Királyod érkezik!

Zak 9,9–17

Mit várunk mi a karácsonytól? Ajándékokat? Szeretetet? Meghittséget? Ünnepet? Közösséget? Amit vár az ember, arra készül fel, sokszor azt hozza elő az eseményekből, s csak annyit ért meg a vele történtekből. Ezért fontos nagyon, hogy mit is várunk!

De ugyanígy fontos, hogy mit készítünk elő. Megtervezzük az ünnepi asztalt, a karácsonyfadíszek színét, az ajándékok nagyságát. Előre megsütjük a süteményeket, s vásárolunk nagy hévvel. Készülünk a KIRÁLY érkezésére is?

Mert KIRÁLYUNK érkezik! Őt várjuk a gyermekben, Őt dicsérjük az énekekben, Ő az első az ajándékok özönében. Királyként, a szeretet uralmának meghirdetésével!

Izraelita családokban szokás bizonyos ünnepeken egy plusz széket állítani az asztalhoz a reménység kifejezéseként: „Ha Illés megjönne…”. Micsoda hatalmas reménység, egy üres székben kifejezve!

Van-e ilyen elvehetetlen reménységünk, biztos ígéretünk, ilyen mindig készen tartott helyünk az Úr számára? Nehogy azt kelljen hallanunk: „Nem volt hely a vendégfogadó háznál…”

Egy idős férfi megvallotta lelkészének, hogy egy üres széket állíttatott betegágya mellé, s úgy imádkozik, mintha Jézus ott ülne a széken, s őt látná. Amikor meghalt, úgy talált rá a lánya, hogy feje az üres széken nyugodott.

…mert nincs utam más, mint amit én magam

hordok magamban, nincs csak a végtelen

fénylő egét már-már elérő

út, ama szívbeli titkos ösvény…

Mezei Balázs

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024