez lehetett a Golgota dombja, s Arimátiai József sírja, amelybe Jézust temették. Gyűjtést szerveztek, és 1892-ben megvásárolták ezt a területet. A sírkert máig zarándokok és turisták kedvelt helye imára és meditációra.
Mások szerint a Golgota a mai róm. katolikus „Szent sír” templom mellett emelkedik. A 3Móz 16,27 szerint a „táboron kívül” kellett a vétekáldozati állat testét elégetni. A Zsid 13,12 szerint „Ezért Jézus is, hogy megszentelje a népet tulajdon vére által, a kapun kívül szenvedett.”
A Golgota a „koponya” héber szava. Nem valószínű, hogy ennek a szónak köze van a megfeszítettek koponyájához, melyet visszahagytak a dombon, mert ez ellenkezett volna a zsidó tisztasági törvénnyel. Elégedjünk meg annyival, hogy a „Koponya” (Golgota) név a domb formájával kapcsolatos.

Cirénei Simon — Ciréne az észak-afrikai Líbiában található. Ebben az országban sok zsidó lakott. Pünkösdkor líbiai zsidók is részt vettek az ünnepen (vö. ApCsel 2,10; 321 lecke). Simon Jeruzsálemben lakott, ahol mezeje is volt.

Rufusz és Alexander — Csak Márk nevezi meg őket, tehát ismerősei voltak, s nagyon valószínű, hogy keresztyének lettek. A Róma 16,13-ban Pál egy bizonyos Rufuszt köszönt, mint „kiválasztott”-at. Hogy ez ugyanaz a Rufusz-e, nem tudjuk biztosan, bár Márk az evangéliumát Péter elmondása alapján jegyzi le, amikor az Rómában volt. Tehát Márk jól ismerhette Rufuszt, akár Jeruzsálemből, akár Rómából.

Megfeszítés — E római kivégzési módot sohasem alkalmazták római polgárra, ahogyan a korbácsolást sem, hanem csak rabszolgákra, idegen lázadókra stb. Jézus megfeszítése tehát önmagában megalázást jelentett.
Az 5Móz 21,23 szerint a fára akasztás átok volt. A fölakasztottat az éj beállta előtt le kellett szedni a fáról, nehogy a föld tisztátalanná váljon. A zsidók nem gyakorolták a keresztrefeszítést. Az 5Móz 21,22-ben fára akasztásról van szó; a Gal 3,13 szerint: „Átkozott, aki fán függ.”
A keresztnek többféle formája volt. Itt kétségtelenül a római keresztet alkalmazták: hosszú cölöp keresztgerendával. A megfeszítettek olykor napokig éltek, és iszonyatos kínok között haltak meg vérmérgezésben, szomjan vagy elvérezve.
Néró, és más római császárok alatt is feszítettek meg keresztyéneket. Pétert is megfeszítették (mégpedig a saját kérésére fejjel lefelé; mert nem úgy akart meghalni, mint Jézus, mondván, nem érdemel ő akkora dicsőséget).
Gonosztevők keresztrefeszítése ma is előfordul különböző diktatórikusan vezetett országokban, mint pl. Szudán. Ott keresztyénekkel is hasonló történik néha.

Katonák — Katonai őrség volta kereszt mellett, nehogy a megfeszítettet a barátai levegyék a keresztről.

Méreggel elegyített bor (ecet) — Eceten (vö. Zsolt 69,22; Péld 10,26) valószínűleg olyan könnyű, savanykás bort értettek, amit a katonák ittak. A „gal”(=méreg) gyűjtőneve a kor mindenféle gyógyerejű növényének, a mirhának is. Bor és mirha kábító jellegű keverékét adták a bűnösöknek kivégzés előtt, hogy a fájdalmukat csillapítsák.
Csak miután az Úr Jézus tudta, hogy minden elvégeztetett, véghez vitte a megbízatását, kért ebből a borból.

„Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek” — Hasonló szavakat mondott István is, amikor megkövezték (ApCsel 7,60; 326 lecke).

I.N.R.I. — E latin felirattal zömében a keresztrefeszítés római katolikus ábrázolásain találkozunk. A betűk rövidítésből származnak: Iesus Nasarenus Rex Iudaeorum, azaz a Názáreti Jézus, a Zsidók Királya.

Mária Magdaléna — Magdalai Mária azon asszonyoknak az egyike, akiket Jézus gonosz lélektől szabadított meg és meggyógyított. Máriából hét ördögöt űzött ki (vö. Lk 8,2). Ezek az asszonyok Jézust és tanítványait „javaikkal” szolgálták. Magdala a Genezáret tavának nyugati partján található falu.

Sötétség — Ez nem valami köznapi elsötétedés volt. Kínában följegyezték, hogy kiszámíthatatlan módon, hirtelen következett be. A sötétség Isten haragjának egyik jele volt (Ám 8,9 és Jóel 3,4). Ezeket az órákat Jézus szenvedései mélypontjának kell tekintenünk.

„Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet!” — Jézus utolsó szava is imádság (vö. Zsolt 31,6), népének esti imájával válik meg az élettől.

Kilehelte lelkét — Az Úr Jézus önmaga tette le az életét. Munkája elvégezve. Most már meghalhat. Saját akaratából ment át a halál sötét alagútján, hogy azután föltámadjon. Így győzte le a halált!

(Nagyobb méretben való megtekintéshez, töltsd le a pdf-et!)

Énekek:

Református énekeskönyv: 22:1.4.7-9; 69:2; 334:5-8; 337; 342:1-5; 345:3-4; 459:1; 466:1-2
Jertek, énekeljünk: 65:2; 128:2; 129:1; 130; 131; 148; 196; 198:4
Harangszó: 9; 47
Dicsérjétek az Urat!: 67; 146:1.3; 152; 162
Erőm és énekem az Úr: 59; 62:3-4; 73:1; 90; 115:3

Megjegyzések:

Gúnyolódás — A megfeszítettet sokan gúnyolták a katonák, a nép, a zsidó vezetők, a gonosztevők közül. A gúny kegyetlen fegyver, és milyen sűrűn használjuk! Gyerekek is gyakran megaláznak, vagy nevetség tárgyává tesznek valakit, pl. egy fogyatékost, vagy egy olyan társukat, aki nem tudja megvédeni magát. Nem is lehet igazán védekezni ellene. A kereszten Istent és Fiát gúnyolták ki. Hangsúlyozzuk a gyerekeknek, hogy Istent és a szent dolgokat nem szabad gúnyolniuk.

Isten az Ő egyszülött Fiának nem kedvezett — A legsúlyosabb szenvedés az Úr Jézus számára az volt, hogy Atyja elhagyta. Így kellett lennie, mivel az Üdvözítő a bűn teljes büntetését magára vette az övéiért.
Dávid tudott valamit az Istentől való elhagyatottságról. Jézus szavait: „Én Istenem, én Istenem, miért hagyál el (engem)?” — a 22. zsoltár 2. versében találjuk meg.

Jézus engesztelő halála — A bűn büntetése a halál (3/ő. 1Móz 3,17-19). Halálával az Úr Jézus az övéiért a bűnök büntetését hordozta el. Így jogosan beszélünk Jézus engesztelő haláláról. S ez már ott a kereszten érvényesült a bűnbánó gonosztevőn.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Beszélgetés az elmúlásról: hozzátartozó vagy egy kedves állat halála. (*)
• Gúnyolódás a gyermekek között. Hogyan és miért válhat a gúny kegyetlen fegyverré? Mit lehet tenni ellene? (** ***)
• Apa és fiú kapcsolata ma. Milyen a jó apa? (***)

Történelem

• A keresztiefeszítés, mint kivégzési mód a Római Birodalomban. Jézus megfeszítése. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Ans de Boer verse egy kiscica haláláról. Beszélgetés a vers nyomán. (*)
• A három fa meséje Lynda Neilands nyomán. A megszemélyesített keresztfa vallomása. (**)
• Jézus és az ember viszonya Füle Lajos: „Az utolsó tanítvány” és „A kereszt alatt” c. versében. (** ***)
• Gondolatok, ill. imádság megfogalmazása írásban egy bibliai vagy egy mai személy nevében. (** ***)
• Írásbeli beszámoló megfogalmazása Jézus elítéléséről egy „szemtanú” nevében. (***)
• Elbeszélő fogalmazás írása megadott címmel a gúnyolódás témakörben. (***)
• Juhász Gyula: Imádság a gyűlölködőkért c. versének értelmezése. (***)

Ének-zene

• Nagypénteki énekek:
• „Az Úr Jézus szenvedése…” — népi dallamra írott elbeszélő jellegű ének (**);
• „Paradicsomnak te szép élő fája…” — dramatizált énekmondás Jézus szavaival (***).

Vizuális kultúra (Rajz — Művészettörténet) / Technika

• Munkácsy Mihály: Krisztus a keresztfán c. képének megfigyelése. (** ***)
• Botokból, lécdarabokból fakereszt készítése. (** ***)

Vázlat:

Pilátus
Golgota — Koponyák hegye
Cirénei Simon
asszonyok — sírás
Jézus: „magatokat sirassátok”

mirhás ecet
megfeszítés
„Bocsáss meg nekik!”
felirat
gúnyolódók
„Ma velem leszel.”
„A te fiad! A te anyád!”
„Miért hagytál el engemet?”
„Szomjúhozom.”
„Elvégeztetett.”
„A te kezedbe ajánlom a lelkemet!”

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/311. Úton a Golgotára; Jézus megfeszítése – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 893.93 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!