A papucsférj

1Kir 21,1–7

A kettészakadt ország izráeli részében Aháb király előnyös házasságra lép az ellenséges északi szomszéd királyának leányával. Jezábel azonban igen öntudatos hölgy, s mindent megkövetel, amit megszokott. Így a Baál kultusz bálványai is bekerülnek minden házba, s hatalmas tömegben jönnek Baál papok is az országba, hogy biztosítsák a királynő méltóságát.

Illés próféta több ízben is figyelmezteti Ahábot döntésének következményeire, de a király nem tud mit kezdeni feleségével, sőt ahogy ebből a történetből látszik, még hasznot is húz az asszony gyűlöletéből népe iránt. Tipikus papucsférj. Az egész ügy méltatlan egy férfihez, egy királyhoz, de Isten népének királyához végképp. Ezért el kell veszniük mindkettőjüknek.

Nem véletlen, hogy Isten népének tisztaságát folyamatosan hangsúlyozták a próféták. Az elhajlások mindig a emberi kötelékek miatt történtek, ezért volt tilos idegenekkel házasodni. Ezt még a fogság utáni időkben is nagyon nehéz volt gyakorolni (Ezsd 10), de mindazokban az esetekben muszáj volt, ahol az idegen asszony eltérítette volna a következő nemzedékeket az Úrtól.

Az Újszövetségben ezt Pál a hívő és hitetlen házasságával kapcsolatosan írja le figyelmeztetően a korintusiaknak (2Kor 6,14–18). Vigyázzunk, hogy a szerelem érzése ne vigyen olyan kapcsolatba, mely elválaszthat minket Istentől, mert könnyen Aháb sorsára juthatunk.

Volt már olyan, aki „megtért” a másik elnyerése érdekében – ám sem szívében, sem szokásaiban nem változott, s azután értékeit nem becsülve magára hagyta társát egy elrontott házassággal s két gyermekkel. Megtérni Istenhez kell, s még a szerelemre biztatás előtt!

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024