Szövetségi szerződés

5Móz 5,1–21

A Tízparancsolatot akkor kapta Izráel népe, amikor Isten kivezette őket Egyiptomból, s a rabszolgahadból népet akart formálni. A parancsolatok sora Istennel és egymással való közösségük formálódásának eszköze lett.

Erre emlékezteti őket Mózes búcsúbeszédében. Amit megéltek a Sínai-hegynél, az szövetségkötés volt az élő Istennel, aki megmutatta szabadító hatalmát nekik. Azóta eltelt 40 esztendő, meghalt egy nemzedék. Ott állnak az Ígéret földjének határánál. Újra dönteniük kell, hogy milyen rend szerint akarnak élni. Megerősíteni a régiek ígéretét a maguk életében, s növekedni az engedelmességben, vagy elveszíteni az örökséget, az Istennel való szövetséget?

A 10 parancsolat 10 olyan szabály, olyan együttélési norma, mely Isten népét meg kell hogy különböztesse a többiektől. Aki a szövetséges nép tagja kíván lenni, annak komolyan kell vennie minden szavát.

Mi is folytatói vagyunk atyáink örökségének. De a szövetséget mindenki csak magára nézve kötheti meg. Számunkra Isten egy új utat készített Jézus Krisztusban, aki betöltötte a törvényt. A szövetséget a keresztségben Isten kegyelmének felajánlásával mind megkaphatjuk, de személyes döntés nélkül a szövetség csak ígéret. Aki döntött Jézus Krisztus követése mellett, az hálából tartja meg minden rendelését. Ezért gondolkodunk együtt a parancsolatokról.

Ha az ember követel, azért teszi, mert kapni akar. Ha az Isten kér tőlünk valamit, azért teszi, hogy új módon még többet adhasson.

P. Sertillanges

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024