Bűneset után

1Móz 3,16–24

Bár a házasságot Isten a bűneset előtt szerezte, mi már mindnyájan a bűneset után születtünk. Ezért számolnunk kell annak rontó hatásával a házasságra nézve is. Nem csupán az ember Istennel való kapcsolatát rontotta meg a bűn, hanem mindenhová „betette a lábát”: Isten és ember, ember és önmaga, ember és másik ember kapcsolatába is. A bűn igen változatos burjánzása kezdődött el, mint egy rákos daganaté, mely idegen az embertől, mégis belülről eszi meg őt.

Mindenekelőtt itt van az ember vágyakozása arra, hogy megistenüljön, mindent tudjon, és saját maga számára döntse el, hogy mi a jó és rossz neki. Miközben félelem gyötri, a férfi munkájában sikertelen, fáradsággal él, a nőt kínozza vágyakozása, alárendeltsége és fájdalma. Kiűzetett az Édenkertből, így folyamatosan próbálja azt magának újra megteremteni, s az örökélet titkát keresni, mely elvétetett tőle, így hiánya hajtja keresésre.

Ebben a labirintusban az igazi társat megtalálni még nehezebb. Az ember fia, lánya már a „hasonlónak” is úgy megörül, hogy könnyen téved választásában. Félreérti belső jelzéseit, és sokszor becsapja önmagát is, így esélyeit, s ezzel másokét is elrontja.

Egyetlen valódi lehetőségünk: Istennel való kapcsolatunkat „rendezni”, s ezzel az eredeti állapotból elindulni – Isten szerezzen nekem társat! A várakozás nem tétlenség, hanem a készülődés ideje. Isten tudja a megfelelő időt! Bízzunk Benne!

tört részem

tört feled

csak együtt egész

veled vagyok egy

nem

nem csupán egy

lehet több

százszor száz

ezerszer ezer

ha szívemmel fedezlek

felfedezel

Ablonczy Ágnes

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024