A szeretet soha el nem múlik

1Kor 13,8/a

Természetesen Isten szeretetéről van szó: az agapéról. Ez az a szeretet, ami feltétel nélküli, s ami valóban egyedüli változást hoz az emberben. Se fenyegetés, sem ítélet, sem börtön, sem halál, sem egyéb nem kényszerít bennünket bűnbánatra, változásra vagy utunk abbahagyására. Csak a meg nem érdemelt szeretet miatt érzett szégyen.

Amikor egyik szülőnk kijelenti a barátunkra nézve, hogy elviselhetetlen, s nem barátkozhatunk vele többet – valószínűleg belelovall minket abba, hogy bebizonyítsuk az ellenkezőjét, s még többet barátkozunk vele. Vagy, ha egy tanár kijelenti egy diáktársunkról, hogy ostoba és gonosz, s mindenkire ártalmas, hogy itt van, akkor – ha szeretjük –, még inkább meg fogjuk védeni, már csak azért is, mert a tanár az ellenkezőjét mondta.

Soha el nem múlik (soha nem hagy alább, soha meg nem botránkozik) – gyakorlatban:

teljesen független minden elvárástól (= szeretlek, ha…),

s teljesen független minden indoklástól (= szeretlek, mert…), azaz szeretlek = mert szeretlek.

A szeretet a Teremtő szándékának megértése,

…

a szeretet kezdete a világosság,

a szeretet módja az odaadás,

a szeretet eszköze az alázat,

a szeretet útja a követés,

a szeretet iránya a közeledés,

a szeretet jelenléte a bizonyosság,

a szeretet célja a tökéletesedés,

a szeretet minden ember kötelessége.

Oravecz Imre

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024