37. A testvérek harmadszor József előtt: József megismerteti magát velük

Üzenet – Téma:

* Isten keze József és testvérei életében.
* Kétségbeeséstől a bűnbocsánatig.

Előzmények:

Jákób fiai végre megkapták apjuk beleegye­zését, hogy másodszor is útra keljenek Egyiptomba. Júda kezességet vállalt Benjáminért. József rend­kívül barátságosan fogadta őket. Ő is velük evett és ivott.

Történet:

Mielőtt a testvérek másnap reggel útra keltek volna, József háza felügyelőjének különös parancsot adott. A testvérek zsákjait tötse meg annyi gabonával, amennyit csak el bírnak vinni, és úgyanúgy, mint az előző alkalommal, a pénzüket tegye vissza a zsákjukba. „Serlegemet, az ezüst serleget pedig tedd a legkisebbik zsákjának a szájába gabonája árával együtt!”

A ház felügyelője pontosan végrehajtotta a parancsot. Amikor kivilágosodott, elindultak a testvérek. Alig hogy kiértek a városból, József azt mondta háza felügyelőjének: „Indulj, fuss utánuk azoknak az embereknek! Ha utoléred őket, ezt mondd nekik: Miért fizettetek rosszal a jóért? Hiszen ez az, amiből inni szokott az uram, sőt jósolni is ebből szokott! Rosszul tettétek, amit elkövettetek.”

A ház felügyelője utolérte és megállította őket. Elmondta, amit gazdája rábízott.

A testvérek csodálkozva és ijedten felelték: „Miért mondod ezt nekünk? Ilyesmit sohasem tennénk! Hiszen azt a pénzt is visszahoztuk Kánanán földjéről, amit zsákjaink szájában találtunk. Hogyan loptunk volna hát urad házából ezüstöt vagy aranyat? Akinél megtalálják a serleget, az haljon meg, mi magunk meg rabszolgái leszünk uramnak!” József bátyjai tehát meg voltak győződve ártatlanságukról.

A ház felügyelője azt válaszolta: „A vizsgálat ki fogja deríteni, ki tette; ő lesz a rabszolgám, de ti, a többiek szabadok maradtok.” A „rabszolgám” kifejezés itt arra utal, hogy a bűnös ezentúl tőle kapja a parancsokat.

A testvérek sietve leszedték zsájaikat a szamarakról. A földre rakták, és kikötözték, de meg se nézték, annyira biztosak voltak az ártatlanságukban.

A felügyelő végigkutatott minden zsákot Rúbentől, a legidősebbtől kezdve. Természetesen mindannyian látták, hogy a pénz megint ott van a gabona tetején. De most nem az volt a fontos! Az ezüstserlegről volt szó… Mindenki biztonságban érezte magát: ő nem lopta el a serleget. Akkor a felügyelő Benjámin zsákjához lépett, és íme, a serleg ott csillogott a napfényben!

A testvérek megszaggatták felsőruhájukat. Benjámin! Azonnal szegény édesapjukra gondoltak, különösen Júda, aki apjánál kezességet vállalt öccséért.

Fölrakták megint a terhet szamaraikra, és a ház felügyelőjével visszatértek a városba.

A testvérek bementek Józsefhez, aki otthon volt, és várta őket. Földre borultak az egyiptomi úr előtt.

József szigorúan rájuk förmedt: „Hogy csinálhattatok ilyet?”

Júda felelt: „Mit mondjunk az én uramnak? Mivel igazoljuk* magunkat? Isten hozta napvilágra szolgáid bűnét*. Most már rabszolgái vagyunk az én uramnak mi is, meg az is, akinél a serleget megtalálták.”

De József így válaszolt: „Távol legyen tőlem, hogy ezt tegyem! Csak az lesz a rabszolgám, akinél a serleget megtalálták, ti pedig menjetek el apátokhoz békességgel!” József kétségtelenül még egyszer próbára akarta tenni testvéreit. Itt hagyják Benjámint rabszolgaként, mint ahogy annak idején őt eladták rabszolgának? Tudni akarta, mi az elhatározásuk. Ha készek mind rabszolgaként nála maradni, akkor valóban megváltoztak.

Júda a nagyúr elé lépett: „Kérlek, uram, hadd szóljon egy szót hozzád, uramhoz a te szolgád, és ne gerjedj haragra szolgád ellen, hiszen olyan vagy te, mint a fáraó*! Amikor az én uram ezt kérdezte szolgáitól: Van-e apátok vagy testvéretek, akkor mi azt feleltük az én uramnak: Öreg apánk van nekünk, és annak egy öregkorában született fiatal gyermeke. Ennek a bátyja meghalt, és mivel ő egyedül maradt meg az anyjától, azért szereti őt az apja. Te ezt mondtad szolgáidnak: Hozzátok el őt hozzám, hadd lássam saját szememmel! Mi azt feleltük az én uramnak: Nem hagyhatja el az a fiú az apját, mert ha elhagyja, meghal az apja. Te akkor ezt mondtad szolgáidnak: Ha a legkisebb öcsétek nem jön el veletek, ne kerüljetek többé a szemem elé! Mi elmentünk apánkhoz, a te szolgádhoz, és elmondtuk neki az én uram beszédét. Mikor aztán apánk azt mondta, hogy vásároljunk megint egy kis élelmet, mi azt feleltük: Nem mehetünk el. Csak akkor megyünk el, ha velünk lesz a legkisebb testvérünk is, mert nem kerülhetünk a szemed elé a legkisebb testvérünk nélkül. Akkor apám, a te szolgád ezt mondta nekünk: Ti is tudjátok, hogy csak két fiút szült nekem a feleségem. Az egyik elment tőlem, és én azt gondoltam: Biztosan vadállat tépte szét. Nem is láttam többé mindmáig. Ha ezt a fiút is elviszitek tőlem, és szeren­csétlenség éri, akkor ősz fejemet a bánat miatt juttatjátok a sírba. Most tehát ha úgy térek vissza apámhoz, a te szolgádhoz, hogy nem lesz velem a fiú, akkor meghal, és szolgáid a bánat miatt juttatják apánknak, a te szolgádnak ősz fejét a sírba. De szolgád így vállalt kezességet apámnál ezért a fiúért: Ha nem hozom vissza hozzád, egész életemben viseljem vétkem terhét apám előtt. Ezért hadd maradjon itt a te szolgád e fiú helyett uram rabszolgájaként, ez a fiú pedig menjen el testvéreivel! Mert hogyan mehetnék el apámhoz, ha ez a fiú nincs velem?”

József nem tudott tovább uralkodni magán. Látta, hogy testvérei teljesen megváltoztak. Most már bizalommal lehetett hozzájuk.

Felkiáltott: „Küldjetek ki előlem mindenkit!” Az ottlevő egyiptomiak ijedten távoztak, József pedig megismertette magát testvéreivel.

Olyan hangosan sírt, hogy mindenki meghallotta a házban.

Én vagyok József! Él-e még az én apám?” – kérdezte. A testvérek nem tudtak válaszolni a rémülettől.

„Jöjjetek közelebb hozzám!” – biztatta őket József. – „Én vagyok József, a testvéretek, akit eladtatok Egyiptomba! De most ne bánkódjatok, és ne keseregjetek amiatt, hogy engem ide eladtatok, mert azért küldött el engem Isten előttetek, hogy életben maradjatok. Mert már két esztendeje tart az éhínség a földön, és még öt esztendeig nem lesz sem szántás, sem aratás. Isten küldött el engem előttetek, hogy maradékotok legyen a földön, és életben tartson benneteket. Tehát nem ti küldtetek ide, hanem Isten, aki engem a fáraó első emberévé (a Károli fordítás szerint: atyjává*), egész házának urává és egész Egyiptom uralkodójává tett.”

Ezután József gyorsan intézkedett, mint aki megszokta, hogy határozott utasításokat adjon.

„Sietve menjetek el apámhoz, és mondjátok meg neki: Ezt üzeni a fiad, József: Isten egész Egyiptom urává tett engem. Jöjj el hozzám, ne tétovázz! Gósen földjén fogsz lakni, közel leszel hozzám te, a fiaid és az unokáid, meg a juhaid, marháid és mindened. Én majd ellátlak itt, hiszen még öt évig tart az éhínség. Így nem fogsz nélkülözni sem te, sem házad népe, sem semmid.”

Amikor a testvérek még haboztak, József azt mondta: „Saját szemetekkel látjátok testvéremmel, Benjáminnal együtt, hogy én magam beszélek hozzátok tolmács nélkül, a saját nyelveteken! Mondjátok el apámnak, hogy mim van, és azt is, hogy ki vagyok. Azután sietve hozzátok ide apámat!”

József Benjámin nyakába borult, és együtt sírtak. Majd sírva megcsókolta mindegyik testvérét. Milyen nagyszerű pillanat! Ezzel József bebizonyította, hogy valóban megbocsátott nekik.

Amikor a testvérek magukhoz tértek ijedtségükből, hosszan elbeszélgettek Józseffel. Volt bőven mondanivalójuk.

A fáraó meghallotta a hírt, és Józseffel együtt őszintén örült, majd így szólt: „Mondd meg a testvéreidnek: Rakjátok meg állataitokat, eredjetek, menjetek el Kánaán földjére! Ott vegyétek magatokhoz apátokat, házatok népét, és jöjjetek hozzám, mert nektek adom Egyiptom földjének legjavát, a leggazdagabb földön élhettek. Vigyetek magatokkal szekereket Egyiptomból, hogy gyermekeiteket, feleségeiteket és apátokat magatokkal hozhassátok ide. Ne sajnáljátok a holmitokat, mert Egyiptom földjének a legjava lesz a tietek!”

József eszerint cselekedett. Szekerekkel és útravalóval bocsátotta el bátyjait.

Sőt mindegyiknek adott egy öltözet ruhát*, és hogy Benjáminnak megmutassa nagy szeretetét, neki háromszáz ezüstöt* és öt öltözet ruhát adott. A szekerekkel együtt tíz szamár is ment megrakva Egyiptom javaival, és tíz szamárkanca gabonával, kenyérrel és egyéb élelemmel, útravalóul apjának. Testvéreinek tanácsot adott: „Ne civakodjatok az úton!” Emlékezett, hogy régen gyakoriak voltak a veszekedések.

Nem is tűnt hosszúnak az út, és a testvérek hazaértek a megrakott szekerekkel.

Lelkendezve kiáltották: „József még él, és egész Egyiptom fölött uralkodik!”

Ez túl sok volt apjuk számára. Nem akarta elhinni. Csak mikor mindent elbeszéltek neki, és látta a szekereket, melyeket József küldött értük, akkor vette komolyan a hírt.

Ó, hogy örült! Ragyogó arccal mondta: „Ennyi elég! Csakhogy él még József, a fiam! Megyek, hogy meglássam őt, mielőtt meghalok!”

Jegyzetek:

Igazolni – Ártatlanságot bizonyítani.

Bűn, vétek – Júda itt nem a serleg állítólagos ellopására, hanem a korábban elkövetett bűnökre gondol, melyek közül minden bizonnyal József eladása volt a legnagyobb. Azt hiszi, hogy Isten ezért bünteti most őket.

A fáraóhoz hasonló – Júda akaratlanul is elismeri, hogy József álmai (1Móz 37,5–11) valóban beteljesedtek. Egyiptom teljhatalmú ura lett.

A fáraó atyja (Károli fordítás) – Ez a szép kifejezés azt jelenti, hogy József a fáraó tanácsadója lett, aki úgy segíti a fáraót a birodalom kormányzásában, mint egy atya.

Egy öltözet ruha – Különlegesen szép köpeny, melyet ünnepnapokon hordtak. (Bír 14,12–13; 2Kir 5,5) Ilyen öltözetet gyakran ajándékba adtak.

Ezüst – A pénzek mai értékét felbecsülni hiábavaló vállalkozás volna a vásárlóérték különbözősége, de a mai pénznemek értékének változó volta miatt is.

Énekek:

Református énekeskönyv: 32:1–3; 118:1,10; 254:3; 220:1.6–7; 256:1–5
Jertek, énekeljünk: 101:1–2; 141; 161; 163; 198:1–2.5
Harangszó: 44:1–2; 51:1–2; 52:1–4; 54:1–4
Dicsérjétek az Urat!: 27:1; 40; 45:1–3; 55:1.3; 93
Erőm és énekem az Úr: 16; 23; 46; 84; 131

Megjegyzések:

Isten büntetése – Júda azt mondta: „Isten hozta napvilágra szolgáid bűnét.” Vigyázzunk arra, hogy ne Isten büntető kezét lássuk minden minket ért bajban! De ha valami csapás ér bennünket, megvallhatjuk, hogy vétkeztünk. Júdának ez a reakciója egyébként jól érthető.

Isten gondviselése – József is Istenben látja az események Urát: „Isten küldött el engem előttetek, hogy maradékotok legyen a földön, és életben tartson benneteket…” Az Istenre figyelő ember ma is megláthatja az Ő kezét az eseményekben, így jobban tűri a nehézségeket, és könnyebben meg tud bocsátani.

A különböző „jelenetek” – Nagyszerű történet különböző csúcspontokkal.
Aki érdekesen akarja elbeszélni a történetet, készítsen magának egy jó vázlatot!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Erkölcsi szabályok a családban, különböző emberi közösségekben. Az erkölcsi rossz, a vétek, a bűn, mint e szabályok áthágása. A vétek megvallása, bocsánatkérés, megbocsátás. (* ** ***)
• Ki vagyok? Milyen vagyok? Külső és belső tulajdonságok összegyűjtése, önjellemzés írásban. Önábrázolás rajzban. (**)
• A kezesség, mint a felelősség megosztása, átvállalása. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• A bibliai történet összekevert vázlatának helyes sorrendbe állítása. (**) A történet dramatizálása a vázlat segítségével. (** ***)
• Elbeszélő fogalmazás írása a bibliai történet egy jelenetéhez kapcsolódóan valamelyik szereplő nevében. (** ***)
• Leíró fogalmazás: bibliai személy (József) és a tanuló önjellemzése írásban. (**)
• Beszélgetés József Attila: Tudod, hogy nincs bocsánat c. verse és a költő élete alapján a bűnről, bűnbocsánatról. (***)
• Elbeszélő fogalmazás írása saját élmény alapján a bocsánatkérés – megbocsátás témakörében. (***)

Matematika

• Számlálás húszas számkörben. (*)

Természetismeret (Környezetismeret)

• Tájékozódás a teremben: keresőjátékok. (*)

Ének -zene / Tánc és dráma

• Népi gyermekjáték énekkel és játékkal: Gyűrűkereső. (*)

Vizuális kultúra (Rajz)

• Arcok és teljes emberi alak ábrázolása. Az arckifejezés, az emberi külső jellemábrázoló szerepe. (**)
• Bibliai jelenethez illusztráció készítése. A szereplők jellemzésének képi lehetőségei. (***)

Vázlat:

– József csele (az ezüstserleg)
– a testvérek vidáman útrakelnek
– József parancsa háza felügyelőjének
– a házfelügyelő a testvérek után megy
– a felügyelő vádja
– Benjáminnál a serleg
– vissza Józsefhez
– a testvérek József előtt
– Júda védőbeszéde
– József felfedi kilétét
– szabadítás az éhínségből
– tervek a jövőről: Gósen
– a fáraó jóindulata
– utazás haza
– Jákób öröme

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!