Akik befogadták őt…

Jn 1,9–14

Így a második félév első napjaiban az ember szembenéz az első félév eredményeivel, s végiggondolja, hogy mit is kellene másként tenni, vagy épp megerősödik abban, amit elkezdett már szeptemberben.

A fenti igében egy olyan felhatalmazás van, mely Isten gyermekeinek nyilvánít bennünket. „Akik befogadták” Jézus Krisztust, azok belülről vezérelt emberek.

A kívülről való vezérlés egy bizonyos életkorig egészen természetes, mert sok mindent meg kell tanulni ahhoz, hogy az ember helyesen tudjon dönteni. De ha ez a későbbi életkorban is megmarad, akkor állandó „felügyelet” szükséges mellénk, hogy valaki mindig megmondja helyettünk, mi a jó. Vannak társadalmak, ahol direkt „kiskorúsítják” a tömeget: kívülről, felülről vezérlik, hogy ne kelljen gondolkodni senkinek, s mindent „be lehessen adni”.

A tömegmanipuláció egészen távol áll Istentől. Ő az övéit felnőtt életre hívja, akik belülről vezéreltek, felelős emberek, akik hálából szánják oda magukat követésére, megharcolják döntéseiket. A bűnt legyőzöttnek tartják, mert Krisztus magára vette a Golgotán, de komolyan veszik hatalmát rajtunk, mert bűnös emberek maradunk életünk végéig.

A hívő ember Istennek egyre több csodálatos erejét érzi felszabadulni, s úgy tapasztalja, hogy az ő hitére megindulnak Isten kötött energiái és fenntartják őt – míg a hitetlen úgy érzi, hogy a „véletlenek” rázúdulnak és összemorzsolják.

Ravasz László

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024